Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-29 / 23. szám, szombat
10 Szalon ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 29. www.ujszo.com Ludwig Wittgenstein úgy döntött, többé nincs szüksége pénzre, ezért hatalmas vagyonát szétosztotta, és önként vállalt szegénységben élt Bécsi keringő, halálos szólamokkal Volt idő, amikor egyes városokban betiltották Goethe regényét, Az ifjú Werther keserveit, mert a könyv hatására öngyilkossági hullám kezdődött. De vajon mi váltotta ki azt az öngyilkossági hullámot, amely az 1900-as évek elején végigsöpört az Osztrák- Magyar Monarchián? GAZDAG JÓZSEF A századforduló egyik leggazdagabb famíliájának tartott Wittgenstein család bécsi palotájába nem csupán a kor legkiválóbb zeneszerzői (Gustav Mahler, Arnold Schönberg, Richard Strauss vagy Johannes Brahms) voltak bejáratosak, hanem „gyakori vendég” volt a személyiség- zavar és az abnormális viselkedéstípus minden formája. A szülők Az apa, Karl Wittgenstein - aki pincérből lett acélmágnás - olykor kiállhatatlanul zsarnokoskodó, autoriter személyiség volt. Felesége, Leopoldine éppen az ellenkezője: halk szavú és szerény, aki a hitvesi alárendeltséget olyannyira tisztelte, hogy egyszer, amikor egy savas oldatba mártott pólya a lábán maradt éjszakára, fájdalmában inkább hajnalig virrasztóit mozdulatlanul (a sav addigra csúnyán szétmarta a bőrét), de nem moccant, nehogy megzavaija férje álmát. Hans Wittgenstein A nyolc gyerek közül három öngyilkos lett. A félig-meddig autista Hans zenei virtuóznak indult, Mahler tanára, Julien Epstein egyenesen zseninek nevezte. A hivatalos verzió szerint Hans 25 évesen „eltűnt”, de a családtagok okkal feltételezték, hogy öngyilkosságot követett el. (Egy apró, de jellemző adalék a Wittgensteinek lelkületének megértéséhez: a családi legendárium szerint Hans első szava az „Ödipusz” volt.) Rudolf és Kurt Wittgenstein A „perverz hajlamaival” nehezen megbékélő Rudolf Wittgenstein napra pontosan két évvel bátyja „eltűnése” után, 1904. május 2-án egy berlini étteremben rendelt egy pohár tejet, ciánkálit kevert el benne, és egy hajtásra megitta; azonnal meghalt. Harmadikként Kurt Wittgenstein vetett véget önkezével életének: az első világháború utolsó napjaiban lőtte főbe magát, mert nem akart hadifogságba kerülni. A századforduló egyik leghíresebb bécsi öngyü- kosa Otto Weminger volt, a nőgyűlölő filozófus, aki - abban a szállodai szobában, ahol Beethoven is meghalt - mellkason lőtte magát; fő művét, a Nem és jellemet mindenki olvasta a Wittgenstein családban. Margaret Wittgenstein A legfiatalabb lány, Margaret (Gretl) nevét a művészetkedvelők is ismerik: róla készített egész alakos portrét a bécsi szecessziós festő, Gustav Klimt. Greü tizenévesen olyan párnahuzatot hímezett magának, ami egy emberi szívet ábrázolt, koszorúerekkel és artériákkal; felnőttként pedig Sigmund Freud barátja lett, s Ausztria német megszállása után ő segített az idős pszichológusnak és családjának külföldre emigrálni. A Wittgenstein családban talán Gretl volt az egyetlen kiegyensúlyozott személyiség. Mindez nem mondható el a férjéről, a skizoid Jerome Stonborough- ról, aki gmundeni birtokukon agyonlőtte magát egy vadászpuskával. A szélesebb família nőtagjai közül az egyik nagynéni, Clothilde Wittgenstein a világtól elvonulva, morfinistaként halt meg Párizsban, egy másik, Lydia Wittgenstein pedig úgy végzett magával, mint később Sylvia Plath: a gáztűzhely sütőjébe dugta a fejét, mert nem volt képes gondját viselni süketnéma lányának. Paul Wittgenstein A Wittgenstein család aggódott, nehogy a következő fiú, Paul is az öngyilkosságba meneküljön. Paul tehetséges zongorista volt (bemutatkozó koncertjén az a cseh Oskar Nedbal volt a karmester, aki 1930 karácsonyán kiugrott egy zágrábi szálloda 4. emeleti ablakából), ám az első világháborúban egy golyó szétroncsolta a könyökét, és jobb karját amputálni kellett. Miután hazatárt a hadifogságból, Paul visszahúzódó lett, leborotválta a haját, és bezárkózott a Wittgenstein-palota egy távoli szobájába, ahol egy megszállott szorgalmával gyakorolt egy kézen, napi kilenc órán át. A hendikepes Paul Wittgenstein- ből felkapott előadóművész lett, akinek a kor legjelesebb zeneszerzői, Maurice Ravel és Szer- gej Prokofjev írtak zongoraversenyt bal kézre. Ludwig Wittgenstein A legkisebb fiú, Ludwig a Bécsi Egyetemen beiratkozott a fizikus Ludwig Boltzmann szemináriumára, de a kurzus nem kezdődött el, mert Boltzmann felakasztotta magát. A családi hagyománnyal szembeszálló Ludwig nem kért az arisztokrata külsőségekből, vagyonát szétosztotta, s inkább önként vállalt szegénységben élt. Logikai-filozófiai traktátusa mérföldkőnek számít a 20. századi filozófiában, Ludwig Wittgenstein azonban az akadémiai karrier helyett sokáig inkább falusi tanítóként, egy időben pedig kolostori segédkertészként dolgozott. Erények és hibák Alexander Waugh könyvének (A Wittgensteinek. Egy békéden család) fő erénye az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjainak és az Anschluss utáni ALEXANDER WAUGH A Wittgensteinek EGY BÉKÉTLEN CSALÁD „idegbajnak” a bemutatása. Ausztria 1938-as német megszállása után ugyanis Bécsben is életbe léptek a zsidótörvények, márpedig a Wittgensteinek hiába voltak keresztények, nagy- szüleik származása miatt a Volljude („teljesen zsidó”) besorolást kapták. A kötet hiányosságaként említhető, hogy a szerző - aki maga is komolyzenével foglalkozik - a zongorista Pault emeli könyve központi alakjává, s mintegy az ő történetén keresztül mutatja be a Wittgenstein család életét. Ludwig Wittgensteinről például semmi újat nem tudunk meg - semmi olyat, ami ne lett volna már említve Ray Monk kiváló biográfiájában, esetleg Georg Henrik von Wright vagy Norman Malcolm visszaemlékezéseiben. Még a filozófus Moritz Schlick neve is hiányzik, pedig tudható, hogy a Bécsi Kör atyjának számító Schlick egy időben szoros munkakapcsolatban állt Ludwig Wittgensteinnel. A könyv ettől függetlenül tanulságos, s talán mondhatjuk úgy is: kellemes olvasmány. Leszámítva persze azt, hogy minden második oldalon öngyilkos lesz valaki. (Alexander Waugh: A Wittgensteinek. Egy békéden család. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2010; 416 oldal) Paul Wittgenstein, aki félkarú zongoristaként szerzett világhírnevet Ludwig Wittgenstein, a 20. század nagy hatású filozófusa A Wittgenstein-palota koncertterme, ahová bejáratos volt Mahler, Strauss, Schönberg és Brahms is (Képarchívum) Gustav Klimt: Margaret Stonborough-Wittgenstein (1905, olaj)
