Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-17 / 290. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 17. www.ujszo.com 16 Kertészkedő A közönséges lucfenyőtől a drága normannig Miből lehet karácsonyfa? ISMERTETŐ A fenyők a savanyú, mészben szegény talajokat kedvelik, a vizenyős területeken csak sínylődnek A fenyők fejlődési igényeiről Fotó: Hocsi A legelterjedtebb karácsony­fa ma is a közönséges lucfenyő, még ha nő is azok száma, akik a tartósabb, hosszabban díszlő fenyőféléket keresik. Töretlen népszerűsége érthető, hiszen kecses koronája, örökzöld tűlombozata valóban szép. Szabályos elrendezésű ágai ág- örvekben helyezkednek el a csaknem mindig tökéletesen egyenes, hengeres és többé-ke- vésbé szintén tűlevelekkel borí­tott sudaras törzsön. A másod- és harmadrendű oldalágak jel­legzetes állásaiból adódnak az egymástól jól megkülönböztet­hető elágazási típusok. A leme­zes (lapos) lucfenyő ágai egy síkban állnak, nem lógnak lefe­lé. Fésűs elágazódás esetén la­zák, csüngenek a másodrendű ágak. Az átmenet köztük a ke- fés típus. Szaporításuk ültetvé­nyekben, magvetéssel kezdődik. Több év alatt érik el a karácsonyfához megfelelő vá­gásméretet. Fiatal korban éven­ként mindössze fél métert nö­vekszenek. A vízhiány miatt szomszédos ágemeletei túlsá­gosan közel kerülhetnek egy­máshoz. Kettő-négyévenként végbemenő tűváltása sovány talajon, száraz körülmények között gyakoribbá válik. Ilyen­kor a lombozat ritka lesz. Agait elcsúnyíthatják azok a sajátos, tobozszerű megvastagodások is, amelyet a rossz termőhely következtében megjelenő fenyőgubacstetű idéz elő. Kará­csonyfaként nagy hátránya, hogy tűlevelei megszáradva le­hullnak. Az ezüstfenyő - éppen szúrós vagy kolorádói lucfenyő - a kö­zönséges zöld luc rokona. Lát­ványos ezüstös szürke lombszí­nét annak köszönheti, hogy tűleveleit vastag viaszréteg bo­rítja, ami a párologtatását, víz­vesztését mérsékli, ami késlel­teti a tűhullás megindulását. Tűlevelei általában kifejezetten szúrósak. A valódi ezüstfenyők különösen szép ezüstös vagy kékesen hamvas színűek, kö­rülményesen, oltással szaporít­hatok, emiatt viszont alakjuk szabálytalanabb, mint a mag­vetésből nevelkedett változato­ké. Az ezüstfenyők mind na­gyon szép karácsonyfák, de csak a gyökeres példányaik iga­zán tartósak. Ugyancsak alkalmas kará­csonyfának a luchoz hasonló örvös ágelrendeződésű jege­nyefenyő. Alakjuk szép, karcsú, koronájuk is mutatós, tömött. Tűik megszáradva sem hullnak le, inkább szinte ráaszalódnak az ágakra, de közben többé-ke- vésbé megőrzik zöld színüket. Viszont meglehetősen drágák, mert magjuk beszerzése nehéz és nevelésük is körülményes. Csemetekorukban érzékenyek, a nyári melegtől és a téli fagytól egyaránt károsodhatnak. A kö­zönséges jegenyefenyő igényes és kényes. Lombozata a luc­fenyőnél ritkásabb, ezt a hatást laza szerkezet és vékony ágai is fokozzák. Tűlevelei két sorban helyezkednek el az ágakon, ezért néha fésüsfenyőnek is ne­vezik. A normann fenyőként is em­legetett kaukázusi jegenye­fenyő tömött ágrendszere és sötétzöld tűlombszíne miatt ugyancsak nagyon mutatós. Alul ezüstös tűlevelei az alsó ágakon ívesen előrehajlók, fen­tebb pedig a hajtások felső olda­lára hajlók, két oldalról egy­másba fonódók. A duglaszfenyőket szintén felhasználják karácsonyfaként. Ezek is örvös ágrendszerűek, hosszú, lapos tűik puha tapin­tásúak, és megdörzsölve kifeje­zetten narancsillatúak. Levele­ik megszáradásuk után sem hullnak le. A hosszútűs pinus fenyők al­kalmazása karácsonyfaként újabb keletű szokás. Bár kevésbé formásak, és megjelenésük eltér a klasszikus karácsonyfától, vi­szont olcsók, és a legszárazabb szobai körülmények között sem peregnek le tűik. A karácsonyfa tartósságának előfeltétele, hogy ne vágják ki túlságosan hamar, és az eladá­sig megfelelően tárolják. A ker­tes házban lakók a megvásárolt karácsonyfát a beállításig bok­rok között elfektetve, lombbal letakarva tartsák. Fia erre nincs mód, a lakás leghidegebb helyi­ségében tároljuk, akár egy vö­dör vízbe beállítva. Szokás a fát az erkélyre kirakni, vagy egy­szerűen kilógatni az ablakon. Mivel a téli napsütés és a szél is szárít, ajánlatos az összekötö­zött karácsonyfát nedves papír­ral vagy ronggyal burkolni, és ezt még fóliába vagy szemetes zsákba becsomagolni. A fólia a kiszáradástól, a rongy pedig a befülledéstől véd. (e-r) A karácsonyfa ugyan­olyan mezőgazdasági termék, mint a cserepes vagy vágott virág. A kü­lönbség csak annyi, hogy a fácskákat több évig is pátyolgatni kell, mire ér- tékesíthetővé válnak. ÖSSZEFOGLALÓ A karácsonyfának szánt fenyők általában nem erdőkből származnak, hanem mezőgaz­dasági területeken létesített spe­ciális ültetvényekből. Vágásra alkalmas fenyőfákat fajtától függően 5-10 év után nyerünk. A fenyőfélék akkor fejlődnek szépen, ha gazdájuk figyelembe veszi fagy- és szárazságtűrésü­ket és a talajigényüket. Nem mindegyik fagytűrő télálló Szakértők szerint az a fenyő, amely mínusz 16 fok alatt sem károsodik, teljesen télálló. Ame­lyik ezt az értéket még jól viseli, de ez alatt már károsodik, azt fagyérzékenynek nevezzük. Az a fenyő, amely -10-12 °C-on már károsodik, nem tekinthető tér­ségünkben télállónak, csak a szerencsének köszönheti, ha a telet átvészeli. A mai fenyőkíná­latban minden kategóriából (teljesen télálló, fagyérzékeny, nem télálló) bőven előfordul­nak fajok és fajták. Egy fajon be­lül fajtánként is változik a fagytűrés, valamint egy adott fenyőfaj magvaiból kelt magon- cok is különbségeket mutathat­nak e tekintetben. Szárazságtűrők, de meghálálják a locsolást Az a fenyő szárazságtűrő, amely hosszabb nyári szárazsá­got is károsodás nélkül kibír. A legtöbb fajta a közhiedelemmel ellentétben jobban bírja a szá­razságot, mint a lombhullató cserjék és fák. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fenyők igényelnék is a vízhiányt, sőt nagyon szépen fejlődnek ned­ves körülmények közt. Miért tartjuk a fenyőket vízigénye- sebbnek, mint a lombos fákat és cserjéket? Talán azért, mert sokszor kiszáradásnak hisszük a fenyőknél az olyan eseménye­ket, amelyeket valójában nem a szárazság okozott. Itt kell eloszlatni azt a tévhi­tet, miszerint egy-egy növényfaj a természetben ott fordul elő, ahol számára a legkedvezőbbek a körülmények, azaz a természe­tes előfordulási hely éghajlati és talajadottságai megmutatják, hogy az adott növényfaj mit sze­ret a legjobban. Ebből a tév­hitből nagyon sok szakmai, sza­kirodalmi tévedés származik, amikor is egy növény igényeit egyenesen levezetik származási helyének adottságaiból. Ezzel szemben az az igazság, hogy egy-egy faj ott fordul elő a ter­mészetben, ahol az azonos he­lyért folytatott harcban a vele versengő egyéb fajok közt az adott faj győzedelmeskedik. De nagyon gyakran, sőt rendszerint ez a hely nem nyújt optimális környezeti feltételeket számára, csak az adott faj tűri legjobban a hely adottságait a helyben szóba jöhető fajok közül. Az adott faj optimális életfeltételei rendsze­rint csak ápolt, kerti körülmé­nyek közt derülhetnek ki. Példá­ul az arizonai ciprus az eredeti termőhelyén félsivatagi körül­mények közt él, de ennek ellen­ére nem igényli a szárazságot, csodálatosan érzi magát, és ha­talmasra megnő öntözött kerti körülmények közt nálunk is. Legfontosabb tényező a talajminőség A fenyők alapvetően a sava­nyú, mészben szegény talajokat kedvelik. Valamennyi jól érzi magát üyen helyen, függedenül attól, hogy a talaj szerkezete ho­mokos, vályogos vagy agyagos. A fenyők egy része eltűri a talaj magas mésztartalmát és lúgos kémhatását (pl. ezüstfenyő, fe­ketefenyő, keleti tuja, nyugati tu­ja, tiszafa stb.), de nem igényli azt. A mészen kívül még a pangó vizet sem szeretik a fenyők, ezért vízállásos területen, vagy időszakosan elöntött ártereken csak sínylődnek. Milyen a szép karácsonyfa? A karácsonyfa általános minőségi követelményeit szab­ványban is rögzítették. Eszerint nem engedhető meg a nyilván­való hibának számító törött törzs, csúnya, görbe növés és más szembeötlő torzulás, a fél­oldalasság, valamint a száradás­ra és betegségre utaló tű-barnu- lás, de a tűlevelek rendellenes hullása sem. A kellő tűlomb sűrűsége az ágörvökből is adó­dik, ezekből egy átlagos fán leg­alább 3-4-nek kell lenni. A szép formájú fának minden ágörvén legalább három - közel azonos méretű - ága van. A legfelső, ún. vezérhajtás látványosan ki­emelkedik. Ennek hossza étje el a hozzá hajlított legközelebbi ágörv ágainak hosszúságát. Egy időben divat volt a föld­labdás karácsonyfa is, ám a vá­gott fa környezetkímélőbb, mint a földlabdás. Ugyanis a földlab­dával kitermelt fenyők helyén nem marad termőtalaj, ezt vala­honnan vissza kell pótolni. Föld­labdás példányt csak kertes há­zak tulajdonosai vegyenek, ha a fácskát az ünnepek után ki akar­ják ültetni. Viszont akkor is két­séges, hogy a fácska a természet­be visszakerülve megéled. A földlabdás példány folyamato­san párásításra szorul, a földlab­dát nem szabad hagyni kiszárad­ni. Karácsony után tegyük hűvös helyre. Az ünnepek után mi­előbb ültessük ki, 1 méteres fenyő esetén az ültetőgödör mé­rete 60 cm-es legyen. A gödör al­jára terítsünk komposztot. (mix) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8479 Lengyel zloty 3,9790 Cseh korona 25,155 Magyar forint 273,70 Horvát kuna 7,3905 Román lej 4,2930 Japán jen 111,28 Svájci frank 1,2849 Kanadai dollár 1,3297 USA-dollár 1,3238 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,38-1,30 25,92-24,43 284,60-268,36 Postabank 1,38-1,29 26,04-24,28­Szí. Takarékpénztár 1,39-1,29 25,84-24,41 288,24-263,42 Tatra banka 1,37-1,30 25,82-24,51 287,21-265,39 Dexia banka 1,38-1,31 25,82-24,51 284,54^270,12 Általános Hitelbank 1,37-1,30 25,88-24,44 287,77-262,99 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Kezdje egészségesen a hetet! Ahol sok a feszültség, ott ünnepek alatt is veszekszenek Minél gyorsabban épüljön fel a műtét után Mielőtt a mentőorvos a helyszínre érkezik Allergiás, asztmás, gyakran beteg? Van megoldás! Ne zárjuk súlygyarapodással az ünnepeket! Nincs rosszabb, mint amikor a kicsinek fáj valamije Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Karácsonyi növények Zöld és piros színkavalkád Az ünnep főszereplője a fel­díszített karácsonyfa, amely a paradicsombeli fát jelképezi, de otthonunk többi részét is karácsonyi hangulatúvá vará­zsolhatjuk örökzöld füzérek­kel, koszorúkkal. Ez az ősi szo­kás már jóval a karácsony ün­neplése előtt népszerű volt: a téli napforduló, a hosszú téli éjszakák rövidülése örömére díszítették fel a házakat. A ka­rácsony színei a zöld és a pi­ros. Ilyen színben pompázó cserepes növényekkel fokoz­hatjuk lakásunk ünnepi han­gulatát. (eg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom