Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-02 / 277. szám, csütörtök
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 2. Az ünnepeltek, Zirig Arpád, Tóth Elemér, Szeberényi Zoltán, Fonod Zoltán, Duba Gyula és Dobos László Heizer Antal köszmtöjä hallgatják (Somogyi Tibor felvétele) Fogadásra invitálta jubiláló irodalmárainkat Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete A „nagy öregek” köszöntése Pozsony. A hazai magyar írótársadalom nagy jubiláns öregjeit, az idén kerek születésnapjukat ünneplő írókat, költőket, irodalomtörténészeket köszöntötték tegnap a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségén rendezett, fogadással egybekötött ünnepségen. MISLAY EDIT Gazdag esztendő volt az idei jubileumi szempontból”, irodalmunk több jelentős, meghatározó személyisége is kerek (vagy „félkerek”) számot írhatott a-képzeletbeli vagy valódi- tortára. Több évtizedes művészi, alkotói pályájukat Csanaky Eleonóra és Haraszti Mária méltatta. A rendezvény ünnepi hangulatát a pozsonyi konzervatórium növendékeinek produkciója, valamint Németh Edina szavalata emelte. Idén ünnepelte 80. születésnapját a Kossuth-dí- jas Dobos László, aki nem csupán íróként, hanem közéleti személyiségként is fontos szerepet töltött be. A „nyolcvanasok” táborába lépett be Duba Gyula József Attila-díjas írónk is, akinek tekintélyes életműve a mai napig gyarapodik; Fonod Zoltán nyugalmazott egyetemi oktató, irodalomtörténész, irodalomkritikus, Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, irodalomkritikus, irodalompedagógus, nyugalmazott egyetemi oktató, több hazai tanámemzedék útnak indítója. Két költőnk, Tóth Elemér és Zirig Árpád idén a hetedikx-et lépte át. Ebben az évben ünnepelte 75. születésnapját Kossuth-díjas költőnk, Tőzsér Árpád, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő egyénisége, 90. születésnapját Lehoczky Veizler T e- réz író, 70. születésnapját Révész Bertalan irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi oktató és Kövesdi János, író, műfordító, ők azonban nem tudtak részt venni a nagykövetség ünnepségén. Ám a köszöntő és az elismerés szavai nekik is szóltak. A „nagy öregek” nemzedékének, akiknek bőven kijutott a viharos történelmi időből, háborúból, hontalanságból, forradalomból, akiket nem megtörtek, hanem megedztek a megpróbáltatások. A Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete, Heizer Antal ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: az üyen találkozók célja az, hogy évente egyszer egy nyugodt beszélgetésre ülhessenek le azokkal, akik a felvidéki magyar társadalom húzóerejét adják, s akik intő szavára ma is szüksége van ennek a társadalomnak. „Használjuk ki ezt a mai lehetőséget is a találkozásra, a beszélgetésre, az elgondolkodásra. Én nem akarok ma politizálni, azt viszont kérem, hogy önök nyugodtan politizáljanak a mai fogadáson, mert szüksége van arra a felvidéki magyar közösségnek, hogy le-leüljünk az égig érő fa alá - hangsúlyozta a nagykövet, utalva a rezidencia fogadótermét díszítő életfára -, és időről időre elgondolkozzunk arról, honnan jövünk, hol vagyunk most és hová tartunk. Néha az az érzésem, ha a nagykövetség csak ennyi szerepet töltene be, hogy leülteti egy asztalhoz azokat, akiknek beszélniük kell, kellene egymással, már azzal sokat tettünk.” December 15-ig látható Radosza Attila kiállítása a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Elidőzve az időtlen mozgás vásznai előtt TALLÓS1BÉLA Pozsony. Radosza Attila az absztrakt expresszionizmus mai, késő posztmodem korszakának magyarországi alkotója. „Mindig is a lírai absztrakció érdekelte, és a lehető legtágabban értelmezett mozgás: mozgás a térben, az emlékek között, a jelenben vagy a múltban, a szellemi áramlatok, érzelmi mozzanatok között; cselekvés, vagy csak elidőzés valami mellett. - írja Radosza Attüa művészetéről N. Mészáros Júlia művészettörténész. Erről vallanak a színes vásznakon nemcsak a forma és színmozgások, az elfolyatott csíkozás, az önmagába csavart, saját formapályájukon súlytalanul örökmozgó vagy időtlen mozgásba lendített színes formaalakzatok (néha meghagyva két dimenzióban, néha kiemelve a térlétezésbe), hanem maguk a festménycímek is. Olvassuk csak sorban Radosza Attila absztrakt mozgásait: Indulás az anyagtalanba, Siklás, Örvény, Átutazás, Izzás, Belső izzás, Lehetséges útvonalak, Páros mozdulat, Forgó erők, Bezáruló mozdulatok, Zuhatag, Utazók. De még csak az Átszűrődő dallam című alkotás is festői mozgástérként értelmezhető, hiszen a zene is folyamat, bárhogy éljük is meg: akár „érzelmi mozzanatok közötti” kapocsként, akár „valami melletti el- időzésként”. Ha jól megfigyeljük ugyanis ezt a festményt, a festékbarázdákban és elcsurgatott hangfolyamokban kifejezett festői dallamasszociáció is haladás, folyamat és szellemilelki elmozdulás. Amegállt, megállított mozgás érzékelhető minden vásznon, hiszen ott rezdült korábban - ahogy N. Mészáros Júlia írja - „a festő kezének mozgása is, amely maradandó nyomot hagy a vásznon, és lélekkel, szellemmel, színnel, folttal, gesztussal tölti meg a síkot, barázdát húz az anyagba, összetorlasztja, lefolyatja vagy szétteríti a festéket...” Festői szabállyal irányított szabálytalan mozgásba lendít Radosza Attila gesztusokból felépülő absztrakt expresszioniz- musa Időtlen mozgás című pozsonyitárlatán. (Somogyi Tibor felvétele A néptáncegyüttes és a zenekar közös estje Szőttes-Rév „fúzió” ELŐZETES Pozsony. December 7-én (kedd) 19 órai kezdettel Lakatos Róbert és a Rév zenekar, valamint a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes közös műsorára kerül sor a Meteorit Színházban. A megalakulásának ötödik évfordulóját a napokban ünneplő Rév zenekar nagyszabású fesztivállal ünnepelte jubileumát Komáromban. A pozsonyi és környékbeli közönség számára most lehetőség nyílik arra, hogy a rövid fennállása alatt számtalan sikert elért, nemzetközi szinten is elismert zenekart élőben meghallgathassa. A Szőttes, amely tavaly ünnepelte alapításának 40. évfordulóját, új műsorából ad a közös esten ízelítőt. A Szőttes fő küldetése, melyet immár 40 éve teljesít nagy sikerrel, hogy a Kárpát-medence hagyományos, elsősorban magyar tánckultúráját közvetítse a színpadi és egyéb tevékenységei révén a dél-szlovákiai magyarok felé. A Szőttes a néptáncot annak sokszínűségével, dinamizmusával, érzékenységével és ben- sőségességévei együtt igyekszik átadni a közönségnek. A hagyományos népzenét a komolyzenével igényesen és ötletesen ötvöző Rév zenekar és a paraszti kultúra táncait sajátosan színpadra állító, közvetlen eszközök révén közvetítő Szőttes közös estje igazi karácsonyi ajándékot ígér a közönség számára. Jegyek a helyszínen vásárolhatók 18 órától, (ú) Ismertek az Oscar-gála házigazdái Los Angeles. Anne Hathaway és James Franco lesznek a februári Oscar-gálaest házigazdái - jelentették be a szervezők. Ez igen érdekes helyzetet teremthet, mert előfordulhat, hogy egyik vagy akár mindkét házigazda a jelöltek között szerepel majd. James Francót a legjobb férfi főszereplők mezőnyében jelölhetik a 127 Hours című hegymászódrámában nyújtott alakításáért, míg Hathawayt a Love & Other Drugs című filmért tartják esélyesnek. Bruce Cohen és Don Mischer, a közvetítés producerei szerint nem példa nélküli, hogy a gála házigazdái egyben jelöltek is. David Niven az 1958-as év legjobb férfi színészének járó díjat vehette át azon a gálán, amelyet ő vezetett. (MTI) A színpadi Pókembert alakító Reeve Camey (TAS R/AP-feIvéteI) Teltházzal, de kisebb technikai malőrökkel Pókember a Broadwayn MTl-HÍR New York. Teltházzal, de kisebb technikai malőrökkel mutatták be a hét végén New Yorkban a Broadway eddigi legdrágább műsorát, a Pókember első, premier előtti előadását. A nagy sikerű film nyomán Julie Taymor rendezte meg a 65 millió dolláros, Spider-Man: Turn Off the Dark című produkciót. Az előadás zenéjét a U2-ból ismert Bono és The Edge szerezte. A darab iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a közel kétezer férőhelyes színház teljesen megtelt, és ennek az egy estének a bevétele elérte a 200 ezer dollárt. A csúcseffektusokkal telepakolt, háromórásra nyúlt előadás során ötször mondott csődöt a technika: egy esetben a Pókembert alakító Reeve Camey percekig függött a meglepett, de remekül mulató közönség feje fölött, és kollégái kétségbeesetten próbálták meg visszarángatni a színpadra a lábánál fogva. A képregényfilm színpadra állításának ötlete Taymor (a Frida című film rendezője) fejéből pattant ki, és nyolc évig tartott, amíg sikerült megvalósítani. A. produkciót főleg a mindeddig példátlan és nagyon bonyolult, közel kéttucatnyi repülési jelenet drágította meg. A rendező és a zeneszerzők már az előadás előtt világossá tették, hogy kezdetben nem megy majd minden olajozottan, számítanak kisebb technikai bakikra. A hibák kiküszöbölésére még bőven van idő: a hivatalos bemutatóra csak január 11-én kerül sor.
