Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-31 / 24. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 31. Régió 3 Válságban a sertéstenyésztő ágazat, az alacsony felvásárlási árak csődbe viszik a vállakózásokat Leszorította az árakat a dioxin A dioxin-botrány mégis hatással volt a hazai piacra. A sertéste­nyésztők válságról beszélnek. (Képarchívum) Pozsony/ Dunaszerdahely. Jóllehet a hazai piacon forgalomba került hús- készítményekben a vizs­gálatok nem mutattak ki dioxint, a Németország­ban kirobbant botrány jelentősen visszaveti a szlovákiai sertéstenyész­tő ágazatot. LŐR1NCZ ADRIÁN „A német dioxin halálos sebet ejthet a szlovák gazdákon”, fo­galmazott dr. Andrej Imrich, a Szlovák Sertéstenyésztők Szö­vetségének elnöke. „A sertéshús árának hirtelen csökkenése egy átlagos hazai farm esetében 33 ezer eurós veszteséget okozhat - mondta -, a német dioxin mi­att így országos viszonylatban mintegy kétezerötszáz ember veszítheti el munkáját.” A sertéstenyésztők a kor­mánytól várják a megoldást, ezért január 24-én nyílt levéllel fordultak Iveta Radičová kor­mányfőhöz; ebben egyebek mellett arra hívják fel a figyel­met, hogy a dioxin-botrány és a gabonafélék szélsőségesen ma­gas ára megszűnéssel fenyegeti az ágazat egészét. „Egy átlagos szlovákiai farm jelenleg 40 eurós ráfizetéssel tud túladni a vágósertés darab­ján, ami gazdaságonként 33 ezer eurós veszteséget képvisel. Pénzügyi források híján nem tudunk takarmányt vásárolni, bért fizetni az alkalmazottaink­nak, s az energiaszolgáltatók is szankciókkal fenyegetnek. Az állattenyésztés támogatásának hiánya miatt 2002-től mintegy ötezer ember veszítette el eb­ben az ágazatban a munkahe­lyét, az elkövetkező hetek vi­szont teljes megszűnéssel fe­nyegetik a vállalkozásokat. Mindamellett az ország élelmi­szer-függetlensége is folyama­tosan csökken, hiszen a piacra kerülő sertéshús 60 százaléka behozatalból származik.” A Németországban kirobbant di­oxin-botrány a csallóközi gaz­dálkodók körében is éreztette hatását, erősítette meg Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi mező­gazdasági és agrárkamara igaz­gatója. „Míg alig két hónapja a vágósertés ára élősúlyban 1,03-1,04 cent volt kilónként, mára ez 0,90-0,93 centre esett vissza - közölte. - Ez azért is megmagyarázhatatlan, mivel a hazai tenyésztők jó minőségű, ellenőrzött körülmények között előállított sertéshúst kínálnak a feldolgozóknak.” A csallóközi gazdálkodók közül többen jelezték, hogy ilyen alacsony értékesítési áron nem dobják piacra a vágóserté­seket - inkább alkalmazottaik­nak adják, természetbeni jutta­tásként. Aggályokat vet fel ugyanakkor, hogy a németor­szági tenyészetek felszámolása során vágóhídra kerülő serté­sek húsa több országon át „megutaztatva” mikor jelenik meg a hazai piacon; szakértők szerint ez gyakorlatilag ellen­őrizhetetlen. A dioxin-botrány hatása leg­erőteljesebben Németország­ban, Hollandiában és Lengyel- országban éreztette hatását; Japán, Dél-Korea, Ukrajna, Be­lorusszia, majd Oroszország is teljesen leállította a hústermé­kek és élő állatok behozatalát. Úgy éreztem, mintha hintáznék - lakossági beszámolók a szombat esti földrengésről Délnyugat-Szlovákiában is megmozdult a föld ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Léva/Komárom/Érsekújvár. A Komárom-Esztergom megyé­ben szombat este tapasztalt földrengést egész Délnyugat- Szlovákiában érezték. Lapunk tudósítóit és online-oldalát többen is tájékoztatták a föld­mozgásokról. A Lévai járás egész területén is érzékelhető volt a földrengés. Nagyölvedtől Ipolyságig, Garamtolmácstól Zselíz környékéig jelezték az érintettek, hogy felfigyeltek a földmozgásra. Többen felhív­ták a tűzoltókat is, számtalan ideges, zavart telefonáló kér­dezgette, mi volt ez a jelenség, de a helyszínre nem kellett sehol sem kivonulni. Léván a város legkülönbözőbb pontjain, a központban és a lakótelepeken is kisebb-nagyobb mértékben érezték a földmozgást. Egy komáromi olvasónk arról számolt be, hogy éppen az egyik helyi áruházban volt a rengés idején, és a pultokon lévő üve­gek, konzervek is összekoccan­tak a földmozgástól. A városban több tömbház lakói elhagyták lakásukat és kiszaladtak a ház elé. A betelefonáló személyek szerint megremegtek az abla­kok, az asztalról több apró tárgy leesett a földre, s állítólag a bú­torok is megmozdultak. „Úgy éreztem, hogy egyszer- kétszer kilengett a torony­házunk” - mondta az egyik pa­nellakó. „Újságot olvastam az ágyban, s egyszerre úgy érez­tem, mintha hintáznék. Úgy tűnt, hogy a bútorok mozognak”- nyilatkozta a közszolgálati rá­dióban egy érsekújvári asszony. Szerencsére nem adott sok munkát a Nyitra megyei tűzol­tóknak a földrengés. „Szombat este csak egy kiszállásuk volt - Érsekújvárban. A város Žero- tínova utcájábanjártak, ahol egy tömbház lakóit riasztotta meg a földmozgás” - közölte Viliam Pánsky, a tűzoltóság nyitrai pa­rancsnokságának szóvivője. A tűzoltók ellenőrizték, nem ron­gálódott-e meg a közműhálózat, (fm, TASR, ú) EZ ITT A KÉRDÉS Félévi bizonyítvány: örül, hogy kiosztották? Lami Boglárka, végzős gimnazista, Madar ^ Nem monda- nám, hogy tel- I JK jesen feíesle- 1 ges a félévi bi- K zonyítvány, y J M mert szerin- tem sok szülő csak ilyenkor szembesül gyermeke tanulmányi ered­ményeivel. Talán ösztönöz­het is néhány diákot, hogy év végére kijavítson egy-egy rosszabb osztályzatot. Áz én szüleim egyébként általá­ban nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget az érdem­jegyeknek, mindig is azt hangsúlyozták, hogy ma­gamnak tanulok. Idén érett­ségizem, ezért most szá­momra az eddigieknél fon­tosabb a félévi bizonyít­vány, mert tudomásom sze­rint a hazai egyetemeken ezeket a jegyeket is figye­lembe veszik. Pribék Gábor, középisko­lai-hallgató, Kassa Tudom, hogy voltak a bizo­nyítványok kö­rül valami gondok, de konkrétan nem voltunk tájé­koztatva arról, hogy mi lesz. Végül is múlt hét pénteken megkaptuk. Lényegében, ha a felvételi vizsgát nézzük, én a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre készü­lök, ahol tehetségvizsgát kell tenni. Itt a bizonyítványban szereplő jegyeket nem veszik számításba amúgy sem. Ilyen értelemben tulajdonképpen mindegy, hogy szóbeli értéke­lés, vagy félévi bizonyítvány van. Elsősorban a szülőknek fontos ez, én alapjában elége­dett vagyok a féléves ered­ményemmel. Hajtman Gábor a lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium negye­dikes diákja, Barsbaracska Jómagam is reménykedtem abban, hogy nem lesz félévi bizonyítvány, hiszen ha jól tudom, az új kormány oktatásügyi minisz­tere azt ígérte, hogy hivatalos formájában csak az év végén osztják majd ki az osztályfő­nökök a diákok tanulmányi eredményeit értékelő doku­mentumokat. Végül kiderült, hogy ez mégsem így van. A vé­lemények eltérnek, hiszen vannak esetek, amikor jobbak a félévi jegyek, mint az év vé­giek. Ez elsősorban azoknak kedvez, akiknek szükséges az átlag a főiskolai és egyetemi tanulmányaikhoz. Az idei volt az utolsó félévi bizonyítvá­nyom, legalább lesz emlékem róla, ha a következő iskolaév­ben megszüntetik. Ami az eredményeket illeti, jobbak voltak, mint tavaly év végén, így még örülhetnék is, hogy félévi bizonyítványt is kap­tam. Az igazat megvallva, az év végi bizonyítvány mindig fontosabb volt, mint a félévi, de azért kell, hogy legyen egy féléves értékelés is, ami alap­ján megtudjuk, hogy miből kell esetleg javítani, vagy mi­lyen eredményeket kell meg­őrizni. Én még ahhoz a gene­rációhoz tartozom, amelyek azt állítják, ha nincs kellő mo­tiváció, akkor nem igazán fog­lalkozunk a tanulnivalókkal sem. (vkm, mm, fm) JOGITANACS Vagyonrész „Távoli szülőfalumban ma is működik a mező- gazdasági szövetkezet. A szüleim után örökölt föl­det már régebben kivet­tem és eladtam, a vagyon­rész kiadásáról annak ide­jén nem értesítettek. A szövetkezet 2005-ben, hi­vatkozva a 3/2005-ös tör­vényre, felszólított egy vagyoni számla létreho­zására, aminek én eleget is tettem. A számlavezetés költségei egyébként las­san megközelítik a rész­vények értékét. Érdeklő­désemre a szövetkezet el­nöke telefonon elmondta, hogy tekintettel anyagi helyzetükre, sem kifizet­ni, sem kiegyenlíteni nem tudják tartozásukat. A bank tájékoztatása sze­rint ezekkel az értékpapí­rokkal nem folyik keres­kedés. Milyen lehetősé­gem van hozzájutni a va­gyonrészemhez? Van esé­lyem számlaalapítási és számlavezetési költsége­im megtérítésére?” A szövetkeze­ti részvény (družstevný podielnický list) a mező- gazdasági szövetkezet által kibocsátott értékpa­pír, mellyel - ha megvéte­lére igény van - lehet ke­reskedni. A jogi szabályo­zás az értékpapírokról szó­ló 566/2001-es törvényben és a 42/1992-es, a szövet­kezeti vagyonrészek és va­gyoni jogviszonyok rende­zéséről szóló törvényben összpontosul. Ezen szabályozás az el­múlt években több módosí­tást is ihegélt, melyek kö­vetkezményeként olvasónk, ma már mint jogosult sze­mély, nem kérheti a szö­vetkezettől az eredetileg megállapított vagyonrész­érték kifizetését. A szövet­kezeti részvény tulajdono­saként annak átruházásával juthat szerencsés esetben némi pénzhez. A potenciális vásárlók közé a szövetkezet és egyes szövetkezeti tagok mellett a szövetkezettől független olyan harmadik személyek sorolhatók, akik befektetői szándékkal vá­sárolnak fel szövetkezetek által kibocsátott részvé­nyeket nagyobb számban. Részvényvásárláskor a vé­telár a felek megegyezése alapján alakul. A szövetkezeti részvény piaci értéke elsősorban a szövetkezet gazdasági telje­sítményétől függ, hiszen ezen értékpapír elsődleges szerepe a szövetkezet nye­reségéből való részesedés. Mivel napjainkban az ag­rárszektor ínséges időket él, a szövetkezeti részvények­kel való kereskedésre is leg­inkább a nehézkesség a jel­lemző. így a ma kínált piaci ár gyakran a szövetkezeti részvény névértékének csak a töredéke - nem ritkaság, hogy annak 5 százalékát sem haladja meg. Az értékpapírok lehetnek papír alapúak (listinný cenný papier) vagy demate- rializáltak (zaknihovaný cenný papier). A demateria- lizált értékpapír csak elektr­onikus adatként létezik, mely nyilvántartásáért álta­lában az értékpapír-tulaj­donosnak számlavezetési díjat kell fizetnie. Ha az ön tulajdonában lévő elektronikus formában létező értékpapír csak egyre növekvő költségeket jelent (mint említi, a számlaveze­tési díj összege aránytalanul magas), és sem a szövetke­zet, sem más érdeklődő nem kínálta fel annak meg­vételét, akkor szóba jöhet a nem kívánt értékpapír „el­ajándékozása az államnak”. Az értékét vesztett érték­papírját annak tulajdonosa átruházhatja a Nemzeti Va­gyonalapra (Fond národné­ho majetku) - és visszaigé­nyelheti az elmúlt két év­ben kifizetett számlavezeté­si költségeket (tehát, ha 2011-ben kérvényezi az át­íratást, akkor a 2010-ben és 2009-ben kiszabott számla- vezetési költségeket igé­nyelheti vissza). A Nemzeti Vagyonalapra való ingyenes átruházás részleteiről bővebb infor­mációt annak weboldalán találhat (www.natfund.gov. sk/index.php/sk/bezodplat ny-prevod-cp-na-fnm-sr.ht ml). Akinek nincs hozzáféré­se a világhálóhoz, az a 0800 800 250-es vagy a 0800 800 260-as telefon­számon is tájékoztatást kérhet vagyonalap munka­társaitól. Veszelei Viktória, jogász FELHÍVÁS! A lévai Juhász Gyula Alapiskola a diákváró rendezvény- sorozatán belül szeretettel meghívja Léva és környéke óvo­dásait és szüleit a következő behatási programokra: Febru­ár 1-jétől 4-ig, keddtől péntekig, naponta 8-tól 16 óráig nyi­tott napok lesznek az iskolában (Janko Jesenský utca 41). Február 3-án, csütörtökön 11 órakor az első osztályosok adnak számot tudásukról, és meglepetésekkel várják az óvodásokat. Az iskolai beiratkozás február 4-én, pénteken 14-től 18 óráig, majd február 5-én, szombaton 9-től 12 óráig lesz az iskola épületében. A szülők és a gyermekek ráadásul Játsszunk együtt címmel, egy alkotóműhely keretében kéz­műves foglalkozáson vehetnek részt, (fm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom