Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-29 / 23. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 29. Nyitra megyében eddig a lévai járásbeli községek érdeklődtek leginkább a támogatás iránt Árvízvédelmi projekt indult A községben harminc ember dolgozik a mintegy húsz kilomäer- nyi árokrendszer megtisztításán (A szerző felvétele) Nagyölved (Veľké Ludince)/Léva. Eddig 34 munkahely létesült a Lévaijárásban az árvízvédelmi támogatásnak köszönhetően. FORGÁCS MIKLÓS Nyitra megyében ez a régió a rekorder ezen a téren, hiszen a Komáromi és az Érsekújvári járásban egyaránt nyolc, a Vág- sellyeiben pedig négy embert foglalkoztattak összesen. Az egész országban eddig 21 településen 257 munkanélküli helyezkedhetett el így átmeneti időre. A Lévai járásban három községben, Nagyölveden, Far- nadon és Garamújfalun (Nová Dedina) éltek ezzel a lehetőséggel, az alkalmazásba felvett személyeknek legalább három hónapja kellett a munkahivatal nyilvántartásában lenniük. Anna Brokešová, a Lévai járási Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal szóvivője elmondta, a Nyitrai kerületben ebben a térségben használták ki a legjobban a projektet, hiszen a létrejött munkahelyek hatvanhárom százalékát itt hozták létre. Négy szerződést kötöttek három faluval, közel százezer euró értékben. Legfeljebb féléves időtartamra alkalmazhatnak egy embert, napi nyolcórás munkaidőben. A munka ellenértéke a létminimum kétszerese, ennek az összegnek a 95 százalékát az állam fizeti, öt százalék terheli a községet. A legtöbb munkanélkülit Nagyölveden vették fel, novemberben és januárban is tizenöt-tizenöt főt, és tervezik még legalább tíz ember alkalmazását. Monika Balážová projektmenedzser elmondta, a tavaly júniusi esőzések idején a környező erdőkből hatalmas mennyiségű csapadék zúdult az 1650 lakosú falura. Két utcában legalább negyven házat érintett a katasztrófa, a lakótereket, a kerteket, garázsokat, a közutakat egyaránt elárasztotta a víz. A vízelvezető árkok nagyon rossz állapotban voltak, nem volt sem erő, sem pénz a tisztításukra, több helyen betemetve maradtak. Az árvízvédelmi támogatásból fizetett emberek a mintegy húsz kilométernyi árokrendszert tisztítják, mélyítik, biztosítják a folyamatos karbantartási munkákat, emellett az utakat, járdákat is rendben tartják. Az árkok falait betonkockákkal akarják megerősíteni. A teljes hossz mintegy negyedén már lerakták az 50x50 centiméteres betonlapokat. Csak a projektnek köszönhetően tudtak nekifogni ennek az évek óta halogatott feladatnak. A projekt célja a helyi érdekeltségű vállalatok és vállalkozások erősítése Inkubátorház európai uniós forrásból A vállalkozások fejlesztése az ipari park fellendülését eredményezheti (Kovács Zoltán felvétele) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nagymegyer. Sikerrel pályázott az alsó-csallóközi város és Kapuvár, így a Magyar- ország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programnak köszönhetően 173 280 eurót fordíthat fejlesztési célokra. A város vezetése vállalkozói inkubátorház létrehozását tűzte ki célul. A fejlesztés a számos problémával szembesülő, mindamellett életképes kis- és középvállalkozói szektor helyzetének erősítését célozza iroda- helyiségek és az ahhoz tartozó infrastruktúra létrehozása által. Az önkormányzat az összegből a vállalkozói inkubátorház fenntartását, valamint vezetéstechnikai tréningek és vállalkozásfejlesztési konferencia szervezését tervezi. „Napjaink egyik legégetőbb problémája a munkahelyteremtés - közölte a projekt kapcsán Néveri Sándor, Nagymegyer polgármestere. - Áz inkubátorház létrehozása jelentős mértékben hozzájárulhat a vállalkozások fejlesztéséhez, mely a későbbiekben ipari parkunk fellendülését eredményezheti.” Csallóköz és Rábaköz európai jelentőségű kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, ahol Pozsony, Bécs, Budapest, Sopron és Győr közelsége egyaránt érezteti hatását. Ez, valamint a térség munkavállalóinak szakképzettségi szintje jó fejlesztési lehetőségeket rejt magában, ám a gazdasági válság kisvállalkozásokra gyakorolt hatása a nagyvárosok elszívó erejének erősödését eredményezte. A megoldást több határ menti település a térségi együttműködésben keresi; Nagymegyer és Kapuvár közös projektjének célja is a helyi érdekeltségű vállalatok erősítése. Az inkubátorház szolgáltatásai rövid távon mentesítenék őket a magas bérleti díjak fizetése alól, ugyanakkor szakmai tanácsokhoz és kapcsolatokhoz jutnának. A projekt célcsoportja 2012 októberétől veheti igénybe az inkubátorház szolgáltatásait, (la) Régió 5 Kezdődhet a munka, a pályázatok kidolgozása Bejegyezték a Pons Danubii csoportosulást ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Guta. A szlovák miniszter- elnöki hivatal 2010. december 16-ával jegyezte be a Pons Danubii Európai Területi Együttműködési Csoportosulást (EGTC), amelyet a határon átnyúló, régiók közti szorosabb együttműködés elősegítése céljából hozott létre három magyarországi (Tata, Dél- Komárom, Kisbér) és három szlovákiai (Észak-Komárom, Gúta, Ógyalla) város. Központi irodája Észak-Komáromban működik. A bejegyzéssel megkezdődhet az érdemi munka, a közös pályázatok kidolgozása és benyújtása. Amint Bara Zoltán, a csoportosulás igazgatója lapunknak elmondta, három témakörben is készülnek már a pályázatok: a vízgazdálkodás területén az árvíz és belvíz megelőzését célzó tervezet, a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázat, valamint a két térség közti információ- áramlást elősegítő projekt. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a Pons Danubii a napokban Gútán megtartott közgyűlésén új elnököt választottak Anton Marek, Észak- Komárom polgármestere személyében; e funkciót eddig Bastmák Tibor, a város korábbi polgármestere töltötte be. Az alelnök Michl József, Tata polgármestere. A közgyűlésen képviseltette magát Oroszlány és Érsekújvár is. Oroszlány szeretne csatlakozni a társuláshoz, Érsekújvár alpolgármestere egyelőre megfigyelőként volt jelen. Az EGTC-k olyan szervezetek, amelyek a nemzeti parlamentek által ratifikált nemzetközi szerződések nélkül működhetnek együtt és az állami szervek közvetítése nélkül hívhatnak le uniós forrásokat. A Pons Danubii az első tíz ilyen csoportosulás egyike Európában. (vkm) AJANL0 Január 29. (szombat) Pozsony - 15.00: A szervezet Május 1. téri nagytermében évzáró taggyűlést tart a Csemadok Pozsony- Óvárosi Alapszervezete. Utána farsangi batyubálra hívják a szórakozni vágyókat. (ú) Január 30. (vasárnap) Komárom - megemlékezés az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 66. évfordulója alkalmából; 15.00: az első komáromi zsinagóga falán elhelyezett emléktáblaavatás az Európa-udvar- ban; 16.30: Régi művek a 21. század vásznain - a Tevan család nyomdai és kulturális öröksége című kiállítás megnyitója a Menház- ban, a vándorkiállítás először tekinthető meg Szlovákiában. (vkm) Komárom -19.00: Ahogy esik, úgy puffan - improvizációs játék a Madách Art Ca- féban; közreműködnek: Bandor Éva, Derzsi György, Nagy László és Olasz István, a játékmester Majorfalvi Bálint. (vkm) Nagymegyer - 15.00: a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezetének évzáró tagsági gyűlése a kultúrház- ban. (la) Szene-10.00: egész napos tánc workshop a városi művelődésiközpontban. (jm) Február 1. (kedd) Pozsony - 18.00: Vojtek Miklós balett-táncos, táncpedagógus, szakíró beszélget Takács Andrással A legkisebb fiú vándorlásai című könyvéről a Pozsonyi Casi- nóban. (ú) Évente gyakorolják a mentést extrém körülmények között - Daniel Lipšic tegnap együtt merült a tűzoltókkal a Szenei tavak vizében Belügyminiszter a jeges víz alatt JUHOS MELINDA Szene. A jég alatti búvárkodást gyakorolták tegnap délelőtt a Szenei tavon tűzoltók, a katonák és a rendőrök. Dániel Lipšic belügyminiszter is a jég alá merült. Tizennegyedik alkalommal szerveztek ilyen gyakorlatot, amelynek célja a búvárok fizikai és pszichikai felkészültségének tökéletesítése • extrém, rendkívül nehéz körülmények között. A gyakorlaton pozsonyi, szenei, bazini járásbeli, Nyitra, Trencsén, Nagyszombat megyei és sze- redi egységek búvármentői vettek részt. Vladimír Nejedlý országos rendőrfőkapitány elmondta, országszerte össze sen kilencven búvár dolgozik. „Ezt a létszámot a közeljövőben szeretnénk redukálni, és a műszaki felszerelés tökéletesítésére helyezni a hangsúlyt” - nyilatkozott Vladimír Nejedlý. A merülést a belügyminiszter is kipróbálta a profi búvárok kíséretében. „Büszke vagyok, hogy ilyen tűzoltóink és rendőreink vannak, akik ilyen profi módon búvárkodnak a jég alatt is. Ezek a speciális ruhák teljesen vízhatlanok, így nem olyan szörnyű a merülés, mint amilyennek első látásra tűnhet” - mondta Dániel Lipšic, aki első ízben merült a jég alá. A kilenc-tíz centiméter vastag jégen három léket vágtak, egymástól száz méter távolságra, itt ereszkedtek a vízbe a tűzoltók, az első léktől a harmadikig kellett elúszniuk a víz alatt. „Merültem már néhányszor, de ezt a feladatot nem tudtam teljesíteni, ugyanis nem láttam tisztán. Márpedig a búvár nem bizonytalankodhat mentés közben” - nyilatkozott Nejedlý. „Javarészt eltűnt személyeket keresünk, de voltunk már bevetésen különböző ökológiai katasztrófák miatt is. Szencen idén két vízbe fúlt személyt találtunk meg - mondta Juraj Orbán, aki búvármentőként dolgozik a szenei tűzoltóságnál. Lipšic szerint nem olyan borzasztó, mint amilyennek látszik (A szerző felvétele)
