Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-15 / 288. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 15. www.ujszo.com Nem tudják, minek alapján dönt Orbán Viktor Továbbra is kerüli a Hidat ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Fideszes szakpolitikusok sem tudják, hogy mi alapján dönti el Orbán Viktor, hogy kivel találkozik és kivel nem a határon túli magyarok politikai képviselői közül. „A miniszterelnök úrnak, illetve saját stábjának a döntése, hogy kivel találkozik. Nem szeretném e döntéseit kommentálni” - közölte a hvg.hu-val Balia Mihály. Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke azt mondta: nem tudja, illetve nem is szeretné véleményezni, hogy Orbán Viktor találkozik-e Bugár Bélával. Egy, a neve elhallgatását kérő kormánypárti külpoliti- kus hozzátette, hogy „bár jóban vagyunk Bélával”, a Híd Bugár által is deklaráltan nem magyar, hanem magyar-szlovák párt. Szerinte a Híd politikája a felvidéki magyarság számára az asszimiláció lassú és biztos útja. A magyarországi ellenzéki pártok egy része elítéli, hogy Orbán csak az MKP-val tartja a kapcsolatot. „Nem értünk egyet azzal, hogy Orbán Viktor nem találkozik a Híd elnökével” - közölte a hvg.hu-val Dorosz Dávid, a határon túli magyarok bizottságának LMP-s tagja. A párt külpolitikusa úgy látja: mivel a magyarok a Felvidéken két pártra, az MKP mellett a Hídra is szavaztak, ezért, ha a magyar miniszterelnök Szlovákiába látogat, „kutya kötelessége” mind az MKP, mind a Híd véleményét kikérnie. Hasonló nézeteket vall Kovács László volt külügyminiszter is, aki szerint „ez nemcsak udvariatlan dolog, hanem súlyos hiba is”. Az MSZP külpolitikusa szerint a Híd a magyarságot is képviseli a pozsonyi parlamentben, és azokat a szlovákokat is, „akik a magyar-szlovák együttműködésben, nem pedig az ellenségeskedésben hisznek”, (hvg, ú) RÖVIDÉNEK Fico: egyetlen perspektívánk az euró Pozsony. Robert Fico szerint a nyilvánosságnak nem kellene komolyan vennie Richard Sulik házelnök szavait arról, hogy Szlovákia ne higgyen vakon az eurózóna vezetőinek, s készítsen egy „B” tervet is, hogy esetleg vissza tudjon térni a koronára. Robert Fico úgy véli, ezek felelőtlen kijelentések a parlament elnöke részéről. A Smer vezetője úgy véli, Szlovákia egyetlen perspektívája az euró. (SITA) Smer-KDH, Smer-SDKÚ kormány? Pozsony. Létre lehetne hozni egy Smer-SDKÚ vagy egy Smer-KDH kormányt, véli Ján Čarnogurský. A volt kereszténydemokrata politikus internetes blogjában kifejti: Szlovákiában két politikai tábor alakult ki, az egyik egy jobbközép, a másik egy balközép párt irányításával, s ez a két tábor hidegháborút folytat. Olyan helyzetet alakítottak ki, hogy Szlovákiában nem lehetséges egy stabil kormány létrehozása - a balközép tábor csak olyan pártokkal tudott kormányt alakítani, amelyek ártottak Szlovákia nemzetközi megítélésének, a jobbközép tábor jtedig csak egy instabil kormányt tudott felállítani, folytatja Čarnogurský. A volt politikus szerint ha létrejönne egy Smer-SDKU vagy Smer-KDH kormány, akkor az emberek tudnák, hogyha baj van, a két tábor össze tud fogni, (sán) A dél-szlovákiai R7-es építésére lesz uniós forrás A PPP-projektek végnapjai ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánypártok a német Hochtief társaság vezette konzorcium 20%-os árengedményét sem találták kielégítőnek, a Koalíciós Tanács hétfő esti ülésén ezért úgy döntöttek, hogy a Dl-es autópálya Zsolna környéki szakaszait sem az eredetileg elfogadott, az állami és magánforrásokat ötvöző PPP-pro- jekt segítségével építik fel. A 31 kilométeres útszakaszon az új tervek szerint a legnehezebb résszel, a Višňové és Dubná skala közötti szakasszal látnak neki az építkezésnek. Itt lesz Szlovákia leghosszabb, 7,5 km-s alagútja, amit jövőre kezdenek el építeni állami és uniós forrásokból. Ján Figef közlekedési miniszter szerint az uniós alapokból 400 millió eurót fordítanak az alagútra, amely várhatóan 2016-ra készül el. A tárcavezető azzal magyarázta a változásokat, hogy jelenleg az uniós források jelentik a sztrádaépítés legolcsóbb formáját. Aszakasz fennmaradó részét továbbra is PPP-projekt keretében építtetnék meg, de erre új tendert írnak ki. A döntést azért halasztották eddig, mert azt vizsgálták, hogy más operatív programokból tudnak-e átcsoportosítani pénzt az autópályaépítésre. „Csak azután dönthettünk, hogy láttuk, lesz rá elég pénz az uniós forrásokból” - jelentette ki Iveta Radičová miniszterelnök. Az uniós pénzből jut az R7-es építésére is. „A környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó alapból 60-80 millió eurót fordítunk útépítésre, abban egyeztünk meg, hogy ezt az R7-es építésére költjük” - mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke. Ez az összeg ugyan nem használható fel Pozsony megyében, ezért csak az R7-es Nagyszombat megyében vezető szakaszának felépítésére lehet majd fordítani. (TASR,lpj) Kötelező lesz az angolnyelv-oktatás, megszűnik a félévi bizonyítvány, szombaton is lehet tanítás Egyenlő támogatás az iskoláknak Jogos a jókedv, januárban már nincs bizonyítvány (TASR-felv.) Pozsony. Egységesítik az iskolák finanszírozási rendszerét, kötelező lesz az alsó tagozaton az angol, szombaton is lehet tanítás, megszűnnek a félévi bizonyítványok - ezek a legfontosabb újításai a kormány tegnap megszavazott javaslatainak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egy tanulóért járó támogatást a jövőben az az iskola kapja meg, amelyikbe a szülő beadja gyerekét, függetlenül attól, Id az iskola üzemeltetője. A módosító javaslatot Martin Poliačik (SaS) és Jana Žitňan- ská (KDH) nyújtották be. „Az egyházi és magániskolák szintén megkapják az állami támogatás minimum 88%-át, ahogy az állami és önkormányzati irányításban levők. Ezeket a forrásokat a bérek kifizetésére és üzemköltségre használhatják” - magyarázta a törvény elfogadása után Poliačik. A javaslatot sok ellenzéki is megszavazta. Ma a kormány tárgyalja a szabadidőközpontok, óvodák és művészeti iskolák finanszírozásáról szóló javaslatot, amely a 2006-os állapotokat állítja vissza. A következő tanévtől kötelező lesz az angolnyelv-oktatás. A jogszabály (amelyet még az államfőnek is alá kell írnia, hogy hatályba léphessen) viszont nem határozza meg, mely évfolyamtól lesz kötelező az angol, a közelmúltban leggyakrabban a harmadik évfolyam került szóba. Ugyanakkor a törvény nem teszi kötelezővé az érettségit angolból, akik viszont így döntenének, a B2-es szintet kell elérniük. Bibiána Obrimčáková (Smer) szerint a törvény gátolja a diákokat abban, hogy szabadon választhassák meg a tanulni kívánt idegen nyelvet. Egy másik megszavazott javaslat értelmében szombaton is járhatnának iskolába a tanulók. Az iskolák ugyanis lehetőséget kapnának arra, hogy június 30-a előtt befejezzék a tanévet, amennyiben a szakgyakorlatokat szünnapokon tartják meg. Januárban már nem kapnak félévi bizonyítványt a tanulók, az első félév végén a diákok szóbeli értékelését a szülő írásban is kérheti, ennek a dokumentumnak a jelentősége viszont nem egyezik meg a bizonyítványéval. Eldőlt az is, hogy a tanítási szüneteket mindig 3 évre előre közzéteszi honlapján az oktatási tárca, hogy mindazon cégek tervezni tudjanak, amelyeknek igazodniuk kell a tanítási napokhoz (például a közlekedési vállalatok). (SITA, vps) A koalíció döntése szerint átalakítják a főügyészségnek a sztálinizmusban gyökerező struktúráját Januárban tárgyalják a kisebbségi nyelvtörvényt LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Ajelek szerint helyreállt a bizalom a kormánykoalícióban, habár a főügyész megválasztására még várni kell. A pártelnökök megegyeztek abban, hogy az új főügyész már új főügyészséget kap, vagyis átalakítják a testület jelenlegi, Iveta Radičová miniszterelnök szerint a sztálinizmusban gyökerező struktúráját. Nem lesz idén új főügyész, sőt várhatóan nyár elejére tolódik a megválasztása, ennek ellenére Bugár Béla, a Híd elnöke elégedett a Koalíciós Tahács hétfői ülésének eredményeivel. „Minden koalíciós partner elmondta, hogy megvan a bizalom a pártelnökök és a pártok között, és megegyeztünk abban is, hogy ha a jövőben Zoltán Horváthhoz hasonlóan bármelyik képviselő elkezd vádaskodni, akkor a párt elhatárolja magát tőle” - mondta lapunk-( nak Bugár, aki bízik abban, hogy már nem fordulnak elő vádaskodások a koalícióban. Bugár szavait megerősítette Iveta Radičová miniszterelnök is. „Bizalmat élvez a koalíció alapvető irányultsága és a kormányprogram megvalósítása. A koalíció azzal akar foglalkozni, ami az embereket nyomasztja, nem pedig felesleges politikai vitákkal” - jelentette ki Radičová a megbeszélés után. A főügyészválasztásra a főügyészség munkáját szabályozó törvény átalakítása után kerül sor, előreláthatóan május vagy június folyamán. „Sajnálom, hogy nem sikerült korábbi időpontban megegyezni a választásról, így azonban a nyílt választás szabályozásának elkészültéig átalakul az ügyészség tartalmi változása is” - mondta a Híd elnöke. Iveta Radičová miniszterelnök szerint a főügyésznek elsősorban az állampolgárok és az állam érdekeit védő ügyvédként kell majd működnie, nem pedig egyfajta „vizsgálótisztként”, mert a jelenlegi rendszer még a szovjet típusú ügyészségben gyökerezik. Várhatóan megvonják például azt a jogot, hogy bizonyos ügyekben leállítsa a vizsgálatot, mint ahogyan ezt tette a Smer finanszírozásának ügyében, amikor nem engedélyezte, hogy szakértők vizsgálják meg a törvénysértésre utaló hangfelvételt, amelyen állítólag Robert Fico hangja hallható. Akoalíció jelöltje a főügyészi posztra továbbra is Jozef Čentéš. A Híd hétfőn átadta koalíciós partnereinek a kisebbségi nyelvtörvény tervezetét. .Abban egyeztünk meg, hogy mivel ez egy átfogó, több más törvényt is érintő javaslat, a Koalíciós Tanács következő, január 11-i ülésén döntünk, majd ezt követően kerül a jogszabály a tárcaközi egyeztetésre” - tájékoztatott a Híd elnöke. Nagyon gyenge hozamai vannak az egyes alapoknak, a kormány törvénymódosításra készül A veszteség határán a második nyugdíjpillér A nyugdíjpénztárak hátat fordítottak a tőzsdének (ČTK-felv.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén a nyugdíj- rendszer második pillérében az alapok hozamai alig érték el az infláció szintjét, sőt van olyan magánnyugdíjpénztár, ahol veszteséges volt a három alap - a konzervatív, a kiegyensúlyozott és a növekedési alap - közül az utóbbi, amelyik kedvező helyzet esetén a legnagyobb nyereséget hozza. Idén az alapok hozamai 0,63 és 1,61% között mozogtak, tehát az ügyfelek befektetett pénze csak elenyésző mértékben gyarapodott. Ha figyelembe vesszük a 2010-ben várható 1 százalékos inflációt, akkor az éves, inflációtól megtisztított hozamuk -0,38 és 0,68% között mozog - írta a Hospodárske noviny. Ha jövőre is ilyen lesz az átlagos teljesítményük, akkor az 1,44 millió pénztári ügyfél többsége rá fog fizetni, mivel 2011-ben 3% feletti éves infláció várható - mondta Dávid Dereník, az UniCreditBank elemzője. A gyenge eredményt a magánnyugdíjpénztárak a Fico- kormány által hozott intézkedésekkel magyarázzák. Az előző kabinet arra kötelezte a magánnyugdíjpénztárakat, hogy ne ötévente, hanem félévente elemezzék ki az egyes nyugdíjalapok - a konzervatív, a kiegyensúlyozott és a növekedési alapok - hozamait, s ha azok negatívak, tehát az ügyfélre nézve veszteségesek, akkor a nyugdíjpénztárak azt kötelesek saját vagyonukból kiegészíteni az ügyfél által befektetett összeg szintjére. Ezt a szabályozást bírálják a nyugdíjpénztárak, a félévenkénti kötelező értékelés miatt nem mertek kockázatosabb befektetéseket végrehajtani, nehogy az esetleges veszteség esetén saját forrásaikból kelljen kiegyensúlyozni a veszteséget. A magánnyugdíjpénztárak azzal érvelnek, hogy a részvényeket épp a Fico-kor- mány törvénymódosítása miatt kellett eladniuk, nem mertek ugyanis kockázatosabb befektetésekbe fogni. A munkaügyi és szociális tárca feltehetően jövő tavasszal széleskörű törvénymódosítást terjeszt elő a második pillérre vonatkozóan. A részletek egyelőre nem ismertek, de az szinte biztosra vehető, hogy visszaáll az eredeti, ötéves értékelési kötelezettség. Valószínű az is, hogy a jelenlegi három alap egy alapba olvad, mely konzervatív lesz, azaz garantálni fogja legalább az ügyfél által befektetett összeget. (sán,hn)
