Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-30 / 299. szám, csütörtök
14 Utazás ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 30. www.ujszo.com UTAZÁSI HÍREK TAP: új európai célállomások Jövőre a TAP portugál légitársaság hat új célállomással - Athén, Bécs, Düsseldorf, Bordeaux, Manchester és Dubrovnik - bővíti kínálatát Lisszabonból. így európai járathálózata immár 49 városra bővül, egyaránt számítva a be- és kiutazó turistákra, 17 százalékkal növelve kontinensen belüli kínálatát. Németországban a TAP már közlekedik Frankfurtba, Münchenbe és Hamburgba, a düsseldorfi nyitással (heti öt járat) immár heti 54 járatra bővül a kínálat. Párizs, Nizza, Toulouse, Marseilles és Lyon mellé lép be Bordeaux (heti 6 járat), így összesen heti 154 járat közlekedik Franciaországba. Az Egyesült Királyságban Manchester heti öt további járatot jelent, Bécsbe heti négyszer (főszezonban heti ötször), Athénba először három, majd öt járattal, Dubrovnikba pedig heti egyszer repül majd. Budapestre tart az AirAsia X Két év múlva már Ázsiába is eljuthatunk kedvező árakon Budapestről: Párizsból már februártól elindul az első fapados járat a kontinensről Kuala Lumpurba. A hosszú távú járatokat üzemeltető AirAsia X diszkont-légitársaság az euróövezeti pénzügyi válság ellenére sem állt el attól a tervétől, hogy járatokat indítson a vén kontinensre. Moszkva, Budapest és Prága 2012-től, új gépek beszerzése után kerülhet a társaság célállomásai közé. Az ázsiai fapados légitársaság jelenleg Kuala Lumpur-i bázissal Ausztráliába, Kínába, Indiába, Iránba, Japánba, Tajvanra, az Egyesült Királyságba, Dél-Koreába üzemeltet járatokat. Hálózatát a jövő esztendőben New York-i és Los Angeles-i járatokkal egészíti ki. Talán épp a krízis miatt meggyengült „nagy” légitársaságok rovására erősödnek világszerte az olcsó repülőutakat kínáló diszkontvállalatok. A British Airways például költség-össze- hasonlító eszközt is bevetett annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a fapados légicégek nem is annyira olcsók, mint ahogy azt a többség gondolja. A diszkontjáratokon érkezési sorrendben foglalják el helyüket az utasok, tehát nincs foglalt ülés, a fedélzeten való fogyasztásért fizetni kell, mint ahogy a poggyászok szállításáért is díjat kérnek. Mégsem valószínű, hogy a 200 euró körüli árak helyett az ennek többszörösét kérő nagy légitársaságokat fogják választani az utasok. Messze száll - fapados árakon (Képarchívum) 30 millió euró idegenforgalomra Horvátországban idén 30 millió eurónak megfelelő összeget fordítanak az idegenforgalom népszerűsítésére - közölte az ország idegenforgalmi minisztere. Damir Bajs szerint a program legfontosabb eleme a magán és az állami idegenforgalmi vállalkozások közös marketingje. Az idei első nyolc hónap volt minden idők legjobb szezonja a horvát idegenforgalomban, ami jórészt a tavasszal elfogadott új stratégiának köszönhető: a következő négy évben a horvát kormány a magas színvonalú szálláshelyek, a falusi turizmus és a kisebb családi szállók megismertetésével, továbbá a tavalyit meghaladó marketingkiadással igyekszik a jövőben népszerűsíteni az ország turisztikai lehetőségeit. A horvát idegenforgalom népszerűsítésére ebben az évben a tavalyinál mintegy 2 millió euróval többet, összesen 30 millió eurót költenek főként külföldön, újabb piacok meghódítása érdekében. A vendéglátás és a szállodaipar közvetlenül 62 ezer embert foglalkoztat Horvátországban, közülük az alkalmazottak 34,2 százaléka dolgozik szállodákban. (MTI, turizmus, szí) Jó hírekre vár a reptéren rekedt utas (SITA-felvétel) Mit tehet az utas, ha törlik a járatát? Mit tegyen, hogy csak a lehető legkisebb kár érje? Utasok jogai járattörlés esetén Az utóbbi napok hírei arról szólnak, hogy utasok rekedtek a repülőtereken, mivel sok száz járatot kellett törölni. Az időjárás megbénította a repülőterek forgalmát. Ilyen esetben szinte tehetetlen az ember, de azért jó tudni, mit tehet az utas „sima” járattörlés esetén. SZABÓ LÁSZLÓ Mivel a mostani helyzet rendkívüli, úgynevezett „vis major”, ezért ilyenkor semminemű kártérítésre nem számíthat az utas. A légitársaságok csak segítséget kötelesek nyújtani - azaz meleg ételt, italt, távközlési szolgáltatásokat és szükség esetén szállást. Biztosítani kell azt is, hogy az utas a lehető legrövidebb úton eljusson a célállomásra. Ám ha a reptéren rengeteg utas vesztegel, szinte lehetetlen ezeknek a feltételeknek megfelelni. Mivel a repülőtér nem indít és nem is fogad járatokat, ezért lehetetlen biztosítani a gyors célbajutást (egy bizonyos járat kiesése, törlése esetén könnyen megoldható, átfog- lalással a következő járatra, vagy egy másik légitársaság gépére). A több (tíz)ezer ember étkeztetése is szinte megoldhatatlan feladat, ahogy az elszállásolásuk is. Az utasok pedig joggal várják el a segítséget, mindenki haza szeretne jutni. A rendkívüli, időjárás okozta kiesések esetében senki sem tudja, mikor indulhatnak újra a gépek. Ilyen helyzetben az utas szinte semmit sem tehet, csak annyit, hogy megvárja, amíg jelzik, mikor indul a gép. Addig pedig ha nem kap enni, inni, akkor megvásárolja magának, és a számlákat gondosan megőrzi. A légi közlekedésben azonban számos járatot nem az időjárás miatt törlőinek, hanem műszaki gond adódott, vagy gazdasági okok miatt törölték a járatot. Ilyenkor a légitársaságok sokkal rugalmasabbak, könnyebben tudnak segítséget nyújtani, hiszen „csak” egy gépnyi utassal kell foglalkozni. Ha a légitársaság képviselője a helyszínen csak az új beszállókártyát tudja megadni, az összes többi elvárt segítséget nem, akkor érdemes az utasnak önállósítania magát. Ilyenkor érdemes minden számlát megőrizni, beleértve a szállodait is, és azt később benyújtani a légi- társaságnak. Érdemes olcsóbb szállást választani, vagy legalábbis nem luxus kategóriájút, mivel a légitársaságok a gyakorlat szerint csak 100 eurót térítenek meg (utasonként, éjszakánként). Nem érdemes tehát arra számítani, hogy a légi fuvarozó pénzén luxushotelben szállhat meg, mivel ezt nem fogják megfizetni, és az utasnak ilyen esetben kárenyhítési kötelezettsége is van. Ha a törlés nem vis major eset miatt történik, hanem kereskedelmi okokból, akkor az utas 250-től 600 euróig terjedő kártérítésre is jogosult (az utazás hosszától függően). Világszerte elterjedt, hogy nagy repülőterek neves művészek, államférfiak nevét veszik fel Októberre Liszt nevét viselheti Ferihegy MTI-HÍR Felszállás előtt sorakozó gépek a New York-i repülőtéren, melynek névadója John F. Kennedy (Képarchívum) A magyar kormány célja, hogy legkésőbb 2011 októberére, de lehetőség szerint már az év első felében felvegye Liszt Ferenc nevét a ferihegyi repülőtér - mondta el az MTI-nek Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár. Az ötlet genezise szinte népmeséi: mikor néhány éve találkoztam azzal, hogy a varsói repülőtér Fryderyk Chopin nevét viseli, több embernek elmondtam, és rákérdeztem, hogy nálunk miért ne vehetné fel Liszt Ferenc nevét a repülőtér. Jóval később másoktól hallottam vissza az ötletemet, és akkor azt gondoltam, tegyünk valamit - idézte fel a kezdeményezés megszületését az államtitkár. Szőcs Géza szerint világszerte elterjedt gyakorlat, hogy nagy repülőterek neves művészek, államférfiak nevét veszik fel: Veronában például Ga- ius Valerius Catullus, Belgrád- ban Nikola Tesla, Tiranában Teréz anya, Rómában Leonardo da Vinci, Párizsban Charles de Gaulle, míg New Yorkban John F. Kennedy volt a névadó. A kulturális államtitkárság kezdeményezte a ferihegyi repülőtér névadását, de mivel állami vagyonelemről van szó, a tárgyalásokat a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium folytatja. Mint Szőcs Géza hozzáfűzte, a kormányzatnak csupán kisebbségi beleszólása van a Budapest Airport ügyeibe, ezért csak a tulajdonostársakkal közösen dönthet, tudomása szerint azonban a legjobb úton haladnak a tárgyalások, hogy a ferihegyi repülőtér felvehesse Liszt Ferenc nevét. A cél, hogy legkésőbb Liszt születésének 200. évfordulójára (2011. október 22.), de inkább Magyarország első félévi soros európai uniós elnöksége alatt, esetleg már januárban sor kerüljön az aktusra - árulta el az államtitkár. Szőcs Géza hangsúlyozta: a változtatás csupán minimális költségekkel jár.
