Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-11 / 285. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2010. DECEMBER 11. Vélemény És háttér 7 Nem ünnepelték meg Trnka újraválasztását, mert valamelyik megzsarolt képviselő megtévedt Maffiózók országa Alighogy nem választották meg Tmkát, a Smer, az SNS és az SDKÚ egy részének jelöltjét főügyésznek, szégyenletes dolgok kezdtek történni. ŠTEFAN HRÍB Szeretnék tudni, hogyan reagált Tmka? Sajtótájékoztatót szervezett, amelyen nemcsak azt jelentette ki, hogy az ellenzékhez tartozik, hanem azt hazudta, a Smer ügyében nyomást gyakoroltak a nyomozó szervek, konkrétan Lipšic belügyminiszter és Spišiak rendőrfőkapitány. Állítólag arra kényszerítették a nyomozót, hogy ne állítsa le Fico ügyét. A nyomozó tagadta ezt, de a közvéleményt már félretájékoztatták. Ezt tette ennek az országnak a főügyésze. Szeretnék tudni, hogy a Smer választás előtti szponzori szerződése, azaz az állami funkciók törvénytelen osztogatása valóság volt-e? Nem fogják megtudni, mert a speciális ügyész hatályon kívül helyezte a nyomozásról szóló határozatot, a szakértő nem minősítheti az aláírást. Őrület! Ez sem volt elég, a speciális ügyésznek még volt ideje megtámadni a kormányt és annak ületékességét, és tiltakozott az ellen, hogy bárki kritizálni merje őt. Közben nem árulta el, miért helyezte hatályon kívül a korrupció elleni fontos határozatot. Csak azért, mert a Smer emberei azt mondták neki, hogy az aláírások hamisak? Van olyan tettes, aki bevallja a bűnét? Ezt ennek az országnak a speciális ügyésze követte el. Szeretnék tudni, hogyan reagált Fico? Ő, a kommunista, azt mondta, hogy a kormány és a belügyminisztérium módszere az ő ügyében 1948-ra emlékezteti, amikor a kommunisták forradalommal szerezték meg a hatalmat, utána bevezették a diktatúrát. Fico tehát forradalomnak nevezi azt, ha valaki megpróbálja kivizsgálni a legerősebb párt korrupciós ügyét. Ezt tette az ország ellenzékének első embere. Szeretnék tudni, mi nem történt meg, holott eltervezték? A Főügyészségen nem ünnepelték meg Trnka megszervezett és megtervezett újraválasztását. Az épületben egy gyanús személy állt készenlétben a pezsgővel, valószínűleg egy bizonyos Kočner nevű. Nem ünnepeltek, mert valaki a koalíció megvásárolt vagy megzsarolt képviselői közül megtévedt. Szeretnék tudni, hogy hívják azt az országot, ahol mindez megtörtént? Nem Szlovák Köztársaság, hanem a Maffiózók Köztársasága. A szerző a .týždeň főszerkesztője, a Lámpa műsorvezetője KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Kárpátalján a magyar történelmi egyházak nem tudnak igazolásokat kiadni a magyar állampolgárságot igénylő híveiknek, mert nem kapták vissza a szovjet hatóságok által a második világháború után elkobzott anyakönyveiket - írta az ungvári Kárpáti Igaz Szó. Az lap annak járt utána, hogy a történelmi magyar egyházak tudják-e a felmenők magyar állampolgárságát igazoló, az 1920 előtti és az 1938-1944 közötti időszakból származó okiratokkal segíteni azokat a híveiket, akik egyszerűsített eljárással szeretnék felvenni a magyar állampolgárságot. Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a lapnak elmondta: ritka, hogy a gyülekezetekben megmaradtak az anyakönyvek, mert 1944 után, a parókiák elvételekor, a legtöbb egyházi iratot elkobozták, s azok állami levéltárakba kerültek. (MTI) Mi így zsonglőrködünk a törvényekkel a parlamentben. (PeterGossónyi rajza) Liu 1989-ben a diáklázadás kirobbanásakor tért vissza Pekingbe, és a mozgalom vezéralakja lett A Nobel-békedíj kitüntetettje, Liu Hsziao-po PORTRÉ Liu-Hsziao-pónak december 10-én csak szimbolikusan nyújtják át Oslóban az idei évben neki ítélt Nobel-békedíjat. A kínai másként gondolkodó börtönben ül, és a pekingi vezetés számos ellenzéki aktivistát, így Liu feleségét is megakadályozta abban, hogy részt vegyen a ceremónián. Ebből adódóan hosszú évtizedek után ez lesz az első olyan díjátadó, amelyen a kitüntetett képviseletében hivatalosan nem jelenik meg senki. Míg Kína bűnözőnek és az államra veszélyt jelentő egyénnek tartja Liút, addig a norvég bizottság az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelem jelképét látja benne. A demokráciát követelő aktivista 1955. december 28-án született a Kína északkeleti részén fekvő, zord és hideg Csilin tartományban, Csangcsun városában. Ä középiskola után vidékre ment, és egy farmon dolgozott, majd visszatért szülővárosába, ahol egy építőipari cégnél vállalt munkát. 22 éves korában kínai irodalmat kezdett el tanulni a Csi- lin Egyetemen, ahol hat csoporttársával együtt létrehozta „Az ártatlan szívek” költői kört. 1982-ben a kínai fővárosba ment, ahol a Pekingi Egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott, később ott lett irodalomprofesszor. Liu ösztöndíjas tudósként oslói, hawaii és New York-i egyetemeken is dolgozott. 1989-ben épp a diáklázadás kirobbanásakor tért vissza Pekingbe, és a mozgalom egyik vezéralakja lett. A tüntetés elnyomása után 20 hónapot töltött börtönben úgy, hogy el sem ítélték. Egy 1996-ban a közreműködésével kibocsátott - a szabad vallásgyakorlást, a sajtó- és szólásszabadságot, valamint a politikai pártok alapításának és a tüntetések szervezésének szabadságát követelő - közlemény miatt három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban. Liu 2003 és 2007 között a véleménynyilvánítás szabadságáért harcoló, s elsősorban írókat és költőket tömörítő PEN Club kínai szervezetének elnöki tisztségét töltötte be. Az ellenzéki aktivista ez idő alatt számos esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat - egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt - követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá. A kezdeményezés miatt azonnal őrizetbe vették, és 6 hónapig házi őrizetben tartották. Köztiszteletben álló külföldi akadémikusok, ügyvédek és írók, közöttük több Nobel-díjas is írásban kérte Hu Csin-tao kínai elnöktől az aktivista szabadon bocsátását, akit végül a kiáltvány megszületésében játszott szerepe és a kommunista pártot bíráló írásai miatt 11 év börtönre ítéltek. A döntést a Nyugat elfogadhatatlannak tartja. (MTI) KOMMENTÁR Ésszerűség: egy szavazat VÍGl ZOLTÁN Vasárnap Koszovóban rendkívüli parlamenti választásokon mérettetik meg magukat a pártok. Ebbe az első mondatba már valahogy nevezni akartam Koszovói, de ha politikailag teljesen korrekt akarok lenni, ez nem nagyon működik- például Pozsonyból és Belgrádból nézve „a délszerbiai tartomány, Budapestről pedig „független állam” -, de ami tény, választás lesz, szerb résztvevőkkel. A szerb részvétel pedig a hivatalos Belgrad újabb kudarca. Ahogy illik errefelé, Szerbia kormánya nagy vehemenciával próbálta meggyőzni a Koszovóban élő szerbeket, hogy nem szabad megjelenniük az urnák előtt. Mert „természetesen” illegitim a koszovói hatalom, egy nem létező államról van szó. És ami Szerbiára még inkább jellemző: az egyház most is terelgeti nyáját - ebben az országban a pravoszláv papok eddig talán csak az időjárási viszonyokra nem akartak hatni, tehát a szavazásról is megvan a véleményük. Láss csodát, az most sem különbözik a belgrádi hatalom véleményétől (vagy fordítva) : „nem biztosítottak a feltételek” egy korrekt választás lebonyolításához. A szinódus égjük indoka: a koszovói forrongó évek alatt elmenekült szerbek nem tértek vissza szülőföldjükre. Az egyház szerint a Koszovóban állomásozó nemzetközi békefenntartó erők és a koszovói hatalom hibáztatható ezért. Arról viszont nem nagyon beszélnek, hogy a koszovói szerbek nagy része már régen eladta jó áron egykori házát az albánoknak, nincs is hova visszamennie. A választások előtt néha olyan érzésem volt, hogy Belgrad vagy megfeledkezett róluk, vagy végre beletörődött abba, hogy semmi fennhatósága nincs Koszovó felett. Volt egy kormányülés november derekán, azon döntöttek, hogy azt javasolják, inkább ne menjenek szavazni a szerbek. És csak ezt követően hallhattunk néhány szónoklatot. Az ottani szerbeket már ezzel is sikerült megosztani: van, aki Belgrádra hallgat, de a többség felismerte, hogy saját sorsáról van szó, az észak-koszovói, szerbek lakta területeken összesen hat szerb előjelű választási lista indul. (Hogy visszásabb legyen a helyzet Belgrád szempontjából, olyan kisebb szerbiai pártok is támogatnak koszovói szerb jelöltet, akik a Szerbiát irányító hatalom részét képezik.) A koszovóiak nagy része megértette, hogy Belgrád nem irányíthatja őket, nagyon távol van ahhoz a szerb főváros, hogy a belgrádiak meg tudják érteni, mi kell nekik. Ez így ésszerű: amíg a hivatalos Belgrád felakadt lemezként évekig ugyanazt a nótát fújja, az ő életüknek haladni kell tovább. Az esélylatolgatások szerint politikailag nem képviselnek majd nagy erőt a szerbek, de valószínű, hogy helyet kapnak a Koszovói irányítólfközött. Akárki is alakítson kormányt. Ez Pristina nemzetközi megítélésén is javítana. Orvosi eset VERES ISTVÁN Van egy beteg város, úgy hívják, hogy Komárom. Több baja is van, elsőként ott a világháborús állapotokat idéző kórház. Rohad szét a vár, rohad széta Szent András-templom, a piacról kijövet autóval nem lehet balra kanyarodni az új Toyota- szalonmiatt. Ezeket látni kívülről, a belső vérzéseket nem. Két orvos, Bastrnákés Marek évek óta verseng azért, hogy meggyógyíthassa Komáromot. Vagy másért. Nemrégeldőlt, hogy a következő négy évben Marek veheti kezelésbe ezt az épületegyüttest. Nagy esély, egyrészt a városnak, másrészt az új vezetőnek. A változás viszi előre a dolgokat, úgyhogy én személyszerint egy polgármesternek sem adnék két cikusnál hosszabb hivatali időt. Anton Maréknek valószínűleg nem kell bemutatni a komáromi viszonyokat, nagyon jól tudja, ki kinek hová honnan meddig és miért. Alighanem azt is tudja már, mihez kezd ajogköreivel, várt a sorára néhány évet, volt ideje végiggondolni a lépéseket. Jobb esetben egy elegáns futármozdulattal eltávolítja a fekete bástyát, rosszabb esetben egyből előreküldi a parasztokat, hogy tisztítsákmegaterepet, és ő csak utána kezd el mozogni, viszont akkor már lehet, hogy késő lesz, parasztot visszaléptetni különben sem lehet. Vladimír Matejička smeres képviselő szerdán a parlamentben azzal érvelt a nyelvtörvény szankciói mellett, hogy komáromiként nagyonjól ismeri a magyar többségű településeken uralkodó viszonyokat, ahol a szlovákok kiszolgáltatottak a magyaroknak. Még az Új Szót is megemlítette, mondván, a lap az új szlovák polgármesterrel riogatj a a lakosokat. A baj nemez, Matejiékától nem is vártunk mást. Anton Marek eddigi nyilatkozataiból kitűnik, hogy ő nem így gondolkodik. Egyes híresz- telésekszerint viszont ez a Mate jička lesz Marek hivatalvezetője a városházán. Inkábbnemírunkazilletőrőlsemmit,akomá- romiak valószínűleg nagyonjól ismerüc. Maréknek ellenben tudniakell, hogy akik függetlenként szavaztak rá, azoknem azérttették, hogysmeresekkel töltse mega városházát.
