Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-11 / 7. szám, kedd
22 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 11. www.ujszo.com Enyhén növekvő stabilizálódó árak Vágóállatok piaca TÁJÉKOZTATÓ Az állatok az elválasztás tervezett időpontja előtt egy héttel kezdjék el a szilárd takarmány felvételét A malacok elválasztása (Képarchívum) Az előző esztendő utolsó napjaiban végzett felmérés alapján a hazai piacon jelentős mértékben növekedett a hízóbikák és üszők vágási célra történő felvásárlása, ugyanakkor csökkent a tehenek e célból történő eladása. A hízóbikák fel- vásárlási árai a különböző kategóriákban változatosan alakult, az átlagos felvásárlási ár vágósúlyra vetítve 2,86 eu- ró/kg értéket mutatott, ami 1,57 euró/kg elősúlyárnak felel meg. Az árszint az egy évvel ezelőtti árakhoz képest 6,2 százalékkal növekedett. Az utóbbi öt év átlagához képest azonban ez az érték 0,5 százalékkal alacsonyabb. A vágásra felvásárolt tehenek esetében az átlagos ár vágósúlyra vonatkoztatott értéke 1,69 euró/kg volt, ami élősúlyra vetítve 0,87 euró/kg-ot jelent. S noha az említett ár 0,3 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőtti átlagárat, az ötéves átlaghoz képest 10,1 százalékkal alacsonyabb volt. Az előrejelzések szerint az elkövetkező időszakban a marhahúsárak stabilizálásával lehet számolni. Vágósertések esetében érvényesült az év végén szokásos felvásárlási menetrend, idén az előző hónaphoz viszonyítva 20 százalékkal több sertést vittek a vágóhídra. A felvásárlási árak az egyes minőségi kategóriákban csak enyhén változtak. Az átlagos felvásárlási ár 1,1 százalékkal emelkedett, vágósúlyra vetítve elérte az 1,42 eu- ró/kg-ot, ez élősúlyban 1,12 euró/kg-ot jelent. Annak ellenére, hogy a vágósertések átlagos felvásárlási ára az előző évi átlaghoz viszonyítva 2,7 százalékkal növekedett, az utóbbi öt év átlagához képest viszont 11 százalékkal alacsonyabb értéket mutat, (tds) A választás mind a malacok, mind a koca életében jelentős mozzanat, komoly hatása van az állatok további életére. ÖSSZEFOGLALÓ A malacokat különböző életkorában lehet elválasztani az anyjuktól, legcélszerűbb 28-35. napos korukban. Az elválasztás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a kocáktól az elválasztás napján teljesen meg kell vonni a vizet és takarmányt. A 2. naptól azonban újra fokozatosan emelhető, mind az ivóvíz, mind a takarmány mennyisége, így a víz kb. a választás utáni 4., a takarmány pedig a 7. napon érheti el az ún. „ad libitum“ mennyiséget. A malacoknál az elválasztáskor törekedni kell arra, hogy minél előbb, de legkésőbb a választás tervezett időpontja előtt egy héttel, megkezdjék a szilárd takarmány felvételét. Ennek célja, hogy a takarmány aktivizálja az emésztőenzimek termelődését, és így a tej megvonása után az emésztőrendszer átállása a szilárd takarmányra minél könnyebben megtörténjen. Célszerű a kutricába egy tálcát helyezni, és arra mindennap frissen, kis mennyiségű takarmányt termi (természetesen azt, amit a malacok az elválasztáskor is enni fognak). A maradék takarmányt mindennap el kell távolítani (kidobni, esetleg idősebb állatokkal feletetni), mert gyorsan romló komponenseket tartalmaz. A választás napján korlátozni kell a malacok takarmányfelvételét, majd az adagot fokozatosan emelve, kb. a 7. napon lehet elérni az ad libitum mennyiséget. Ennek oka az, hogy a választást követő 2-3. napon, a fellépő éhség érzet miatt, különösen a nagyobb (a több tej fogyasztása miatt fejlettebb), de természetesen a kisebb malacok is, hajlamosak túlenni magukat. Ez az emésztőrendszer túlterheléséhez, ennek következményeként hasmenés kialakulásához, és végső esetben elhulláshoz, de mindenképpen a teljesítmények csökkenéséhez vezet. A nem kívánatos hatások kivédéséhez segítséget jelenthet az állatorvos tanácsa mellett valamilyen lac- tobacilus-kultúrából gyártott készítmény. A stresszhatások csökkentése érdekében, amennyiben mód van rá, a választás után célszerű a malacokat, még legalább egy hétig, az ellető kutricában hagyni (vagyis a kocát elvinni), és csak azután áttelepíteni őket a malacnevelőbe. A 42 napos elyálasztás elsősorban a kevésbé igényes technológiákban és a „kezdő” sertéstartóknak javasolható. Előnyei, hogy a malacok 9-12 kg-os élősúlyban fejlettebben választhatók, a kocatej mennyiségének rohamos csökkenése miatt a malacok már jobban hozzászoknak a száraz takarmány fogyasztásához, az emésztőrendszer is jobban adaptálódott hozzá, így a választás kisebb kockázattal hajtható végre. A koca szaporító szerveinek regenerálódása erre az időre csaknem befejeződik, könnyebb az újra termékenyítés. Nincs szükség „prestarteť’ takarmányra, egyfázisú takarmánnyal lehet a malacokat felnevelni. Hátrányai, hogy az ellető kihasználhatósága romlik, egyúttal a koca kihasználása is csökken. A szoptatás alatti nem kielégítő a takarmányfelvétel, a hosszabb szoptatási idővel együtt a koca nem kívánatos kondíció leromlásához vezethet. A választást ugyanúgy kell végrehajtani, mint a 4-5 hetes választás esetében, azaz az első néhány napon a takarmányt adagolni kell. A helyesen végrehajtott választás után a kocák, várhatóan egy héten belül ivarzani fognak és újra termékenyíthetek. (agroportal) (Képarchívum) Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasol a tejágazat működtetésének hatékonysága és stabilitásának javítása érdekében Szerződéses kapcsolat kell a tejtermelők és feldolgozók között EU-1NFORMÁC1Ó Az Európai Bizottság decemberben javaslatot fogadott el a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatokról. A javaslat célja, hogy a tejipari ellátási láncon belül javuljon a tejtermelők helyzete, és az ágazat felkészülhessen a piacorientáltabb és fenntarthatóbb jövőre. A javaslat előírja, hogy a tejtermelők és tejfeldolgozók között írásbeli szerződés jöjjön létre, megteremti a szerződéses feltételek kollektív megtárgyalásának lehetőségét, méghozzá termelői szervezetek útján, hogy a tejtermelők és a jelentős feldolgozók tárgyalási pozíciója egyensúlyba kerüljön. Rendelkezik továbbá a szakmaközi szervezetekre vonatkozó egyedi uniós szabályokról és a piac ádáthatóságá- nak növelésére irányuló intézkedésekről is. A javaslat értelmében az intézkedések 2020-ig maradnának hatályban, és ebben az időszakban két időközi értékelésre kerülne sor. A kollektív tárgyalásokra vonatkozó megfelelő méretbeli korlátozások és más konkrét védő intézkedések biztosítanák, hogy - a verseny megőrzése, valamint a kis- és középvállalkozások érdekeinek védelme mellett - erősödjön a tejtermelők tárgyalási pozíciója. A tejkvótarendszer zökkenőmentes megszüntetésével összefüggésben a bizottság elfogadott egy, a tejpiacról szóló jelentést is. Dacian Ciolos, mezőgazda- sági és vidékfejlesztési úgy nyilatkozott, hogy „ezek a módosítások fontosak ahhoz, hogy az ágazat zökkenőmentesen alkalmazkodjon a kvóták 2015. évi megszűnéséhez.” A javaslat értelmében a nyers tejet szállító termelő és a tejüzem a szállítás előtt írásban szerződést köthet, amelynek tartalmaznia kell az árat, a szállítások ütemezését és volumenét, valamint a szerződés időtartamát. A tagállamok a területükön belül kötelezővé tehetik a szerződések alkalmazását. A szövetkezetek számára - egyedi jellegük figyelembevétele érdekében - nem írnák elő szerződés kötését, ha alapszabályuk hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaz. Azért, hogy a tárgyalási pozíciók az ellátási láncon belül egyensúlyba kerüljenek, a javaslat előirányozza, hogy a termelők - termelői szervezetek útján - kollektív tárgyalásokat folytathassanak. A tárgyalásokkal összefüggésben meghatározott megfelelő számszerű korlátok biztosítanák, hogy a mezőgazdasági termelők és a nagy tejüzemek erőviszonyai hasonlóak legyenek, miközben a nyerstejkínálat terén fennmaradna a kellő verseny. A korlátokat a teljes uniós termelés 3,5 %-ában és a nemzeti termelés 33%-ában határozták meg, emellett konkrét védőintézkedések biztosítanák, hogy a felek, főleg a kis- és középvállalkozások ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A javaslat az ellátási lánc valamennyi szakaszát lefedő szakmaközi szervezetekre vonatkozóan is tartalmaz konkrét uniós szabályokat. Ezek a szervezetek fontos szerepet tölthetnek be a kutatás, a minőségjavítás, a promóció és a termelési, valamint feldolgozási módszerek legjobb gyakorlatainak terjesztése terén. Hozzájárulnak továbbá az ismeretek bővítéséhez és az átláthatóság erősítéséhez az ágazatban. Emellett követelmény lesz a szállított nyerstej mennyiségére vonatkozó rendszeres tájékoztatás, ami segít a termelés jobb megismerésében és a piaci fejlemények követésében. A javaslat szerint ezek az intézkedések 2020-ig maradnának hatályban, és 2014-ben, valamint 2018-ban időközi értékelésre kerülne sor. Ennek az időszaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a tejtermelők alkalmazkodjanak a kvóták megszűnésével járó helyzethez, és a piacorientáltabb környezetre tekintettel javítsák szervezettségüket. Az ellátási láncban kialakuló egyértelműbb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatoknak nagyobb hatékonyságot is kell eredményezniük, és lehetővé kell tenniük, hogy az uniós tejipar szereplői mind az EU-n belül, mind azon kívül kihasználhassák az új piaci lehetőségeket. Az intézkedések a tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoport által közzétett és a Tanács 2010. szeptember 27-i elnökségi következtetéseivel jóváhagyott ajánlásokon alapulnak. A szakértői csoportot a 2008/2009. évi tejipari válság után hozták létre azzal a céllal, hogy közép- és hosszú távra szóló intézkedéseket dolgozzon ki a piac és a termelők jövedelmének stabilizálása, valamint az átláthatóság erősítése érdekében. A szakértői csoport megállapította, hogy súlyos egyensúlytalanságok vannak az ellátási láncban, az ágazatra pedig az egyre inkább koncentrálódó ipar, sok kis tejtermelő és a hozzáadott-érték egyenetlen eloszlása jellemző. Ez a helyzet az átláthatóság hiányához, az ellátási lánc merevségéhez és ártranszmissziós problémákhoz vezetett. A bizottság elfogadott egy másik jelentést is, amely a tejpiac helyzetével és a tejkvótarendszer zökkenőmentes megszüntetésével kapcsolatos feltételekkel foglalkozik. Mivel 2009/2010- ben csak három tagállam (Dánia, Hollandia és Ciprus) termelt a számára megállapított kvótánál többet, és a tejkvótaárak értéke most rendkívül alacsony, némely tagállamban már nulla, a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamok túlnyomó része felkészült a zökkenőmentes átállásra. Ajelentés megállapítja, hogy ilyen körülmények között nem indokolt felülvizsgálni a KAP állapotfelmérését követő döntéseket, vagyis a kvóták fokozatos növelését és a kvótarendszer 2015, április 1-jei megszűnését. A további védelem biztosítása érdekében a jelentés azt is javasolja, hogy kivételes esetekben és amennyiben a hatályos szakpolitikai intézkedések nem elegendőek, a bizottság fontolóra veheti egy olyan mechanizmus alkalmazását, amely révén a tejtermelők kártalanításban részesülhetnek, ha a piac súlyos zavarának elkerülése érdekében csökkentik szállításaikat. A kvótarendszer megszüntetésével kapcsolatos további lépések kapcsán a bizottság felvetette, hogy megbeszéléseket szükséges szervezni a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság és a tej- ágazattal foglalkozó szakértői csoport szakemberei között, hogy értékeljék a piaci helyzetet és a kilátásokat. A tervek szerint a második jelentés 2012-ben készül el. (eu-info) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
