Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-22 / 17. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 22. Szalon 23 1 KORONG - 1 KÖNYV I KÖNYVESPOLC Terepmunka H. NAGY PÉTER Kalandorok kíméljenek!? No, azért nem egészen; ha már vá­logatni lehet, akkor az Indiana Jones és a kristálykoponya ki­rálysága c. film DVD-verziói közül a 2 lemezes kalandor-vál­tozatot érdemes beszerezni. Hi­szen ezen megtalálható minden olyan kiegészítő, amely a Spiel­berg által rendezett produkció létrejöttét dokumentálja; meg­annyi extra, mely az Indy-csa- pat teljesítményét magasztalja. Mindaz tehát, ami külön szóra­kozást nyújt; s amiről az alábbi­akban mégsem lesz szó. Kiindulópontként elevenít­sük fel inkább a kalapos-ostoros hős (Harrison Ford) egyik jel­lemző eszmefuttatását. Miután a régészprofesszor megismer­kedik Mutt-tal (Shia LaBeouf), majd gyanús alakok üldözőbe veszik őket, motorra pattannak, s az egyetemi könyvtár felé ve­szik az irányt. Az olvasóterem zsúfolásig tele van, a hallgatók készülnek a vizsgáikra. A motor beszáguld az állóképbe, Mutt ügyesen kerülgeti a könyveket cipelő diákokat, ám az egyiknél félrerántja a kormányt, a motor felborul, s utasaival együtt a padok alatt csúszik tovább. Mi­előtt megállnak, egy srácot szé­kestől elsodornak az asztaltól. A fiú felnéz a könyvből, és meg­szólítja a profot: - Elnézést, doktor Jones. Volna egy kérdé­sem Hargrove normatív kultú- ramodelljéről. - Hagyja Har- grove-ot - veszi fel a fonalat a tanár úr. - Olvassa Vere Gordon Childe-ot a diffúzióról. Ő a te­repen kutatott. Hajó régész sze­retne lenni, akkor mozduljon ki a könyvtárból! - hangzik a jó tanács. S itt álljunk is meg egy pillanatra. Az Indy-széria sajátos fénytö­résbe helyezi a régészetet és a terepmunka gyakorlatát, s eb­ből a szempontból összevethető lenne egy sor kitűnő alkotással (pl. McDevitt SF-tetralógiájá- val: az Alex Benedict-sorozat- tal). Ám a továbbiakban egy tu­dományos ismeretterjesztő mesterműre hivatkoznék, mely érinti a szóban forgó jelenséget. 2006-ban világszenzációt kel­tett Neil Shubin professzor ré­gészeti felfedezése, egy átme­neti Jény („hiányzó láncszem”), a szárazföldre kimászó hal kö­vületének megtalálása. A neves anatómus A belső hal c. könyve felidézi ezt az eseményt, még­hozzá olyan tanulságok men­tén, melyeket érdemes körül­járnunk. Először is, minden ellenkező híresztelés ellenére a leletvadá­szat megtervezhető formája a kutatásnak. „Az emberek több­sége nem tudja, hogy fosszíliá- kat gyakran meglepő pontos­sággal megjósolható helyeken lehet találni. Otthon gondos fel­készüléssel igyekszünk maxima­NEIL SHUBIN A BELSŐ HAL EMBERI TEST VtN'Cf KIADÓ lizálni a lelettalálás esélyeit, az­tán kivonulunk a terepre, és bí­zunk a szerencsénkben.” (10.) Azért van ez így, mert a fosszüiák rendezetten helyezkednek el a kőzetrétegekben; vagyis a mé­lyebben fekvőkben más fajok ta­lálhatók, mint a magasabban lé­vőkben. 600 millió éves kőze­tekben nem fogunk találni nyúl­csontvázat, találunk viszont medúzalenyomatokat. Efféle, a sorból kilógó leletet (pl. nyúl a prekambriumban) még soha, sehol sem találtak. Ebből adó­dik, hogy a régészek többsége nem találomra keresgél. Másrészt, ha utánanézünk, hogy 380 millió éves kőzetekből egész halak kerültek elő, 365 millió évesekben viszont talál­tak már kétéltűeket is, akkor bi­zonyos, hogy egy szárazföldre kimászó hal rokonait a kettő között kell keresnünk. A kutatá­si időszak behatárolása után még a terep kijelölése marad hátra. Olyan kőzeteket kell ta­lálni, melyek alkalmasak arra, hogy kövületeket tartalmazza­nak a jelzett időszakból. Mivel fosszíliákat az üledékes kőzetek őriznek meg a legjobban, az ilyen lelőhelyekre érdemes kon­centrálnunk. Ezek közül pedig ki kell-zárnunk azokat, melyek túl mélyen helyezkednek el, az­az nem lehet hozzájuk férni. Ha mindezzel tisztában vagyunk, kimozdulhatunk a könyvtárból, ahogy Indiana Jones javasolta, jöhet a terepmunka. Shubin csapatának 6 évre és 4 expedícióra volt szüksége, hogy rábukkanjon az alkalmas terep­re: az Ellesmere-sziget déli ré­szén a kanadai Nunavut Terüle­ten, 1600 km-re az Északi-sark­tól. A Tiktaalik, a víz-szárazföld átmenetet tanúsító ősmarad­vány „a földtörténet megfelelő időszakában és a megfelelő ős­kori környezetben” foglalt he­lyet. (31.) A koncepció tehát, melyet fentebb ismertettünk, helyes volt. Ugyanakkor a Tiktaalik esete alapján szépen cáfolható az ún. „hiányzó láncszemek” köré szőtt mítosz. Az átmeneti lény ugyanis csak bizonyos pozíció­ból tűnik átmenetinek. Shubin szerint a biológiának van egy igen egyszerű egyetemes érvé­nyű törvénye: „ezen a földön minden élőlénynek vannak szü­lei.” (182.) Aszülőkés az utóda­ik közti különbség azonban el­enyésző. Tehát nem arról van szó, hogy egy hal egy szép na­pon hirtelen egy Tiktaalikot hoz a világra. Ellenkezőleg, az újszülött megtévesztésig hason­lít a szüleire; viszont egy idő után az apró különbségek fel­halmozódhatnak, s ha ebből a láncolatból kiragadunk két tá­voli egyedet, már szembetűnők lesznek az eltérések. Vagyis a fajátalakulás nem ugrásszerű, pusztán az történik, hogy ebből a folyamatból csak bizonyos egyedek maradnak fenn kövü­letként, s ha ezek különbözőek, akkor más fajokhoz soroljuk őket. Innen nézve a „hiányzó láncszem” hipotézise nem más, mint egy rendszertani mellék- termék. Ezt egyébként már Darwin is tudta, a Shubinhoz hasonló le­letvadászok pedig kismilliószor alátámasztották. A „hiányzó láncszem” ideológiája tehát nyugodtan elvethető. Másfelől viszont számos hézagpótló lelet fog még előkerülni, mely to­vábbi bizonyítéka lesz a földi élővilág legnagyobb mutatvá­nyának, az evolúció kalandjá­nak. Biztosak lehetünk benne, hogy a tudomány Indiana Jone- sai gondoskodnak erről. FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ Jelenkor, 2011. január SZOLLÁTH DÁVID A lírarovatban Vasadi Péter, Vörös István, Schein Gábor, Szlukovényi Katalin, G. István László, FeketeRichárd, GaraiPé- ter Sándor, Beck Tamás verseit olvashatjuk. A prózarovat Szvoren Edina, PodmaniczkySzilárd, TóthMar- csi novelláit és Méhes Károly, valamint Sándor Iván regény- részleteit közli. Az esszérovatban vitaindító tanulmány jelent meg Karinthy Frigyes Nihil című verséről Beck András tollából. A szerző arra keresi a választ, hogy a megje­lenése óta eltelt száz évben va­jon miért esett oly kevés szó er­ről az egyedülálló versről, ame­lyet talán a magyar avantgárd megindulását megelőző, az el­sők előtti, ám máris jelentős avantgárd versnek is tekinthet­nénk. A tanulmány folytatása, és az első néhány hozzászólás a februári Jelenkorban várható. A rovatban két orosz irodalmi témájú tanulmányt is találunk. Gömöri György Borisz Paszter­nákról, Túri Márton pedig Bo­risz Akunyinról értekezik. A kritikarovatban Kálmán C. György Szilasi László regényét, a Szentek hárfáját bírálja. Olasz Sándor Grendel Lajos új, A mo­dern magyar irodalom történe­téről, P. Müller Péter Upor Lász­ló Stoppard-monográfiájáról (Majdnem véletlen), Deczki Sa­rolta Dávidházi Péter Swift- könyvéről {Menj, vándor) közöl kritikát. A rovat három szövege is a mai délszláv irodalommal foglalkozik. Medve A. Zoltán Mirko Kováč regényéről (Város a tükörben), Orcsik Roland Medve A. Zoltán könyvéről (Kontextusok és annotációk) és a kortárs horvát prózáról, Ká- lecz-Simon Orsolya pedig Irena Vrkljan regényéről, a Selyem, ollóról ír. Wemitzer Julianna Angyalosi Gergely tanulmány- kötetét (A minta fordul egyet), Gajdó Ágnes pedig Albert Zsu­zsa beszélgetéskötetét {Iro­dalmi legendák, legendás iroda­lom 6.) recenzálja.­v ■ A \ IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT VASADI PÉTER verse 1 VÖRÖS ISTVÁN versei 3' SCHEIN GÁBOR verse 6 SZÍ U KOV ÉN Y1 KATALIN versei 8 SZVOREN EDINA: Folt (nmvlla) 12 PODMANICZKY SZILÁRD: Az élet császárai (novella) 14 MÉHES KÁROLY: Mennyi fiú (regényrészlet) 22 SÁNDOR IVÁN: Hajnaltól hajnalig (észlel egy készMŐ regényből) 31 G. ISTVÁN LÁSZLÓ verse 46 FEKETE RICHÁRD versei 48 GARAI PÉTER SÁNDOR versei 50 BECK TAMÁS verse 51 TÓTH MARCSI: Töri négyes (novella) 52 GÖMÖRI GYÖRGY: Borisz Pasz témák ötven éve halott (esszé) 57 TÚRI MÁRTON: Az orosz irodalom békés anarchistája (A klisdúercpe Borisz Akunyiu müveiben) 61) : * BECK ANDRÁS: Szakítópróba (A Nihil és vidéke) 65 * KÁLMÁN C. GYÖRGY: Feszes, laza, hamiskás (Szilasi László: Szentek luírftífá) 76 OLASZ SÁNDOR: „Mit akar ez az. egy ember?" (Crendcl Ijtjos; Amodern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a. 20. században), 85 P. MÜLLER PÉTER: Kalauz Stoppard labirintusába(iv) (Upor László: Majd­nem véletlen: Tom Stoppard fokozatos megközelítése) 91 DECZKI SAROLTA:--Örök vándor (Dávidházi Péter: Menj, vándor. Swift sír­felirata és a hagyomány rétegződés) 97 MEDVE A. ZOLTÁN: Á pillanat kivárása (Mirko Kováé: Város a . tükörben) 101 Szellemi találkozások Fukári Valéria Visszatekintés Dunaszerdahely, NAP Kia­dó, 2010 A kötet több mint negyven év terméséből válogatva a szerző különböző műfajú, kisebb-na- gyobb lélegzetű írásait tartal­mazza: cikkeket, kritikákat, vallomásokat, tanulmányokat, amelyek eredetileg folyóira­tokban, hetilapokban, napilap­ban, különböző gyűjtemények­ben jelentek meg. „Ha most, több mint negyven év távlatá­ból visszatekintve valamiféle számvetést teszek, elgondol­kodom pályám alakulásán és főbb tanulságain, akkor tán az­zal a megállapítással kell kez­denem, hogy irodalmi munkás­ságom java része a külső kö­rülmények és adottságok elle­nére jött létre” - írja munkájá­ról a szerző. vissza­tekintés NAP Kiadó AFORIZMÁK Nem keresték az igazságot. Megszavazták. TOMI VINCE ♦ Minden hatalom a néptől ered. De oda már soha nem tér. 4 Igaz barát volt. Önzetlenül ártott. ♦ Ha gondjainkat megosztjuk másokkal, sosem csapnak be. A nagyobbik fele mindig nekünk marad. ♦ Megbolygatta a közerköl­csöt. Rendesen viselkedik. ♦ A szegényeknél fennáll a ve­szély, hogy lopni fognak. A gazdagoknál, hogy loptak. ♦ A kevesebb néha több. Pél­dául: kevesebb pénz, több gond. ♦ Könnyű mesélni a jövőről. Nincsenek tanúi. ♦ Tökéletes informátor. Semmit sem tud, de azt leg­alább tévesen. 4 Bírta a kritikát. Főleg ha di­csérték. 4 Éber őr volt. Áthelyezték a kiskapuktól. 4 Nehézkes ember. Vasjel­lemű. 4 Újságíró a kollégájáról: nem olvasom, annál jobban szeretem. 4 Hűség. Alkalomhiány. 4 A barátok olyan emberek, akik barátaikkal együtt rágal­mazzák közös barátaikat. 4 Üres fejben minden lelküs- meret tiszta. 4 Tetten érték. Nem csinált semmit. 4 A plágium tudatos vissza­emlékezés. 4 Jó tulajdonságai vannak. De nem használj a őket. 4 Olyan ember, aki minden titkot megőriz. Ha nem mond­ják el neki. 4 Múltunkba nézni mindig hasznos. Máséba még érde­kes is. 4 Keveset olvasunk. Már a lo­pott könyvek száma is csökken. 4 Kemény nő. Csak a briliáns hatja meg. 4 Kimerítően taglalta a témát. Elaludt a hallgatóság. 4 Konfliktusmentes ember. Alkalmatlan házasságra. 4 Nehézségei vannak. Nagyon függ a gondolataitól. 4 Nem tudta, hogy van egy­irányú utca. A kórházban jött rá. 4 Olyan korban élünk, amikor a húszévesek is írhatnak emlék­iratot. 4 Józanul tekintett a világra. Aztán leitta magát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom