Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-14 / 10. szám, péntek
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 14. Lefaragják a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküli-segélyeket és a gyógyszerek állami támogatását Ízelítő Orbán feketeleveséből Orbán Viktor magyar miniszterelnök februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását - derül ki a The Wall Street Journalnak adott tegnapi interjújából. Az elemzők pozitívan értékelték a mintegy 800 milliárd forintnyi megtakarítást célzó bejelentését. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Orbán Viktor magyar kormányfő a tegnap megjelent interjúban egyebek mellett azt mondta: vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. A februári szerkezeti reformok a nyugdíjak, a munkanélkülisegélyek és a gyógyszerek állami támogatásának csökkentését célozzák. A miniszterelnök hozzátette, még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy ezek a lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak. Azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban 800 milliárd forintban jelölte meg a kiadáscsökkentés volumenét, ez a magyar éves gazdasági össztermék (GDP) 3 százaléka. A gyógyszerkasszával kapcsolatban 100 milliárd forint körüli megtakarítás érhető.el és mintegy 200 milliárd forintot lehetne faragni a nyugdíjkiadásokon - elsősorban a rokkantnyugdíjasok számának csökkentésével. Matolcsy hangsúlyozta, hogy a takarékossági programot még idén beindítja a kormány és 2012 végére valósítja meg teljes egészében. Orbán az interjúban azt mondta: meg van kötve a magyar politikai döntéshozók keze, amikor a forint megfelelő árfolyamáról van szó, mivel ellentétes a háztartások (egymillió magyar háztartásnak devizában van az adóssága), illetve a gazdasági növekedést tápláló exportőrök érdeke. A miniszterelnök emellett hangsúlyozta, hogy Magyarország euróövezeti csatlakozásának az évtized végén lehet realitása, az IMF- től lehívott, de eddig fel nem használt pénzkeretet pedig mihamarabb vissza szeretnék fizetni, ezzel is csökkentve az államadósságot. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője megjegyezte, egyelőre nem tudni, hogy más területeket is érint-e az intézkedés, de azt reméli, ennél átfogóbb átalakítások jönnek. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a kormányfő nyilatkozatát egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de ha ezeken az alapokon határozzák meg a februárban bejelentendő strukturális reformokat, radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése. Az is kiderülhet, alaptalan, hogy Magyarország a hitelminősítő intézeteknél a bóvli kategória szélén helyezkedik el. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője úgy véli, tárgyszerűen értékelt a miniszterelnök, amikor azt mondta, az euró bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben, és reálisan fogalmazott a forint árfolyamával kapcsolatban is. (MTI, EcoL) i zZ [O o J- Bevásárló-kőrútra megyek. Koffeinmentes kávét, alkoholmentes sört és dioxinmentes húst akarok venni. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Nem gyártási hiba LŐR1NCZ ADRIÁN Dioxin, földmoratórium, nyugdíjvalorizáció, második pillér ide vagy oda, számunkra, Szlovákia déli részén élő magyarok számára az elkövetkező hetek legfontosabb fegyverténye ismét a beiratkozás. Évről évre, újra és újra - míg vannak kétkedők, akik számára nem egyértelmű, ami születésünk pillanatában amúgy már eldőlt. Olvasom az internetes portálok ide vágó bejegyzéseit; győzködjük egymást, hogy magyar égre magyar ufót, magyar gyereket magyar iskolába. Aszlovák iskolanem feltétlenül janicsárképző” - csak éppen nem magyar gyereknek találták ki. A magyar-szlovák vegyes házasság sem annyira ördögtől való - csak ügyelni kell az arányokra. Az ellenségképgyártás megbosszulja magát; sajnos épp elegen vannak, akik ebből hosszútávonjól profitálnak. Néhány éve, mielőtt a két nép (v)iszonya kiéleződött, az identitástudat kapcsán szlovák vagy más, nem magyar ajkú kollégák, haverok unszolására hajlamos voltam kapásból kiselőadást tartani a hovatartozásról, a nem önként vállalt kisebbségi lét elviselhetetlen könnyűségéről. Számtalanszor ldfejtettem, miért nem lesz Magyarország soha számunkra idegen szomszédos állam, s azt is, miért nem vagyunk hajlandók minden unszolás, jó édesanyánkba küldözgetés dacára sem elhagyni a szülőföldünket, csakhogy anyanyelvűnkön boldogulhassunk. Az esetek többségében az volt az érzésem: nem fogták fel, hogy Szlovákia állampolgáraként miképp vallhatom magam magyarnak, azt meg már végképp nem, hogy identitástudatomnak ez az összetevője a legerősebb. Manapság, ha előkerül a téma, egy mondattal elintézem: így születtem, s ez nem gyártási hiba. Az ellenségképhez visszatérve: alapvető gond, hogy azt mindig kifelé, magunkon kívül keressük, pedig ha befelé fordulnánk, egyhamar rátalálnánk. Kishitűségnekhívják; maradandó egészségkárosodás nélkül kiirtható. KOMMENTAR Pártszakszervezet AAÓZES SZABOLCS Aláírásgyűjtésbe kezdtek a szakszervezetek. A cél egyebek között az, hogy hetente kevesebb órát kelljen dolgoznunk. A petíciós akció feltehetően sikeres lesz - 350 ezer aláírás megszerzése esetén népszavazást kell kiírni a témában -, hiszen egyrészt ki ne szeretne kevesebbet dolgozni, másrészt pedig az aláírásgyűjtést a legerősebb hazai politikai párt is támogatni fogja. Sőt, nemcsak támogatni fogja, feltehetően ő ötlötte ki. Mielőtt begondolnánk, milyen következményekkel járna a rövidebb munkahét, tegyük hozzá, hogy gazdasági-politikai „zseniknek” kell lenniük azoknak, aki a két éve szűnni nem akaró gazdasági válság idején kérnek ilyesmit. Vajon miért nem követeltek rövidebb munkahetet a szakszervezetek akkor, amikor még ment a gazdaság szekere, s deklaráltan fő politikai partnerük, a Smer volt hatalmon? Ja, hogy azok nem egyeztek volna bele, mert tudták, hogy ezzel pofon csapnák a gazdaságot? Akkor miért kell itt szociáldemokráciáról és érdekvédelemről szövegelni? A szakszervezetek szerint a rövidebb munkahét több munkahelyet teremtene. Elsőre logikus elgondolásnak tűnik, csak azzal nem számol, hogy a munkáltatók egyik első reakciója a bérek csökkentése lenne. Hiszen változatlan bérkeretből több embert kellene kifizetniük. Emellett valószínűleg lennének olyan vállalatok is, amelyek inkább összecsomagolnának, és más országba helyeznék a termelést. A munkahét megkurtítása pedig feltehetően pont azoknak a kis- és középvállalkozásoknak tenne be, amelyek a legsebezhetőbbek közé tartoznak. S melyek - a multinacionális nagy- vállalatokkal ellentétben - nem tudják áthelyezni a termelést. Ők itt vannak otthon. Egy nagy üzletlánc hamarabb ki tudja gazdálkodni pár ember felvételét, de egy kis, két-három elárusítót alkalmazó élelmiszerüzlet tulajdonosa számára sokkal nagyobb érvágás lenne még egy alkalmazott felvétele. Vagy maradna a másik megoldás: a rövidebb nyitva tartás. így viszont még nehezebben tudna konkurálni a nagyokkal. Tévedés ne essék, lehet diskurálni a rövidebb munkahétről, sőt, az lenne a legjobb, ha mindenkinek több szabadideje lenne, többet időt tölthetne a családja körében. De kétszámjegyű munkanélküliség és az egész világot továbbra is bizonytalanságban tartó válság mellett - melynek még mindig nem látni a végét - ennek bevezetése öngyilkossággal érne fel. Pláne úgy, hogy a befektetők idecsalogatása szempontjából konkurens, velünk szomszédos államokban szintén nem 35 órás a munkahét. Illúzióink ne legyenek, a szükséges 350 ezer aláírás összegyűlik, ha a Smer érdeke is ezt kívánja. A népszavazást pedig kiírják. Lehet, hogy csak jövőre vagy két év múlva - amikor az a Smernek jól jön. Az eredmény pedig ismét fölöslegesen kidobott, hozzávetőlegesen 10 millió euró lesz, hiszen az 50 százalékos részvételi küszöböt ezúttal sem sikerül átlépni. TALLÓZÓ THE WALL STREET JOURNAL Az elmebetegek lőfegyverhez tudnak jutni Amerikában, bár 1968 óta törvény írja elő: zavarodott személyeknek tilos puskát, pisztolyt eladni - írta a The Wall Street Journal. Ám azt, hogy valaki elmebe- teg-e, bíróságnak kell megállapíttatnia. Utána az érintett adatait annak a tagállamnak kell eljuttatnia a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) adatbázisába, amelyben él. Ezek alapján ellenőrzik országosan a potenciális fegyvervásárlók pszichikáját. A fegyveres el- meháborodottak problémájára a tucsoni merénylet irányította rá a figyelmet. Jared Lee Loughner 6 embert megölt, 14-et megsebesített. A bírósági elmeszakértői vizsgálat önmagában is körülményes, a szűrést bonyolítja, hogy a tagállamok nagy késéssel küldik az adatokat a Nemzeti Azonnali Bűnügyi Háttérellenőrzési Rendszerbe (NICS). Az Állami Bíróságok Nemzeti Központja által szeptemberben elvégzett felmérés megállapította: a nyilvántartandó személyeknek csak a feléről vannak adatok a nyilvántartásban. Ráadásul akkor is van kiskapu, ha valakit az elmeállapota miatt hivatalosan eltiltottak a fegyvervásárlástól; az eladó nemcsak szövetségi engedéllyel felruházott fegyverkereskedő lehet, hanem bármely fegyvertulajdonos. A potenciális piac nagy: az USA-ban mintegy 300 millió lőfegyver van magántulajdonban, csaknem minden amerikai állampolgárra jut egy pisztoly vagy egy karabély. Loughner tavaly novemberben akadálytalanul megvette egy szövetségi engedéllyel rendelkező üzletben a 9 milliméteres, félautomata Glock pisztolyt. A pimai főiskolai rendőrség tudott Loughner zavart viselkedéséről, de nem tehetett semmit, mert nem állítottak ki róla bírósági .végzést, hogy őrült lenné. Lehet, hogy az is kevés lett volna. (MTI)
