Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-13 / 9. szám, csütörtök
www.ujszo.corn ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 13. Közélet 3 Berényi József: Nem biztos, hogy egy előrehozott parlamenti választás jó lenne az MKP-nak, erről megoszlanak a vélemények a pártban „Számon fogjuk kérni a Híd ígéreteit” Tavaly nyáron egy elbukott választás után vette át pártja vezetését. Egy viszonylag sikeres hely- hatósági megmérettetés után idén tavasszal a párt tisztújító kongresszusán védheti meg posztját. Berényi Józseffel, az MKP elnökével beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS VERES ISTVÁN 2010 nyarától a párt elnöke. Mikért értékeli az eltelt fél évet? Mi az, amit sikerült megvalósítania elképzelései közül, és mit nem? Két részre lehet osztani ezt az időszakot: a helyhatósági választásokig, illetve az utána következő időszakra. A választásokig három fő feladatom volt. Az első, stabilizálni az MKP tagságát, megakadályozni, hogy elmenjenek az emberek. A második, hogy a helyhatósági választásokra felkészüljünk megfelelő számú és hiteles jelölttel. A harmadik pedig az, hogy parlamenten kívüli pártként is megjelenítsem az MKP-t, és szakmai véleményeket tegyünk le az asztalra. Ezt a három feladatot nem végeztük rosszul, néhány területen sikereket is elkönyvelhettünk. A párttagság nem csökkent, a párt konszolidálódott, a hely- hatósági választásokon sikerült tisztességes eredményt elérni, és néhány kérdésben szakmai területen a közvéleményt is megszólítani. Tavaly júliusban maximum egy egyéves elnökség feladatai fogalmazódtak meg, tehát ennél nagyobb terveim nem is lehettek. Tény, hogy az MKP az ön- kormányzati választásokkal visszatért, illetve megelőzte fő riválisát, a Hidat. Nem veszélyes viszont a párt számára, ha túlértékeli ezt az eredményt? Elvégre érzékeny veszteségek is érték az MKP-t, kevesebb képviselőt küldött a testületekbe, mint négy éve, főként a városokban. Nem értékeljük túl. De hibás kiindulópont, ha a 2006-os eredményekhez hasonlítjuk az MKP mostani eredményét. Ez így nem vethető össze, akkor nem volt kihívója az MKP-nak, csak függetlenek indultak a párttal szemben. Nyilvánvaló, hogy most, amikor Dél-Szlová- kiában volt kihívója a pártnak, ezt az eredményt nem lehetett megismételni. Sikernek tartjuk az eredményt, jelöltjeink nem azért lettek megválasztva, mert ettől valamiféle kormányzati előnyöket remélnek az emberek, hanem azért, mert vállalták az MKP-logót, ami most nem' volt olyan fényes, mint négy évvel ezelőtt. Az ön által említett három feladat közül úgy tűnik, a harmadikban, a szakmai munka terén teljesít a leggyengébben a párt - persze ez évek óta létező probléma. Az utóbbi időben főként a sajtóban megjelent írásokra reagálnak. Mennyire jó a követő magatartás a kezdeményezéssel szemben? Egy parlamenten kívüli párt kezdeményezési lehetőségei jóval kisebbek - nem terjeszthetünk elő törvénytervezeteket, csak véleményeket fogalmazhatunk meg: mit várunk el a kormánytól, illetve mit tennénk, ha parlamenti párt lennénk. Ezért kényszerülünk kívülről bekiabálni a pályára, de a vélemény, amit megfogalmazunk, szakmai téren szerintem megállja a helyét. Nem gondolja, hogy a szakmai vonal továbbra is a párt Achilles-sarka? Kétségtelenül van mit javítani, de nem hiszem, hogy elmaradnánk a többi párt mögött, néhány területen a kormánypártoktól sem maradunk el. A 2010-es évet az önkormányzati választásoknak köszönhetően sikerrel zárták, ám legközelebb csak 2013 végén lesz választás. Addig hogyan fogja láttatni magát a párt? A párt aktivitási lehetőségei nagyon szélesek. Nekünk parlamenten kívül is vélemény- formáló erőnek kell lennünk, és ez a kormány sok teret ad erre. Kiderült ez például a nyelvtörvény módosítása kapcsán is, ahol a mi véleményformálásunk nélkül elég hamis képet kapott volna a szlovákiai magyar közvélemény arról, mi is a helyzet. Tartok tőle, hogy ez kisebbségi kérdésekben rendre így lesz. Másrészt: az MKP-ban tisztújítás lesz, előttünk van a népszámlálás, ez egész közösségünket érintő közös feladatokat ró ránk. Mivel a politizálásunk a helyi, megyei és az európai szintre korlátozódik, ezért a következő elnökség nagy feladata az lesz, hogy azt az erőt, ami helyi önkormányzati szinten megjelent, sokkal jobban integrálja a párt munkájába, mint eddig bármikor. Az MKP polgármesterei eddig önállóan, a párttól függetlenül végezték munkájukat. Most nagyon komoly lehetőség van arra - idő és energia is van rá -, hogy az országos politikát a polgármestereinkkel és helyi képviselőinkkel közösen alakítsuk ki, és őket is megpróbáljuk összekapcsolni a párt céljaival, munkájával. Ugyanez érvényes a megyei politizálásra. Jól tudjuk, hogy az MKP először éppen megyei szinten, 2001 és 2005 között Nyitra megyében vallott kudarcot. Ennek oka az volt, hogy a megyei politizálást teljesen ráhagytuk az ottani képviselőkre, az országos elnökség egyáltalán nem foglalkozott a megyei kérdésekkel, csak a problémák medializálása után. Magyarán centralizálnák a párt munkáját? Nem, koordinálnánk. Semmiképpen nem akarunk centralizálni. Intézményes kereteket szeretnénk kialakítani ahhoz, (Somogyi Tibor felvétele) hogy a munka összhangban legyen az MKP országos és helyi célkitűzéseivel. A kormány tevékenységével szembeni kritika várhatóan főként a kisebbségi kérdéskört fogja érinteni. Annak idején ön is kormánypárti politikus, államtitkár volt, tudja, mit, mennyit lehet elérni a szlovák koalíciós partnereknél. A túlzott kritikának nem lehet az az eredménye, hogy túlzott elvárásokat ébreszt? Csak a kormányprogramból indulunk ki. Most már nem tartom fontosnak folyamatosan rámutatni arra, hogy nem sikerült bevinni a. kormány- programba a kollektív bűnösség elvének eltörlését, vagy a dunaszerdahelyi szurkolóverés kivizsgálását. Ezeket a kérdéseket már nem emlegetjük, a kormányprogramban viszont van egy-két kardinális dolog. A Híd képviselői a helyhatósági választások előtt előszeretettel ismételgették, hogy mit fognak elérni a szlovákiai magyarok számára idén. Ezeket fogjuk figyelemmel követni és számon kérni. A kormány kritizálásának másik fontos iránya a kabinet gazdasági és szociális intézkedései. Az MKP reakciói alapján úgy tűnik, mintha ezen a téren egy balos elmozdulás szemtanúi lennénk. Ebben van valami tudatosság, tehát az MKP szakít jobboldali gazdasági felfogásával, vagy csak azért teszi ezt, mert balról érdemes és népszerű kritizálni a kormányt? Tudatos. Nem nevezném ezt balos elmozdulásnak, de markánsabban szeretnénk felvállalni a kisember gondjait. Azért is tudatos, mert hasonló szemszögből próbálják ezt megfogni más jobboldali európai konzervatív pártok is, például a német CDU. Azt mondják, hogy a piacgazdaságban a társadalmi szolidaritás ugyanolyan érték, mint maga a piac- orientált gazdaság és a vállalkozótámogató politika. Ilyen szempontból a kisember gondjai az MKP gondjai kell, hogy legyenek. Manapság sokat hallani arról a szomorú tényről, hogy az ország kétharmada egyénileg havi 500 euró alatti jövedelemből él. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagynia egy országos politikai pártnak. A párt kritikusai szerint az MKP az utóbbi időben egyre szervilisebb a Fidesszel szemben. A szlovákiai magyar választók egy részének ez pozitívum, mások szívesebben látnának függetlenebb politizálást. Az MKP a Fidesz fő szlovákiai partnere. Viszont például a kettős állampolgárságnál többször is elmondtuk, hogy rossz volt az időzítés. A média- törvény kapcsán sem gond számunkra kijelenteni, hogy úgy tűnik, magasak a büntetések, illetve vitás lehet, mennyire pontos azok kirovásának megfogalmazása. A szlovák közvélemény most egységesen ront rá a Fideszre, ezért sem tartom szükségesnek, hogy mi ebben részt vegyünk. Ez nem csak arról szól, hogy a média- törvényt és a Fideszt bírálja Szlovákia, érzésem szerint arról is szól, hogy hosszú időn keresztül Szlovákiát bírálta a külföld, és ebben Magyarország is aktívan részt vállalt. Most mintha törlesztene a szlovák közvélemény. Sokan túllihegik ezt a témát. Tehát nyíltan is kritizálnák a Fideszt? Ha szükség van rá, természetesen. De a már említett partneri viszony nem erről szól. Mi elsődlegesen arra összpontosítunk a magyarországi politika irányába, hogy a jószomszédi kapcsolatok építése - ami evidensen a Fidesz célja - ne a szlovákiai magyarok itteni helyzetének kárára valósuljon meg. A kormányfői találkozó sajtótájékoztatóján a kettős állampolgárságot leszámítva láthatóan kerülték a kényes témákat. A mi feladatunk elsődlegesen az, hogy ha kell, akkor a Fidesznél is folyamatosan szinten tartsuk, hogy a jószomszédi viszony fontos, de nem mehet a kárára annak, hogy a mi ügyeinket félreteszik és az államközi kapcsolatok mosolydiplomáciába csúsznak át. Egy dolog, hogy az MKP mennyire hallatja a hangját, a másik, hogy a Fidesz menynyire figyel a határon túli magyar pártok véleményére? Megvitatták önökkel például a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény tervezetét? Megkaptuk a javaslatot, véleményeztük is. De figyelembe kell venni, hogy az erdélyi és a vajdasági véleményekre is figyeltek, nem csak a miénkre. Folynak a konzultációk. A szavazati joggal kapcsolatban is? Arról még nem. Ez a KMKF január végi ülésének témája lesz. Mi lesz az MKP álláspontja? Megvárjuk a javaslatot. Egyébként nem egy európai uniós ország biztosít szavazati jogot határon túli állampolgárainak. Hogyan értékeli a Radič- ová-kormány munkáját? Beigazolódott, hogy ez nem négypárti koalíció, hanem legalább hat szubjektum alkotja. Ez nehezíti a kormányzást. Emellett hiába állítja a miniszterelnök asszony, nem baj, hogy nincs mögötte egy erős párt, szerintem ez nagy hátrány. A Hayek-ügy is példa erre, többször is visszakoznia kellett. Kijelent valamit egy miniszter, aztán egy pártelnök, és végül mást mond ugyanarról a miniszterelnök. Végül a pártokon múlik, hogy lecserélnek-e egy államtitkárt, a miniszterelnök befolyása kicsi. Radičová pozíciója gyöngébb, mint bármelyik eddigi miniszterelnöké Szlovákiában. Talán kicsit az Obama-effektus is közrejátszik ebben, vagyis nagyobbak az elvárások, mint a lehetőségek. Reménykedik az MKP az előrehozott választásokban? Nem biztos, hogy ez nekünk jó lenne, erről megoszlanak a vélemények a pártban. Meg kellene várni, mire képes a kormány, a Most-Híddal együtt. Félreértés ne essék, nem az a célunk, hogy nemzetiségi téren ne legyen sikeres a kormány. Ha valami fontosat elér a Híd, azt üdvözölni fogjuk, de egyelőre jócskán akad bírálnivaló. Mi várható az MKP tisztújító kongresszusán? Szeretnénk mihamarabb túl lenni rajta, mivel az ilyen kongresszus mindig turbulenciákat vált ki. Továbbra is szükség van fiatalításra elnökségi és régiós szinteken is. Az ilyen közgyűlés mindig politikai irányt is szab, ezért új politikai célok megfogalmazására is számítani lehet. Az alsó struktúrák is támogatják a fiatalítást? Van igény a további változásokra. A párt régi, meghatározó tagjai is azt mondják, új embereket kell bekapcsolni a munkába. A frissítés és újítás zálogát pont abban látom, hogy a párt meghatározó regionális személyiségei mondják, hogy erre van szükség - ennek a felismerésnek én külön örülök. Egy napokban megjelent vélemény szerint viszont az ön napjai meg vannak számlálva az MKP élén. Ez a téli uborkaszezon eredménye, egy internetes oldal ezzel akarta növelni az olvasottságát. Lehet, hogy lesz kihívóm a kongresszuson. De ha már a járási közgyűléseken azt fogom érezni, hogy nincs kellő támogatottságom, akkor gond nélkül félreállok az MKP jövője érdekében.
