Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-02 / 277. szám, csütörtök

Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 2. Az ünnepeltek, Zirig Arpád, Tóth Elemér, Szeberényi Zoltán, Fonod Zoltán, Duba Gyula és Dobos László Heizer Antal köszmtöjä hall­gatják (Somogyi Tibor felvétele) Fogadásra invitálta jubiláló irodalmárainkat Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete A „nagy öregek” köszöntése Pozsony. A hazai magyar írótársadalom nagy jubi­láns öregjeit, az idén ke­rek születésnapjukat ün­neplő írókat, költőket, irodalomtörténészeket köszöntötték tegnap a Magyar Köztársaság po­zsonyi nagykövetségén rendezett, fogadással egybekötött ünnepségen. MISLAY EDIT Gazdag esztendő volt az idei jubileumi szempontból”, iro­dalmunk több jelentős, megha­tározó személyisége is kerek (vagy „félkerek”) számot írha­tott a-képzeletbeli vagy valódi- tortára. Több évtizedes művé­szi, alkotói pályájukat Csanaky Eleonóra és Haraszti Mária mél­tatta. A rendezvény ünnepi han­gulatát a pozsonyi konzervató­rium növendékeinek produkció­ja, valamint Németh Edina sza­valata emelte. Idén ünnepelte 80. születésnapját a Kossuth-dí- jas Dobos László, aki nem csu­pán íróként, hanem közéleti személyiségként is fontos szere­pet töltött be. A „nyolcvanasok” táborába lépett be Duba Gyula József Attila-díjas írónk is, aki­nek tekintélyes életműve a mai napig gyarapodik; Fonod Zoltán nyugalmazott egyetemi oktató, irodalomtörténész, irodalom­kritikus, Szeberényi Zoltán iro­dalomtörténész, irodalomkriti­kus, irodalompedagógus, nyu­galmazott egyetemi oktató, több hazai tanámemzedék útnak in­dítója. Két költőnk, Tóth Elemér és Zirig Árpád idén a hetedikx-et lépte át. Ebben az évben ünne­pelte 75. születésnapját Kos­suth-díjas költőnk, Tőzsér Ár­pád, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő egyénisége, 90. szü­letésnapját Lehoczky Veizler T e- réz író, 70. születésnapját Ré­vész Bertalan irodalomtörté­nész, nyugalmazott egyetemi oktató és Kövesdi János, író, műfordító, ők azonban nem tud­tak részt venni a nagykövetség ünnepségén. Ám a köszöntő és az elismerés szavai nekik is szól­tak. A „nagy öregek” nemzedé­kének, akiknek bőven kijutott a viharos történelmi időből, hábo­rúból, hontalanságból, forrada­lomból, akiket nem megtörtek, hanem megedztek a megpróbál­tatások. A Magyar Köztársaság pozso­nyi nagykövete, Heizer Antal ünnepi köszöntőjében hangsú­lyozta: az üyen találkozók célja az, hogy évente egyszer egy nyugodt beszélgetésre ülhesse­nek le azokkal, akik a felvidéki magyar társadalom húzóerejét adják, s akik intő szavára ma is szüksége van ennek a társada­lomnak. „Használjuk ki ezt a mai lehetőséget is a találkozásra, a beszélgetésre, az elgondolko­dásra. Én nem akarok ma politi­zálni, azt viszont kérem, hogy önök nyugodtan politizáljanak a mai fogadáson, mert szüksége van arra a felvidéki magyar kö­zösségnek, hogy le-leüljünk az égig érő fa alá - hangsúlyozta a nagykövet, utalva a rezidencia fogadótermét díszítő életfára -, és időről időre elgondolkozzunk arról, honnan jövünk, hol va­gyunk most és hová tartunk. Né­ha az az érzésem, ha a nagykö­vetség csak ennyi szerepet tölte­ne be, hogy leülteti egy asztal­hoz azokat, akiknek beszélniük kell, kellene egymással, már az­zal sokat tettünk.” December 15-ig látható Radosza Attila kiállítása a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Elidőzve az időtlen mozgás vásznai előtt TALLÓS1BÉLA Pozsony. Radosza Attila az absztrakt expresszionizmus mai, késő posztmodem korsza­kának magyarországi alkotója. „Mindig is a lírai absztrakció érdekelte, és a lehető legtágab­ban értelmezett mozgás: moz­gás a térben, az emlékek között, a jelenben vagy a múltban, a szellemi áramlatok, érzelmi mozzanatok között; cselekvés, vagy csak elidőzés valami mel­lett. - írja Radosza Attüa mű­vészetéről N. Mészáros Júlia művészettörténész. Erről vallanak a színes vász­nakon nemcsak a forma és színmozgások, az elfolyatott csíkozás, az önmagába csavart, saját formapályájukon súlyta­lanul örökmozgó vagy időtlen mozgásba lendített színes for­maalakzatok (néha meghagyva két dimenzióban, néha kiemel­ve a térlétezésbe), hanem ma­guk a festménycímek is. Olvas­suk csak sorban Radosza Attila absztrakt mozgásait: Indulás az anyagtalanba, Siklás, Örvény, Átutazás, Izzás, Belső izzás, Le­hetséges útvonalak, Páros mozdulat, Forgó erők, Bezáruló mozdulatok, Zuhatag, Utazók. De még csak az Átszűrődő dal­lam című alkotás is festői moz­gástérként értelmezhető, hi­szen a zene is folyamat, bárhogy éljük is meg: akár „érzelmi mozzanatok közötti” kapocs­ként, akár „valami melletti el- időzésként”. Ha jól megfigyel­jük ugyanis ezt a festményt, a festékbarázdákban és elcsurga­tott hangfolyamokban kifeje­zett festői dallamasszociáció is haladás, folyamat és szellemi­lelki elmozdulás. Amegállt, megállított mozgás érzékelhető minden vásznon, hiszen ott rezdült korábban - ahogy N. Mészáros Júlia írja - „a festő kezének mozgása is, amely maradandó nyomot hagy a vász­non, és lélekkel, szellemmel, színnel, folttal, gesztussal tölti meg a síkot, barázdát húz az anyagba, összetorlasztja, lefo­lyatja vagy szétteríti a fes­téket...” Festői szabállyal irányított szabálytalan mozgásba lendít Radosza Attila gesztusokból fel­épülő absztrakt expresszioniz- musa Időtlen mozgás című po­zsonyitárlatán. (Somogyi Tibor felvétele A néptáncegyüttes és a zenekar közös estje Szőttes-Rév „fúzió” ELŐZETES Pozsony. December 7-én (kedd) 19 órai kezdettel Laka­tos Róbert és a Rév zenekar, va­lamint a Szőttes Kamara Nép­táncegyüttes közös műsorára kerül sor a Meteorit Színház­ban. A megalakulásának ötödik évfordulóját a napokban ün­neplő Rév zenekar nagyszabású fesztivállal ünnepelte jubileu­mát Komáromban. A pozsonyi és környékbeli közönség szá­mára most lehetőség nyílik ar­ra, hogy a rövid fennállása alatt számtalan sikert elért, nemzet­közi szinten is elismert zenekart élőben meghallgathassa. A Szőttes, amely tavaly ün­nepelte alapításának 40. év­fordulóját, új műsorából ad a közös esten ízelítőt. A Szőttes fő küldetése, melyet immár 40 éve teljesít nagy sikerrel, hogy a Kárpát-medence hagyomá­nyos, elsősorban magyar tánc­kultúráját közvetítse a színpadi és egyéb tevékenységei révén a dél-szlovákiai magyarok felé. A Szőttes a néptáncot annak sokszínűségével, dinamizmu­sával, érzékenységével és ben- sőségességévei együtt igyek­szik átadni a közönségnek. A hagyományos népzenét a komolyzenével igényesen és öt­letesen ötvöző Rév zenekar és a paraszti kultúra táncait sajáto­san színpadra állító, közvetlen eszközök révén közvetítő Szőt­tes közös estje igazi karácsonyi ajándékot ígér a közönség szá­mára. Jegyek a helyszínen vá­sárolhatók 18 órától, (ú) Ismertek az Oscar-gála házigazdái Los Angeles. Anne Hathaway és James Franco lesznek a feb­ruári Oscar-gálaest házigazdái - jelentették be a szervezők. Ez igen érdekes helyzetet teremthet, mert előfordulhat, hogy egyik vagy akár mindkét házigazda a jelöltek között szerepel majd. James Francót a legjobb férfi főszereplők me­zőnyében jelölhetik a 127 Hours című hegymászódrámában nyújtott alakításáért, míg Hathawayt a Love & Other Drugs című filmért tartják esélyesnek. Bruce Cohen és Don Mi­scher, a közvetítés producerei szerint nem példa nélküli, hogy a gála házigazdái egyben jelöltek is. David Niven az 1958-as év legjobb férfi színészének járó díjat vehette át azon a gálán, amelyet ő vezetett. (MTI) A színpadi Pókembert alakító Reeve Camey (TAS R/AP-feIvéteI) Teltházzal, de kisebb technikai malőrökkel Pókember a Broadwayn MTl-HÍR New York. Teltházzal, de kisebb technikai malőrökkel mutatták be a hét végén New Yorkban a Broadway eddigi legdrágább műsorát, a Pókem­ber első, premier előtti előadá­sát. A nagy sikerű film nyomán Julie Taymor rendezte meg a 65 millió dolláros, Spider-Man: Turn Off the Dark című pro­dukciót. Az előadás zenéjét a U2-ból ismert Bono és The Ed­ge szerezte. A darab iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a közel két­ezer férőhelyes színház telje­sen megtelt, és ennek az egy es­tének a bevétele elérte a 200 ezer dollárt. A csúcseffektu­sokkal telepakolt, háromórásra nyúlt előadás során ötször mondott csődöt a technika: egy esetben a Pókembert alakító Reeve Camey percekig függött a meglepett, de remekül mula­tó közönség feje fölött, és kol­légái kétségbeesetten próbál­ták meg visszarángatni a szín­padra a lábánál fogva. A képregényfilm színpadra állításának ötlete Taymor (a Frida című film rendezője) fe­jéből pattant ki, és nyolc évig tartott, amíg sikerült megvaló­sítani. A. produkciót főleg a mindeddig példátlan és na­gyon bonyolult, közel kéttu­catnyi repülési jelenet drágítot­ta meg. A rendező és a zeneszerzők már az előadás előtt világossá tették, hogy kezdetben nem megy majd minden olajozot­tan, számítanak kisebb techni­kai bakikra. A hibák kiküszöbö­lésére még bőven van idő: a hi­vatalos bemutatóra csak január 11-én kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom