Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-31 / 24. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 31. Kultúra 7 Pawel Sala díjazott lengyel filmjében nem együtt, hanem csak egymás mellett élnek az emberek Vesztes apa, elvesztett anya Családi tragédia valahol Lengyelországban. Anti- krimi, állítja a rendező. Lélektani dráma, véle­kedik a film díjazott fő­szereplője. SZABÓ G. LÁSZLÓ Két fiú rémült arca egy rendőrautóban. Zöldfülű az egyik, húszon túl a másik. Testvérek. Bűntársak. Megöl­ték az anyjukat. Pawel Sala élső játékfilmje A macskák Teréz anyája, amely versenyben volt a tavalyi Karlo­vy Vary-i fesztiválon. Megrázó alkotás. Megropogtatja az em­ber lelkét. Feltesz jó néhány fontos kérdést. Apáknak, anyáknak, kamasz fiúknak. Mitől válik kezelhetetlenné a felnőttkor küszöbét éppen csak átlépő ifjú ember? Mivel tudja magával rántani, befolyásolni, rossz irányba terelni addig problémamentes öccsét? Mi fordítja őket szembe édesany­jukkal? Hogyan viszonyulnak ilyen helyzetben a poklok pok­lát megjárt apjukhoz? Kitől vár­hatnak segítséget a bajban? Artur és Martin fokozatosan maradnak magukra mindenna­pi kínjaikkal. Apjukban a világ dőlt össze. Katonai missziót tel­jesített Irakban, nemrég jött ha­za. Időbe telik, míg lelkileg s idegileg rendbe jön. Traumái nehezen kezelhető sebek, ame­lyekből aligha lehet kigyógyul­ni. Fiaitól és feleségétől is eltá­volodott, kapcsolatuk felszínes, inkább csak elmennek egymás mellett, mint hogy komolyab­ban szóba elegyednének. A minden téren megviselt férfi életéből most épp az hiányzik, ami a két fiáéból. Az odafigye­lés, a törődés, a lelki balzsam­ként használható szeretet. Teréz anya, a sokkoló törté­net passzív hőse mindebből ke­veset lát. Pontosabban: nem lát a mélybe. Sem a fiai, sem a fér­je leikébe. Van dolga elég. Munkahelyén is, otthon is. Harmadik gyereke, a kislány autista. Állandó felügyeletre szorul. Lakik is náluk egy ro­konszenves muzsikus lány, aki gondoskodik róla. De a fiúkkal ő sem tud igazán szót érteni. Mintha mindannyian más vi­lágban közlekednének. Ő is, a srácok is, de még az édesany­juk is. Aki mindenkire vet né­hány futó pillantást, de éppen csak annyit, hogy lássa: élnek, megvannak, otthon alszanak. A legtöbb odafigyelésre azon­ban a környék kóbor macskái számíthatnak nála. Teréz anya Jelenet a filmből Mateusz Kosciukiewicz, a felkavaró családi dráma főszereplője (Zuzana Mináčova felvétele) még a ház előtt parkoló kocsi alá is képes elegáns öltözékben bemászni, hogy a ki tudja há­nyadik macskakölyökkel állít­hasson haza. Jószívűségéből a cicáknak jut a legtöbb, fiai pe­dig értetlenül nézik, hogy ők ketten milyen keveset kapnak anyjuk szeretetéből. Apjuk lát­szólag áthatolhatatlan világá­ba nem is találják az utat, így magukra maradnak. Artur egyre több ellenszen­vet tanúsít anyja iránt, s magá­nyos harcába könnyen formál­ható öccsét is bevonja. Úgy válnak szövetségesekké a lakás falai között, hogy szörnyűséges tervüket nem sejti meg senki. Hidegvérrel, mindent ponto­san átgondolva végeznek any­jukkal. ,A legfontosabb kérdés mindannyiunk számára az volt a forgatás során, hogy hol tör­tént a hiba - mondta Karlovy Varyban Pawel Sala, akit eddig dokumentumfilmesként jegy­zett a szakma. - Az apa részéről, aki a legrosszabbkor hagyta magukra erősen szeretetigé- nyes fiait? Vagy egyértelműen az anya a bűnös, aki elhanya­golta két fiú érzelmi nevelését? Artur és Martin vajon mennyire hibáztatható ebben a borzalmas családi drámában? Hol kere­sendő az eredendő bűn, a törté­net melyik szála fut abba az irányba? A motívumát próbál­tuk megtalálni egy rendes csa­lád széthullásának.” „Előbb meg kellett találnom a srácban a jót, hogy meg tudjam mutatni benne a rosszat is - így Mateusz Kosciukiewicz, az Ar­túrt megformáló ifjú színész. - Nagyon mélyre kellett ásnom a jellemében. Már a forgatás előtt megegyeztünk a rendezővel, hogy nem ítéljük őt el azért, amit tett. Nem mintha egyetér- tenénk vele, de a végzetes bűn indítóokait tisztán kellett lát­nunk, azokban pedig másoknak is része volt. Felmenteni sem­miképpen nem akarom Artúrt, hiszen ami tett, amit az öccsével együtt követtek el, az alól nincs felmentés. De a fizikai bűntény mögött ott húzódik egy érzelmi is, amely ugyancsak súlyos. A legtöbb jelenetem az öcsémet alakító Filip Garbacz-csal volt, akivel igazán könnyen kerül­tem testvéri kapcsolatba, hiszen elképesztően jó színész. A for­gatás során olyan erőssé vált a kapcsolatunk, hogy egyáltalán nem volt nehéz a bátyjának képzelni magam. De a gyilkos­ság hiteles ábrázolása mindket­tőnket nagyon megviselt.” A hitelességet pedig díjazzák Karlovy Varyban. Mateusz Kos­ciukiewicz tavaly a legjobb fér­fialakításért járó elismerést ve­hette át a fesztiválon. Ez volt a harmadik játékfilmje. Az első kettőben Peter Greenaway és Andrzej Wajda rendezte. Kez­detnek több mint kiváló. Lehet, hogy a lengyel film új Cybulski- ja lépett elénk? RÖVIDEN A jubiláló Bécsi Napló Bécs. 1980 márciusa óta jelenik meg a Bécsi Napló, az ausztriai magyarok lapja. A három évtizedes évforduló al­kalmából a folyóirat eddigi működéséről a Bécsi Magyar Otthonban vontak mérleget. A kéthavonta megjelenő folyó­irat Ausztria egyetlen magyar nyelven megjelenő nem egye­sületi lapja, ugyanakkor „kezdetektől túlterjedt Ausztria határain” - mondta pénteki visszatekintésében Deák Ernő főszerkesztő, a lapot ídadó egyesület elnöke, (mti) Francia modernek a Pozsonyi Városi Galériában Bonnard-tól Signacig TÁRLATAJÁNLÓ Jobbára litográfiákból álló, így kamarajellegűnek tekinthe­tő az az egyedülálló tárlat, mely január utolsó péntekétől március 27-éig várja látogatóit a GMB Pálffy-palotabeli szék­házában (Úri utca 19.) Fran­cúzska klasická moderna cím­mel. A kiállításon a történeti avantgárd időszaka legna­gyobb francia mestereinek al­kotásai láthatók: Bonnard, Braque, Derain, Dufy, Matisse, Renoir, Rouault, Signac... A kiállítás kurátora Kiss-Szemán Zsófia; megtekinthető minden héten keddtől vasárnapig 11.00-től 18.00-ig. (ú) RÖVIDEN Takács András könyvbemutatója Pozsony. Február elsején (kedden) a Pozsonyi Casinó- ban mutatják be Takács Andrásnak A legkisebb fiú vándor­lásai címmel nemrég megjelent új kötetét, mely a szlovákiai magyar kulturális életről, folklórról, népi tánckultúráról szól. Az ismert néptáncgyűjtővel, koreográfussal és szak­íróval, aki idén töltötte be nyolcvanadik életévét, Vojtek Miklós balett-táncos, szólista, táncpedagógus, szakíró be­szélget. Helyszín: a Casino székháza (Klarissza utca 7.), kezdés: 18.00. (ú) Az Aranymetszés a Budapest Kávéházban Az improvizáció mesterei NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Az első születésnapját ünneplő Arany- metszés verséneklő duó mutat­kozott be a Vámbéry Irodalmi Estek sorozat idei első estjén a múlt hét végén a Budapest Ká­véházban. Az Aranymetszés alapítói, Hodosy Marianna és Gálffy József évek óta egy párt alkotnak és mindkettőjük szen­vedélye a zene. Több együttes­ben is tevékenykednek, ennek ellenére úgy gondolták, hogy a verséneklésben is kipróbálják magukat. Van miből válogatni­uk, a költészet gazdagsága ugyanis kimeríthetetlen, akár a klasszikus, akár a kortárs ver­sekre gondolunk. Azt azonban hiányolják, hogy a tankönyvek­ben kevés szlovákiai magyar költő versével ismerkedhetnek meg a tanulók. Az esten nem­csak meghallgatni lehetett a ze­nét, beszélgetésre, véleménye­zésre is alkalom nyílott. Az előadókkal Lacza Gergely, az Expired Passport oszlopos tagja, a Katedra újság szerkesz­tője beszélgetett. A duó nevére vonatkozó kérdésre Gálffy el­mondta, hogy azért esett a vá­lasztás az arányosságot jelentő szóra, mert az nemcsak a ter­mészetben, hanem a művé­szetben is gyakran megjelenik, hogy természetes egyensúlyt teremtsen a szimmetria és az aszimmetria között. Vallják, nincs olyan vers, amelyet ne le­hetne megzenésíteni, s előadá­sukban tapasztalható volt, hogy teret adnak az improvizációnak is. A jelenleg verséneklésben ki­teljesedő és nem lemezben gondolkodó páros Szabó Lőrinc versén kívül Weöres Sándor, Kulcsár Tibor, József Attila al­kotásait adta elő, majd az est végén Shakespeare egyik re­mekművét, a LXXV. szonettet is elénekelték korhű zene kísére­tében. Az egyre népszerűbb Aranymetszés, mely sikeresen fellépett már egyebek között a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen és a Verséneklő Együttesek Orszá­gos Fesztiválján is, a közeljövő­ben sem unatkozik; videó-, és klipforgatás vár rájuk, s kávé­házakban, klubokban is talál­kozhat velünk az érdeklődő kö­zönség. Az Aranymetszés (A szerző felvétele) Alkotókedve a 90-es években újra föltámadt Elhunyt Rába György P1M-HÍR Hosszú betegség után, nyolc­vanhét éves korában, január 29-én elhunyt Rába György Szé­chenyi- és Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, az Újhold című fo­lyóirat (1946-48) egyik alapító­ja és társszerkesztője. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett DIA (Digitális Iro­dalmi Akadémia) tagja, művei itt (irodalmiakademia.hu) sza­badon olvashatók, letölthetők. Legutóbbi önálló verseskötete tavaly jelent meg Disputa ön­magámmal címen. (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom