Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-04 / 2. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 4. www.ujszo.com RÖVIDEK Új vezető a kisebbségi osztály élén Pozsony. Lapunk belpolitikai rovatának korábbi vezetője, Lajos P. János tegnaptól az emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes kisebbségi kultúrák osztályának igazgatója. Az osztály eddig a kulturális minisztérium részeként működött. Rudolf Chmel jogköreinek bővítése során került az osztály a miniszterelnök-helyettesi hivatalba. (dem) Elhunyt a miniszterelnök édesapja Pozsony. Iveta Radičová kormányfő jelenléte nélkül osztotta ki tegnap Ivan Gašparovič államfő kitüntetéseit 15 személyiségnek. A kormányfő édesapjának váratlan halála miatt mondta le részvételét az ünnepségen. „Az édesapja hirtelen halála miatt érzett gyász nem teszi lehetővé számára, hogy személyesen részt vegyen ezen a jelentős ünnepségen. Valamennyi kitüntetettnek, azok családjának és kitüntetést átvevőnek őszintén gratulál” - áll a kormányhivatal sajtóosztályának tájékoztatójában. (SITA) A Smer új javaslata: Trnka és Čentéš Pozsony. Rendkívüli parlamenti ülést hívna össze a Smer, melynek egyetlen témája, a közelgő főügyészválasztás lenne- jelentette ki tegnap Robert Fico, a párt elnöke. A párt ráadásul a saját jelöltjén, Dobroslav Trnka jelenlegi főügyészen kívül a koalíciós jelöltet, Jozef Čentéšt is jelölni akarja. „Továbbra is állítjuk, hogy a főügyészt titkos szavazáson kell megválasztani. Ha valóban igaz, hogy többsége van a kormánynak, tehát 79 szavazata, s jelöltjük is van, akkor nem kellene májusig várni a választással. Még február elseje, Tmka megbízatási idejének lejárta előtt megválaszthatnák” - mondta Fico. A koalíció tavaly decemberben döntötte el, hogy nyílt szavazáson választják meg idén a főügyészt azután, hogy harmadszorra sem sikerült megválasztani saját jelöltjüket, (dp) Az AAKP elnökének „ügyében" a szlovák kormánykoalíció versenyt futhat a magyar hivatalokkal Berényi tegnap beadta kérelmét Januártól könnyebben juthatunk hozzá (TASR-felvétel) Pozsony. A határon túli magyarok tegnaptól kérvényezhetik az illetékes hivatalokban a magyar állampolgárságot. Tegnap adta be honosítási kérelmét Berényi József, az MKP elnöke is. Berényi esetében a szlovák kormánykoalíció versenyt fut a magyar hivatalokkal. MÓZES SZABOLCS Az illetékes magyarországi szervek szerint a kérvényezőknek három hónapon belül meg kellene kapniuk az állampolgárságot, nálunk viszont csak februárban fogja tárgyalni második olvasatban a parlament a tavaly Robert Ficóék által elfogadott, a kettős állampolgárokat büntető állampolgársági törvény módosítását. A tervek szerint március elsejétől már nem fenyegetné Berényi Józsefet a szlovák állampolgárság elvesztése, ám az államfő esetleges vétójával lelassíthatja a folyamatot. Ebben az esetben csak áprilisban vagy májusban lépne hatályba a módosítás. Emellett még nyitott, milyen szankciókat tartalmazna a törvény, vagy egy más kapcsolódó jogszabály: a koalíciós KDH politikusai ugyanis megtiltanák bizonyos hivatások betöltését a kettős állampolgároknak. Az MKP elnöke bízik a kormánykoalíció ígéretében és nem tart attól, hogy elvesztené szlovák állampolgárságát. Ez esetben vélhetően le kellene mondania pártja elnöki posztjáról is. Bugár Béla, a Híd elnöke tegnap lapunknak nem kívánta kommentálni Berényi lépését. „Ez az ő döntése, bárki ugyanígy kérelmezheti, viszont tudnia kell, hogy jelenleg még érvényes a Fico-féle ellentörvény” - nyilatkozta a Híd elnöke. Bugár szerint, ha az MKP elnöke ezzel példát akar mutatni, akkor veszélybe sodorja azokat az embereket, akik szintén kérvényeznék a magyar állampolgárságot. Berényi saját elmondása szerint viszont nem akar senkinek sem példát mutatni. „Nem azért teszem ezt, hogy most kövessenek, hanem azért, mert ez az én belső meggyőződésem” - mondta lapunknak a politikus (bővebben lásd villáminterjúnkat). - A szlovák politikusok közül tegnap az SNS képviselői máris reagáltak Berényi lépésére. Rafael Rafaj, a nacionalisták frakcióvezetője szerint az MKP elnöke „erőnek erejével átmeneti mártírt szeretne magából csinálni”. Mikuláš Dzurinda külügyminiszter tegnap a TASR hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, Szlovákiának nem kell az olyan lépésektől tartania, amelyek nem jelentenek számára veszélyt. „Nem kell félni a faszablyáktól, ezek nagyon gyorsan összetörnek” - fejtette ki Dzurinda. Lejárt a korábbi miniszterelnök rendőri védelme Mától már nem védik Ficót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ma jár le végleg Robert Fico rendőri védelme, amelyre exminiszterelnökként volt jogosult; a Közjogi Méltóságokat Védő Hivatal képviselői így a továbbiakban már nem figyelik minden lépését. Fico viszont nem marad államilag dotált gépkocsi nélkül, a parlament alelnöki tisztségéből kifolyólag két szolgálati autó jár neki két sofőrrel. A volt miniszter- elnöknek három hónapig hivatalból jár rendőri védelem, és további három hónapig, ha kéri a meghosszabbítását. Fico szeptemberben kérte védelme meghosszabbítását, Iveta Radičová kormányfő pedig beleegyezett. Mindezt annak ellenére, hogy a volt miniszterelnöknek több gúnyos megjegyzése is volt Radičová címére, akit azért részesítettek szigorított védelemben, mert borítékban egy töltényt kapott. „Szlovákiában legfeljebb egy játszótéren rúghatják meg focizás közben, de ez minden. De páncélozott gépkocsival járni, az nem más, mint Humberto cirkusz” - nyilatkozta októberben Fico. A Smer elnöke a SITA hír- ügynökségnek adott interjújában leszögezte: elsősorban testőreinek kell majd megszokniuk, hogy többé nem védik, mert nagyon korrekt kapcsolat alakult ki közöttük. „Korábban sem jártam túl gyakran testőrökkel. 'Sportolni vagy munkába mindig egyedül mentem, a saját autómmal, aztán szolgálati utakra jártam szolgálatival” - szögezte le. Fico egyébként az elmúlt megbízatási időszakból lakását is meghagyta, amely Pozsony egyik előkelő városrészében (na Čmelovci) van. Jelenleg viszont már nem használhatja ingyen, havi kétezer eurót fizet érte. (SITA, dem) Tegnap Ivan Gašparovič államfő Szlovákia megalakulásának 18. évfordulója alkalmából 15 személyiségnek adott át állami kitüntetést. Az egyik kitüntetett Dominik Hrbatý teniszező, aki tavaly vonult vissza. (Tomáš Benedikovič felvétele) VILLÁMINTERJÚ Berényi József az MKP elnöke A kettős állam- polgársággal kapcsolatos szlovák ellentörvény módosítása várhatóan csak hónapok múlva lesz hatályos, ha egyáltalán megszavazzák a parlamentben. Nem fél attól, hogy a magyar hivatalok gyorsabbak lesznek, és ön hamarább megszerzi a magyar állampolgárságot? Meglep, hogy a közírók mennyire bizalmatlanul állnak ehhez a kormányhoz. Úgy tűnik, mintha én lennék az egyedüli, aki még bízik ebben a kormánykoalícióban, és bízik abban, hogy amit a kormányprogramban lefektettek, azt végre is hajtják. A kormánykoalíció felelős politikusai azt nyilatkozták, februárban első olvasatban, márciusban pedig második olvasatban jóváhagyják a törvényt, miszerint nem veszíti el senki a szlovák állam- polgárságát. Ebben az egy témában én hiszek nekik. Tehát nem is számol azzal, hogy március-áprilisnál korábban megkapná a magyar állampolgárságot? Információim szerint három-négy hónapig tart az állampolgárság megítélésének folyamata. És ha addig nem módosul az ellentörvény, akkor besétál az illetékes hivatalba és lemond szlovák állampolgárságáról? Bízom benne, hogy a szlovák kormánykoalíció betartja az ígéretét. A hétvégén azt nyilatkozta: az egyetlen szlovákiai magyar párt elnökeként kutya kötelessége kérnie a magyar állampolgárságot. Milyen szempontból kutya kötelessége? Magyar állam- polgárság nélkül nem lehet valaki határon túli magyar politikus, pártelnök, vagy pedig mint egy magyar párt elnöke kutya kötelessége ebben példát mutatnia és mintegy ezzel is reklámoznia a magyar állampolgárság megszerzését? December végétől a mai napig egyfolytában csörög a telefonom, és mást sem kérdeznek tőlem az újságírók, csak ezt az egy kérdést. Ilyen szempontból kutya kötelességem volt válaszolni, és meggyőződésem, hogy ha a magyar parlament erre lehetőséget adott, akkor hasonlóan kötelességem ezzel élni. Nem én kerestem ezzel a témával az újságírókat. Bugár Béla megtámadott azzal, hogy teátrálisan viszonyulok ehhez a kérdéshez. Egyáltalánnem. Senkitnemke- restem ebben a kérdésben, nem tartottam sajtótájékoztatót, csak őszintén válaszolok az újságírói kérdésekre. A szlovák ellentörvény módosítása még csak készül, egyes kormánypolitikusok pedig jelezték, ők nem lennének olyan „engedékenyek”, mint társaik. Nem fél attól, hogy az ilyen demonstratív magatartás miatt végül nem módosul kellő mélységig az ellentörvény? Gondolom, hogy a módosító javaslatot éppen azért terjesztették elő, hogy a kérdést megoldják. Ilyen szempontból az én lépésem nem kell, hogy befolyásolja őket, hiszen azért akarják módosítani a jogszabályt, hogy elkerüljék azt a lehetőséget, hogy valaki elveszítse a szlovák állampolgárságát. Teljesen mindegy, hogy kiről van szó. Hasonló lépésre fogja biztatni párttársait, főként a párt vezetőit, illetve a szlovákiai magyarokat? Nem azért teszem ezt, hogy most kövessenek, hanem azért, mert ez a belső meggyőződésem. A felnőtt emberek el tudják dönteni, hogyan cselekedjenek ilyen helyzetben. Minden információt hallgassanak meg, és ezután vonják le a következtetést, hogy ha élnek e lehetőséggel akkor aztmikorteszikmeg. (MSz) Az SDKÚ hívei a legnagyobb hazafiak, a Híd választói viszont kevésbé pozitívan értékelik az országot A lakosság kétharmada büszke Szlovákiára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlamenti pártok közül a Híd választói a legkevésbé büszkék Szlovákiára. Az IVÓ társadalomkutató intézet november elején készített felmérése azt vizsgálta, menynyire büszke Szlovákia lakossága a 18 éve alakult önálló ország sikereire. Az adatok szerint a leginkább büszkék erre az SDKÚ választói, (81%), őket követik az SaS szimpatizánsai (75%), majd a KDH-ra szavazók (70%). Csak ezután következnek a Smer (69%) és az SNS választói (66%). A Híd választói a több párthoz képest sokkal kisebb mértékben értékelik pozitívan az ország áltaf elért sikereket: 52 százalékuk büszke Szlovákiára a felmérés szerint. Országos viszonylatban az emberek 66 százaléka büszke Szlovákia eddig elért eredményeire, ez jóval nagyobb arány, mint például 2003-ban, amikor csak 49 százalék vélekedett így. Az utóbbi években 2008-ban volt a legintenzívebb a büszkeség érzése, akkor a megkérdezettek 77 százaléka válaszolta ezt. Szlovákiára leginkább a felsőfokú végezettséggel rendelkezők büszkék- 77 százalékuk. Az alkotó munkát végzők és a vállalkozók 74 százaléka válaszolta, hogy büszke az országra. Legkevésbé éreznek büszkeséget az alapműveltséggel rendelkezők (57%) és a munkanélküliek (49%). A büszke-, ség érzése a nők és férfiak, valamint az egyes korosztályok tekintetében is arányosan oszlik meg. (sán)
