Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-29 / 23. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 29. Közélet 3 A kormányhivatal hatáskörébe tartozó támogatásokról szóló törvény értelmében anonim pályázatokról dönt majd a semleges bírálóbizottság A kisebbségi kulturális támogatások bizottságai Életkép a gombaszögi fesztiválról. Idén 4 millió euróval támogatják a kisebbségi kultúrát. (TASR-felv.) A bírálóbizottságok összetétele ♦ Az élő kultúra bírálóbizottsága: Agócs Attila, Bárczi Gyula, Dobsa Tamás, Hizsnyan Géza, Farkas Gábor, Lajos János, Leczo Zoltán, Tóth László, Zsélyi Katalin. ♦ Az írott kultúra bírálóbizottsága: Bolemant Lilla, Hizs- nyai Zoltán, Lajos János, Lovász Attila, Nagy Ildikó, Szalay Zoltán. Pozsony. A kormányhivatal kisebbségi pályázatának szakbizottságaiba csak olyan tagok kerülhettek, akiknek nincs jogi kötődésük a potenciális pályázókhoz. Az MKP szerint ezt az elvet nem sikerült betartani. VERES ISTVÁN A szakbizottságok összetételéről szóló szabály nemrég lépett hatályba, az ősszel elfogadott, a kormányhivatal hatáskörébe tartozó pályázati pénzekről szóló törvény értelmében. Ez vonatkozik a kormányhivatal minden támogatására, például az árvízsegélyekre is. Mivel tavaly a kisebbségi kulturális pályázatok a kulturális minisztériumtól átkerültek a kormány- hivatalhoz, ezekre is vonatkozik a szabály, hogy a bírálóbizottságok tagjai nem lehetnek semmilyen jogi kapcsolatban a potenciális pályázókkal. A házasság is jogi kapocsnak minősül, így például egy Cse- madok-tisztviselő felesége nem kerülhet a bizottságba, mivel a Csemadok valószínűleg pályázni fog. Az említett törvény értelmében a kulturális pályázatokat a feladó kilétének ismerete nélkül értékelik majd a bizottságok. Egyes rendezvényeket viszont évről évre ugyanazok a szervezetek rendeznek meg, így az anonimitás ezen a téren nem garantálható olyan mértékben, mint például az árvíztámogatásoknál. Jogi kapcsolat nélkül A kormányhivatal által a kisebbségi kultúrák támogatására elkülönített négy millió euró szétosztásáról tizenöt szakbizottság dönt. Ebből kettő kötődik a magyar kultúrához, az élő kultúra és a nyomtatott kultúra bizottsága. A további tizenhárom bizottság a cseh, a horvát, a bolgár, az orosz, az ukrán, a ruszin, a roma, a lengyel, a zsidó, a szerb, a morva, a német kisebbség támogatásáról, valamint egy bizottság a kultúrpolitikáról dönt majd. Az új szabályozás, amely kizárja a tagoknak a pályázókhoz való kapcsolatát, több nehézséget is okozott a bizottságok összeállítása során - mondta lapunknak Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője. „A magyar még egy viszonylag népes kisebbség Szlovákiában, viszont a néhány ezres közösségeknél általában az emberek egy szűk köre tevékenykedik a kultúra területén, és ők többnyire potenciális pályázóknak is tekinthetők, így nem kerülhetnek a bizottságokba. Ez egy kicsit megnehezítette a tagok kiválasztását” - magyarázta Juhász. Az MKP ellenvetése Az MKP aggasztónak tartja a bizottságok összeállítását. „Meggyőződésünk, hogy a pályázatokat elbíráló bizottság tagjai nem lehetnek szinte kizárólag Híd érdekeltségébe tartozó és a Híddal szimpatizáns személyek, mert ezáltal a klientelizmus és protekcionizmus talajára csúszhat a magyar kultúrát támogató idei pénzek elosztása” - írja sajtó- nyilatkozatában Szigeti László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke. Egyben arra kéri a kormányhivatal illetékeseit, hogy változtassanak a bizottságok összetételén. A bizottsági tagok közül né- hányan összefüggésbe hozha- tóak a Híd párttal, párttag nincs közöttük. A hivatal munkatársai (Lajos János és Szalay Zoltán) a törvény megkötése miatt szerepelnek a bírálók névsorában, tájékoztatta lapunkat Juhász László, a kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezér- igazgatója. „Ha Szigeti úr kétségbe vonja valamelyik bizottsági tag szakértelmét, arra kell kérnem, konkrétan nevezze meg, kire gondol. Meggyőződésem, hogy a legtöbb bizottsági tag kikérné magának, ha klientelizmussal és protekcionizmussal vádolná őt bárki is. „Megteszünk mindent a források igazságos elosztásáért. Bízunk benne, hogy az MKP is hasonlóan fog eljárni azon kisebbségi támogatások esetében, amelyek elosztására ráhatása van” - utalt Juhász a MÁÉRT szakbizottsági összetételére, amelyekben az MKP politikusai ülnek. Ők fognak ugyanis útmutatást adni a magyarországi Bethlen Gábor Alap támogatásainak megítélésénél. Márciusi határidő A pályázatok beadásának határideje március 28-a, (nem február 28-a, ahogy lapunk tegnapi számában szerepelt) a pályázatok leadására és esetleges kiegészítésére így két hónap áll rendelkezésre. A bírálóbizottságok 2011. május 15-ig ülnek össze. A pozitív, illetve negatív elbírálásról 2011. május 31-ig döntenek. Pályázni lehet az élő kultúra (fesztiválok, találkozók stb.), időszakos kiadványok (ebbe tartozik a lapkiadás), könyvkiadás (szépirodalom, szakirodalom, audiovizuális, multimediális projektek) és a kultúrpolitika témakörökben. A minimális önrész a pályázat költségvetésének legalább 5%-a. A teljes pályázati felhívás lapunk 26. oldalán olvasható. Nem kizárt, hogy rövidesen a képviselők kollégájuk mentelmi jogának megvonásáról szavazhatnak Vizsgálják Andrej Ďurkovský vitatott ügyeit ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ügyészség és a rendőrség is nyomozást kezdett Andrej Ďurkovský volt pozsonyi főpolgármester több botrányos ügyében. A KDH-ból a héten távozott politikusnak többek között a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkja (PKO) épületegyüttesének elbontását és a fővárosi vízművekben történt gyanús szerződéseket kell majd megmagyaráznia. A kormánypárti politikusok tegnap már jelezték, ha a parlament a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését fogja kérni, készek ezt megszavazni. „Ha a koalíció képviselői korábban mind egy szálig megszavazták a mentelmi jog eltörlését, akkor nem létezik, hogy azzal fogunk foglalkozni, hogy valakit kiadjunk-e a bűnüldöző szerveknek vagy sem” - fogalmazott tegnap Igor Matovič, az SaS frakciójának tagja. Hasonlóan nyilatkoztak az OKS képviselői is. Az ellenzéki politikusok már korábban jelezték, fenntartások nélkül függesztenék fel Ďurkovský mentelmi jogát. A volt főpolgármester saját elmondása szerint örül a nyomozás elkezdésének. „Bízom benne, hogy ezek az első látásra kellemetlen lépések segítenek tisztázni személyemet” - nyilatkozta Ďurkovský. Á rendőrség a PKO ügyében A pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjának nagyterme. Áll a bál a PKO lebontása miatt. (Oliver Filan-felvétele) indított nyomozást, az ügyészség a Pozsonyi Vízművek rejtett privatizációjának ügyében kezdett eljárást. Ďurkovský megbízatási idejének lejárta előtt pár nappal a képviselő- testület beleegyezése nélkül meghatalmazást adott a PKO-t lebontani szándékozó társaságnak, hogy az önkormányzat nevében járhasson el a bontás ügyében. Ha az épületet lebontanák, a várost 4,3 millió euró- nyi kár érné. Az ügy érdekessége, hogy a volt főpolgármester nyilvánosan a PKO bontása ellen foglalt állást. Hosszú évek után Ďurkovský lehet az első magas beosztású politikus, akit bíróság elé állítanak. Képviselőt utoljára 2004-ben ítéltek el, akkor a HZDS-es Gabriel Karlínt találta bűnösnek a bíróság első fokon, ám később az egykori honatya sikeresen fellebbezett, s végül tavaly - amikor már szinte teljesen feledésbe merült az ügy- elérte végleges felmentését is. A parlament az elmúlt választási időszakban is tárgyalt egy-egy képviselő mentelmi jogának megvonásáról, legutóbb 2009 őszén a hatóságok szerint egy romát fenyegető és megverő Ján Kvorka smeres honatya ügyében kellett volna eljárnia, ám az akkori koalíció mondvacsinált okokra hivatkozva megtagadta a képviselő mentelmi jogának megvonását. (MSz, SITA) Módosítani kell az egészségbiztosítási törvényt Ráfizetnének a kismamák SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Újabb változtatást hajtana végre a január elsején életbe lépett, egészségbiztosításról szóló törvényben a kormány. Az egészségügyi minisztérium közölte, úgy akarják módosítani a törvényt, hogy azok, akik az állam biztosítottjai (pl. nyugdíjasok, gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák) és egyúttal egyéni vállalkozók (SZCO), csak a tényleges keresetük után fizessék az egészségügyijárulékot, ne pedig a minimális kivetési alapból. így ugyanis önhibájukon kívül jelentős tartozásokat halmozhatnak fel a biztosítóval szemben. A törvény alapján az ilyen egyéni vállalkozó idén a 2009-es évi bevétele alapján fizeti a havi egészségbiztosítási járulékot. Ám jövőre, az idei évre szóló elszámolás készítésekor már a 2011-ben érvényes minimális kivetési alapból fizetendő járulékokat kell alapul venni, azaz havi 46,06 eurót. Vagyis 2012-ben, mikor az idei évre szóló éves elszámolást mutatja ki az érintett személy, nagy tartozásai lesznek a biztosítóval szemben. Ha egy kismama vagy egy nyugdíjas már tavaly egyéni vállalkozóként dolgozott, idén még a 2009-es éves elszámolása alapján fizet egészségbiztosítási járulékot, például havi 15 eurót, vagyis egész évben összesen 180 eurót. Jövőre azonban, amikor a 2011-es év után végzi az elszámolást, már az erre az évre érvényes minimális kivetési alapból kell kiindulnia, melynek alapján egyébként a nem állami biztosított egyéni vállalkozó 46,06 euró havi járulékot fizet, vagyis egy évre 552,72 eurót. Magyarán: jövőre 372,72 euró tartozása lesz a nyugdíjas vagy kismama egyéni vállalkozónak, anélkül, hogy ő ebben „ludas” lenne. A törvényt úgy módosítaná az egészségügyi minisztérium, hogy csak a tényleges bevételeik alapján kelljen az egyéni vállalkozó állami biztosítottaknak járulékot fizetniük. Iveta Radičová kormányfő jelezte, hogy módosítani fogják a törvényben azt a kitételt, miszerint a 26 évesnél idősebb egyetemistáknak maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási járulékot, havi 46,06 eurót. 2010 végéig ezt az állam fizette valamennyi egyetemista után, függetlenül az életkortól, a törvény azonban úgy módosult, hogy a 26 évesnél idősebb diák 2011. január 1-jétől ezt maga köteles téríteni. Ä Hallgatói Ön- kormányzat tiltakozására azonban a kormányfő visszavonulót fújt, s ígéretet tett, hogy újra módosítják a törvényt. Ez azonban leghamarabb áprilisban lép érvénybe, addig a 26 évesnél idősebb egyetemi hallgató köteles január 31-ig bejelentkezni az egészségbiztosítóba, s fizetni a havi46,06 eurót.
