Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-14 / 10. szám, péntek

4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 14. www.ujszo.com Bugár Béla: Egy négyes koalícióban vannak bizonyos kompromisszumok, melyeket meg kell kötni, máskülönben nem lesz koalíció „Nincs törésvonal a Hídon belül” (Tomáš Benedikovič felvétele) Állítása szerint kemény kompromisszumok árán kell kormányozniuk, ám úgy látja, sikeresek. Úgy véli, a fel-felbukkanó saj­tóhíresztelések ellenére pártja továbbra is egysé­ges. Bugár Bélával, a Híd elnökével beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS VERES ISTVÁN Számított arra egy évvel ezelőtt, hogy most mint a parlament alelnökével és egy koalíciós párt vezetőjével fo­gunk önnel beszélgetni? Ha azt mondanám, számí­tottam arra, hogy egy koalíciós párt elnökeként ülök itt, akkor igen távol állnék az igazságtól. Arra számítottam, hogy beju­tunk a parlamentbe. Nagyon sokan tudják, hogy amikor ala­kult a párt, s megjelent az első, 4 százalék körüli eredményt mutató felmérés, azt mond­tam: érzésem szerint ebben a pártban van 8 százalék - kér­dés, hogy meg tudjuk-e erről győzni a választókat. Azt pedig sejteni lehetett, hogy ha a HZDS vagy az SNS nem jut be a parlamentbe, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy kormány­ra kerülünk. A nyári siker után viszont ősszel jöttek a helyhatósági választások, melyeken az MKP megverte a Hidat és visszatért. Elnézést, de ez valószínűleg csak azoknak a fejében szület­hetett meg így, akik azt gondol­ták, az MKP most már nem rúg labdába. Ha két parlamenti vá­lasztás mechanizmusáról be­szélnénk, és ez az eredmény jött volna ki, azt mondhatnánk, hogy az MKP visszatért. Semmi másról nincs szó, mint arról, hogy ismert, tizen- vagy hu- szonvalahány éve önkormány­zati képviselőként, polgármes­terként tevékenykedő emberek elindultak a választásokon, ezeket pedig nagyon nehéz megverni. De jobb eredményre szá­mítottak. Nem. Azt- mondtuk, hogy az alig több mint egy tucat pol­gármesterhez képest bármi eredmény. Növelni fogjuk pol­gármestereink és helyi képvise­lőink számát. Ugyanakkor azt is elmondtam, hogy az MKP- nál ez a szám csökkenni fog. Felére csökkent. Ha összeha­sonlítjuk a két pártot, az x vá­lasztáson keresztülment MKP-t és a Hidat, mely először indult önkormányzati megméretteté­sen, akkor ebből a versenyből az MKP-nak kell győztesen ki­kerülnie. Nekünk nincsenek ismert embereink, fel kell épí­tenünk a pártot. Mit tart az elmúlt időszak legnagyobb sikereinek és legnagyobb sikertelenségei­nek, hibáinak? A legnagyobb sikerek közé a választási eredményt sorolnám, ugyanakkor ide kell sorolni a ki­sebbségeket és a szlovákiai ma­gyarságot körülvevő légkör megváltozását is. Az a fajta fe­szültségkeltés, amely a Fico- kormány alatt jellemző volt, eltűnt. Részleges sikerként élem meg az államnyelvről szó­ló törvény módosítását, annak ellenére is, hogy többet szeret­tünk volna elérni, minimálisan a büntetések eltörlését. Ha eze­ket nézzük, és azt, hogy a kor­mányprogramba belekerül szá­mos olyan téma, melyet koráb­ban nem tudtunk elérni, már ez is siker. És a hibák? Nem sikertelenségként, in­kább negatívumként értékel­ném, hogy pontosan le szeret­tük volna írni, mi alatt mit ér­tünk - ám ez nem sikerült. Még ha nem is lett volna a kro- mányprogram része, de a koa­líciós szerződésben szerepelt volna egy melléklet. Egy né­gyes koalícióban vannak bizo­nyos kompromisszumok, me­lyeket meg kell kötni, máskü­lönben nem lesz koalíció. Min­dig dönteni kell a kisebbik rossz és az óriási rossz között. Említette a légkört, amely enyhült. Olybá tűnik viszont, hogy ezzel együtt az elmúlt négy évben hozott restriktiv törvények nagy része - pél­dául az ún. hazafiassági tör­vény- eddig nem változott. A hazafiassági törvény óriási hibája azoknak a politikusok­nak, akik ebből kisebbségi tör­vényt kreáltak. A hazafiassági törvény mindenkit egyformán sújt. És akkor itt visszatérnék a negatívumokhoz: a szlovák po­litikusok fejébe nem sikerült be­leverni a 21. századi demokrata gondolkodásmódot. Erre még az SDKU-s oktatási miniszter is azt mondta: nem, ezen nem vál­toztatunk. Ha arról beszélünk, hogy a törvények nem úgy vál­toznak, ahogy mi elképzeltük, akkor ez a kormánykoalíció át­ka. Ha háromszor olyan erősek volnánk, mint most, akkor tel­jesen más dolgokat lehetne el­érni. Másrészt: melyik volt kol­légám vagy újságíró gondolta volna, hogy a mostani KDH vagy az SDKÚ más lesz, mint az első vagy a második Dzurinda- kormány idején volt. A kisebb­ségi nyelvhasználati törvény esetében is nagyon kemény vi­tát várok. Ismerem a gondol­kodásmódjukat, nagyon kemé­nyek lesznek. Tudom, mire fognak lőni a tervezetben, de ha azt nem kérjük, akkor másra lő­nek. Ha el akarunk érni 80 szá­zalékot, akkor 150-et kell kér­nünk, annak tudatában, hogy kompromisszumokat kell köt­nünk. De ez a kompromisszum az elvi dolgokon nem léphet túl. Kin, kiken törnek meg a koalíción belül a leginkább a kisebbségi ügyek? Kívülről úgy jön le, hogy leginkább a KDH-n. Úgy jön le, mert a KDH ezt kifelé is kommunikálja a vá­lasztói felé. Ugyanúgy az SD- KÚ-tól is hallani ilyeneket, csak nem lőnek, mert nekik megfe­lel, ha egy koalíciós partner el­lene van, ők meg csöndben meghúzódnak mögötte. Min­den egyes frakcióban vannak ilyen emberek. Például a nyelv­törvény esetében mégis sike­rült megegyezni velük, és meg is szavazták. Azt is látni kell, hogy ha valamit el akarunk ér­ni, amögött mennyi munka van. Az eredmény nem olyan, hogy ettől táncra perdülnék, de olyan, hogy bármikor felválla­lom a választóim előtt. Gyakori vád a párttal szemben, hogy jobban kon­centrál a gazdasági kérdések­re, mint a kisebbségi ügyekre, ez utóbbiakat mint szükséges rosszat „cipeli” csak magával. Sőt, sokak szerint a frakcióju­kat erősítő négy OKS-es kép­viselő erősebben viszi ezt a vonalat, mint a Híd. Az OKS semmi mást nem csinál, csak a kormánykoalíci­óval szemben próbálja magát építeni. Ha a koalíció valamire azt mondja, marad a büntetés, az OKS tart egy sajtótájékozta­tót és azt mondja: nem. Ha azt mondjuk, hogy valami zöld, akkor ők automatikusan azt mondják: gondolkoztunk, és mégiscsak piros. Ez a különb­ség. Az OKS egyrészt besegít, aminek nagyon örülök, de ha valaki azt hiszi, hogy kisebbsé­gi témákban az OKS elér bár­mit is, az téved. Magyarán: az OKS felelős­ség nélkül lövöldözget, önök­nek meg koalíciós pártként kompromisszumokat kell kötniük. Az OKS a parlamentben tisz­tességes munkát végez. Az OKS ott csinál hibát, hogy a kor­mánykoalícióval szemben építi a pártot - itt beszélhetünk ar­ról, hogy felelősség nélkül lö­völdöz. Téljünk vissza a másik két dologhoz: sokan azt állít­ják, hogy elsősorban a gazda­sági, és nem a kisebbségi kér­désekre koncentrálunk. Ezzel szemben a szlovákok azt mond­ják, mi valójában egy finomabb változata vagyunk az MKP- nak, mert csak kisebbségi té­mákra összpontosítunk. Ezek olyan messze van az igazságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Nézzük csak meg az idei évet: februárban tárgyaljuk az ál­lamfő által visszaadott állam- nyelvtörvény-módosítást, feb­ruárban tárgyaljuk azt a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvényt, amelyet szintén mi tetettünk be a kormányprog­ramba. Márciusban, ha sikerül, tárgyaljuk a kisebbségi nyelv- használati törvényt, amelyet vagy az áprilisi, vagy a májusi ülésen fogunk elfogani. Az ál­lamfő vissza fogja adni, tehát júniusban megint tárgyalni fo­gunk egy kisebbségi témáról. Az első félév minden egyes par­lamenti ülésén lesz kisebbségi téma, amit csak mi tartunk fon­tosnak, a parlamentben amúgy senki. Második félév: a kisebb­ségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény. Minimum két, de lehet, hogy három parla­menti ülés témája lesz, mivel az államfő ezt is vissza fogja adni. A négy őszi ülés közül hármon ez lesz. Akkor most visszük vagy nem visszük a kisebbségi ügyeket? Zavarja önöket, hogy a Fi­desz még nem döntött, akar-e a Híddal együttműködni? Mindig azt kell nézni, hogy ez jó-e a választóknak vagy sem. A választóknak jó, ha egy pártnak vannak nemzetközi kapcsolatai, amelyeket adott problémánál fel tud használni. A Híd és a Fidesz esete bonyo­lultabb, itt azt is nézni kell, jó-e ez a szlovák és a magyar kor­mánynak. Amikor 2001-ben a kedvezménytörvényt elfogad­ták, a Dzurinda-kormánynak nagyon nem tetszett, konkré­tan, hogy a szülő pénzt kapjon, mert magyar iskolába íratja a gyerekét. Mi akkor kompro­misszumos javaslatot tettünk, mely szerint a támogatást a szü­lői vagy a pedagógusszövetség ossza szét. Akkor ezzel a javas­lattal az MKP volt az összekötő kapocs a két kormány között. Ezt nemrég elmondtam Né­meth Zsolt külügyi államtitkár­nak is, és azt is, hogy az úgy nem működik, hogy ők információ­kat kérnek' és kapnak, de ha Szlovákiába jönnek, csak az MKP-t látogatják meg. Az MKP-nak sokszor kellett magyarázkodnia a kormány­ban a Fidesszel való kapcso­lata miatt, a Hídnak most nem kell. Lehet, hogy sokaknak úgy tűnik, ez a Hídnak jó, de szerin­tem nem jó, sem a választók­nak, sem a két kormánynak. Ha egy korrekt partneri kapcsolat alakulna ki, mi felvállalnánk az együttműködést, akár a Fi­desszel, akár az Osztrák Nép­párttal. Ezen senki nem kap­hatja fel a vizet, ezt világosan meg lehet magyarázni. Tervezi a Híd, hogy nem­zetközi kapcsolatokat épít­sen? Igen, már elkezdődtek az el­ső komolyabb tárgyalások, ha ezek jól végződnek, való­színűleg idén a kérvényünket is benyújtjuk. Bővebben erről még nem szeretnék beszélni. Az elmúlt hónapokban a Híd szlovák és magyar értel­miségi támogatói mintha el­bizonytalanodtak volna. Štefan Hríb számára - aki ta­vasszal nyíltan kiállt önök mellett - a Híd a tavalyi év egyik legnagyobb csalódása, Hunčík Péter pedig azt írta: el kell dönteniük, pártként vagy kft.-ként akarják folytatni. Hol történt a hiba? Szerintem a kommunikáció­ban. Az a probléma, hogy ezek az emberek összegyűjtik az in­formációkat, de nem ellenőrzik őket. Tény, hogy mi is elkövet­tünk hibákat, például Lovásová (ősszel a nagyszombati hőszol­gáltató élére jelölték sikertele­nül - szerk. megj.) esetében. Ilyen információk alapján szűrte le többek között Hunčík is azt, hogy a Híd egy kft. A ki­nevezések nem csak a Hídnak, de az egész kormánykoalíció­nak problémát jelentenek, má­ig nem sikerült megyei, járási szinteken és az állami cégek­ben minden fontos helyen befe­jezni a szükséges személycse­réket. Korábban ez két hónap alatt lezajlott, leadtuk a neve­ket, később pedig leváltották valamelyiket, ha hibázott. Most ez feleslegesen húzódik. A Híd a legfiatalabb kor­mánypárt, és már törésvona­lak látszanak benne, például Simon Zsolt és ön között. Ha ön állandóan az egységet hangsúlyozza, akkor az nem azt igazolja, hogy az egység nincs meg? Ezeket a híreket a média ge­nerálja. Sokan azt teszik, hogy készítenek egy interjút, aztán hetekig csöpögtetik belőle az információkat. Volt két téma, amelyben Simonnal eltért a vé­leményünk, például a szar­vasmarha-tenyésztők támoga­tásairól, ezeket az elnökségi ülésen tisztáztuk. A másik a földtörvény volt, ahol elmond­tuk, nem mehetünk bele olyan dolgokba, amelyek az alkot­mányt sértik. Itt is megegyez­tünk. Az Állami Erdők vezetését érintő kinevezések kapcsán állítólag szintén nézeteltéré­seik voltak. Mi az, hogy állítólag? Abban a kérdésben egyébként nem volt akkora feszültség. A mi­niszter úr ügye és felelőssége volt, mondtuk neki, ha valami gond lesz, a párt nem tud kiáll­ni mellette. Törésvonal nincs, nézeteltérések pedig biztosan leszneka jövőben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom