Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-20 / 15. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 20. www.ujszo.com Nem eladó, ami stratégiai és nyereséges Privatizálnák is meg nem is az állami cégeket TASR-HÍR 339 millió euró hiányzik az egészségügyi rendszerből csak a VŠZP kinnlevőségei miatt Elvesztette türelmét az Általános Egészségbiztosító Pozsony. Tegnap tudomásul vette a kormány a Nemzeti Vagyonalap javaslatát, amely az áílami tulajdonban levő, illetve állami tulajdonrészesedéssel rendelkező vállalatok eladását célozza. A szóban forgó cégek között például tizenhét autóbusz-közlekedési vállalat (SAD), a szliácsi és a bártfai gyógyfürdő, valamint hat városi hőszolgáltató található. További elemzés készült a JAVYS nukleáris hulladékkezelőről, ä Transpetrol olajszállítóról és a Slovak Telekomról. Az utóbbi cégek egyértelműen nyereségesek. A kormány nem ad el stratégiai jelentőségű cégeket, amelyek nyereséget termelnek, szögezte le a kormányülés után Iveta Radičová kormányfő. „A befektetőket csak az évek óta veszteséges cégekbe engedjük be”-mondta. A Nemzeti Vagyonalap azt javasolja, hogy írjanak ki nemzetközi pályázatot a nagy- szombati, a zsolnai, a turóc- szentmártoni, a pozsonyi, a kassai és a zólyomi hőszolgáltató 100 százalékos állami tulajdonrészének eladására, mivel a hőszolgáltatók nem képesek fedezni saját üzemi kiadásaikat. Javasolják a Slovak Telekom 15 százalékos részvény- csomagjának eladását is. A regionális busztársaságok tulajdonrészének eladását azért tartják indokoltnak, mert itt csupán néhány százalékkal van jelen az állam, ami elenyészően kicsi befolyást jelent. Pozsony. Szigorítaná a „nemfizetők” elleni fellépést az Általános Egészségbiztosító (VŠZP). Marián Faktor igazgató szerint a biztosító jelenleg több mint 450 ezer „nemfizetőt” tart nyilván, azaz ennyien nem térítik az egyébként kötelező egészségbiztosításijárulékot. SÁNDOR RENÁTA Az ebből eredő kinnlevőségek meghaladják a 339 millió eurót. Faktor szerint a szigorításra azért van szükség, mert a be nem fizetett járulékok hiányoznak az egészségügyi rendszerből, azaz lényegében azokat is negatívan érinti, akik rendesen fizetnek. A biztosító a kinnlevőségek behajtásakor valamennyi adósra figyelni fog - tehát a magánszemélyekre, a vállalkozókra, a munkaadókra, valamint az egyéni vállalkozókra is. A tervezett szigorítások között szerepel például a „kipellengérezés”: a tartozók nevét közzétennék a helyi hangosbemondón keresztül az érintettek lakhelyén. A tartozás könnyebb behajtását segíti az egészségbiztosításról szóló törvény januárban életbe lépett módosítása is, miszerint a fizetési felszólítást akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett azt indoklás nélkül nem veszi át. Meggyorsítaná a behajtások idejét is a biztosító, mert - mint ahogy azt Pavol Bulla, a VŠZP egészségbiztosítási szakosztályának igazgatója elmondta - 180 nap felett már jelentősen csökken a tartozás behajtásának esélye. A járulékok elbliccelése egyébként már ma is nagy kockázattal jár. Az érintett magánszemély vagy cég felkerül az internetre az adósok listájára, ez pedig megnehezítheti a helyzetét az üzleti partnereknél, a pénzintézeteknél vagy pl. a versenypályázatok terén. Végrehajtón keresztül is behajtható a tartozás, ekkor természetesen az ezzel járó költségeket, valamint a késedelmi kamatot is felszámolhatja a biztosító, az Egészségügyi Felügyelet pedig 3319 eurós büntetést is kiszabhat a nemfizetőre. A munkaadók esetében egyenesen bűncselekménynek számít, ha alkalmazottaik után nem fizetik a járulékokat. Ha az egyéni vállalkozó (SZČO) vagy az önkéntes fizető (például a háztartásbeliek) három hónapig nem fizetik a járulékot, csak az alapvető egészségügyi ellátásra van joguk, de például nem kaphatnak gyógyfürdői beutalót vagy egészségügyi segédeszközt. RÖVIDEN Átfogóbb bércsökkentés a terv Pozsony. A polgármesterek mellett a megyeelnökök és más vezető állami hivatalnokok bérét is csökkentené a kormány. Ezzel az indoklással utasította el tegnap három SaS-es képviselő törvényjavaslatát. „Az a célunk, hogy a polgármesterek fizetése csökkenjen, de szélesebb összefüggéseiben szeretnénk megoldani a problémát, ezért azt javasoljuk, hogy további tisztviselők bérei is csökkenjenek. Erre a polgárok nagyon érzékenyek” - magyarázta Iveta Radičová miniszterelnök. Mint mondta, az említett törvényjavaslatot azért sem hagyhatták jóvá, mert helytelenül volt megfogalmazva. „Nem állított fel semmilyen plafont a polgármesteri béreknél, ez pedig nem szerencsés, továbbá több lehetőséget adott volna prémiumosztásra” - állítja a kormányfő. A belügyi, az igazságügyi, a gazdasági és a szociális tárca e hónap végéig határozza meg azon hivatalnokok körét, akiket a bércsökkentés érinteni fog. (SITA) Fico neve a leghasználtabb szó Pozsony. Tavaly a szlovákiai sajtóban leggyakrabban használt szó Robert Fico neve volt - derül ki a Newton Media sajtóelemző cég felméréséből. 2010-ben a volt miniszterelnök neve 9881 tudósításban és egyéb, sajtóban közölt anyagban jelent meg. Ficóról a legtöbbet a Smeben, a Hospodárske novinyban és az aktualne.sk-n írtak. „A volt kormányfő továbbra is nagy médiafigyelemnek örvend. Ha valamit mond, az biztosan bekerül a sajtóba” - nyilatkozta Martin Gonda, a Newton elemzője. Ficó nevét a válság szó követi, melyet 9475 ízben írtak le, a dobogó harmadik fokán Iveta Radičová kormányfő áll, a neve 6968-szor szerepelt a hazai sajtó vizsgált szegmensében. (SITA) Kotleba nyugodtan cigányozhat Besztercebánya. Megszüntette a Besztercebányai Kerületi Bíróság a Marián Kotleba ellen folyó eljárást. Kotleba a 2009-es megyei választásokon indult a megyefőnöki tisztségért a Mi Szlovákiánk Néppárt színeiben. Választási szórólapján egyebek mellett ez állt: „Nem csak a cigány paraziták igazságtalan előnyeit szüntetem meg”. A Besztercebányai Kerületi Bíróság szerint ez nem bűncselekmény. Az ügyészség nemzet, faj vagy meggyőződés gyalázása miatt indított eljárást Kotleba ellen. A Besztercebányai Járásbíróság már tavaly decemberben ejtette a vádat, de az ügyészség fellebbezett. A másodfokon eljáró kerületi bíróság azonban helyben hagyta az ítéletet, amely ígyjogerős. (SITA) Fico kikosarazta Sulíkot Pozsony. Robert Fico, a szlovák parlament alelnöke, a Smer-SD elnöke tegnap visszautasította, hogy képviselje a törvényhozást az Alkotmánybíróságon az egészségbiztosítók nyereségképzését tiltó jogszabály ügyében. Ezzel Richard Sulik, a parlament elnöke bízta meg a volt kormányfőt, aki levélben utasította vissza a feladatot. Egyúttal azt kérte a házelnöktől, hogy legközelebb ne a sajtó tudja meg hamarabb, mit tartalmaz a neki kézbesített levél. Sulik választása azért esett Robert Ficóra, mert a volt kormányfő jogászvégzettségű. (SITA) Kevés az új név, egy árnyékminisztert a HZDS-ből igazoltak, Tomanová kikopott a vezetésből Felállt a Smer árnyékkormánya Mad'arič és Fico ismert arcok, Kazimír a Smer új csillaga (SITA-felvétel’ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer tegnap bemutatta árnyékkormányát, melynek nagy részét a párt korábbi miniszterei alkotják. Az árnyékkormányt a pártelnök Robert Fico vezeti, két helyettese lesz, a gazdasági-szociális kérdésekért felelő Peter Kaži- mír és az emberjogi és kisebbségi ügyekért felelős Oľga Nachtmannová. Kazimír a Fi- co-kormány egyik pénzügyminisztériumi államtitkára volt, Nachtmannová 2006-tól parlamenti képviselő. Robert Kaliňák a belügyi, Marek Mad’arič a kulturális, Ján Počiatek a pénzügyi, Ľubomír Jahnátek a gazdasági, Ľubomír Vážny a közlekedésügyi, Richard Raši pedig az egészségügyi témákért felel. Ok mind ezeknek a tárcáknak a vezetői voltak a Fico-kor- mányban, ahogy a mezőgazdasági témákért felelős Stanislav Becík ámyékminiszter is - igaz, ő a HZDS színeiben volt tárcavezető. Róbert Madej az igazságügyi, Dušan Čaplovič az oktatásügyi, Zuzana Zvolenská a szociális ügyi, Oľga Algayerová pedig a külügyi kérdésekért fog felelni. A lista legnagyobb meglepetése Zvolenská jelölése, aki viszonylag ismeretien a szélesebb nyilvánosság előtt - a Fi- co-kabinet idején az állami Általános Egészségbiztosító (VŠZP) élén állt. Hetekkel ezelőtt még úgy nézett ki, az egykori minisztert, Viera Tomano- vát Braňo Ondruš túrja ki a szociális ügyek kezeléséből, ám végül Zvolenskára esett a választás. Algayerová négy évig a külügyminisztérium államtitkára volt. A Smer egy új árnyéktárcát is létrehozott, a stratégiai és programmunka „minisztériumot” - Vladimír Faié, Fico egykori miniszterelnöki tanácsadó testületének vezetője, a párt parlamenti képviselője vezeti. Fico szerint az árnyékkormány legfontosabb témái a „fölösleges drágulás”, a munkatörvénykönyv készülő módosítása, a sztrádaépítés leállítása, valamint a szlovák-magyar kapcsolatok lesznek. A Smer a másik ellenzéki pártot is inspirálta, az SNS tegnapi bejelentése alapján rövid időn belül „szakmai kabinetet” hoz létre. (MSz, SITA) Nem lehet rövidíteni a munkaidőt, és egyúttal megőrizni a béreket - vélik a munkáltatók RÚZ: nem lehetséges a 35 órás munkahét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) szerint a jelenlegi munkatörvénykönyv fékezi az új munkahelyek kialakítását, és jelentős szerepet játszik a magas munkanélküliségben. A szlovákiai munkanélküliség az euróövezetben Spanyolország után a legmagasabb. A RÚZ szerint ezért szükséges a törvény módosítása. Elfogadhatatlannak tartják azonban a Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) kezdeményezését a 35 órás munkahét bevezetésére. A RÚZ szerint ez katasztrofális következményekkel járna, ugyanis ha változatlan bérek mellett csökkenne a munkaidő, az a munkaadók munkaköltségeinek 8-10 százalékos növekedését eredményezné. Ez pedig nyilvánvalóan magasabb munkanélküliséget hozna magával, hiszen a munkáltatók kénytelenek lennének elbocsátásokhoz folyamodni. Azzal is számolni lehet, hogy az itt letelepedett külföldi cégeknek már nem érné meg maradni, s nem lenne vonzó ország Szlovákia a potenciális befektetők számára sem. Jozef Špirko, a RÚZ' elnök szerint a rövidebb munkahét bevezetése miatt 5-10 százalékkal megugrana az elbocsátottak száma, elsősorban a textiliparban, a szolgáltatások területén, az építőiparban és a mezőgazdaságban. „A leépítés valamennyi olyan ágazatot érintené, ahol a bérek 400 euró körül mozognak” - mondta Špirko, aki szerint nem lehet rövidíteni a munkahetet, és egyúttal megőrizni a bérek nagyságát. A KOZ-nak azt üzente: „Meg kellene mondaniuk, hogy a bérek vagy a foglalkoztatottság csökkenését akarják-e.” A KOZ néhány napja aláírásgyűjtési akciót indított a jelenlegi 40 órás munkahét 35 órára való csökkentéséért. Ha összegyűlik a 350 ezer aláírás, a köztársasági elnök köteles kiírni a népszavazást. (sán, TASR)
