Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-12 / 8. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 12. www.ujszo.com RÖVIDEN 700 bíró követel 70 millió eurót Pozsony. Több száz bíró pereli az államot, amiért évekkel ezelőtt jóval alacsonyabb fizetést kaptak, mint a speciális bí­rók. Ezért kompenzációt követelnek, összességében körülbe­lül 70 millió eurót. Az igazságügyi minisztérium még összegzi az adatokat, de feltételezések szerint körülbelül 700 bíró kez­deményezett „kompenzációs pert”. Az igazságügyi tárca je­lenlegi vezetése indokolatlannak tartja a bírók követelését, és összeférhetetlenséget lát abban, hogy a perelő bírók egy része fog kollégáik beadványairól dönteni. (SITA) Ötezer honosítási kérelem Budapest. Zökkenőmentesen halad az egyszerűsített ho­nosítási eljárás, az első héten mintegy ötezer kérelem érkezett - számolt be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős minisz­terelnök-helyettes. A legtöbb kérelmet Csíkszeredáról, Ko­lozsvárról, Szabadkáról és Beregszászról nyújtották be. Kitért arra is, hogy a határon túli magyarság demográfiai és asszimi­lációs szempontból „óriási nyomás alatt van.” Mint mondta, a közelgő népszámlálásoknál minden segítséget megadnak a magyar identitás megerősítésére, de ennek ellenére feltehető­leg kedvezőtlenül alakulnak a számok. Ha meg akarjuk tarta­ni a határon túli magyarságot magyarságában, akkor ehhez nagyon erős impulzust kell adni, s ez nem merülhet ki külön­böző támogatásokban - hangsúlyozta. Ez az erős impulzus az állampolgárság - fogalmazott Semjén. (MTI) Minél kevesebb lesz a produktív munkavállaló, annál lassabban emelkedik majd a nyugdíj Variációk nyugdíjvalorizálásra Pozsony. Újabb elképzelés­sel állt elő Jozef Mihál szo­ciális ügyi miniszter a nyugdíjakvalorizációjátil- letően. Leegyszerűsítve: minél kevesebb lesz majd a produktív korú munkavál­laló és minél több a nyugdí­jas, annál lassabban valori­zálják a nyugdíjakat. SÁNDOR RENÁTA A demográfiai adatok alapján egyértelmű, hogy néhány éven belül több lesz a nyugdíjas, mint az aktív munkavállaló, azaz ke­vesebben fizetnek majd járulé­kot az állami nyugdíjrendszer­be, mint ahány nyugdíjast ki kel­lene fizetni a pénzből. Miután a parlament tavaly év végén nem fogadta el Jozef Mi­hál törvénymódosító javaslatát, hogy 2012-től a nyugdíjak ne százalékarányosán, hanem fix összeggel emelkedjenek évente, a miniszter azt mondta, nem tesz le elképzeléséről. Hogy a fix összegű emelésről szóló javasla­tát keresztül tudja-e vinni, még nem tudni, tény azonban, hogy már újabb megoldáson töri a fe­jét. „Nem lehet fenntartani az olyan folyósítási rendszert, amely nem veszi figyelembe az élet realitásait: azt, hogy stagnál a járulékokat fizetők száma és nő a nyugdíjasoké. Ennek kell tük­röződnie a nyugdíjak nagyságá­nak kiszámításában” - mondta a miniszter a Hospodárske noviny napilapnak. Hogy konkrétan hogyan változna a valorizáció módja, azt azonban még nem tudja. Egyik lehetséges példa az úgynevezett svéd modell. Ennek lényege, hogy a nyugdíj nagysá­ga az életkortól függ. „Minden nyugdíjasnak van egy fiktív nyugdíjszámlája, ahol évente az életkor szerint valorizálódik a nyugdíja. Minél magasabb az életkora, annál lassabban nő a nyugdíja” - magyarázta Peter Goliáš, az INEKO gazdaságkuta­tó intézetvezetője. A nyugdíjak valorizációja ná­lunk jelenleg az úgynevezett svájci indexálás alapján törté­nik. Vagyis az országos átlagbér és az infláció növekedésének fe­lét veszik alapul. Az idén ez a számítási mód azt eredményez­te, hogy januártól 1,8 százalék­kal emelkedtek a nyugdíjak, 2009-ben ez még csaknem hét százalékos emelés volt. Ha a par­lament elfogadta volna Jozef Mihál javaslatát, akkor 2012-től már nem az országos átlagbér és az infláció növekedésének ará­nya lett volna a számítási alap, hanem az öregségi nyugdíj és az infláció növekedésének arányá­ban egy állandó összeg, 2012- ben ez az előzetes becslések sze­rint 14 eurót jelentett volna. Ám közép- és hosszú távon csak a legalacsonyabb nyugdíjjal ren­delkezők számára lett volna elő: nyös ez a módszer, mindenki más rosszul járt volna, kisebb mértékben emelkedett volna a nyugdíja a százalékarányos va­lorizációhoz képest. Mihálnak ez az elképzelése nem talált po­zitív fogadtatásra, kérdés, hogy a demográfiai mutatók figye­lembevételével történő nyugdíj- emelési módszert a koalíciós partnerek elfogadják-e. Szakér­tők szerint annyi bizonyos, hogy az állami nyugdíjpillér rendsze­rén változtatni kell, mert már középtávon is tarthatatlan. Ha nem lesz változtatás, akkor a nyugdíjkorhatárt kell emelni. A nemzetiek kilépnének az Európai Unióból Slota csalódott az „SNS elitjében”, jöhet a tömeg ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Komolyan foglal­kozni kellene az Európai Unió­ból való kilépés lehetőségével - jelentette ki tegnap Ján Slota, az SNS elnöke. „Az EU Szlová­kia számára lassan olyan lesz, mint egy malomkő, és nagyon mélyre süllyeszthet bennün­ket” - mondta Slota. A gazdasági válság szerinte az EU számára a vég kezdetét jelentheti. .Annak, ami az eu- róval és a dollárral történik, nagyon rossz vége lesz” - tette hozzá. Azzal példálózott, hogy az egyik Karib-tengeri sziget- csoport elérte, hogy kikerüljön az Európai Unió jogi köteléké­ből. (A Hollandiához tartozó BES-szigetekről, azaz Bonaire, St. Eustatius és Saba szigetről van szó - a szerk. megj.) „Ez az első fecske. Ez lesz az EU végé­nek kezdete” - hangsúlyozta Slota, aki nemcsak az EU, ha­nem saját pártja jövőjét is félti, ezért elhatározta, hogy a jelen­legi 1500-ról 7-8 ezerre növeli a tagság számát. ,A párt alapí­tásakor úgy gondoltuk, a mennyiség helyett a minőséget részesítjük előnyben. A kivá­lasztottak pártját akartuk lét­rehozni, csalds megbízható emberekkel. Úgy tűnik, ez rossz lépés volt” - mondta Slo­ta. Most azt akarja, hogy a pártnak minden nagyobb köz­ségben legyen alapszervezete, legkevesebb öt taggal. (SITA) Pozsony. Több mint 43 millió eurós hiányt örökölt a Szlovák Televíziótól (STV) a közszolgá­lati rádió és tévé egyesülése után létrejött Szlovák Rádió és Tele­vízió (RTVS) - jelentette be teg­nap Miloslava Zemková, az in­tézmény ideiglenesen megbí­zott igazgatója. A tartozást az in­tézmény nem tudja saját forrása­iból kifizetni, így a kulturális mi­nisztériumtól kér támogatást. Ráadásul az sincs kizárva, hogy a végrehajtók is megjelennek, ugyanis az STV jogerősen pert vesztett az Omega Plus stúdióval szemben, és a jogutódnak, az RTVS-nek kell kifizetnie a hat­millió eurós tartozást. Zemková szerint az STV és a Towercom között kötött szer­ződés is tartogathat meglepe­Január 25-ig várják a pályázatokat az összevont intézmény igazgatói posztjára Adósságban úszik a Szlovák Rádió és Televízió ÖSSZEFOGLALÓ téseket, azt jelenleg az Állami Számvevőszék vizsgálja. Zem- ková a napokban nyilvános­ságra hozza azt a szerződést, amelyet Štefan Nižňanský volt tévéigazgató december 31-én, néhány órával leváltása előtt írt alá a Pragosport céggel a 2012 és 2016 közötti jégko­rong-világbajnokságok közve­títési jogáról. Zemková azt ki­fogásolja, hogy a Nižňanský nem közvetlenül a Nemzetkö­zi Jégkorongszövetséggel, ha­nem egy magáncéggel kötött szerződést. Ľuboš Machaj, a televízió ideiglenes igazgatója furcsállja, hogy a távozó me­nedzsment ilyen fontos szer­ződésről döntött. A parlament kulturális bi­zottsága egyébként hétfőn éj­jel, az utolsó lehetséges idő­pontban hirdette ki az RTVS igazgatói posztjára kiírt pá­lyázatot. Az érdeklődőknek 15 napjuk van a jelentkezés­re. Zemková nem zárta ki, hogy ő maga is megpályázza a poszot, de nem is erősítette meg. Lapértesülések szerint a másik esélyes jelölt a Markíza tévétársaság volt igazgatója, Václav Mika, ám hivatalosan ő sem erősítette meg, hogy indul. (TASR, dem) A sztrádán hetven méter a követési távolság, de a rendőrök szemet hunynak, ha legalább ötven méteres távolságot mérnek a két jármű között A követési távolságot is figyeli a rendőrség az autópályákon DEMECS PÉTER Pozsony. Egyre több ember hal meg az utakon közúti bal­esetek során, ezért a rendőrség már olyan szabálysértéseket is büntet, amelyeket korábban elnézett. A sofőrt nem mindig állítják meg a helyszínen, a járművet lefényképezik, és be­idézik őt a közlekedésrendé­szetre. A rendőrség néhány hete már kamerával rögzíti a Dl-es autópályán azokat a sofőröket, akik rátapadnak az előttük ha­ladóra. Ä Pozsony és Nagy­szombat közti háromsávos sztrádán a 70 méteres követési távolság betartását figyelik. A helyszíni bírság ezért a sza­bálysértésért 30 euró, további eljárás során viszont a százat is elérheti. Jozef Drahovský köz­lekedésbiztonsági szakértő po­zitív lépésnek tartja, hogy a rendőrség elkezdte ellenőrizni a követési távolság betartását, mert megszegése miatt rendkí­vül sok baleset történik. A Trn­kám típusú rendőrségi radar regisztrálja a gépkocsi sebessé­gét és távolságát az előtte ha­ladó gépjárműtől, és szükség esetén rögzíti a felvételt. A kö­vetési távolság betartását de­cemberben kezdték mérni, másfél óra alatt 18 szabálysér­tést észleltek. Három sofőrnek postáztak idézést, mert nem tudták őket a helyszínen meg­állítani. A rendőrök szemet hunynak a szabálysértés felett, ha a 70 méter helyett legalább 50-et mérnek a két autó kö­zött, de akadt autóbusz, amely 20 méternyire követte az előtte haladó járművet. A sofőrök gyakran arra hi­vatkoznak, hogy ők betartották a távolságot, de hirtelen beso­rolt eléjük egy másik autó, így nem tehetnek arról, hogy csök­kent a követési távolság. A sza­bályok szerint azonban ilyen esetben kötelesek lassítani, és ismét kialakítani az előírt tá­volságot. Hogyan tudjuk az autóból fi­gyelni, hogy megvan-e a 70 mé­teres távolság? A legegyszerűbb, ha az út menti fényvisszaverő oszlopokhoz igazodunk, ezeket 50 méterenként helyezik el, így az előttünk haladó autónak nagyjából másfél oszlopnyi tá­volságra kell lennie. A sztrádá­kon gyakran útra festett nyilak is jelzik a megfelelő követési távol­ságot, ezekhez is lehet igazodni. Drahovský szerint Szlovákiában is be kellene vezetni a sebesség­től függő megengedett követési távolságot, úgy, mint Németor­szágban vagy Ausztriában. A baleseti statisztikákból az derül ki, hogy a szigorítások el­lenére tavaly csak eggyel keve­sebb halálos baleset történt az utakon, mint egy évvel koráb­ban. 346-an vesztették életüket - ez még nem hivatalos adat, a teljes statisztikát a hónap végén ismerteti a rendőrség. Szakér­tők szerint részben azért nem csökken a balesetek száma, mert kevesebb rendőr van az utakon. „Sok egyenruhás el­ment nyugdíjba, sokat más rész­legekre helyeztek át” - mondta Drahovský, hozzátéve: a sofő­rök aztán az ilyen hírek hallatán felbátorodnak. A belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitány­ság még elemzi a tavalyi bal­eseti statisztikákat, és azok alapján javasol majd további intézkedéseket. Riasztóak a baleseti statisztikák (Tomáš Benedikovič felvétele Miloslava Zemková (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom