Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-15 / 11. szám, szombat

(Fotók: RTL Klub, spectrum) www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. JANUÁR 15. ÉRDEKESSÉG ] j) Nőhizlalás és modern rabszolgaság Mauritánia legutóbb az al-Kaida miatt került a hírekbe: a terrorszervezet afrikai szárnya sorra rabolt el európaiakat, hogy váltságdíjat követeljer utolsó pilla­natig kérdés volt, hogy a Spektrum Tv digitális ripor­terei elutazhatnak-e Mauritáni­ába, hogy megmutassák, miket művelnek ott a nőkkel. Miért nem lenne esélye megháza­sodni egy nyugati topmodellnek Mauritániában? Miért kell 3 hónapon át napi 20 liter tevetejet inniuk a fiatal lányoknak? Ho­gyan törhetnek ki a generációk óta állati sorban tartott rabszol­gák, és van-e esélyük egyáltalán? Az északnyugat-afrikai országban a nőideál igencsak különbözik az Európában megszokottól, akkor számít valaki szépnek, ha kövér. A sovány vagy normális testalka­tú nők a társadalom perifériájára szorulnak, kinevetik őket, és nem mennek férjhez. Ezért szerves része a mór kultúrának a nők tradicionális vagy gyógyszerekkel való hizlalása. Az On The Spot riporterei női hizlalótáborokat kerestek fel vidéken, ahol fiatal lányokat kényszerítenek, hogy napi 20 liter zsíros tejjel, rizzsel és szárított hússal addig hízzanak, amíg el nem érik a házassághoz kívánt súlyt. A mauritániai kormány tagadja a nőhízlalás létezését, akárcsak a rabszolgaság intézményét, Napi 20 liter tevetejet kell meginniuk a fiatal lányoknak. ezért is nehéz ellene harcolni. Mauritánia a modernkori rab­szolgaság színhelye. A világosabb bőrű, általában gazdagabb mór családok évszázadok óta tartanak fekete-afrikai rabszolgákat. Okét dolgoztatják a ház körül, ők le­geltetik az állatokat, ők végeznek minden nehéz fizikai munkát. Persze ingyen, hiszen minden rabszolga valakinek a tulajdona. Az On The Spot riporterei félsz abadított és elszökött rabszol­gákkal beszélgettek, akiket a tulajdonosuk kihasznált, megalázott vagy szexuálisan zaklatott. Meglátogattak egy rabszolgafalut is, ahol a tulaj­donosaiktól elszökött rabszol­gák kezdtek új életet: a sivatag közepén éhezéssel, vízhiánnyal és betegségekkel küzdenek. A gyerekek most sem járnak is­kolába, gyakran vízzel hígított kecsketejen élnek napokig. Ez a szabadság ára. (spektrum) URALKOOOHAZAK A svédek Viktóriát akarják a trónon látni A svédek nagy többsé­ge szívesen elfogad­nák, ha XVI. Károly Gusztáv svéd király lemondana a trónról lánya, Viktória trónörökös javára - derült ki egy közvélemény-kuta­tásból. A közreadott felmérés sze­rint a lakosság 63 százaléka látná szívesen Viktóriát a trónon a 64 éves Károly Gusztáv halála előtt. A Sifo intézet kutatásába ezer em­bert vontak be - tájékoztatott az Aftonbladet című napilap. A megkérdezettek 15 százaléka „a lehető leghamarabb” lemondásra szólítja az uralkodót, 27 százalé­kuk szerint ennek „még öt éven belül” célszerű volna bekövetkez­nie, további 21 százalék pedig tíz éven belül várja a „váltást”. Mind­össze 30 százalék pártolná, ha a jelenlegi király a helyén maradna élete fogytáig. Az eredmények jól tükrözik az utóbbi időkben a Bernadotte­házról, pontosabban az 1973 óta uralkodó Károly Gusztávról kialakult negatív véleményt. A királyi család ugyanis ebben az évben számos botránnyal - Ká­roly Gusztáv házasságon kívüli kapcsolatával, Madeleine herceg­nő szakításával, Viktória luxus- nászútjával - került a bulvárlapok címoldalára. Noha az utóbbi években megerő­södött a svédek között a köztársa­ságot követelők száma is, a több­ség azért még mindig ragaszkodik a monarchiához. A friss kutatás szerint 74 százalékuk ezt találja a megfelelő államformának. A király azonban megsínyli, hogy lánya, az ifjúházas Viktória (és most már a férje, Dániel is) sok­kal népszerűbb nála. (MTI) Jobbról; Károly Gusztáv, Viktória trónörökös, férje, Daniel herceg és Madeleine hercegnő (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom