Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-24 / 18. szám, hétfő

Már nem annyira egészségi a mediterrán életmód GYOGYHÍREK 13 Egy spanyol kutatás kijózanító ered­ményre jutott: a modern mediter­rán diéta és életmód nem véd a szív- és érrendszeri beteg­ségektől. Ricardo Gomez-Huelgas, az andalúziai Carlos Haya Kórház orvosa és kutatótársai 2270 betegnél mérték fel a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit. A legtöbb spanyol túl­súlyosnak bizonyult, keveset mozgott és túl magas volt a ko­leszterinszintje. Kü­lönösképp az alacsonyan képzett embereknél volt magas a beteg­ség kialakulásának kockázata - írták a kutatók az International Journal of Clinical Practice című szaklapban. A szív- és érrendszeri megbetege­dések számos fejlett ország leg­gyakoribb halálozási oka. Több tényező növeli az ilyen betegsé­gek kialakulásának kockázatát, többek közt a kor, a magas vér­nyomás, a cukorbetegség, a do­hányzás, a mozgáshiány, az alko­hol, illetve az egészségtelen táp­lálkozás. Míg egyes tényezők (pl. a kor) elkerülhetetlenek, másokat az életmód megváltoztatásával befolyásolni lehet. Eddig gyakran a mediterrán or­szágokat hozták fel ennek bizo­nyítékaként. Az ottani emberek nyugodtabbak, és elsősorban ér­tékes, helyben termesztett, nem iparilag előállított termékeket fo­gyasztanak, többek közt sok halat és zöldséget - szólt a fáma. J9 A fizikai munka rit­kább lett, a kalóriadús étkezés azonban meg­maradt. Ez az ideális kép azonban már rég nem fedi a valóságot - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása. A fámát kialakító tanul­mányok egyrészt igen régiek, másrészt elsősorban a vidéki la­kosságot vizsgálták. Az azóta el­telt negyven évben az élet a Földközi-tenger közelében is megváltozott. A fizikai munka ott is ritkább lett, a kalóriadús ét­kezés azonban megmaradt. A táplálkozás mikéntje is megválto­zott, felgyorsultak az étkezések, és egyre többen kezdtek el dohá­nyozni. Spanyolországban, mint ahogy máshol is, különösen a csekély jövedelmű, és alacsony képzett­ségű emberek a veszélyeztetet­tek. E csoportban nagyobb a dohányosok és túlsúlyosak ará­nya. Gomez-Huelgas szerint az érintettek számát jelentősen le­hetne csökkenteni, ha az ala­csony képzettségű emberek szá­mára célzott felvilágosító prog­ramok indulnának, (informed) ETELED LEGYEN A GYÓGYSZERED Egy korsó sör távol tart az orvostól U Csökkentheti a cukorbaj, vala­mint a magas vérnyomás kocká­zatait, és még a fogyókúrában is segíthet a világos sörök visszafo­gott fogyasztása - állítják spanyol orvosok szerint. A sörfogyasztás mellé testmozgást és a halban, gyümölcsökben, olívaolajban, il­letve zöldségekben gazdag étrend alkalmazását javasolják a szakem­berek - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap interne­tes oldalán. A sör folsavat, vitami­nokat, vasat és kalciumot tartal­maz, szakemberek szerint ugyan­olyan egészségi haszna van, mint a borfogyasztásnak. A sörhasért pedig a zsíros ételek, a mozgáshi­ány, valamint a tivornyázás a fele­lős — vélekedtek. Ramon Estmch kutató szerint a visszafogott sör- fogyasztásnak étkezési és egészségi előnyei vannak. A sörivás „nem feltédenül jelent súlygyarapo­dást, mert az italban nincs zsír, és kalóriatar­talma is ala­csony” - mondta, és szembeállí­totta a spa­nyol és a brit sörivási szoká­sokat. Míg az ibé­riai országban kis po­hárból kortyolgatják a sört, addig Nagy-Britanniában nagy mennyiségben fogy az ital. A sör „védi” a szív- és ér­rendszert, és más italokhoz mér­ten viszonylag alacsony az alko­holtartalma - összegeztek a ku­A gyümölcsök és zöldségek védik a csontokat A gyümölcsökben, zöldségekben gazdag énend a csontokat is meg­óvhatja, így az egészséges táplálko­zás nem csupán a testsúly, hanem az időskori csonttörések megelőzé­se szempontjából is üdvös — hang­súlyozzák kanadai tudósok. A ko­rábbi kutatások a specifikus ét­rend-kiegészítők, pékiául a kalci­um, a D-vitamin szerepét vizsgálták a csonnitkulás alakulá­sában, ugyanakkor a tudósokat nem igazán foglalkoztatta, hogy az étrend egészében miként hat a csonttömegre. „Az emberek azonban élelmiszert fogyaszta­nak, nem pedig különálló táp­anyagokat” - jegyezte meg Lisa Lansetmo, a montreali McGill Egyetem kutatója, aki kollégáival 3539, posztmenopauzális korban lévő nő, valamint 1649 ötven fe­letti férfi sorsát követte egy sok­éves vizsgálatban. A kutatás során az élelmiszerekben lévő tápanya­goknak az élelmiszer tömegéhez viszonyított mennyiségét jelző „tápanyagsűrűség” és a csonttöré­sek kockázata közötti összefüggé­seket vizsgálták. Általánosságban a kutatók úgy találták, hogy nők esetében minden 40 százalékos kalóriabevitel-növeke- dés, amely zöldségek­ből, gyümölcsökből és más magas tápanyagsűrűségű élelmiszerekből szárma­zik, 14 százalékkal csökkenti an­nak a valószínűségét, hogy az ille­tő a következő 10 év során csont­törést szenved. Hasonló tendenci­át figyeltek meg a férfiak esetében is, ám a különbség nem volt sta­tisztikailag szignifikáns. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom