Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-25 / 19. szám, kedd
10 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 25. www.ujszo.com Egy közepes írói vénával megáldott szerző műve került vászonra Facebook-karácsony, avagy a könyvpiac bevétele A népi kultúra egy hallatlanul izgalmas szeletével ismerkedhetünk meg Gömöri szitkok könyve GYŐRI ZSÓFIA Az ünnepi szezont egyértelműen a Facebook uralta. A film megjelenése hatalmas év végi bevételeket hozott a moziknak, és a mozgóképpel körülbelül egyidejűleg piacra dobott Véletlenül milliárdos című könyv pedig a legtöbb huszonéves karácsonyfája alatt ott várakozott. Ben Mezrich, amerikai újságíró, zsurnaliszta vénáját meg nem meghazudtoló módon ráérzett a társadalom igényére, és megírta a könyvet arról, hogyan született a Facebook. Az irodalminak távolról sem nevezhető mű legfontosabb aspektusa, hogy ez az írás szolgált alapul a Social Network - A közösségi háló című filmhez. A könyv teljes mértékben megegyezik a filmmel, ám színvonalában meg sem közelíti David Fincher moziját. Általánosan elfogadott tény, hogy a filmek alapjául szolgáló könyvek jobbak, mint maguk a mozgóképek, ám ez jelen esetben nem mondaható el. Egy közepes írói vénával megáldott szerző munkáját egy kiemelkedően tehetséges rendező vitte vászonra. Míg a sztori filmen remekül működik, a könyv unalmas. Mind dramaturgiája, mind pedig szándéka zavaros az olvasó számra. Egy regényt olvasunk? Ahhoz túl egysíkúnak érződik a cselekmény, és a dilettánsán megírt szöveg inkább kínos érzéseket vált ki, mintsem katarzist. Az ember olvasás közben azon kapja magát, hogy a másnapi ebédet főzi meg fejben ahelyett, hogy a kezében tartott könyvre figyelne. Ha pedig biográfiának szánta Mezrich a könyvet, akkor érthetetlen, hogy miért nem derül fény Zuckerberg Facebook előtti életére, és az egyetemen eltöltött idejének személyes eseményei miért hiányoznak az írásból. Természetesen nem elhanyagolható szempont a magyar fordítás sem. Az angol szlengben jártas olvasó érzi a fordítás erőltettségét, és sejti, hogy a könyv eredeti nyelven talán jobban működne. Szerencsére a Facebook- irodalom nem áll meg csupán egy könyvéi, így a divatban kevésbé jártas szülők David Kirkpatrick The Facebook Effect (A Facebook-effektus) című könyvét vették meg a csemetéknek, amely magyarul jelenleg még nem olvasható. Mennyivel szerencsésebbek ők! A szintén újságíróként dolgozó Kirkpatrick egy valódi Facebook (nem Mark Zuckerberg!) életrajzot tár az olvasó elé. A The Facebook Effect a közösségi háló 2004 óta tartó buktatóktól egyáltalán nem mentes diadalmenetének antológiája. Csupán valós eseményekből és adatokból dolgozik, remek stílusban, ami letehetetlen könyvet eredményez. A könyv foglalkozik az oldal pénzügyi hátterével, közösség formáló aspektusával és politikai aktivitásra tett hatásaival, teszi mindezt interjúkra és személyes élményekre támaszkodva. A két könyv közötti legnagyobb különbség a szerzők felkészültsége. Mezrich irományán érezhető a sikerhaj- hászó hozzáállás, ami egy érdektelen könyvet eredményezett. Kirkpatrick több hónapot töltött el a közösségi háló székhelyén, Kaliforniában Zu- ckerberggel, a dolgozókkal és a befektetőkkel ahhoz, hogy egy valóban izgalmas és az internetről szóló irodalomban fontos könyvet tegyen le az asztalra. Ritka jelenség látott napvilágot a hazai könyvpiacon az óév utolsó napjaiban. A rimaszombati Patrióta Kiadó Gömör-Kis- honti Téka sorozatának 18. kiadványaként jegyzett két vaskos kötet szerzője, Zsupos Zoltán nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy összegyűjtse egy történelmi vármegye, Gömör-Kis- hont - jobb szó híján vagy stílusosan - szitokkincsét. KÖVESD1 KÁROLY Magyarán: káromkodásait, hiszen ezt jelzi a kötet címe is: Gömöri káromkodások könyve. Lehetséges több mint hétszáz oldalon keresztül káromkodásokat, illetve a káromkodásokról olvasni? Bizony lehet, méghozzá remekül lehet szórakozni rajtuk. Mindig is sejtettem, hogy a káromkodást cifrázni igazán a latin nyelveken, spanyolul vagy olaszul lehet, de legfőképpen magyarul. Ám hogy micsoda szóvirágokat volt képes szárba szökkenteni a haragra lobbant gömöri pór, polgár vagy nemes ember, arról sejtelmem sem volt. Ahhoz Zsupos Zoltán hangyaszorgalmú kutatásaira, illetve azok közzétételére volt szükség. Akinek természetesen testhezálló volt a feladat, hiszen nevét néprajzkutatóként és levéltárosként számtalan érdekes témában végzett munkáiról ismerhetjük. A káromlással foglalkozó irodalom természetesen nem teljesen új a nap alatt, s a kötetben erről is kaphatunk rövid tájékoztatót. A múltból ismerhetünk néprajzi, nyelvészeti, büntetőjogi és vallástörténeti szempontú kutatásokat és közléseket (Györffy István, Gunda Béla, Epeijessy Ernő, Czigány László, Nyerges Ágnes, B. Kovács István, hogy csak néhány nevet említsünk), tudomásunk szerint azonban ez az első ilyen nagyszabású és kizárólag e témával foglalkozó gyűjtemény. A szerző Rozsnyó és Rimaszombat iratanyagának (megyei és más, főleg tanúkihallgatási jegyzőkönyvek) feltárásakor több mint négy évszázad forrásanyagát kutatta. Eredeti szándéka az volt, hogy csupán a káromkodásokat rögzíti, később vált világossá számára (az olvasó szerencséjére), mennyire fontos az egyéb körülmények rögzítése is. Maguk a káromkodások mellett így fontos közlendővé váltak tágabb szövegkörnyezetük segítségével elhangzásuk körülményei is. Nem elhanyagolható a gyűjtemény etnikai-földrajzi szempontból sem, hiszen Zabartól Pohorelláig, Dobsinától Koka- váig, Kecsőtől Várgedéig kalandozhatunk térben és időben, s természetesen a keveredő, a tájak, néprétegek egymást „gazdagító” szókincsében és nyelvi leleményeiben. A kötet több részre oszlik. A szerző előbb körbejárja és betájolja témáját, s egy rövid kutatástörténet után felvezeti, hol, milyen körülmények közt és hogyan káromkodtak eleink, milyen tiltások és büntetések léteztek a századok során a káromkodás ellen, s hogyan szegték meg ezeket az emberek, illetve mi adott okot arra, hogy olykor válogatatla- nul kifakadjanak. Ezt követi mintegy 250 oldalon maga a gyűjtemény, míg a második kötet a káromkodások forrásait tartalmazza. Senki ne ijedjen meg a ká- romkodásözöntől (bár a gyerekek kezétől tegye kissé távolabb), hanem búvárkodjon azzal a szándékkal ebben a könyvben, hogy népi kultúránk egy (igaz, nem a magas kultúrába tartozó) hallatlanul izgalmas szeletével ismerkedik meg. A kötetet e tekintetben nemcsak a beavatott szakmának, hanem a tágabb közönségnek is melegen tudjuk ajánlani. Nyelvi improvizációk sokszínűségéről van szó elsősorban, melynek gyakorlása „nagy részt enged a képzeletnek a nyelvalakító működésben”. Egy dolog nem derül ki a kötetből: vajon a gömöri atyánkfiái többet káromkodtak-e, mint a Kárpát-medence más tájain élő emberek? De hát ez nem is volt célja a szerzőnek, aki előszavában némi humorral jegyzi meg, köszöni családjának, hogy türelemmel viselte, ha olykor idézett a munkájából... (Zsupos Zoltán: Gömöri káromkodások könyve 1-2. 314 1. Gömör-kishonti Múzeum Egyesület, Patrióta Kiadó, 2010) Ti) umk %* ty Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A Panta Rhei támogatásával a 2010/2011-es tanévben (január - február) 500 diák számára biztosítottunk lehetőséget szórakoztató módon ismereteket szerezni magyar irodalomból. A program Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és Nagy Lajos életműve mellett fokozott figyelmet szentel az olvasásnak és / szövegértelmezésnek. p^taRhei NYOMDAFESTÉKET TURO IDEZETEK ♦ „eredj akasztófára való Részeges Disznaja s Huntsfutja ki a Házból, nem félekén tőled ebadta Diszna...” (1830, Rimaszombat) ♦ „...Magda Józsefné engemet torka szakattára Svandrá- nak, ki tsapott Opsitosnénak, rongyosnak, vén Berzéthi Kafkának kiáltott, azt állitván becstelenitő kiabálássai között: hogy én a Nemes Várost meg tsaltam légyen, össze vissza korhelyet mondván; Azért dühösködöl te vén korhely hogy a Kortsmát el vették tolled, annak következésében a hordón mindég nem ülhetsz, és nem ihatok..” (1829, Rozsnyó) ♦ „Hamis a lelked Kutya muhar nemzetsége, bolod disznó, Kutya fekete nyakra valós Nemzetsége, Kóldús Kutya, az Anyádatis én tartottam alamisnával hunczfutnál hunczfu- tabb.” (1756, Rimaszombat)
