Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-18 / 13. szám, kedd
Európai unió 21 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 18. Brüsszel a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásával szeretné elérni az Európai Unió gazdasági növekedésének felgyorsítását Rátenyerel az unió a tagállami költségvetésekre Mindannyian cipeljük az uniós válságcsomagot (SITA/AP-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Aki egy kissé is el akar igazodni abban, hogy mit főznek a brüsszeli boszorkány- konyhában - érdemes odafigyelni, a mi zsebünkről is szó van -, annak az idén sok új fogalommal kell megismerkednie. Ilyen például az európai szemeszter, amelynek azonban semmi köze a főiskolai képzéshez - tömény gazdaság- politikáról van szó. ÖSSZEFOGLALÓ Az elkövetkező hetekben- hónapokban a sajtó agyon fogja ragozni az európai szemeszterként emlegetett új kezdeményezést, e kifejezés alatt a nemzeti költségvetések uniós szintű összehangolásának folyamatát kell érteni. Brüsszelben a napokban azt mondták, az Európai Bizottság elsősorban az európai szemeszter beindítását várja a soros elnöki tisztséget betöltő Magyarországtól. Nos az EB a múlt szerdán kiadta úgynevezett éves növekedési felmérését, s lényegében ezzel el is indult az első európai szemeszter. Az éves növekedési felmérésnek nevezett EB-je- lentésnek - tartalmát tekintve szintén újdonságnak számít - útmutatásként kell(ene) szolgálnia ahhoz, mire kell odafigyelni a tagállami gazdaságpolitikák, reformprogramok kidolgozásakor. Az EB szerint az európai szemeszter - a nemzetközi gazdasági válság tapasztalataiból okulva - a jelenleginél jóval szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetést jelent az uniós tagállamok között. A testület a szigorú államháztartási konszolidációt, a strukturális reformok folytatását és a növekedést ösztönző intézkedéseket jelölte meg a következő időszak legfontosabb feladataként. Jósé Manuel Barroso EB- elnök pedig kijelentette: „Az éves növekedési felméréssel az európai integráció új szakasza kezdődik. A felmérés arra irányuló koherens és átfogó terv, hogy Európa visszatérjen a növekedéshez és a magasabb foglalkoztatottsághoz.” Az európai félév (szemeszter) jegyében a tagállamok a tervek szerint júliusra jutnak el oda, hogy egyeztetett gazdaságpolitikai programok alapján tudják elkészíteni jövő évi költségvetésüket. A folyamat addig is és azután is bonyolult lesz, párhuzamosan zajlik az uniós intézmények, illetve a tagállamok szintjén. Az EB most előterjesztett, útmutatásokat tartalmazó jelentését megvitatják az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban is. Ez utóbbi, vagyis az állam- és kormányfők csúcsértekezlete márciusban hagyja jóvá azokat az iránymutatásokat, amelyek alapján a tagállamok áprilisban véglegesítik középtávú költségvetési stratégiájukat és nemzeti reformprogramjaikat. Az EB múlt heti jelentése tíz pontba szedte a tagországok számára javasolt gazdaságpolitikai intézkedéseket. E szerint a növekedés alapvető feltétele a szigorú költségvetési fegyelem, a makrogazdasági egyensúly és a pénzügyi szektor stabilitása. A foglalkoztatás növeléséhez a munkavállalás vonzóbbá tételére, a nyugdíjrendszerek reformjára, a munkanélküliek foglalkoztatására van szükség. Emellett az EB szerint megfelelő egyensúlyt kell találni a foglalkoztatás biztonsága és rugalmassága között. A növekedés ösztönzése érdekében a jelentés javasolja az egységes belső piacban rejlő lehetőségek kiaknázását, a magántőke bevonását és a költséghatékony energiához való hozzáférés biztosítását. Az EB-jelentéssel szinte egy időben szólította fel kettőzött takarékossági erőfeszítésekre a tagállamokat Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyekért felelős EU-biztos. Közleménye szerint a tagországoknak előre kell hozniuk a tervezett reformok megvalósítását, és az előirányzottnál kétszer több kiadást kell megtakarítaniuk. „Csak így lehetséges a felhalmozott hatalmas adóssághegyek eltüntetése és a visszatérés a szolid gazdálkodáshoz.” Olli Rehn hangsúlyozta, hogy, az egyes kormányoknak a következő húsz év alatt évente legalább a GDP 1 százalékának megfelelő összeggel kell csökkenteniük államadósságukat. Ez a feltétele annak, hogy ismét elérjék az uniós előírásokban rögzített adóssághatárt, amely a GDP 60 százalékának felel meg. Jelenleg viszont az EU 27 tagországában az államadósság átlagos mértéke 80 százalék körüli, vagyis van, ahol kevesebb, de vannak olyan országok, ahol megközelíti a 100 százalékot is. Miután az Európai Bizottság a múlt héten közzétette jelentését (vagyis az éves növekedési felmérést), a szakértők arra mutattak rá, hogy alaposan javítani kell a tagországok nemzeti gazdasági reformprogramjain a végleges változat áprilisi elkészültéig, mert a múlt év végén beadott tervezetek esetenként nagyon hiányosak. A pénzügyminiszterek ma tekintik át a tervezetekről készült szakértői elemzéseket. Ez a tanácskozás már része az unión belül megnövelt gazdasági egyeztetésnek, azaz az európai szemeszternek. A nemzeti reformprogramokban szerepelnie kell egy középtávú makrogazdasági forgatókönyvnek, az évtized végéig szóló, az uniós foglalkoztatási és versenyképességi célkitűzések teljesítéséhez szükséges nemzeti céltervnek, a növekedés és a foglalkoztatás javulásának útjában álló akadályok azonosításának, továbbá az első időszakra vonatkozó konkrét növekedéssegítő intézkedéscsomagnak. A nemzeti reformprogramokat - miután a márciusi brüsszeli EU- csúcson az állam- és kormányfők még további iránymutatásokat adnak hozzájuk - áprilisra véglegesítik, majd a stabilitási, illetve konvergenciaprogramokkal együtt alapul szolgálnak a további egyeztetéshez. (MTI, -nák) Pápai Lívia textilművész visszautasította, hogy őt bármiféle irredenta gondolat vagy Nagy-Magyarország iránti nosztalgia vezérelné Szőnyeg alá söpörnék a magyar uniós elnökséget (TAS R/AP-f elvéte I) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Média- törvény, a multinacionális cégek felháborodását kiváltó válságadó, a kettős állampolgárság, s ennek kapcsán a magyar útlevél, valamint a választójog megadásának lehetősége. Eddig ezek voltak azok az érzékeny pontok, amelyek beárnyékolták a magyar uniós elnökség nyitányát. A múlt héten a szőnyegre álmodott magyar kultúrtörténet verte ki a biztosítékot, szerencsére csak azoknál, akik a kákán is csomót keresnek, akik Budapest minden cselekedete mögött valamiféle hátsó szándékot sejtenek. Azoknak, akiknek már egy térképpel is bajuk van, rá kellene ébredniük: a történelmet nem lehet kitörölni, bármennyire is szeretnék. Sakkgép és golyóstoll A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse a brüsszeli Justus Lipsius épületet, ahol az Európai Tanács és a különféle munkacsoportok üléseit is tartják. A szőnyeg csak egyik eleme Magyarország brüsszeli bemutatkozásának, az érdeklődők sok egyebet is láthatnak, s a kiállított anyagot a szakértők rendkívül gazdagnak minősítették. Már csak ezért is érdemes szólni a magyar bemutatkozás egészéről. Az óriási, 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyeg Pápai Lívia textilművész alkotása. Szimbólumrendszerét a magyar történelemhez, kultúrához és tudományhoz szorosan kapcsolódó elemek alkotják. Megjelenik rajta Szent István, az első magyar király, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt vagy Vasarely. Ugyancsak a monumentális alkotásra került a Kempelen-féle sakkgép, a Bíró László által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth Oszkár speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglalás kori motívumokkal ékes kerámiájának képe, és a Rákóczi- zászló is. A szőnyegen található két térkép egyike az 1848-as forradalom és szabadságharc korabeli Habsburg-birodalmat ábrázolja, a másik pedig Magyarország legrégebbi, ismert nyomtatott térképe, 1528-ból. Az alkotók a hétvégén azt nyilatkozták, meglepte őket, hogy az 1848-as Európát, benne a Habsburg-birodalmat ábrázoló eredeti térkép másolata felzúdulást okozott, s az irredentizmus vádját visszautasították. Magyar díszőrség, uniós zászló Nemzeti szimbólumok Nem hiányoznak a szőnyegről a nagy nemzeti szimbólumok sem, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Mar- tinovics-fa. Az építmények közül a Mátyás templom, az Es- terházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Pápai Lívia személyes ügyének tekintette, hogy kifejezetten női vonatkozású elem is helyet kapjon a szőnyegen, így esett a választás a Lórántffy család címeres oltárkendőjére és a Ferenc József feleségét, Erzsébetet (Sissit) lovaglás közben ábrázoló festményre. A szőnyeg páratlan összefogással jött létre, hiszen több múzeum, intézmény és alapítvány segített, hogy a szőnyegre álmodott képekről nagyfelbontású felvételek készülhessenek. Segítséget nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának Vasarely Múzeuma, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum. Irodalom és zene A magyar installációban szerepet kap az irodalom és a zene, a magyar kultúra két fontos „nagykövete”. A kreatív elemek nem pusztán a dekorációt szolgálják, hanem aktivitásra ösztönzik a látogatót. A tavaly országszerte nagy sikert aratott Olvasóliget is a Justus Lipsius halijába érkezett 800 kötetnyi, több nyelvre fordított magyar irodalommal. A könyveket a Rubik-kocka alakú könyvespolcról és a falra szerelt versfákról emelhetik le az olvasók, és külön erre az alkalomra átalakított antik bútorokon ücsörögve böngészhetik. Ha valaki beleül Hock Ádám villamosmérnök foteljébe, azonnal megszólal egy fülbemászó Liszt-dallam. Fény nélkül nincs se olvasás, se hangulat. A tökéletes élmény eme két elengedhetetlen tartozékáról Fatér Mária Mlamp márkanév alatt futó egyedi lámpái gondoskodnak. A különböző újrahasznosított anyagokból készült - amelyek között megtalálható a kávéscsésze, a fűszeres doboz és a gumicsizma is - egyedi lámpák közül a két teremben négy porcelán alapú állólámpa, az Olvasóligetben pedig fűgömb asztali lámpák kaptak helyet. Egyértelműen az uniós hivatalnokok járnak a legjobban, hiszen ők a nem nyilvános részeken kiállított alkotásokat is megtekinthetik. így egy 280x280 centiméteres Victor Vasarely képet, a fiatal magyar fotósok vízzel kapcsolatos felvételeit, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum egy korábbi, Reneszánsz utak - virtuális találkozások című tárlatán alapuló reneszánsz kiállítást. Ötletes és kreatív Az Európai Unió illetékes szakemberei a magyar dekoráció tervét kiemelkedően ötletesnek és kreatívnak, illetve az elmúlt időszak legjobb alapelgondolásának tartották. A kreatív koncepció kidolgozásakor a „lehetőség” (potential) fogalomköre került fókuszba. Eszerint Magyarország a lehetőségek országa, Európa pedig a lehetőségek kontinense. (euvonal.hu, -nák)
