Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-17 / 290. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 17. Közélet-hirdetés 3 Egyre későbbi életkorban kötnek házasságot a fiatalok, a korábbi trendektől eltérően viszont akár hatvanéves kor körül is válnak a házastársak Kevés a házasság, sok a válás Szlovákiában Egyre többen válnak idősebb korban (Miroslava Cibulková felvétele Pozsony. Folyamatosan nő a válások száma Szlovákiában, a házasságkötések száma pedig változó. Többen válnak magasabb életkorban, akár több évtizedes együttlét után is - ez újdonságnak számít a korábbi trendekhez képest. Többek között ez derül ki a Demográfiai Kutatóközpont legfrissebb jelentéséből. SÁNDOR RENÁTA A válások száma leginkább Nyugat-Szlovákiában nőtt a vizsgált 2005-2009-es időszakban, elsősorban a Szakol- cai, Miavai, Szenei és Vágújhe- lyi járásokban, átlagban 44 százalékkal, az előző ötéves időszakhoz képest. Magas a válások száma a délkeleti és északi járásokban is. A legkevesebb válás Északkelet- és Kelet- Szlovákiában történik - főként a vallásosabb régiókban alacsony ez a mutató. Egyre magasabb az az életkor, amikor a felek úgy döntenek, hogy elválnak. Ennek oka elsősorban az, hogy a házasságok eleve egyre későbbi életkorban köttetnek. 2000-2004 között az átlagéletkor váláskor 30-34 év volt, 2005-2009 között már 35-39 év. Ebben az időszakban a férfiak átlagosan 37,8 éves korban váltak el, a nők 35 évesen. A fiatalabb életkorban, huszonévesen történő válás egyre ritkább, nyilvánvalóan ennek is az az oka, hogy a húszas éveikben eleve kevesebben kötnek házasságot. Negyvenéves életkor felett viszont egyre magasabb a válni akarók száma, s megfigyelhető, hogy növekszik az 50-55 éves kor felett válók száma is. Figyelemreméltó tendencia, hogy egyre több olyan házasság bomlik fel, ahoi nincs kiskorú gyermek a családban. Elemzők szerint ennek két oka van: vagy az, hogy olyan párok válnak el, akiknek még nincs gyerekük, tehát viszonylag fiatal házasságok mennek tönkre, vagy pedig az, hogy a 25-30 éve házasságban élők intenek búcsút egymásnak. Ez utóbbira régebben kevés példa akadt, manapság azonban egyre gyakoribb jelenségnek számít. Elemzők szerint annak, hogy ilyen hosszú idő után bomlik fel a házasság, szintén két oka van: az egyik, hogy bár a viszony a két fél között már korábban megromlott, de a gyerekek miatt együtt maradnak, majd amikor azok már felnőttek, a szülők elválnak. A másik ok pedig, hogy az egyik partner mással kíván új életet kezdeni - az esetek többségében a férfi lép ki a kapcsolatból, gyakran egy nála jóval fiatalabb új partner miatt. Nem a hetedik év a kritikus Feltehetően tévhit az, hogy a házasság hetedik éve a legkritikusabb. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az ötödik évben következik be a legtöbb válás, a kilencvenes években a harmadik évben bomlottak fel leggyakrabban a házasságok. A gyermektelen párok válása a harmadik év előtt következik be. Nő azok száma, akik a házasság huszadik éve után, miután a gyerekek már felnőttek, válnak el. Némileg csökkent azon válások száma, ahol még kiskorú gyermek van a családban, az utóbbi években ez 66 százalékát tette ki az összes válásnak, a 200-2004-es időszakban ez az arány még 70 százalékvolt. A vizsgált 2005-2009-es időszakban ádagosan 13 évig és 7 hónapig éltek együtt a felek, mielőtt elválnak. 1995-ben átlagosan 11 évig voltak házasok a házastársak a válásig. Hullámzó házasságkötési kedv Noha a házasságkötések száma tízéves távlatban nézve igencsak csökkent, rövidebb távon nem mondható el egyértelműen, hogy kevesebben kötnek házasságot. A hetvenes-nyolcvanas, sőt a kilencvenes évek elejéhez viszonyítva ugyan sokkal kevesebb a házasságkötés, de 2000-től úgymond változó számú. 2002-2003-ban és 2007-2008-ban például némileg emelkedett a házasságkötések száma az előző évekhez képest, 2005-2006-ban vagy 2009-ben viszont csökkent. Később házasodunk Általános tendencia azonban, nemcsak Szlovákiában, hogy a házasulandó kedv csökken, s az első házasságkötés időpontja is kitolódik. Ennek oka egyrészt az, hogy a fiatalok tanulnak, karriert építenek, a családalapítás emiatt háttérbe szorul. A kevesebb házasságkötésnek másrészt oka az is, hogy ma már sokan a gyermek megszületésekor sem házasodnak össze, ugyanis mára teljesen elfogadott társadalmi norma lett, ha a gyerek nem házasságban születik. Egy nőt már senki nem szól meg azért, ha „férjezetten” vagy „leányanya” státuszban hozza világra gyermekét. Ennek egyik oka, hogy folyamatosan nő a házasságon kívül született gyermekek száma. A házasságkötések száma az utóbbi öt évben Kassa és Pozsony egyes városkerületeiben nőtt, mintegy 30 százalékkal, valamint az északi járásokban. Csökkent a házasságra lépők száma a nyugat- és dél-szlovákiai járásokban, tehát a magyarlakta járásokban, Duna- szerdahelytől Rozsnyóig. 2011. január 20-ától 23-áig Pozsonyban, az INCHEBA EXPO kiállítási területén már 18. alkalommal rendezik meg a DANUBIUS CASTRO nemzetközi gasztronómiai szakvásárt a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának védnöksége alatt. A szakvásár alatt ünnepélyes keretek közt, a mezőgazdasági termékek támogatása nemzeti program keretében adják át a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MINŐSÉGI MÁRKÁJA-díjat. A támogatási program célja, hogy felhívja a szlovákiai vásárlók figyelmét a minőségi hazai élelmiszerekre. Amióta a szlovákiai élelmiszerekre kiosztjuk az SZK MINŐSÉGI MÁRKÁJA-díjat, már több mint 70 díjazott termelőt és csaknem 400 díjazott minőségi terméket tartunk nyilván. A három évig, szezonális jellegű termékek esetén pedig 1 évig érvényes minőségjel átadására már hagyományosan a pozsonyi Danubius Gastro szakvásáron és a nyitrai Agrokomplex kiállításon kerül sor. Minden termék, amely megkapta a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MINŐSÉGI MÁRKÁJA-díjat, legalább egy jellemzőében, amely növeli funkcionalitását és hozzáadott értékét, átlagon felüli minőséget kell mutatnia, s természetesen eleget kell tennie a szigorú nemzeti és EU-s minőségi követelményeknek. A márkajel egyúttal garantálja a vásárló számára a „hazai hagyományos minőséget", egyben tájékoztatja őt a termék átlagon felüli minőségéről, amely megkülönbözteti a többi terméktől. Erről a tisztelt látogatók is meggyőződhetnek, ha felkeresik a DANUBIUS GASTRO 2011 nemzetközi gasztronómiai szakvásár alatt a D pavilonban a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának standját, amely már hagyományosan bemutatja azokat az élelmiszeripari termékeket, amelyek jogosan viselik a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MINŐSÉGI MÁRKÁJA lógót. A stand látogatói a tárlókban kiállított termékeket nemcsak megtekinthetik, hanem egyiket-másikat meg is kóstolhatják. A díj elnyeréséhez mindig alapkövetelmény volt és marad a termék kiváló minősége. A bejelentett termék díjazásáról az élelmiszeripar, mezőgazdaság, gasztronómia területein tevékenykedő, valamint a minisztérium és a hivatalos ellenőrző szervek képviselőiből, valamint tudományos munkát végző független szakemberekből álló bizottság dönt. A szakbizottság tagjait Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere nevezi ki, aki a bizottság ajánlására ünnepélyes keretek közt kiosztja a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MINŐSÉGI MÁRKÁJA-díjat, így lesz ez majd 2011-ben is Pozsonyban, a 18. DANUBIUS GASTRO szakvásáron. A reszort és a program elsődleges célja, hogy a fogyasztóknak jó minőségű, hagyományos hazai termékeket kínáljon, a SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MINŐSÉGI MÁRKÁJA jelzéssel növelje a termékek megkülönböztethetőségét és, hogy a jövőben is megtartsa az itthon készült élelmiszerek kiváló minőségét. A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MINŐSÉGI MÁRKÁJA programról szóló tájékoztatást a www.znackakvality.sk honlapon olvashatja el.
