Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-03 / 278. szám, péntek
10 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 3. www.ujszo.com Jelentősen visszaesett a beporzó rovarok száma Beporzókra várva TALLÓZÓ Hogyan gondozzuk a fáinkat, ha a hó súlya alatt letört az águk, vagy a nyulak, őzek károsították Fasebek hatékony kezelése Az őszi-téli időszakban Ha az őz a hó alatt nem talál élelmet, a fiatal fás szárú növények kérgét kezdi ki éhsége csillapítására (Képarchívum) Tavaly indította útjára a Syngenta egymillió eurós költségvetésű, ötéves programját, amelynek célja, hogy a növényeket beporzó rovarok számára élőhelyeket és táplálékszerzési területeket alakítsanak ki hét európai országban: az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Spanyol-, Francia-, Német- és Olaszországban valamint Magyarországon. Ahhoz, hogy a beporzó rovarok elszaporodjanak, alapvető feltétel például az általuk kedvelt vadvirágok termesztése a mezőgazdasági táblák szegélyein, környékén. Ezért a gazdálkodóknak olyan magkeveréket, növényvédelmi eljárásokat és szaktanácsot nyújtanak, amelyek segítik a beporzó rovarok életfeltételeit. Erre azért volt szükség, mert a nektár- és virágporgyűjtési területek csökkenése miatt a beporzó rovarok száma jelentősen visszaesett az elmúlt években Európa-szerte. A Syngenta célja ezen tendencia megfordítása azzal, hogy a beporzó rovarok számára további tízezer hektárnyi élőhelyet hoz létre. Ezzel a növényvédelmi cég azt is szeretné bizonyítani, hogy a fenntartható környezet és a modern gazdálkodás egyáltalán nem zárják ki egymást. Az Egyesült Királyságban már vannak eredmények, hiszen a poszméh-populá- ciók száma a hatszorosára növekedett három év alatt, sőt olyan ritka fajok is fennmaradtak, amelyeket korábban a kipusztulás fenyegetett. A lepkepopulációk száma tizenkétszeresére nőtt, illetve egyéb beporzó rovarok esetében a populációnövekedés akár a tízszeresét is elérte. A beporzó rovarok létfontosságúak a természetes élőhelyeken és a mezőgazdaságban, az európai növénytermesztés több mint 80 százaléka közvetlenül függ tőlük. Becslések szerint a beporzók éves szinten körülbelül 5 milliárd eurós értéket képviselnek az európai gazdálkodók számára. A növényvédelmi cégnek több környezetvédelmi programja fut egymás mellett. Ilyen például a SÓWAP talaj- és vízvédelmi program, amely egyik jellemzője az energiatakarékos talajművelés, hogy megakadályozzák a termőföld pusztulását. (Szabad Föld) több olyan tényező is van, ami gyakoribbá teszi a fák, cserjék sérüléseit. Némi odafigyeléssel és kezeléssel felgyorsítjuk a sebek gyógyulását. ÖSSZEFOGLALÓ A fák, bokrok sérülését okozhatja széltörés vagy hótömeg, de károsító lehet a nyúl vagy az őz is, amikor a hó alatt nem talál élelmet, ezért a fiatal fás szárú növények kérgét kezdi ki éhsége csillapítására. A legtöbb mechanikai sérülést az ágritkítás és metszés során a kertész okozza a növényeknek, a későbbi optimális termőegyensúly kialakítása céljából. A sérülések egy része megelőzhető A széltörés ellen úgy védekezhetünk, hogy a telek határvonalára kevésbé értékes szélfogó növényeket ültetünk. Ezek csü- lapítják a szél erejét, és védik a kert centrumába ültetett értékesebb fajokat, fajtákat. A védő- erdősávokat a mezőgazdaságban is alkalmazzák. Kertünket azonban nem kell minden oldalról elkerítenünk védőnövényekkel. Elegendő, ha kitapasztaljuk, hogy az épületek elhelyezkedése és az uralkodó szélirány miatt melyek a kerten belül a legveszélyeztetettebb helyek, és csak itt kell kiépíteni az élő sövé- nyes szélvédelmet. A hó nyomása miatti töréskárok elsősorban az örökzöldeket veszélyeztetik, hiszen ezeknek télen is megmaradó lombozata sokkal több havat képes felfogni. Ez alatt könnyebben megroppannak az ágak. Az alapfajokkal kevesebb gondunk van, gondoljunk csak például a lucfenyőre, amely ágait olyan ívben tartja, hogy a hó lecsúszhasson róla. A kertészeti nemesítésű tűlevelűkre ez már kevéssé jellemző, hiszen a nemesítés elsődleges irányelve a dekoratív megjelenés, nem a növény szempontjából praktikus forma. A hónyomás miatti ágtörés megelőzhető, ha a friss havat lerázzuk az ágakról. Már egyszer megolvadt, majd visszafagyott hóval ne kísérletezzünk, mert ez a tű-, és pikkelylevelek sérüléséhez vezet, ami olyan súlyos is lehet, hogy tavasszal a melegebb idő beköszöntekor akár ki is száradhat a fa. Az állati kártételeket megelőzhetjük gondosan megépített kerítéssel, vagy a fiatal fák törzseire szerelt hálóval. Mező- gazdasági területekkel szomszédos hobbikertek határolására legjobb megoldás a vadháló, amely alul sűrűbb, felfelé egyre ritkuló szövésű. Alul, a sűrűbb részeken nem tudnak bejutni a kisebb termetű rágcsálók, de magasságából adódóan az őzek sem. A metszési sebzések mértékét azzal tudjuk csökkenteni, ha rendszeresen alakítjuk a koronát. Sokan 3-5 évenként felbuzdulva metszik meg gyümölcsfáikat, amikorra azok koronája már teljesen besűrűsödött. Ilyenkor vastag ágakat is el kell távolítani, ami kiterjedt sebeket okoz. Ha a metszés évente rendszeres, akkor logikusan kisebb méretű gallyakat kell eltávolítani, így az okozott seb mérete is kisebb. Metszés után a 4 centiméternél nagyobb átmérőjű sebeket kezeljük faseb- kezelő anyaggal. Fasebek kezelése Szálkás törés esetén a seb oldalait és felületét alakítsuk egyenesre és simára, majd kenjük be fasebkezelő anyaggal. A sebkezelés azért szükséges, hogy ne juthassanak be a szövetekbe korhadást előidéző mikroorganizmusok. A kéreg sérülése folytán a fatest szabaddá válik, ami a fertőzésveszély mellett vízszállítási problémákat is okozhat. A tisztán tartott sebet a hegszövet is könnyebben beforrja. Nagy kiterjedésű sérülés teljesen soha nem fog behegedni, csak javul a károsodás helye. A fasebkezelő anyagoknak több változata van. A legegyszerűbbek egy passzív fedést biztosítanak, ami lepergeti a vizet, de jobb esetben átengedi a levegőt, így a seb szellőzik. Más készítmények gombaölő szert is tartalmaznak. Vannak műanyag bázisú készítmények, melyek nagyon jól tömítenek és fednek, ületve oldott méhviasztartalmú szerek. Utóbbiak nem száradnak be teljesen, így a fa növekedésekor sem pereg le a készítmény. Ezek főleg házikertekbe ajánlottak. (Az Ezermester nyomán) (Képarchívum) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc SzCDSÍ Kassa december Igén december Igén december 1-jén december 1-jén november 27-én december 1-jén december 1-jén sárqaréoa 0,90 euró/kq 0.50-0.60 euró/kq 1.10 euró/kq 0.70 euró/kq 0.50-0.65 euró/kq 0.75 euró/kq 0.50 euró/kq petrezselyem 1,50-3 euró/kg 1,20 euró/kg 3,10 euró/kg 1 euró/kg 1,25-1,80 euró/kg 2 euró/kg 1,35 euró/kg burgonya 0,70 euró/kg 0,55 euró/kg 0,70 euró/kg 0,76 euró/kg 0,55 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50 euró/kg tojás 0,15-0,20 euró/db 0,20-0,30 euró/db 0,12 euró/db 0,13 euró/db 0,08-0,10 euró/db 0,10-0,11 euró/db 0,11 euró/kg zeller 0,50-1,70 euró/db 0,50 euró/db 1,90 euró/kg 1 euró/kg 1,50-1,60 euró/kg 2 euró/kg 1,45 euró/kg paprika 1,30-2,50 euró/kg 1,50 euró/kg 2,90 euró/kg X 2-2,50 euró/kg 3 euró/kg 2,50-3,30 euró/kg paradicsom 1,60-3,50 euró/kg 1,80 euró/kg 2,80-3 euró/kg X 2-2,80 euró/kg 2,20 euró/kg 1 -2,30 euró/kg fejes saláta 0,50 euró/db X X X 0,50 euró/db 0,50 euró/db 0,70 euró/db kel/káposzta 1,20/0,80 euró/ks 0,40/0,40 euró/kg 1,50/0,50 euró/kg 0,60/0,60 euró/kg 0,80-1/0,42-0,50 euró/kg 1,10/0,53 euró/kg 0,88/0,45-0,85 euró/kg alma/körte 1-1,50/1,50 euró/kg 0,60-0,80/x euró/kg 1-1,50/2,50 euró/kg 0,60-0,70/x euró/kg 0,60-0,80/1,50/kg 1/1,66 euró/kg 0,69/1,75 euró/kg savanyú káposzta 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 0,85 euró/kg 0,83 euró/kg 0,69 euró/kg sütőtök 1 euró/kg 0,55 euró/kg 1 euró/kg X X 0,70 euró/kg 0,50 euró/kg dióbél/mák/méz 8/5/4—7 euró/kg 9/4/5-7 euró/kg 5/3,80/5,20 euró/kg 4,50/4/4,50 euró/kg x/4/x 3/3/5 euró/kg 6-7/3,30/8-10 euró/kg VASÁ1W jOrtKONY Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZAMA IÁ rebcfifé 1 pféGtoáion tmttteissü** tttlMÖU A tartalomból: • Komáromban gyűjtenek a rozsnyói kórháznak? • Rendőr láttán gyógyuló álkoldusok • Rögtön a diploma átvétele után kiderült, hogy rákos • Mi a stresszmentes karácsonyi készülődés titka? A grillázstorták mestere Párkányban
