Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-21 / 16. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 21. Hasznos tanács 17 Az űrlapokhoz hozzájuthatunk az önkormányzatok és a pénzügyminisztérium honlapján is Be kell vallani az ingatlanunkat Az űrlapok kitöltéséhez segítséget kérhetünk a községi hivatalban (TASR-felvétel) Pozsony. Tavaly lakást, csa­ládiházat, garázst, esetleg telket vásároltunk? Ha a válasz igen, akkor alig va­lamivel több, mint egy he­tünk maradt arra, hogy benyújtsuk az ingatlan­adó-bevallásunkat. Nem érdemes késlekedni, hi­szen a bevallás elmulasz­tása esetén büntetésre számíthatunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bevallást január 31-ig an­nak a településnek a helyi ön­kormányzatánál tegyük meg, ahol az ingadanunk található. Ha postán küldjük el a beval­lást, ezt ajánlott levélben kel­lene megtennünk, hogy később ne legyenek problémáink a bi­zonyítással. Az adóbevalláshoz szükséges űrlapokhoz hozzá­juthatunk az önkormányzatok és a pénzügyminisztérium (www.finance.gov.sk) honlap­ján is. Kitöltésükhöz segítséget kérhetünk a községi hivatal­ban, a pontos utasításokat azonban a falvak és városok honlapjain is közzéteszik. Ha személyesen látogatunk el a hivatalba, akkor vigyük magunkkal az adásvételi szer­ződést, új ház esetén pedig az átadásról szóló végzést, a tu­lajdonlapot és természetesen a személyi igazolványunkat is. Ha az adóbevallást postán küldjük el, ehhez a fent emlí­tett dokumentumok fénymáso­latát kell csatolnunk. Jó hír azonban, hogy ezeket nem kell közjegyzővel hitelesítenünk. A bevallást érdemes ajánlott le­vélben küldenünk, hiszen ké­sőbb csak így igazolhatjuk, hogy időben küldtük el. Bejelentési kötelezettség Az adóbevallást nem szabad összekevernünk a bejelentési kötelezettséggel. Ez utóbbit az ingatlan adásvételét követő 30 napon belül szükséges meg­tenniük a községi hivatalnál azoknak, akik ingatlant adtak el vagy vettek. Harminc napos határidőt szabtak meg az ingat­lannal kapcsolatos egyéb vál­tozások bejelentésére is. Ez ér­vényes az építésügyi engedély kiadására és az épület műszaki átadásáról szóló igazolás kéz­hezvételére is. Ha ezt elmulasz­tottuk, a község részéről bünte­tésre számíthatunk, miközben a községek ezt öt évre vissza­menőleg vethetik ki. Gyakran megtörténik, hogy az új tulajdonosnak még nincs meg a tulajdonlapja, annak el­lenére, hogy az ingadant már használja. A kataszteri hivata­lok ugyanis gyakran akár pár hónapot is késhetnek ennek a kiadásával. Ez esetben az a dá­tum a mérvadó, amikor a ka­taszteri hivatalban hivatalosan átírták a tulajdonos nevét. Adót csak akkor indokolt fizet­nie, ha a kataszteri hivatal az elmúlt év végéig elküldte szá­mára az ingadan átruházásáról szóló szerződést és a tulajdon­lapot. Ha ezt az elmúlt év végé­ig nem tette meg a hivatal, ak­kor idén még a régi tulajdonos fizet adót. Mi vár az örökösökre? Ha ingatlant öröklünk, az adóbevallást csak akkor kell benyújtanunk, ha az örökösö­désről szóló döntés már tavaly életbe lépett. Ha az ingatlan az elhunyt kizárólagos tulajdoná­ban volt, és az örökösödési el­járás még nem fejeződött be, az adót nem lehet lövetni. Ugyan­akkor, ha az elhunyt valakivel közösen birtokolta az ingat­lant, az adót a társulajdonossal fizettetik meg. Az adóbevallást egyes ese­tekben akkor sem kerülhetjük el, ha ingatlant adtunk el. Ez arra az esetre érvényes, ha az adott településen egyéb ingat­lanokkal is rendelkezünk, hi­szen az eladott ingatlannal csökken az adó végösszege. Ugyanakkor, ha az adott tele­pülésen más ingatlanaink már nincsenek, akkor az eladást követően elegendő, ha a tulaj­donosváltást követő 30 napon belül ezt az illetékes városi vagy községi hivatalban beje­lentjük. Ha az ingatlan a há­zastársak közös tulajdonában van, a bevallást mindig csak az egyiküknek kell megtennie. Magát az adót csak később kell kifizetnünk. A községek év közben az összes ingatlantu­lajdonos számára kivetik az adót. Ezt így természetesen azoknak is fizetniük kell, akik idén nem tettek adóbevallást. A községek által kiszabott díjat a fizetési felszólítás átvételét követő 15 napon belül térítsük meg. Ha nagyobb összeget kell fizetnünk, a hivatal lehetővé teszi a részletfizetést. Az ingatlanadó nagyságát mindenkinek saját magának kell kiszámítania. A kiszámítá­sához először is a megfelelő űrlapot és az ingatlannal kap­csolatos dokumentumokat kell előkészítenünk. Sokat segít­het, ha az űrlaphoz csatolt magyarázatot is elkérjük a hi­vataltól, vagy lehúzzuk a pénzügyminisztérium interne­tes honlapjáról. A lakásadó esetében az adóalap a lakás és a pince alapterülete négyzet- méterben megadva. Nem számítjuk bele ugyanakkor az adóalapba az erkélyeket. Az így kapott alapterületet szo­rozzuk be a község által ki­adott díjszabással. Ha késünk, fizethetünk Ha megfeledkezünk az adó­zási kötelességünkről, nem ke­rüljük el a büntetést. A magán- személyek számára ez mini­mum 6,63 euró. Ha azonban a hivatal többszöri felszólítására sem fizetünk, minden egyes napi késésért a jegybanki alap­kamat négyszeresének megfe­lelő aránnyal növelhetik a bün­tetésünket. Az év folyamán így további 17 százalékkal nőhet a büntetésünk. Ne bízzunk ab­ban, hogy az önkormányzatok úgysem jönnek rá a csalásra, hiszen ezek az ingatlan-nyil­vántartásban minden változást ellenőrizni tudnak, (mi, s) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hogyan számítsuk ki, hogy pontosan mekkora ingatlan­adót is kell fizetnünk? Először is magával az adott községben érvényes díjszabással kell tisz­tában lennünk. A városok és községek adótételeiről min­denki annál a városi vagy köz­ségi hivatalnál érdeklődhet, amelynek a kataszterében az ingatlanja fekszik. Ha megvan a díjszabás, akkor hozzálátha­tunk az adó kiszámításához. Az építményadó esetében az adó alapja az építmények be­épített alapterülete, amit négy­zetméterben adunk meg. Beépí­tett alapterület alatt ez esetben a végleges laksíkokkal határolt teljes alapterületet értjük. Ha ez megvan, akkor hozzáláthatunk az adó kiszámításához, amihez az alapterület négyzetmétereit be kell szoroznunk a közsé­günkben érvényes négyzetmé­terenkénti díjszabásával. Ha egyemeletes házunk van pince nélkül, akkor elég egy űrlapot kitöltenünk. Többemeletes ház esetében, amely mellett ráadá­sul még garázs és egyéb gazda­sági épületek állnak, minden épületért külön űrlapot töltünk ki. Ehhez azonban meg kell tudnunk a községtől, hogy nem használta-e ki a törvény adta lehetőségét, és nem növelte-e az alapdíjat. A lakásadó esetében az adó­alap a lakás és a pince alapte­rülete négyzetméterben meg­adva. Nem számítjuk bele ugyanakkor az adóalapba az erkélyeket. Az alapterületet kell beszoroznunk a község ál­tal kiadott díjszabással. A kö­zös helyiségek alapterületét nem kell figyelembe vennünk, mivel ezért nem adózunk. Ugyanígy nem kell adót fizet­nünk a telekért sem, amin a lakóház áll. Ha telkünk van, akkor az adóalap ennek az alapterülete négyzetméter­ben, amit a község által ki­adott díjszabással szorzunk. Ha egy adott községben több, azonos díjtételű telkünk, pél­dául kertünk van, akkor ezek után együtt adózhatunk. A városok és falvak idén is nyújtanak kedvezményeket az ingatlanadóval kapcsolatban. Hogy pontosan mekkorát, az községenként változik. Ha már tavaly 'kedvezményben része­sültünk, és az elmúlt egy év­ben nem történt semmilyen változás, idén ezt nem kell új­ra kérni, (mi) Ha megfeledkezünk az adózási kötelességünkről, nem kerüljük el a büntetést (TASR-felvétél) AZ INGATLANADÓ FAJTA! TELEKADÓ A telekadó tárgya, vagyis ami után adóbevallást kell tennünk, a Szlovákia terü­letén található szántóföl­dek, szőlősök, gyümölcsö­sök, legelők, kertek, erdők, halastavak, építési és egyéb telkek. A bevallást többnyi­re a tulajdonosnak kell megtennie, azonban itt is vannak kivételek. Az állam, a község vagy a megyék tu­lajdonában lévő földekért azok kezelője teszi meg a bevallást. A telek használó­ja - vagyis a mezőgazdasá­gi szövetkezet vagy ma­gángazda - tesz bevallást az általa használt idegen földterületért is. A bérlő te­szi meg a bevallást akkor, ha a bérleti viszony leg­alább öt éve tart, és mindez be van jegyezve a földhiva­talban is. A nevesítetlen földek esetében ha ismeret­len a tulajdonos, akkor a földek használója tesz adó­bevallást. ÉPÍTMÉNYADÓ Az építményadó eseté­ben az adótárgyat olyan építmények alkotják, ame­lyeknek egy vagy több, föld alatti vagy föld feletti szint­je van, és amire kiadták a kollaudációs engedélyt. Ha ezt egyelőre nem intéztük el, akkor az adó tárgyát a ház azon helyiségei képe­zik, amelyeket már haszná­lunk. Ha már kiadták a használati engedélyt, akkor is adóbevallást kell ten­nünk, ha az építményt még nem használjuk. Az adóbevallást az esetek többségében maga a tulaj­donos nyújtja be. Az állami, községi és megyei ingatla­nokért azok működtetője teszi meg a bevallást. Ha az építmény a Szlovák Föld­alap tulajdonában van, ak­kor azok bérlőjének a köte­lessége bevallást tenni. Más-más adóívet kell hasz­nálnunk, ha az építmény egy vagy ha több célra is szolgál (vagyis ha vállalko­zás, hivatal és lakások is vannak egyazon épület­ben). Minden olyan tulaj­donunkban lévő építmény után meg kell tennünk a bevallást, amelynek egy vagy több szintje van, és amelyre a tavalyi év végéig kiadták a kollaudációs en­gedélyt. LAKÁS ADÓ Lakásadót az olyan laká­sok, üzletek, garázsok tulaj­donosai tesznek, akiknek ez az ingatlanjuk lakóházban található. A lakóházak közös helyiségeiért az új törvény szerint már nem kell adó­bevallást tenni. Nem tesz­nek bevallást így azok a vál­lalkozások sem, amelyek a lakóházak volt közös helyi­ségeiben találhatók. Azok­ban a lakóházakban, ahol még egyetlen lakást sem ad­tak el, és az egész ház egy társaság, magánszemély vagy község tulajdonában van, építményadó-bevallást kell tenni, (mi) Az adóalap az építmény beépített alapterülete Több adat is szükséges az adó kiszámításához

Next

/
Oldalképek
Tartalom