Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-10 / 6. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 10. www.ujszo.com wmmmm Meghalt a két francia Párizs. A francia erők sikertelen szabadítási kísérlete közben életét vesztette két francia férfi, akiket péntek este raboltak el fegyveresek a nigeri fővárosban, Niameyben - közölte szombaton Párizsban a francia védelmi minisztérium szóvivője. Alain Juppé védelmi miniszter nyilatkozata szerint a két férfit halva találták az emberrablókkal vívott összecsapás helyszínén. Nicolas Sarkozy francia elnök később közleményében tudatta, hogy az emberrablók végeztekatúszokkal. (MTI) Algériai tiltakozások Algír. Két ember meghalt és mintegy 400-an sebesültek meg Algériában az élelmiszerek drágulása és a növekvő munkanélküliség miatt 4 napja kirobbant zavargásokban - közölte szombaton Dahu Üld Kablia belügyminiszter. A sebesültek közül több mint 300 a rendőrség és a csendőrség soraiból került ki - mondta a miniszter. A kormány rendkívüli ülést tart, hogy megoldást találjon az árak megfékezésére, s lecsillapítsa az országszerte kibontakozott tiltakozásokat. Algéria több városában is az utcára vonultak szerda óta az infláció miatt elégedetlen emberek, miután az elmúlt hónapokban a duplájára emelkedett több alapvető élelmiszer, így például a cukor, az étolaj és a liszt ára, és a kereskedelemben hiány alakult ki ezekből a cikkekből. (MTI) Szabadon engedték Teherán. Az iráni határőrség szabadon engedte azt a napokban elfogott nőt, akit kémkedéssel gyanúsítottak - jelentette vasárnap az IRIB iráni állami televízió. A 34 éves nőről Iránban egymásnak ellentmondó sajtóbeszámolók jelentek meg. Egyes értesülések szerint amerikai állampolgárságú volt, más információk szerint nem, de az amerikai hírszerzésnekdolgozott. Az IRIB egy magas rangú iráni biztonsági illetékest idézve közölte: a nő ügye tisztázódott, és így szabadon távozhatott. Az iráni határőrség parancsnokhelyettese a nap folyamán azt állította: a nő beismerte, hogy kémtevékenységet folytatott Az IRIB jelentése szerint azonban ez a gyanú nem bizonyult valósnak. Az örmény határon levő Norduznál tartóztatták fel. Az értesülések szerint beutazó vízumért folyamodott, de nem kapta meg, és végül nem lépett iráni területre, hanem visszatért Örményországba. (MTI) George Clooney amerikai színész, a dél-szudáni függetlenség támogatója is jelen volt Szudáni népszavazás a szakadásról „Az utolsó menetelés a szabadságért" (SITA/AP-felvétel) Dzsuba. Megkezdődött vasárnap reggel Dél-Szudánban az országrész önállóvá válásáról szóló népszavazás. Elsőnek Salva Kiír dél-szudáni „elnök” adta le a vok- sát, rögtön a szavazóurnák kinyitása után a terület „fővárosában”, Dzsubában. Nagy tömeg fogadta őt a helyszínen. Üdvrivalgásuk közepette Kiír a dél-szudániak által nagyon várt, történelmi jelentőségű eseménynek nevezte a szavazást. Jelen volt az eseményen George Clooney amerikai színész, aki a dél-szudáni függetlenség támogatója, valamint John Kerry amerikai szenátor. Sok voksoló a számára kijelölt szavazóhelyiség környékén, a szabad ég alatt aludt az éjszaka, és már hajnalban sorba állt a szavazáshoz. „Az utolsó menetelés a szabadságért” - volt olvasható számos utcai transzparensen. Ünnepi a hangulat, nők énekelnek, sok férfi pedig zászlóba burkolózott. A szavazásra jogosultaknak a szavazólapon vagy egy kezet a függetlenség jelenként vagy egy összekulcsolt kézpárt az ország egyben maradása jeleként kell megjelölniük. Az országrész 8,7 millió lakosának ugyanis csak 15 százaléka írástudó. A népszavazás egy hétig tart, előzetes eredményekre legkorábban februárban számítanak. A referendum fontos része annak a megállapodásnak, amely 6 évvel ezelőtt véget vetett Észak- és Dél-Szudán polgárháborújának. Áldozatok is vannak Zavargások Tunéziában Tunisz. Tunéziában tegnap is voltak zavargások, és ezeknek legalább 8 halálos áldozata, de van olyan forrás, amely 20 halottról számolt be. A tüntetők és rendőrök között egy hónapja tartó összetűzés-sorozatban a mostani összecsapások voltak a legvéresebbek. A legtöbb haláleset ezúttal Tala városában, az algériai határ közelében történt. Egy nappal korábban Sza- ida városában voltak összecsapások öt sebesülttel. A tüntetésekben elsősorban a kilátástalan helyzetükre, állástalanság- ra panaszkodó fiatalok vesznek részt. Nedzsib Csebi, az ellenzéki Demokratikus Haladó Párt vezetője azt állította, hogy szombat óta összesen húsz embert lőttek le a rendőrök a három említett városban. Felszólította Zin el-Abidin Ben Ali elnököt, hogy „szüntesse be a tüzet”, és tartsa tiszteletben az emberek jogát a tüntetésre. (MTI) Giffords ellenezte a fegyverviselés tilalmát Elmebajos lehet a támadó MTl-HÍR A voksolás területi eredményét várhatóan ma állapítják meg Kisebbségi választások Tucson. Egy 9 mm-es félautomata fegyvert használt az a 22 éves férfi, aki szombaton tüzet nyitott Tucsonban Gábriellé Giffords demokrata képviselőre és támogatóira. A támadó Jared Lee Loughnert a lövöldözés helyszínén két férfi a földre teperte. Clarence Dupnik, Pima megye seriffje kijelentette, hogy a merénylettel kapcsolatban, amelynek célpontja Gifford volt, egy második személyt is köröznek. A lövöldözés során hat ember meghalt és többen megsérültek. Gifford állapota válságos. Dupnik szerint Loughner „instabil” személyiség, akinek „elmegondjai lehetnek”. Előélete során súlyosabb bűncselekményt nem követett el. Loughnerről az első jelentések azt állították, hogy az afganisztáni háború veteránja, ám utóbb kiderült, hogy jelentkezését 2008-ban nem fogadta el a hadsereg. A merénylő a MySpace közösségi portálon elbúcsúzott barátaitól, és azt kérte tőlük, hogy ne haragudjanak rá. Loughner elmeállapotát szakér- tőkvizsgálják. Gábriellé Giffords 2006-ban megkezdett szövetségi törvényhozói pályafutása előtt az arizonai képviselőház, majd a szenátus tagja volt. A 40 éves politikus asszony Mark E. Kelly űrhajós felesége, aki a következő űrkomp misszió pilótája lesz. A képviselőnő támogatta az egészségbiztosításireformot, az abortuszhoz való jogot, az őssejtkutatást, ugyanakkor ellenezte a fegyver- viselés tilalmát. Budapest. Magyarországon tegnap 9200 elektor dönthetett arról az ország csaknem 1600 településén, hogy kik alkossák az elkövetkező 4 évben az országos kisebbségi önkormányzatokat. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az elektorok közül 8300-an a területi kisebbségi önkormányzatok megválasztásában is részt vehettek. A 13 magyarországi kisebbség elektorai - vagyis azok, akik települési kisebbségi önkormányzatok tagjai - 745 képviselőt választhattak a megyei és országos önkormányzatokba: 406-ot a területi és 339-et az országos kisebbségi önkormányzatokba. A törvény értelmében megyei vagy fővárosi szintű választást akkor lehet kitűzni, ha az adott területi szinten legalább tíz települési (a fővárosban kerületi) kisebbségi önkormányzat működik. Országos kisebbségi választás pedig akkor tartható, ha országszerte összesen legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat működik a kiírás napján. Ez azt jelenti: az országos önkormányzatok megalakításának nem feltétele, hogy területi szinten is létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, elegendő a megfelelő számú településiszerveződés. A területi szintű kisebbségi képviselő-testületbe hét elektor kerülhet, míg az országos ön- kormányzatok esetében ez 15 és 53 között változik, attól függően, hány települési kisebbségi önkormányzatot alakított az adott kisebbség. * A voksolás területi eredményét várhatóan ma állapítják meg a területi választási bizottságok, az országos választás eredményét pedig szerdán teszi közzé az Országos Választási Bizottság. A Magyarországon elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. Az európai uniós politikusok és a lapok is visszatértek a magyar médiatörvény körül kialakult helyzetre Nem lehet hónapokig várni a bizottsági állásfoglalásra MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Bécs. Uniós politikusok visszatérteka magyar médiatörvénykörül kialakulthelyzetre, a német és az osztrák lapok új abb kommentárokatközöltek. Az Európai Parlament liberális frakciójának belga elnöke, Guy Verhofstadt a német Focus magazinnak adott nyilatkozatában úgy vélte, a kérdés túl fontos ahhoz, hogy hónapokig kelljen várni az állásfoglalásra.Mint a Focus megjegyzi, az Európai Bizottság szerint a vizsgálat márciusig eltarthat. A német kormány meghunyászkodik Frank-Walter Steinmeier az ellenzéki német szociáldemokrata párt frakcióvezetője egy lapinteijúban elmarasztalta a német kormányt, azt állítván, hogy meghunyászkodik a magyar médiatörvény körüli vitában. „Merkel kancellár és Westerwelle külügyminiszter kivonja magát az ügyből”, mindketten megpróbálják az ügyet uniós szintre áthárítani. Mindazonáltal Németország felelőssége is megakadályozni a sajtószabadság elleni támadást Európa közepén-jelentette ki a politikus a berlini Der Tagesspiegelnek. Kísértés Kísértés címmel közölt rövid kommentárt szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Günther Nonnenmacher, a német konzervatív újság szerkesztőbizottságának tagja rámutat: a magyar EU- elnökség nyitánya nem sikerült. Ennek oka elsősorban a nagy izgalmat okozó média- törvényben rejlik. A kommentátor szerint „a média szabályozása kényes terep, mivel minden törvény a cenzúra lehetőségét rejti magában. A döntő kérdés az, hogyan értelmezik és alkalmazzák. A legfontosabb biztonsági korlátot pedig az jelenti, hogy vannak-e olyan jogállami intézmények, demokratikus hagyományok és politikai ellensúlyok, amelyek gátat szabnak az esetleges visszaélésnek. Egyes megfigyelők szemében éppen itt van a kutya elásva. Szabad és titkos választások nyomán Magyarországon o- lyan kormány került hatalomra, amely nyugat-európai szó- használattal jobboldali-nemzetinek, tehát gyanúsnak minősül, és kétharmados alkot- mányozó többséggel bír a parlamentben. Ez kísértést jelent a zavartalan kormányzásra, amely nem igazán fordul elő a demokrácia elméletében” - írta a FÁZ. Az EB nem fogta fel teljesen A liberális Süddeutsche Zeitungban közölt kommentár szerzője, Martin Winter úgy véli, az EB még mindig nem fogta fel teljesen a médiatörvény kapcsán támadt konfliktus robbanóerejét. Ha beéri a törvény egyes részeinek az európai irányelvekkel való technikai összevetésével, azzal csak tovább szítja a vitát. Egyúttal elveszíti az európai szerződések őrzőjeként élvezett szavahihetőségét. Itt ugyanis az Európai Unió alapvető értékeiről van szó. Winter szerint a magyar médiatörvény nem olyan jogszabály, amelybe „becsúszott néhány hiba, hanem nagyon is kiszámított támadás a sajtó és annak szabadsága ellen. Ezért is nem bízható Budapestre annak eldöntése, vajon és mikor akar változtatni a törvényen - ha kiderülne, hogy jogosak voltak a bírálók aggodalmai... Az EU-n belüli vita csak akkor fog lecsillapodni, ha Barroso elnök - tekintet nélkül néppártbeli kollégájára, Orbánra - az egész törvényt megvizsgálja, mégpedig nemcsak betűje, hanem szelleme szerint is” - vélekedett a szerző. Minden Orbán miatt van * 11 Ilyen címmel közölt kommentárt a konzervatív Die Welt. Christoph B. Schütz szerint a médiatörvény „aligha állná ki a 11. cikk (az EU alapjogi chartájának 11. cikke) szerinti demokráciavizsgát az EU-bizottság előtt. Most úgy tűnik, hogy a magyar kormány visszavonulót fog fújni. AsajtószabadságotésazEÜbelső piacát fenyegető veszély fényében tűrhetetlen a magyar kormány érzékenysége - írta egye- bekközött a Die Presse.
