Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-11 / 285. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2010. DECEMBER 11. Közélet-hirdetés 3 A magyar nyelvű rádió- és televízióadások szerkesztőségeit közös szerkezeti egységként képzelik el Nőhet a magyar adások ideje Szól a Szlovák Rádió magyar adása, de még nem mindenütt ultrarövidhullámon (Képarchívum' Szlovákia ellenzi a 20 hetes szülési szabadságot Nem tetszik, ám teljesítjük SÁNDORRENÁTA Pozsony. A közmédiák összevonásának folyamata továbbra is homályban tartja a rádió és a tévé magyar adásának jövőjét. A Pátria új frekvenciát kapott, a tévénél a sugárzási idő megnövekedése egyelőre sok kérdőjelet vet fel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dániel Krajcer kulturális miniszter már ősszel jelezte, hogy a magyar nyelvű rádió- és televízióadások szerkesztőségeit a jövőben közös szerkezeti egységként képzeli el. Bár a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió összevonása január elsejétől hivatalosan végbemegy, a sugárzást érintő tartalmi változásokról a következő vezetőség dönt majd, amelyet a februárban megválasztandó új igazgató állít össze. Ami eddig biztos, hogy az összműsoridőből 15 százalékot a nemzeti kisebbségek nyelvén kell sugározni, mivel az ország lakosságának megközelítőleg ilyen arányát képviselik a nemzeti kisebbségek. Közülük a magyar a legnépesebb, így a nemzetiségi nyelven sugárzott, 15%-nyi műsorok kétharmada a magyar nézőknek szól majd.. Ez az egyes és a kettes csatorna napi negyvennyolc órájából több mint öt órát tenne ki, ennek javát magyar nyelvű műsorok alkotnák. Hogy a hirtelen megnőtt sugárzási időt miként lehet megtölteni, arról a tévénél egyelőre nincs döntés. „Szükség lesz a szerkesztőség kiépítésére”- nyilatkozta lapunk kérdésére Debnár Klára, a Szlovák Televízió magyar adásának főszerkesztője. Both Enikő, a Pátria rádió igazgatója logikus döntésként értékeli a közmédiumok összevonását. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a szlovák tévé magyar adása számára ez az adásidő növekedését fogja eredményezni, a Pátria rádiónál pedig legrosszabb esetben sem változik a jelenlegi műsoridő, tehát a napi 12 óra műsorsugárzás. „A jövőben kiderül, hogy a Pátria rádió hogyan tudja majd az összevonásból adódó új lehetőségeket kihasználni” - állítja a magyar nyelvű adás igazgatója. A Pátria rádiót a jelek szerint 2011. január végétől Csallóközben és Pozsonyban is hallgatni lehet majd ultrarövidhullámon (URH), vagyis FM-en, a jelenleginél garantáltan jobb minőségben, (vps, ú) Pozsony/Strasbourg. Szlovákia ellenzi, hogy az Európai Parlament (EP) az egész Európai Unióban kötelezővé tegye a legalább 20 hetes szülési szabadságot, ezzel együtt pedig a szülő bérének száz százalékát elérő anyasági segélyt. Jozef Mihál munkaügyi és szociális miniszter szerint Szlovákia teljesíteni tudná ezt a kötelezettséget, hiszen a szülési és az anyasági szabadság már most is jóval meghaladja az EP által szorgalmazott időkeretet - nálunk 28 hét az anyasági szabadság, sőt épp a múlt héten hagyta jóvá a törvénymódosítást a parlament, hogy 34 hétre emelkedik, majd minden további évben hat héttel nő, míg 2014-ben el nem éri az 52 hetet. A szlovák törvény szerint az anyasági segély is fokozatosan emelkedik, míg 2014-re eléri a szülő nettó keresetének száz százalékát. Az EP által első olvasatban már elfogadott uniós javaslatot több tagország ellenzi, elsősorban azok, amelyekben jelenleg is kevesebb a szülési szabadság, mint az EU által jelenleg előírt 14 hét. Nagy-Britanniában például csak 12 hét a szülési szabadság, a segély összege pedig az első hat hétben a nő fizetésének 90 százaléka, utána a 39. hétig még otthon maradhat a szülő a gyerekkel - ez az időszak a nálunk gyermekgondozási szabadságnak nevezett időszak. Ausztriában 13 hét a szülési szabadság, az anya az előző 13 heti fizetésének alapján jogosult az anyasági segélyre. Belgiumban 15 hét a szülési szabadság. Annak ellenére azonban, hogy Szlovákia képes lenne teljesíteni ez EP elvárásait, szintén ellenzi a tervet, mondta Jozef Mihál. Magyarázata szerint azért, mert ilyet nem lehet rákényszeríteni egyetlen tagországra sem. „Olyan ez, mintha az Európai Unió kötelezően megemeltetné valamelyik állami támogatás összegét, ami nálunk mondjuk nem annyira magas, s irányelv formájában kényszerítene, hogy megemeljük az összeget. Szintén elleneznénk” - fejtette ki Mihál. Az Európai Parlament ugyan továbbtárgyalásra utalta a javaslatot, elfogadni azonban valószínűleg mégsem fogják, ugyanis a tagországok szakminiszterekből álló Miniszterek Tanácsa ellenzi a koncepciót. Az aktualne.sk hírportál szerint a szlovák europarlamenti képviselők közül Anna Záhorská (KDH) és Bauer Edit (MKP) szavazta meg a módosítást. „Üdvözöljük ezt a döntést, mert javítja a jelenlegi helyzetet és támogatja az anyaságot. Az EP kifejezte, fokozottabban támogatja a gyermekekről, a családról való gondoskodást” - mondta Anna Záhorská. Mindenki máshogy magyarázza, mit büntet az elfogadott nyelvtörvény Jogi csűrcsavar a büntetések körül LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem tökéletes a nyelvtörvény, de ennyit tudtunk elérni koalíciós partnereinknél, mondta lapunknak az államnyelvtörvény csütörtökön elfogadott módosításáról Sólymos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője. „Előrelépés történt, sok dolog megoldódik, de még mindig nem az, amit mi szerettünk volna. Nem ilyennek kellene lennie egy nyelvtörvénynek” - jelentette ki Sólymos. Elégedetlen az MKP A Magyar Koalíció Pártja csalódott a nyelvtörvény módosítása miatt. „Elutasítjuk azt a kisebbik rossz elvén alapuló érvelést, miszerint a jelenlegi módosítások jóváhagyása nélkül a Fico-kormány idején elfogadott változat maradna hatályban. Összességében ugyanis megállapítható, hogy a jelenleg elfogadott változat nem biztosítja még a 2006-os kisebbségi nyelvhasználati status quo-t sem. Kérdéses tehát, hogy a kisebbik rosszra hivatkozva a kisebbségi képviselőknek támogatniuk kell-e folyamatos és fokozatos jogfosztásunkat” - áll a csütörtökön lapzártánk után küldött állásfoglalásban. Lancz Attila, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jogsegélyszolgálatának elemzője szerint három esetben lehet bírságolni. „Mindenkire vonatkozóan az állampolgárok életét vagy vagyonbiztonságát veszélyeztető információk esetében, ha azokat nem közölték államnyelven” - tájékoztatta lapunkat Lancz. Ez alapján a magán- személyek is bírságolhatóak, akárcsak a cégek vagy a köz- igazgatási intézmények. Ám a magánszemélyek megbírságolása megkérdőjelezhető. „Ez azonban nem ennyire egyértelmű, mivel magánszemély csak akkor büntethető egy ágazati törvényben, ha a törvény külön kihágásként nevesíti a törvénysértést” - mondta Lancz, ezt azonban a nyelvtörvény nem mondja ki. Ahogyan a Híd látja A Híd állítja, magánszemélyek nem bírságolhatóak meg. ,A módosítás szerint büntetést csak az állami és önkormányzati szervek kaphatnak - azok is csak olyan esetben, ha az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven -, magánszemélyek nem” - állítja Bugár Béla, a Híd elnöke. Lancz szerint a közigazgatási szerveket - államigazgatási és önkormányzati intézményeket - mindennemű információ esetében megbírságolhatja a kulturális minisztérium, ha az információt nem közölték államnyelven. A Híd szerint azonban az önkormányzatokra is csak bizonyos esetekben szabható ki bírság: „Önkormányzati szervek csak olyan esetben kaphatnak bírságot, ha az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven.” A törvény szövegének nyilvánosságra hozatala talán megoldhatja a vitákat. A reklámok büntethetősége Kérdéses az államnyelven nem közölt reklámok büntethetősége is. A nyelvtörvény szerint ilyen esetben a kulturális minisztérium nem szabhat ki bírságot, de a My című regionális lap és a komáromi városi televízió esete azt bizonyítja, hogy más szerv igen. Ezt a két intézményt a fogyasztóvédelem büntette meg magyar nyelvű reklám miatt, a nyelvtörvényre hivatkozva. A reklámra vonatkozó szabályozást ugyanakkor enyhítette a parlament. A szlovák felirat ebben az esetben is kötelező, de nem kell első helyen feltüntetni, és nem kell ugyanakkora betűvel írni, mint a magyar szöveget. A hirdetőnek tehát elég apró lábjegyzetként közölnie a reklám szlovák szövegét, és már megfelelt a nyelvtörvény előírásainak. A reklám kivételét a nyelvtörvény hatályából a Híd kivételével a parlament nem támogatta. ___ FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Tisztelt Újságolvasó! j A Magyar Koalíció Pártja csak fizetett hirdetésként tudja eljuttatni Önhöz nyomtatott változatban az elfogadott nyelvtörvénnyel kapcsolatos véleményét: SAJTÓKÖZLEMÉNY Az MKP csalódottságának ad hangot az államnyelvtörvény elfogadott módosítása kapcsán. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy továbbra is pénzügyi bírságokkal fenyegetik a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket és állami alkalmazottakat, ha a nyilvánosságnak szánt információikat elmulasztják államnyelven is közreadni (9a §). A kereskedelmi jellegű hirdetések, reklámok esetében a magánszféra továbbra is súlyos pénzbüntetésekkel sújtható. Alapjában véve az államnyelvtörvény elfogadott változata a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez képest fölérendelt jogszabály maradt (1. § 4. bek.). így az államnyelvtörvény lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvhasználati törvény jövó're esedékes, hatékony módosítását. A jóváhagyott változat a szlovákiai magyar nyelvű televíziózást továbbra is ellehetetleníti az államnyelvű feliratozás vagy műsorismétlés kötelezővé tételével. Az államnyelvtörvény kapcsán a szabad magyar nyelv- használat ügyét a nemzetközi szervezetek ritkán tapasztalt eró'vel és egyértelműséggel támogatták. Az EBESZ és az Európa Tanács Velencei Bizottsága nyíltan kiálltak a szankciók államnyelvtörvénybó'l való eltávolítása mellett. A Velencei Bizottság ezen kívül számos pontban javasolta módosítani a nyelvtörvényt, hogy az összhangban legyen Szlovákia önként vállalt nemzetközi kötelezettségeivel. Súlyos taktikai hibának tartjuk, hogy a kormánypártoknak az államnyelvtörvény módosításával kapcsolatos megegyezésére az említett nemzetközi szervezetek véleményének bevárása nélkül került sor. Elutasítjuk azt a kisebbik rossz elvén alapuló érvelést, miszerint a jelenlegi módosítások jóváhagyása nélkül a Fico- kormány idején elfogadott változat maradna hatályban. Összességében ugyanis megállapítható, hogy a jelenleg elfogadott változat nem biztosítja még a 2006-os kisebbségi nyelvhasználati status quo-t sem. Kérdéses tehát, hogy a kisebbik rosszra hivatkozva a kisebbségi képviselődnek támogatniuk kell-e folyamatos és fokozatos jogfosztásunkat. Az MKP meggyőzó'dése, hogy az államnyelvtörvény megfélemlítő és elbizonytala- nító jellegének megőrzése nem az az út, amelyet a szlovákiai magyarok döntő többsége az együttműködés fogalma alatt ért. Figyelmeztető jelnek tartjuk, hogy a parlamenti képviselők döntő többsége egy technikai jellegű módosítást leszámítva minden képviselői javaslatot elutasított, beleértve a Most- Híd indítványait is. MKP továbbra is azt vallja, hogy a valódi együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet és egymás elfogadása. Továbbra is valljuk, hogy alapvetően a kisebbség jogai szorulnak védelemre, nem pedig a többségé. Az MKP ezúton is köszöni Peter Osuský (OKS) képviselő úrnak, hogy a parlamenti vita során megemlítette az általunk is támogatott szabad anyanyelvhasználatért indított aláírásgyűjtési akció sikerének súlyát, egyben nagyra értékeljük, hogy Ondrej Dostál (OKS) előterjesztette a pénzügyi bírságok megszüntetésére tett javaslatot, még akkor is, ha az nem került elfogadásra. Pozsony, 2010. december 9. BERÉNYI JÓZSEF az MKP elnöke MP911342
