Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-22 / 294. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 22. Vélemény És háttér 5 A kötelező jókívánságok, a karácsonyi álmeghatódás senkinek sem esik nehezére Karácsonyi koponyalékelés Ilyenkor év vége felé a politikusok gyakran tartanak évértékelő beszédeket, hogy megmutassák, igen, őket is érdekli, mentünk-e általuk valamit is előre az elmúlt időszakban. Kellemes, áldott, békés-boldog, szeretettel telített ünnepeket kívánnak a választóiknak. VERES ISTVÁN Robert Fico a vasárnapi tévévitában elmondta, nagyon nehezére esik így karácsony előtt vádaskodni és ujjal mutogatni politikai ellenfeleire, annyira átjárta már az ünnep hangulata vagy mi. Nem a politikusok tehetnek róla, de a karácsony valahogy mindenkiből kihozza a jóembert. Szánalmas és nevetséges jelenség, amely az embernek abban az örökös szándékában gyökerezik, hogy mindenből profitálni akar. A kötelezőjókívánságok, a karácsonyi álmeghatódás senkinek sem esik nehezére, főleg, ha viszont megkapja ugyanezt a szeretet ünnepén. Kivételt képeznek azok, akik teljesen természetesen ugyanúgy viselkednek karácsonykor is, mint máskor, ugyanúgy szeretnek vagy nem szeretnek, de főleg szeretnek. (Egy hitoktató egyébként egyszer kijavított, karácsonykor nem a szeretetet ünnepeljük, hanem Jézus születését, és ez nem ugyanaz.) Szlovákia olyan hely, ahol az emberek nagy része - ha kedve úgy tartja - többé-kevésbé a saját elképzelései szerint rendezheti be életét. Nem lövik agyon, nem zárják börtönbe. Ez már magában becsülendő. Azonban. Találunk minimum tíz dolgot, aminváltoztatnikellene. A sofőrök 95 százaléka agresszív és bunkó. A pincérek 95 százalékának gőze sincs a vendéglátásról. A szlovák-magyar iszapbirkózás mindenkit összeken. Az emberek büszkék a kommunizmusra. A fröccshöz külön számlázzák a szódát. A tévében az a poén, hogy a magyarok nem tudnak szlovákul. Az üzletekben kicsi a borválaszték. Ott építenek toronyházat, ahol akarnak. A magyaroktól megkérdezik, otthon milyen nyelven beszélnek. ízléstelenek a plázák. Nevetséges tíz dolog, ami Szlovákiát hosszú távon fárasztó hellyé teszi, olyan országgá, amelynek meghatározó stílusjegye a bunkóság. Ez főként abban mutatkozik meg,. ahogy két ismeretlen ember egymáshoz viszonyul utcán, hivatalban, üzletekben. De tetten érhető a városok, közterek megoldásaiban, ahol szintén az erő és a befolyás a mérvadó. A 2011-es évre tehát kívánhatnánk az ország lakosainak mondjuk egy pozitív értelemben vett trepanáci- ót. Ősi afrikai módszerről van szó, a beteg (vagy annak hitt) egyén koponyáját felvágják, hogy szó szerint helyrerakják a cigányútra ment fogaskerekeket. Persze, nem kötelező ezt ajándékozni, lehet zoknit is.- Polgármester úr, elhiszem, hogy a lelépőjéből bálnára is futná, de én csak pontyot árulok. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Kesztyűs kézzel PÉTERFl SZONYA Tisztában vagyok azzal, hogy kijátszottam a rendeletet, amikor délelőtt látogattam meg ismerősömet a kórházban. De mert nem volt más, akit balesete után azonnal mozgósítani tudott volna, műtétre várva engem kért meg, hogy néhány apróságot (szalvéta, zsebkendő, toalett- papír, evőeszköz stb.) vigyek be neki. Rosszkor érkeztem, mert tanúja voltam annak, amint a nővér vért vesz tőle. És nem volt rajta kesztyű. Két nappal később újra rossz időpontot választottam a látogatásra, az ismerősöm épp katéterezésen esett át. A művelet végén léptem a kórterembe, szemtanúja lettem, hogy az ápolónő kezéről ismét hiányzott a steril kesztyű. Holott a hatályban levő rendeletek szerint kötelező a viselete. A kórházi fertőzések megelőzése érdekében. Szerte a világon, az USA-n kívül több EU-s országban is komoly erőfeszítéseket tesznek a nozokomiá- lis fertőzések elleni védelemre. Nem csupán azért, hogy per esetén ne kelljen az egészségügyi intézetnek tetemes kártérítést fizetnie a banális műtét alatt vagy után megfertőződött betegnek, elsősorban anyagi szempontok miatt. Ugyanis a kórházban szerzett fertőzés kezelése jelentős többletköltséggel jár. Mivel tudatában vannak annak, hogy a tárgyakon, eszközökön megtelepedett kórokozók nemcsak közvetlen érintkezés, hanem levegő útján is terjednek, tehát a fertőzés veszélye fennáll, szigorú óvintézkedéseket fogadtak el. A textil sebészeti köpenyeket, fejfedőket egyszer használatosra cserélték, korszerű eszközökkel védik a műtéti területet. És figyelnek a takarítás minőségére éppúgy, mint a megfelelő tisztítószerek használatára, csak ezekkel csökkenthető a fertőzési ráta. Nemzetközi adatok szerint a kórházakban ápolt betegek 5-10 százaléka mégis megfertőződik. Nem csak a kórházak vezetősége, az egészségbiztosítók is megkövetelik a szigorú előírások betartását, hiszen öt átlagos súlyosságú nozokomiális fertőzéssel összefüggő többlet- költség (drága antibiotikumok, a kezelés időtartama) megfelel a közhigiéniai termékekre fordított teljes évi költségvetésnek. Mi a helyzet Szlovákiában? A kórházak és a rendelőintézetek nem veszik komolyan az előírásokat. Bár kötelező a jelentés, a hazai 136 kórházból 41-ben egyetlen(!) fertőzést sem jegyeztek, ám a többi sem adott közre valós adatokat. Naponta halljuk a kórházigazgatók sirámait: kevés pénzt kapnak, ennyiből képtelenség megfelelő ellátást nyújtani, takarékoskodni sincs miből. Egy nemrég közzétett (külföldi) elemzés szerint megfelelő kézmosással, fertőtlenítéssel, steril eszközök használatával és a már fertőzöttek elkülönítésével 30-50 százalékkal csökkenthető a kórházi fertőzések aránya. Vérvételnél, katéterezésnél, fogorvosi beavatkozásnál, sebellátásnál követeljük meg, hogy kesztyűs kézzel bánjanak velünk. KOMMENTÁR Egy jó hír NAGY IVÁN ZSOLT Még 2000-ben történt, két nappal az emlékezetes amerikai elnökválasztás után. A fél világ azon izgult, hogy George W. Bush vagy A1 Gore költözhet-e a Fehér Házba, a másik felének meg mindegy volt, melyikük győz, ők csak kajánul röhögtek az amerikaiakon és az ő híres demokráciájukon. Ilyen volt tehát a hangulat, amikor bizonyos Lee Siegelman szociológussal beszélgettem a George Washington Egyetemen. Kérdeztem, félti-e az alkotmányos rendet. Erre felállt, odahívott az ablakhoz, kimutatott, s közölte: ő egyetlen tankot sem lát az utcán. Majd, ha harcok lesznek odakint, na, akkor lesz alkotmányos válság- mondta. Mindezt azért írom, mert mégis csak karácsony jön, az ember ilyenkor mondjon valami kedveset is, hát tessék: nincsenek tankok Budapest utcáin és harcok sem, tehát nincs alkotmányos válság. És diktatúra sem, bárhogy érzik is ezt mind többen. A baj csak annyi, hogy demokrata szempontból a közt érintő jó hírek itt alapvetően véget is érnek. Hogy csak a legutóbbi fejleményt említsem, múlt héten két fideszes képviselő a sztrájkjogot korlátozó törvénymódosító javaslatot nyújtott be, és ha benyújtották, abból jogszabály is lesz, a Fidesz (és a KDNP) csont nélkül fogja elfogadni. Akik ismernek, pontosan tudják, mennyire nem bírom a szak- szervezeteket, meggyőződésem szerint alapvetően a fejlődés kerékkötői, de itt és most nem róluk van szó. És a magam részéről sztrájkolni sem szeretnék, de attól még a tények makacs dolgok: itt bizonyismét csorbítanakegyalkotmányosjo- got. Nyilván kizárólag a nép nevében és persze az érdekében. Ugyanúgy, ahogy megnyirbálták már az alkotmánybírák hatáskörét, amint lenyúlják a magánnyugdíjpénztárak (azaz az emberek) vagyonát, és hát igen (bár érintettként nem akartam erről beszélni), ahogy most totális kontroll alá hajtják a közszolgálati médiát, és ezzel párhuzamosan felállítják a nem közszolgálati sajtó kinyírására alkalmas eszközrendszert. Populista kormány - írják Európa nyugati részén megjelenő lapok, de kétlem, hogy szimpla populizmusról lenne szó. Nem más ez, mint a megkapott hatalom féltése. A rettegés attól, hogy megtörténik az, ami 2002-ben is: az embereket esetleg olyan hatások érik újságokból, tévéből, vagy olyannyira lelkesek lesznek egy tiltakozástól, hogy ne adj’ isten, még kormányt is akarnak váltani. A gond pedig az, hogy aki kezdettől ennyire tart ilyesmitől, az az idő múlásával csak mégjobban fél. De tény, ha kinézek az ablakon, én most nem látok tankokat. Ez pedig erre a karácsonyra jó hír. FIGYELŐ Megbírságolták Ilié Nastasét A Krónika és az Új Magyar Szó című napilapok beszámoltak arról, hogy a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével és szankcionálásával foglalkozó romániai intézmény 600 lejre (140 euró) bírságolta a hetvenes évek egyik legnagyobb teniszcsillagát. Nastase egy októberi lapinterjúban kijelentette, hogy Nicolas Sarkozy francia államfőnek igaza van a romakérdésben. Rámutatott: ha ő Románia államfője lenne, a romániai romákat a székely- földi Hargita megyébe telepítené, mert így megváltozna a régió etnikai aránya. Székelyföldön ugyanis magyarok alkotják a lakosság többségét. A diszkriminációellenes tanács döntése alapján Nastasét a roma közösséget sértő kijelentése miatt bírságolták meg. A volt teniszcsillag azonban a romániai magyar közösségen belül is nagy felháborodást váltott ki nyüat- kozatával. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke panasszal fordult a diszkriminációellenes testülethez az októberi lapinterjú miatt. Az önkormányzati vezető a Krónikának elégedettségét fejezte ki a diszkriminációellenes tanács döntése kapcsán. Asztalos Csaba, az állami intézmény elnöke korábban közölte: a vizsgálat során arra keresik a választ, kimerítik-e a rasszista uszítás fogalmát Nastase kijelentései, és hogy a roma közösség méltóságának megsértésére vagy ellenséges, megfélemlítő, megalázó, támadó légkör kialakítására irányulnak-e. A volt sportoló Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét is élesen támadta ugyanabban a lapinterjúban. A teniszcsillag nem változtatta meg a véleményét, hiszen a Gandul című napilap keddi száma szerint ismét kijelentette: a bírságot csak akkor fizeti ki, ha „Tőkést börtönbe zárják”. Nastase szerint ugyanis az EP alelnöke folyamatosan sértegeti a románokat, és szerinte megengedhetetlen az a korábbi nyilatkozata, mely szerint december 1 -je, a románok nemzeti ünnepe, gyásznap a magyarok számára - olvasható a Gandulban. (MTI)
