Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-03 / 278. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 3. Kultúra 7 Marina de Van drámájában el lehet veszni, és még csak az erotika sem működik mentőövként Izzasztó átváltozás-folyamatok Hogy lélektani szempont- ból mennyire reális, elfo­gadható, létező, ám főleg megtörténhető dolog az, amiről az Átváltozás (Ne te retoume pás) című fran- cia-olasz-luxemburgi-bel- ga filmdráma szól, arra minden bizonnyal pszicho­lógus adhatna választ. A mozi-, illetve filmélményt illetően azonban működik, vagyis elfogadható az az állapot, amit Marina de Van rendező boncolgat. TALLÓS1 BÉLA Boncolgatásának mikéntje, vagyis a történések vezetése, ezzel együtt a fogyaszthatósága és az emészthetősége azonban már keményebb dió. Olyan ke­mény, hogy abszolút súlyos él­ménnyé teszi a filmet. Lefá- rasztja, megizzasztja, kifacsarja a nézőt, arról nem is beszélve, mennyire teszi kockára a türel­met. Különösen az elején, amíg a szerencsétlen szemlélő a kép­be nem rendeződik, vagyis nem döbben rá, szétszabdalt törté­netével milyen irányt is akar venni a film. Mivelhogy nincs meg, elveszik a fonal; ez teljes­séggel biztosra vehető. Arra - itt ebben a kiindulási helyzetben - már kevésbé lehet mérget ven­ni, hogy a fonalat a néző veszí­tette el. Később-jól benne járva a film valóságában - talán már minden rendbe is jön, a fonalat kezdi meglelni az ember, visszafelé összerakva a látotta­kat, kiderül, hogy minden ko­rábban érthetetlen jelenet ért­hetővé válik, a filmkifejlet és fő­leg a vég ismeretével kiderül, helye és oka van, hogy ott volt az elején ez vagy az a magyará­zó motívum. így elrejteni a fo­nalat azonban,kész kockázat! Talán még rendbe is lehetne rakni mindent, amivel nem vol­tunk tisztában az elején, ha az emberben végül is nem szólalna meg az elveszett pszichológus, hogy létezik-e ilyen állapot, ilyen személyiségi metamorfó­zis, s főleg, hogy érdemes-e egyáltalán ezen elgondolkozni. A film kiinduló helyzetében kiadói környezetben feltűnik Jeanne (Sophie Marceau), az írónő, aki könyve kiadásáról tárgyal, nem éppen sikerrel, mivel az írás nem talál tetszés­re és elfogadásra a főembernél. Később otthoni környezetben - férjével és gyerekeivel - látjuk Jeanne-t (Sophie Marceau), akit olyannyira lefoglal életraj­zi ihletésű, gyermekkorába el­vezető könyve, hogy fura érze­tek kezdik hatalmába keríteni. Hovatovább, egyre inkább úgy érzékeli, hogy semmi sem az körülötte, ami. Minden valami más. Még a férje sem az, aki, vagyis a férje sem a férje, nem képes vele összebújni, mert nem ismeri fel az ágyban. Tel­jesen zavart helyzetbe kerül a néző mindenféle szempontból. Izgalmas lehetne ugyan a hely­zet, ám valóságvonatkozása itt már annyira megkérdőjelezhe­tő, hogy az addig drámaként szemlélt műfaj kezd valamiféle realitását vesztett horrorba át­csapni. Vontatott is, szétszórt is, kusza is, unalmas és hosszú is az átmenetfolyamat felveze­tése, mivel itt már semmit sem értünk, és sehova se akar moz­dulni a film. Mígnem egy pilla­natban videófelvételen újralát­juk Jeanne-t (Monica Bellucci), s bár itt végképp felfoghatat- lanná válik, hogy mit is játsza­nak velünk ezek a filmes alko­tók, némi reményt kelt, hogy a tévelygésből végre kijutunk, legalábbis eljutunk valahová. Aztán váltakozva tűnik fel Je­anne (Sophie Marceau) és Je­anne (Monica Bellucci). És minden és mindenki más lesz, mint ami és aki volt. A francia helyszín olasszá változik, a francia félj olasz pasivá, a fran­cia Jeanne olasz Jeanne-ná, végül kettejük virtuális keveré­kévé. Hogy miért ez a metamorfó­zis, az a végére némileg kide­rül, némileg pedig kibogozható és összerakható (még én is rá­jöttem, hogy Jeanne kinek is látta, illetve kinek a személye helyett szerette a férjét valójá­ban!). Az már kevésbé válik vi­lágossá, hogy mi is az értelme ennek az egésznek, amit vé­gignéztünk, mi is a mondaniva­lója, üzenete, mit is old meg az általános létezésből, mit is ve­gyünk ki magunknak belőle megfontolandót, jövőbemuta­tót, hasznosítandót. Remény­kedjünk csak abban, hogy egy­szer csak nem kezd megváltoz­ni körülöttünk a világ. S hogy gyermekkorunkból pontosan emlékszünk minden momen­tumra. Csajkovszkij zenés játékát Pille Tamás állította színpadra a Komáromi Jókai Színházban Tar Renáta (Mária hercegnő) és Kalmár Gergely m.v. (Diótörő herceg) (Dömötör Ede felvétele) Vasárnaptól Diótörő ELŐZETES Komárom. December 5-én, vasárnap 17 órai kezdettel mu­tatja be a Komáromi Jókai Szín­ház Csajkovszkij Diótörő című két felvonásos zenés játékát. Emst Theodor Amadeus Hoff­mann (1776-1822) 1816-ban írt meséjét Albert Péter írta szín­padra. Győri Gabi, Pille Tamás nagy sikerű komáromi mesejá­tékai belső világának megálmo­dója tervezte a szemet káp­ráztató díszleteket és a pompás jelmezeket, Palya Gábor találta ki az ötletes bábokat, a koreo­gráfus pedig Eichner Tibor volt, aki többször táncolta Diótörő szerepét. A közönség természe­tesen bőséges ízelítőt kap Csaj­kovszkij 1892. december 18-án bemutatott balettjéből, a buda­pesti Operaház táncosainak közreműködésével. Diótörő herceg szerepében Kalmár Ger­gely m.v. áll színpadra. A Buda­pesti Operettszínház stúdiójá­ban többek között Toldi Mária, FöldesTamás, Béres Attila, Bakó Gábor voltak mesterei. Énekelt egyebek mellett a Menyasszony­tánc című klezmer musicalben, a szigetszentmiklósi Sziget Szín­házban. Mária hercegnő szere­pében Tar Renátát láthatja a kö­zönség. Drosselmayer Majorfal­vi Bálint, Frigyes Hajdú László, Bernát nagybácsi Bemáth Ta­más lesz. Stahlbaum főtanácsost Pille Tamás m.v., a főtanácsos- nét Holocsy Krisztina alakítja. Nagymama Varsányi Mari, Nagypapa Németh István lesz. Marikát Édes Lili m.v., és Schlar Gréta m.v., Fricit pedig Hégli Bence m.v. és Aranyosi Zsolt m.v. játsszák. A több műfajban pergő Dió- törőt a komáromi színpad me­sejáték-varázslója, Pille Tamás m.v. rendezte. A zenés mesejá­ték bemutatójára valamennyi jegy elővételben elkelt. A kö­vetkező előadás, melyre az egész családot várja a színház, december 11-én 15 órakor kez­dődik. (szél) RÖVIDEN Elhunyt Faludy György fia London. Súlyos betegség után, Angliában elhunyt Faludy András, Faludy György néhai költő, író és műfordító fia. A halálesetről a család egyik barátja tájékoztatta szerdán az MTI-t Londonban. A régóta betegeskedő Faludy Andrást 55 éves korában, a dél-angliai Portsmouth városának kórházá­ban érte a halál előző nap. Faludy András 1955-ben, Ma­gyarországon született, és szüleivel érkezett Angliába az 1956-os forradalom után. Betegsége előtt Portsmouth egyik középiskolájában angol irodalmat tanított. Faludy András (Andrew Faludy) Apámat nem láttátok? című könyve, mely­ben fanyar humorral mesél nem mindennapi gyermekkorá­ról, 2002-ben jelent meg a Glória Kiadónál. (MTI) Új német-francia irodalmi díj Berlin. Először adják át december 10-én az újonnan meg­alapított, német-francia Franz Hessel irodalmi díjat. Bernd Neumann német kulturális miniszter szerdán közölte, hogy egy német és egy francia nyelvű író kapja megosztva a díjat, amellyel tízezer eurós jutalom is jár. Ä jövőben évente át­adásra kerülő díjra azoknak az íróknak lesz esélye, akik írá­saikban a jelenre reflektálnak és a két országban egyaránt megváltozó életkörülményekről mesélnek. A díjat Franz Hessel (1880-1941) német író-fordítóról nevezték el, aki fi­atal kollégái - többek között Mascha Kaléko, Marianne Bres­lauer - barátjaként és támogatójaként nagy befolyást gyako­rolt a XX. század első felének párizsi és berlini értelmiségi és művészcsoportjaira. (MTI) Jön a Budapesti Fesztiválzenekar Pozsony. A Pozsonyi Zenei Ünnepségek keretében holnap 19 órakor a Budapesti Fesztiválzenekar ad hangversenyt a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében. Műsoron sze­repelnek Igor Sztravinszkij- és Joseph Haydn-művek. Zongo­rán közreműködik Emanuel Ax, kiváló amerikai zongo­raművész. „Csak egy valódi művészekből kialakított zenekar - amely tökéletesen fegyelmezett csapatként muzsikál együtt - képes arra, hogy a művek tartalma a zeneszerző által megál­modott hőfokon szólaljon meg, és hogy a zene a közönségnek felemelő, mindenkit megérintő és szívenütő művészi élményt szerezzen. Ez a célunk, ezért hoztuk létre a Budapesti Fesztiválzenekarť’-valljaFischer Iván vezető karmester, (ú) Óriási lemezgyűjteményéből ad ízelítőt DJ Run Planet Groove az NFG-ben AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Óriási lemezgyűjteményéből ad ízelí­tőt az NFG klubban ma éjjel DJ Run (Marcipán) és Clairvo (MustBeat), bemelegítésként Oxo+játszik. A Planet Groove nevű parti a budapesti székhelyű DJ Run és Clairvo nevéhez fűződik - ez az akció a hétvégén az NFG-be költözik. Run, azaz Pálinkás Márton szinte veteránnak szá­mít a lemezlovasok között - 1990-ben, 13 évesen kóstolt bele először a műfajba, ám ek­kor még csak a rádióból rögzí­tett számokkal kísérletezett. DJ-ként eleinte funky és rock­zenét rakott fel; az elektroni­kus zene később varázsolta el. Sokszor, sok helyen megfor­dult dj-ként Magyarországon, de külföldön is. Ma éjjel a hip- hopra, jazz fusionre, breakbe- atre és egyéb stílusokra fóku­szál. Clairvo 1996-tól foglalkozik DJ-zéssel. Több - a budapesti underground szcéna szem­pontjából fontos - klubban volt rezidens dj, elég a Süss fel nap!-ot említeni. Csapatával, a MustBeat Crew-val gazdag promóciós és szervezési ta­pasztalatokkal rendelkezik. Rádiós mixeket is készít, főleg a Tilos és a Pulse rádióknak. Ahogy Run, Clairvo is temér­dek stílust kedvel és játszik; a szettjét Dunaszerdahelyen bi­Planet Groove 2010.12. 03.1 2lti dj Run 8 dj Clairvo NFG, Dunajská Streda Local Host: Oxo+ /live/ OTTO « zonyára olyan táncra késztető stílusok uralják majd, mint a hip-hop és a breakbeat. Előttük pedig az Oxo+ (a közelmúltban Turbo Deluxe) név alatt tevékenykedő Hicner Gyula, a minimál zenék rajon­gója mutatkozik be az NFG klubban. Oxo+ zene iránti vonzalma kamaszkora óta tart. 2002-től aktív felhasználója az Ableton programnak, mellyel sajátos zenéjét szerkeszti, majd ezt live act módon elő is adja. Produkciójára jellemző külön­böző tudományos-fantasztikus hanghatások bevitele a mini­mal tech-es alapokba. Zenei fejlődésére meghatározók vol­tak Jeff Mills, Marc Houle és Akufen elektronikus művei. A ma estét Oxo+ kezdi, 21 óra­kor. (mv) (Fotó: Film Europe leanne (Sophie Marceau) és Jeanne (Monica Bellucci)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom