Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-19 / 14. szám, szerda
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 19. Manapság alig van olyan képzőművész, aki ne használná ki az új műszaki lehetőségeket Főszerepben a digitális technika Budapest. A MEGA-PIXEL 2010 Digitális Alkotások Országos Tárlatát két budapesti helyszínen rendezték meg, ahol száz művész százötven mun- káj átmutattákbe. JUHÁSZ KATALIN Az első kiállítás 2010. december 16. - 2011. január 10. között a FUGA Budapesti Építészeti Központjában volt látható Alaplap-Alaprajz címmel; azt Bordács Andrea esztéta nyitotta meg. A kiállítás szakmai programmal, Csáji Attila nemzetközileg elismert képzőművész ,A fényművészetről szubjektiven” című előadásával zárult. A múlt héten megnyílt MEGA-PIXEL 2010 második tárlatán összesen hatvanegy művész digitális alkotásai láthatóak január végéig Budapesten, a Magyar Alkotóművészek Házában. A kiállítók között egy somorjai képzőművész, Mayer Éva is szerepel, aki díjazott lett az országos tárlaton. A Magyar Elektrográfiai Társaság szervezésében megvalósult tárlat a hagyományos nézőponthoz képest kicsit más szemszögből mutatja a valóságot, hogy ki-ki elgondolkodhasson azon, miként befolyásolja a modern technika a világról alkotott képünket. ,Ami még a kilencvenes években is inkább csak szórványos jelenség volt a kortárs magyar művészetben, az elekt- rográfia, a különféle számítógéppel, digitális technikákkal, a számukra kifejlesztett különféle grafikai programok alkalmazásával létrejött alkotások az ezredforduló utáni évtizedben egyre inkább meghatározó jelentőségűvé váltak. Alig van művész, legyen festő, szobrász, grafikus vagy épp formatervező, aki ilyen vagy olyan módon ne használná ki az új technikai lehetőségeket, ugyanakkor Mayer Éva alkotásai a kiállításon számos olyan alkotó nevét felsorolhatnánk, aki legjelentősebb műveit éppen az elektro- gráfia területén hozta létre” - hangsúlyozta a megnyitón P. Szabó Ernő művészettörténész, hozzátéve, hogy a mostani tárlat komoly továbblépés a négy évvel ezelőtti, Pixel címet viselő első ilyen próbálkozáshoz képest. Négy év alatt sokat fejlődött a technika, újabb tendenciák jelentek meg, mint a fény-videó installációk, objek- tek, művészkönyvek, és ez a seregszemle már lehetőséget teremt az elektronikus eszközökkel alkotott nagyméretű művek bemutatására is. P. Szabó Ernő szerint manapság sok kísérletező művésznél látható a hagyományokkal való szembesülés szándéka, a múlt nagy mestereinek és műveinek megidézése, átértelmezése, a hagyományos és a számítógépes „nyelvezet” szembesítése. Új megvilágításba kerülnek továbbá a természeti struktúrák, korábbi, önálló képek jelennek egy-egy nagyobb alkotás képelemeiként, mindez legtöbbször merész, egyben játékos formában. „Ez a jó értelemben vett játékosság Ez a seregszemle lehetőséget teremt az elektronikus eszközökkel alkotott nagyméretű művek bemutatására is. * II. akkor is a javára válik az elekt- rográfiának (is), amikor a nyelv helyett magát a nyelv létrehozóját, használóját, azaz az alkotó személyiséget, illetve magát az embert vagy az emberi kapcsolatokat veszi górcső alá” - hangzott el a megnyitón. HAász Ágnes képzőmű(Képarchívum) vésztől, a rendezvény kurátorától megtudtuk, hogy a kiállítás anyagát szakmai zsűri válogatta több, mint háromszáz munkából. Szép számmal szerepelnek közöttük fiatal, frissen végzett művészek, de olyan meghívott mesterek is, akik már több évtizede sikeresen képviselik a műfajt Magyarországon és külföldön egyaránt. A kiállítás létrejöttét két tanácsadó, Bordács Andrea esztéta és N. Mészáros Júlia művészettörténész is segítette. A nem mindennapi tárlat január 30-ig tekinthető meg Budapesten, az Olof Palme sétány 1. szám alatt. A két tárlat kiemelkedően színvonalas alkotásait a zsűri különdíjjal jutalmazta: A. Nagy Gábor, Csáji Attila, Csíkvári Péter, Csízy László, Kelecsényi Csilla, Lévay Jenő, Mayer Éva, Örkényi Antal, Stefanovits Péter, Zsubori Ervin képzőművészek munkáit. Rudolf Péter új filmjének legfőbb baja, hogy nem hiteles - afféle olcsó játék hülyegyerekeknek Ponyvalegények - Üvegtigris 3 Nem is üveg, csak flakon (Képarchívum) VERES ISTVÁN Vállveregetés, elnéző mosoly, valamint gratuláció illeti Rudolf Pétert és stábját az Üvegtigris harmadik „példányának” leforgatásáért. Nem lehetett könnyű az első két rész stabil színvonalát hozni, már csak azért sem, mert a közben eltelt évek megmutatták, hogy lehet magyar filmet csinálni elcsépelt humorsablonok és meztelen nők nélkül is. Rudolf Péternek nem kis erőfeszítésébe telhetett nem észrevenni ezt a néhány évet, és ez már magában kiemelkedő teljesítmény. Az Üvegtigris 3 iskolapéldája a magyar film leküzdhetetlen problémáinak. Fél óra elteltével még mindig nem történik semmi, a szereplők saját, mesterségesen kimodellezett szerencsétlenségükkel vannak elfoglalva. Lajos, a főszereplő (töltetlen) puskával fenyegeti Rókát, amiért egy térés dinnyét zúdított a büféje mellé. A helyzetkomikum eluralkodik a cselekménnyé csak nagyon nehezen összeálló történéseken. Olcsójáték hülyegyerekeknek. A film legfőbb baja mégis az, hogy nem hiteles. Sem a történet, sem a szereplők. A néző hamarabb elhiszi, hogy Rambo II. egy nyílvesszővel képes megsemmisíteni egy katonai helikoptert, mint azt, hogy egy lúzer büfés emlékezetkiesést színlel, elköt egy Bentleyt, útközben felvesz egy piros ruhás szexi csajt, akinek épp lerobbant a kocsija, majd akarata ellenére bejut a kocsi tulajdonosának villájába, ahol szintén akarata ellenére megerőszakolja a kocsi tulajdonosának felesége és szeretője. Ilyen nincs, pláne úgy nincs, ahogy az Úvegtigris készítői képzelik. Hogy kasszasiker lett, az nem meglepő, különösebb gondolkodás nélkül lehet röhögni a szerencsétlen figurákon, akiknek semmi dolguk azonkívül, hogy ökörködnek. És persze Szabó Erikáról is lekerül a ruha, nehogy a nézők visszaköveteljék a pénzt. Egy fél mondat, egy árva jelenet sem emléleztet a valóságra. Valami olyasmi, mint Árpa Attila Argója. Ismét Jancsó Miklós mondata juthat eszünkbe: csináltunk egy filmet, mert volt rá pénz. Azt is megtudhatjuk, kitől, a Dall- mayr Kaffe és az OTP bank lógóit csak az nem veszi észre az Üvegtigrisben, aki nem akarja. Rudolf Péter és barátai ismét elszórakoztak néhány milliót. Mi pedig elmehetünk a moziba, és megnézhetjük, hogyan. MIN DOLGOZIK MOST? Gyetvai Péter A budapesti Four Bones Harsonakvartett tagja Úgy tűnik, az elmúlt évben nem unatkozott ez a különleges négyes. Mik a tervek 2011-re? Az együttes nagy várakozásokkal tekint az idei év elé, hiszen rengeteg tennivalónk van. Már most sok felkérés érkezett itthonról és külföldről egyaránt, fesztiválokra és egyéb koncertekre. Többféle műsort próbál a csapat, amely izgalmas műhelymunkát ígér. Nagy erőkkel dolgozunk egy nagylemezen, megjelenése májusra várható. Kiváló magyar szerzők műveit fogja tartalmazni, amelyek nekünk íródtak. Egy nagyon izgalmas zenei anyag van készülőben. Márciusban egy nagyszabású Erdélyi turnéra hívták meg a quartettet Nagy János jazz zongora- művésszel közösen, amelyre hamarosan kezdünk próbálni. Bízom benne, hogy idén Szlovákiába is eljutunk. Miért próbál a csapat többféle műsort? Különböző eseményeken, helyszíneken lépünk fel, ahol más-más műsorra van igény. Van, ahol csak klasszikus repertoárt kérnek, másutt vegyes programot a klasszikustól a modern muzsikán át a jazz világáig. Erdélybe pedig egy már kész, Nagy János műveiből álló, egészen egyedi műsort viszünk, amivel tavaly Dortmundban is felléptünk. Mindegyiket szeretem mert mindegyiket öröm játszani. Legfontosabb, hogy ezt a közönség is érezze, (juk) A király beszéde kapta a legtöbb BAFTA-jelölést Esélyes a Fekete hattyú is ELŐZETES London. A király beszéde című történelmi dráma kapta a legtöbb, 14 jelölést a brit filmszakma legrangosabb elismerésére, a BAFTA-díjra. Az alkotást a legjobb filmek mezőnyében is jelölték, a főszereplő Colin Firth VI. György megformálójaként versenyben van a legjobb férfi főszereplő díjára. Geoffrey Rush - a király beszédterapeutája - a legjobb férfi mellékszereplő díját viheti haza. Helena Bonham Cartert a legjobb női mellékszereplő kategóriájában jelölték György király feleségének megformálásáért. A Fekete hattyú című filmet 12 kategóriában terjesztették díjakra. Áz Eredet kilenc, a 127 óra, valamint a Coen fivérek új filmje, A félszemű egyaránt nyolc jelölést kapott. A közösségi hálót hat kategóriában jelölték. Jesse Eisenberg a legjobb férfi főszereplő lehet a FaceboJulianne Moore a legjobb színésznő kategóriában kaphat díjat (SITA/ AP-felvétel) James Francót a legjobb férfi főszereplő díjára jelölték (TASR/AP-felvétel) ok-alapító Mark Zuckerberg megformálásáért. Firth és Eisenberg mellett Javier Bardem (Biutiful), Jeff Bridges (A félszemű) és James Franco (127 óra) kapott jelölést a legjobb férfi főszereplő díjára. A nőknél Natalie Portmant, a Fekete hattyú főszereplőjét tartják a legnagyobb esélyesnek, Annette Beninggel és Julianne Moore- ral, a The Kids Are All Right című komédia főszereplőivel, valamint A tetovált lányból ismert Noomi Rapace svéd színésznővel, illetve A félszemű női főszereplőjével, Hailee Ste- infelddel van versenyben. A legjobb rendező díjára Danny Boyle, a 127 óra, Darren Aronofsky, a Fekete hattyú, Christopher Nolan, az Eredet, Tom Hooper, A király beszéde és David Fincher, A közösségi háló rendezőjét jelölték. A BAFTA-díjakat február 13-án osztjákki. (MTI) Tarr Béla új filmje a Berlinalén Budapest. Hosszú évek után újra lesz magyar alkotás a Berlinale játékfilmes versenyében: a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál kiemelkedő újdonságokat felvonultató válogatásában lesz Tarr Béla A torinói ló című új filmjének világ- premierje. A február 10. és 20. között megrendezendő Berlinale programját idén is közel 4000 film közül választották ki a szervezők. A torinói ló berlini világpremierjét az alkotók jelenlétében tartják a fesztiválon. (MTI)
