Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-03 / 278. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 3. Kultúra 7 Marina de Van drámájában el lehet veszni, és még csak az erotika sem működik mentőövként Izzasztó átváltozás-folyamatok Hogy lélektani szempont- ból mennyire reális, elfogadható, létező, ám főleg megtörténhető dolog az, amiről az Átváltozás (Ne te retoume pás) című fran- cia-olasz-luxemburgi-bel- ga filmdráma szól, arra minden bizonnyal pszichológus adhatna választ. A mozi-, illetve filmélményt illetően azonban működik, vagyis elfogadható az az állapot, amit Marina de Van rendező boncolgat. TALLÓS1 BÉLA Boncolgatásának mikéntje, vagyis a történések vezetése, ezzel együtt a fogyaszthatósága és az emészthetősége azonban már keményebb dió. Olyan kemény, hogy abszolút súlyos élménnyé teszi a filmet. Lefá- rasztja, megizzasztja, kifacsarja a nézőt, arról nem is beszélve, mennyire teszi kockára a türelmet. Különösen az elején, amíg a szerencsétlen szemlélő a képbe nem rendeződik, vagyis nem döbben rá, szétszabdalt történetével milyen irányt is akar venni a film. Mivelhogy nincs meg, elveszik a fonal; ez teljességgel biztosra vehető. Arra - itt ebben a kiindulási helyzetben - már kevésbé lehet mérget venni, hogy a fonalat a néző veszítette el. Később-jól benne járva a film valóságában - talán már minden rendbe is jön, a fonalat kezdi meglelni az ember, visszafelé összerakva a látottakat, kiderül, hogy minden korábban érthetetlen jelenet érthetővé válik, a filmkifejlet és főleg a vég ismeretével kiderül, helye és oka van, hogy ott volt az elején ez vagy az a magyarázó motívum. így elrejteni a fonalat azonban,kész kockázat! Talán még rendbe is lehetne rakni mindent, amivel nem voltunk tisztában az elején, ha az emberben végül is nem szólalna meg az elveszett pszichológus, hogy létezik-e ilyen állapot, ilyen személyiségi metamorfózis, s főleg, hogy érdemes-e egyáltalán ezen elgondolkozni. A film kiinduló helyzetében kiadói környezetben feltűnik Jeanne (Sophie Marceau), az írónő, aki könyve kiadásáról tárgyal, nem éppen sikerrel, mivel az írás nem talál tetszésre és elfogadásra a főembernél. Később otthoni környezetben - férjével és gyerekeivel - látjuk Jeanne-t (Sophie Marceau), akit olyannyira lefoglal életrajzi ihletésű, gyermekkorába elvezető könyve, hogy fura érzetek kezdik hatalmába keríteni. Hovatovább, egyre inkább úgy érzékeli, hogy semmi sem az körülötte, ami. Minden valami más. Még a férje sem az, aki, vagyis a férje sem a férje, nem képes vele összebújni, mert nem ismeri fel az ágyban. Teljesen zavart helyzetbe kerül a néző mindenféle szempontból. Izgalmas lehetne ugyan a helyzet, ám valóságvonatkozása itt már annyira megkérdőjelezhető, hogy az addig drámaként szemlélt műfaj kezd valamiféle realitását vesztett horrorba átcsapni. Vontatott is, szétszórt is, kusza is, unalmas és hosszú is az átmenetfolyamat felvezetése, mivel itt már semmit sem értünk, és sehova se akar mozdulni a film. Mígnem egy pillanatban videófelvételen újralátjuk Jeanne-t (Monica Bellucci), s bár itt végképp felfoghatat- lanná válik, hogy mit is játszanak velünk ezek a filmes alkotók, némi reményt kelt, hogy a tévelygésből végre kijutunk, legalábbis eljutunk valahová. Aztán váltakozva tűnik fel Jeanne (Sophie Marceau) és Jeanne (Monica Bellucci). És minden és mindenki más lesz, mint ami és aki volt. A francia helyszín olasszá változik, a francia félj olasz pasivá, a francia Jeanne olasz Jeanne-ná, végül kettejük virtuális keverékévé. Hogy miért ez a metamorfózis, az a végére némileg kiderül, némileg pedig kibogozható és összerakható (még én is rájöttem, hogy Jeanne kinek is látta, illetve kinek a személye helyett szerette a férjét valójában!). Az már kevésbé válik világossá, hogy mi is az értelme ennek az egésznek, amit végignéztünk, mi is a mondanivalója, üzenete, mit is old meg az általános létezésből, mit is vegyünk ki magunknak belőle megfontolandót, jövőbemutatót, hasznosítandót. Reménykedjünk csak abban, hogy egyszer csak nem kezd megváltozni körülöttünk a világ. S hogy gyermekkorunkból pontosan emlékszünk minden momentumra. Csajkovszkij zenés játékát Pille Tamás állította színpadra a Komáromi Jókai Színházban Tar Renáta (Mária hercegnő) és Kalmár Gergely m.v. (Diótörő herceg) (Dömötör Ede felvétele) Vasárnaptól Diótörő ELŐZETES Komárom. December 5-én, vasárnap 17 órai kezdettel mutatja be a Komáromi Jókai Színház Csajkovszkij Diótörő című két felvonásos zenés játékát. Emst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822) 1816-ban írt meséjét Albert Péter írta színpadra. Győri Gabi, Pille Tamás nagy sikerű komáromi mesejátékai belső világának megálmodója tervezte a szemet kápráztató díszleteket és a pompás jelmezeket, Palya Gábor találta ki az ötletes bábokat, a koreográfus pedig Eichner Tibor volt, aki többször táncolta Diótörő szerepét. A közönség természetesen bőséges ízelítőt kap Csajkovszkij 1892. december 18-án bemutatott balettjéből, a budapesti Operaház táncosainak közreműködésével. Diótörő herceg szerepében Kalmár Gergely m.v. áll színpadra. A Budapesti Operettszínház stúdiójában többek között Toldi Mária, FöldesTamás, Béres Attila, Bakó Gábor voltak mesterei. Énekelt egyebek mellett a Menyasszonytánc című klezmer musicalben, a szigetszentmiklósi Sziget Színházban. Mária hercegnő szerepében Tar Renátát láthatja a közönség. Drosselmayer Majorfalvi Bálint, Frigyes Hajdú László, Bernát nagybácsi Bemáth Tamás lesz. Stahlbaum főtanácsost Pille Tamás m.v., a főtanácsos- nét Holocsy Krisztina alakítja. Nagymama Varsányi Mari, Nagypapa Németh István lesz. Marikát Édes Lili m.v., és Schlar Gréta m.v., Fricit pedig Hégli Bence m.v. és Aranyosi Zsolt m.v. játsszák. A több műfajban pergő Dió- törőt a komáromi színpad mesejáték-varázslója, Pille Tamás m.v. rendezte. A zenés mesejáték bemutatójára valamennyi jegy elővételben elkelt. A következő előadás, melyre az egész családot várja a színház, december 11-én 15 órakor kezdődik. (szél) RÖVIDEN Elhunyt Faludy György fia London. Súlyos betegség után, Angliában elhunyt Faludy András, Faludy György néhai költő, író és műfordító fia. A halálesetről a család egyik barátja tájékoztatta szerdán az MTI-t Londonban. A régóta betegeskedő Faludy Andrást 55 éves korában, a dél-angliai Portsmouth városának kórházában érte a halál előző nap. Faludy András 1955-ben, Magyarországon született, és szüleivel érkezett Angliába az 1956-os forradalom után. Betegsége előtt Portsmouth egyik középiskolájában angol irodalmat tanított. Faludy András (Andrew Faludy) Apámat nem láttátok? című könyve, melyben fanyar humorral mesél nem mindennapi gyermekkoráról, 2002-ben jelent meg a Glória Kiadónál. (MTI) Új német-francia irodalmi díj Berlin. Először adják át december 10-én az újonnan megalapított, német-francia Franz Hessel irodalmi díjat. Bernd Neumann német kulturális miniszter szerdán közölte, hogy egy német és egy francia nyelvű író kapja megosztva a díjat, amellyel tízezer eurós jutalom is jár. Ä jövőben évente átadásra kerülő díjra azoknak az íróknak lesz esélye, akik írásaikban a jelenre reflektálnak és a két országban egyaránt megváltozó életkörülményekről mesélnek. A díjat Franz Hessel (1880-1941) német író-fordítóról nevezték el, aki fiatal kollégái - többek között Mascha Kaléko, Marianne Breslauer - barátjaként és támogatójaként nagy befolyást gyakorolt a XX. század első felének párizsi és berlini értelmiségi és művészcsoportjaira. (MTI) Jön a Budapesti Fesztiválzenekar Pozsony. A Pozsonyi Zenei Ünnepségek keretében holnap 19 órakor a Budapesti Fesztiválzenekar ad hangversenyt a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében. Műsoron szerepelnek Igor Sztravinszkij- és Joseph Haydn-művek. Zongorán közreműködik Emanuel Ax, kiváló amerikai zongoraművész. „Csak egy valódi művészekből kialakított zenekar - amely tökéletesen fegyelmezett csapatként muzsikál együtt - képes arra, hogy a művek tartalma a zeneszerző által megálmodott hőfokon szólaljon meg, és hogy a zene a közönségnek felemelő, mindenkit megérintő és szívenütő művészi élményt szerezzen. Ez a célunk, ezért hoztuk létre a Budapesti Fesztiválzenekarť’-valljaFischer Iván vezető karmester, (ú) Óriási lemezgyűjteményéből ad ízelítőt DJ Run Planet Groove az NFG-ben AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Óriási lemezgyűjteményéből ad ízelítőt az NFG klubban ma éjjel DJ Run (Marcipán) és Clairvo (MustBeat), bemelegítésként Oxo+játszik. A Planet Groove nevű parti a budapesti székhelyű DJ Run és Clairvo nevéhez fűződik - ez az akció a hétvégén az NFG-be költözik. Run, azaz Pálinkás Márton szinte veteránnak számít a lemezlovasok között - 1990-ben, 13 évesen kóstolt bele először a műfajba, ám ekkor még csak a rádióból rögzített számokkal kísérletezett. DJ-ként eleinte funky és rockzenét rakott fel; az elektronikus zene később varázsolta el. Sokszor, sok helyen megfordult dj-ként Magyarországon, de külföldön is. Ma éjjel a hip- hopra, jazz fusionre, breakbe- atre és egyéb stílusokra fókuszál. Clairvo 1996-tól foglalkozik DJ-zéssel. Több - a budapesti underground szcéna szempontjából fontos - klubban volt rezidens dj, elég a Süss fel nap!-ot említeni. Csapatával, a MustBeat Crew-val gazdag promóciós és szervezési tapasztalatokkal rendelkezik. Rádiós mixeket is készít, főleg a Tilos és a Pulse rádióknak. Ahogy Run, Clairvo is temérdek stílust kedvel és játszik; a szettjét Dunaszerdahelyen biPlanet Groove 2010.12. 03.1 2lti dj Run 8 dj Clairvo NFG, Dunajská Streda Local Host: Oxo+ /live/ OTTO « zonyára olyan táncra késztető stílusok uralják majd, mint a hip-hop és a breakbeat. Előttük pedig az Oxo+ (a közelmúltban Turbo Deluxe) név alatt tevékenykedő Hicner Gyula, a minimál zenék rajongója mutatkozik be az NFG klubban. Oxo+ zene iránti vonzalma kamaszkora óta tart. 2002-től aktív felhasználója az Ableton programnak, mellyel sajátos zenéjét szerkeszti, majd ezt live act módon elő is adja. Produkciójára jellemző különböző tudományos-fantasztikus hanghatások bevitele a minimal tech-es alapokba. Zenei fejlődésére meghatározók voltak Jeff Mills, Marc Houle és Akufen elektronikus művei. A ma estét Oxo+ kezdi, 21 órakor. (mv) (Fotó: Film Europe leanne (Sophie Marceau) és Jeanne (Monica Bellucci)