Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-29 / 298. szám, szerda

CSALLÓKÖZ ES MATOSFOLD 2010. december 29., szerda 9. oldal 2011 tavaszán nemzetközi konferencia zajlik az árvái Babinban a szélerőművek hatásáról Biztonságosabb és minőségi városi tűzijáték Turbinák a ködben, avagy kételkedem, tehát vagyok... Nagy Megyeri Durranás UJ SZO-H1R Szélerőművek a ködben - a Duna mentén egyre több szélparkot építenek (Somogyi Tibor felvétele) Mad. Vitafórumra hívták december 22-én az esti órákban a madi szélpark megépítését ellenző ak­tivisták mindazokat, akik úgy vélik: a szélerőművek életkör­nyezetre és egészségre gyakorolt hatása körül mindmáig túl sok a kér­dőjel. A kétely globális méreteket ölt, Európá­ban és a tengerentúlon is egyre többen ellenzik e „zöld projekteket”. LŐR1NCZ ADRIÁN A csallóközi település lako­sainak szélmalomharca 2009 márciusában kezdődött, ám az ügy előzményei 2007 júliusáig nyúlnak vissza. Ebben az év­ben terjesztette elő a Windcom cég azt a projektet, melynek ér­telmében összesen húsz szél­turbinát telepítene Mad, Pa- dány és Alistál határában. A tervek intelligens szélpark lét­rehozásáról szólnak, ami a turbinákon kívül magában fog­lalja egy vanádium alapú re­dox regeneratív tüzelőanyag­cellás akkumulátortelep meg­építését is. Mad öttagú képvi- selő-testülete 2007-ben rábó­lintott a tervezetre, majd a község első embere, László Gábor tárgyalásokat folytatott a beruházóval a község, illetve a helyi társadalmi szervezetek támogatásáról. A helyiek ak­kor kapták fel a fejüket, amikor a határban egy mérőtorony nőtt ki a földből. 2007 márciu­sában aláírásgyűjtést szervez­tek a szélpark ellen; a petíciós íveket kétszáznál több madi la­kos látta el kézjegyével, ám a polgármester formai okokra hivatkozva lesöpörte az asztal­ról. A madi petíciós bizottság tehát újfent aláírásgyűjtésbe lendült - immár a polgármes­ter menesztése érdekében. Az idei helyhatósági választások előtt - vélhetőleg revansként - a helyi választási bizottság új­fent formai okokra hivatkozva elutasította a petíciós bizottság négy egykori tagjának képvise­lői jelölését. Az ügy végére a Dunaszerdahelyi Járásbíróság tett pontot - a szélpark körüli vita ezzel azonban korántsem ért véget. Mégsem zöld? Míg a szélparktól a község gazdasági fellendülését várók táborának legfőbb érve az, hogy e berendezések egészség­re és életkömyezetre gyakorolt káros hatása korántsem bizo­nyított, az ellentábor érvek, példák, tanulmányok sokasá­gát vonultatja fel a másik olda­lon. Ha mindezeket figyelmen kívül hagyjuk is, a tény, hogy a szélpark a településtől alig hat­száz méterre épülne meg, Eu- rópa-szerte példa nélküli. Az ide vonatkozó ajánlások leg­alább három kilométeres távol­ságot szabnak meg. A december 22-ei fórumot Pónya Irén mérnök, a petíciós bizottság egykori elnöke nyi­totta meg; beszédében az utó­kor iránti felelősség fontossá­gát hangsúlyozta. A szót ezt követően az Árvából érkezett Peter Laťák pszichológus, Ba­bin település polgármestere vette át, aki elmondta: községe esete bizonyítja, hogy a lakos­ság sikeresen léphet fel a szél­parkok telepítése ellen. „Babin határában, az Árvai- Magura gerincén néhány éve egy tizenhárom turbinából álló szélpark megépítését vették tervbe - mondta -, ám a lakos­ság nyomására a beruházó el­Peter Laták: „A kormány hir­dessen építési moratóriumot, míg egyértelműen bebizonyoso­dik, hogy a szélerőműveknek nincs negatív hatásuk...!" (Fogas Ferenc felvétele) állt a szándékától. A civil össze­fogásnak köszönhetően Euró­pában és a világ más kontinen­sein is sikerült létrehozni olyan platformokat, melyek hatéko­nyan képviselik az érintett te­lepülések lakosainak az érdekeit.” Laťák három kategóriába so­rolta a szélparkok ellen szóló érveket. Elsőként azt emelte ki, hogy bár az Európai Unió tagál­lamai számára hosszú távon előirányozza az úgynevezett zöldenergiára való átállást (Szlovákiának 2020-ra a vil­lanyáram-termelés 12%-át megújuló forrásokból kell biz­tosítania), a szélerőművek aligha jelentenek megoldást - mivel a látszattal ellentétben nem kömyezetkímélőek. „Bár a szél ingyen fúj, teljes­séggel kiszámíthatatlan, így a szélerőművek mellett a háttér­ben mintegy negyven százalé­kos hatásfokkal mindig mű­ködniük kell más, hagyomá­nyos erőműveknek - közölte. - Az általuk előállított villany­áram így lényegesen drágább.” Erős ellenszélben Hasonlóképpen megkérdő­jelezhető a szélerőművek ren­tabilitása is; egy turbina legyár­tása és telepítése Laťák szerint átlagosan 3,3 millió euróba ke­rül, s a szélerőművek gyakorla- tüag örökre megváltoztatják a táj jellegét és arculatát. Fel­számolásukat követően az üzemeltető ugyanis csupán egy méteres mélységig rekultiválja a talajt, melyben így több száz tonna vasbeton marad. „Óriási mennyiségű fémet, kőolajat és más ásványi anya­got kell kitermelni és feldol­gozni egy-egy szélturbina elő­állításához, a beruházás gya­korlatilag sosem térül meg. Ki­zárólag azok járnak jól vele, akik az állam által garantált, a hagyományosnál lényegesen magasabb árú, zöldenergiából előállított villanyáramot érté­kesítik” - hangzott ide vonat­kozó megállapítása. Végezetül szó esett a szélerőművek egészségre gya­korolt káros hatásáról. ,A 220-250 kilométeres se­bességgel forgó lapátok infra- hangot gerjesztenek és lég­nyomásváltozást okoznak - ecsetelte a pszichológus -, ami fejfájást, fülzúgást, dekoncent- ráltságot és kimerültséget eredményez. Az orvostudo­mány ma e tünetegyüttest szél­turbina-szindrómaként ismeri; Portugáliában írták le első íz­ben az úgynevezett vibro- akusztikus betegséget, melyet a szélparkok közelében élő embereknél tapasztaltak.” Ha mindezt mérlegre tesszük, Peter Laťák szerint a szélerőművek legfeljebb drága áramot adnak az embereknek. A madi fórumon jelen volt Jozef Viskupič (SaS, Egyszerű Emberek) parlamenti képvise­lő, aki úgy vélekedett: ha a la­kosság nemet mond a szélpar­kok telepítésére, akkor azokat olyan helyen kell megépíteni, ahol nem jelentenek veszélyt az emberre; példaként az er­dőháti katonai gyakorlótereket említette. Egyszersmind úgy vélte: a nagypolitikának beha­tóbban kell foglalkoznia ezzel a témakörrel. A környezetvédelmi minisz­térium szakemberei elfoglalt­ságra hivatkozva nem vettek részt a találkozón; hírügynök­ségi értesülések szerint a tárca a madi projekttel kapcsolatos állásfoglalásában nem javasol­ja annak megvalósítását. Nagymegyer. Közös szil- veszterezésre várja a nagy- megyerieket Néveri Sándor, a város két hete hivatalba lépett új polgármestere. Éjfél előtt és után a Bartók Béla téren felállí­tott fűtött nagysátorban, vala­mint a mellette található bü­fésátrak környékén gyűlhetnek össze a közös óévbúcsúztatásra vágyók. Aki ott lesz, nem ma­rad le a zenés programokról és a polgármester újévi köszöntő­jéről sem. Az esemény a közösségi szó­rakozáson kívül azonban más célt is szolgál. Néveri Sándor polgármester kezdeményezé­sével azt szeretné elérni, hogy a város lakói az egyéni, veszélyes petárdázás helyett fogjanak össze, és egy színvonalas köz­ponti tűzijáték érdekében csat­lakozzanak a Nagy Megyeri Durranás mozgalmához. Né­hány napja a város számos pont­ján, üzletekben, iskolákban, óvodákban, hivatalokban, ven­déglőkben juthatnak hozzá a lakosok 10 euró ellenében ah­hoz a kitűzőhöz, amellyel csat­lakozni lehet a kezdeménye­zéshez. A befolyt összegből a városi hivatal vállalja egy köz­ponti, minőségi tűzijáték meg­szervezését és lebonyolítását. „Választási kampányomban azt hirdettem, hogy a lakosság összefogásával élhetőbb és szebb várost szeretnék terem­teni. Örömmel nyugtázom, hogy a nagymegyeriek részéről igény van arra, hogy együttesen tegyünk a színvonalasabb, él­vezetesebb és lehetőleg bizton­ságosabb szórakozásért váro­sunkban” - nyilatkozta Néveri Sándor polgármester, (a) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Ittasan, szemben a forgalommal Nagyszombat. Ittasan, a forgalmi iránnyal szemben vezet­te kamionját egy 50 éves férfi hétfőn a Dl-esen. A cirókabélai (Belá nad Cirochou) hivatásos sofőr a Nagyszombatból Tren- csén felé vezető oldalon okozott kalamajkát. A rendőrök le­zárták az utat, és feltartóztatták a kamionost. A csak alsóneműben volánhoz ülő férfi vérében 2,29 ezreléknyi al­koholt mértek. Közveszélyokozás miatt indult eljárás, (ú) Életveszélyes fenyegetések Bélvata/Pozsonyepeijes. Három év börtönbüntetésre számíthat az az 50 éves nő, aki egy bélvatai vendéglőben életveszélyesen megfenyegetett, majd bántalmazott két sértettet. Ennél messzebb ment az az 50 éves királyhelmeci férfi, aki novemberben egy pozsonyeperjesi vendéglőben támadt a sértettre, szóban és tettlegesen is támadva őt. Más­nap késsel a kezében ismét megfenyegette. Ha a bíróság vét­kesnek találja, három évet tölthet a rácsok mögött, (la) Rendőrökre támadt Dunaszerdahely. Hivatalos személy elleni erőszak miatt kell felelnie annak a 32 éves férfinak, akit igazoltatni próbál­tak a rendőrök, ám ő rájuk támadt. Egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel számolhat - csakúgy, mint az a három nagymagyari férfi, akik novemberben lakossági bejelentés ügyében eljáró rendőrökre támadtak a községben, (la) Nemi erőszak zsarolással Dunaszerdahely. Megrontás és zsarolás van a rovásán annak a 26 éves dunaszerdahelyi férfinak, aki 2008-ban erő­szakkal nemi közösülésre kényszerítette akkor mindössze 14 éves áldozatát, majd azzal fenyegette meg, hogy ha bárkinek is szól a történtekről, családját sodorja veszélybe. Az erő­szaktevőt a bíróság 7-15 év szabadságvesztésre ítélheti, (la) Fegyvert, muníciót rejtegettek Nagymagyar/Bős. Illegális fegyvertartás és fegyverke­reskedelem van a rovásán egy 53 éves nagymagyari, illetve egy 71 éves bősi férfinak. Míg az elsőnél a rendőrök egy ház­kutatás során különféle lőszereket találtak, másikuk kézi- és vadászlőfegyvert tartott - engedély nélkül, (la) Csaló akadt horogra Dunaszerdahely. Csalás elkövetésével gyanúsítja a rend­őrség azt a 24 éves dunaszerdahelyi férfit, aki 2010-ben több részletben pénzt húzott ki a sértettből, összességében több mint 6500 euró kárt okozva neki. Büntetése egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet, (la)

Next

/
Oldalképek
Tartalom