Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-18 / 265. szám, csütörtök

14 Iskola utca ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 18. www.ujszo.com FELHÍVÁS A nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola szakmai napokat rendez november 22. és 26. között. A rendezvénysorozatra várják a környékbeli iskolák pedagógu­sait is, kérik, hogy részvételi szándékukat jelezzék a követ­kező telefoszámon: 0903/ 269817 (Buzgó Éva). Ízelítő a programból: November 22. (hétfő) - 9.00: A mozgás szerepe a készségfejlesztésben (gyakor­lati foglalkozás pedagógusok­nak és nevelőknek), előadó: Varga Anikó fejlesztőpedagó­gus. 13.30: Képzőművészeti technikák, a foglalkozás veze­tője: Németh Éva (Győr). November 23. (kedd) - 7.50: nyíltórákszlováknyelvből. November 24. (szerda) - 14.00 Tisza partján - népdal- feldolgozások Korpás Éva, La­katos Róbert és Madarász And­rás előadásában (helyszín: Janiga József Művészeti Alapis­kola). November 25. (csütörtök) - 12.20: nyílt óra magyar nyelv és irodalomból a kilencedik év­folyamban. 13.30: Hangmágia vagy manipuláció - Pap János (Budapest) előadása. November 26. (péntek) - 14.00: Iskolai elsősegélynyúj­tás elméleti és gyakorlati szin­ten, a foglalkozást vezeti: František Zák és Buzgó Gábor. A POSTA HOZTA Kárpát-medencei kézfogás A komáromi Eötvös Utcai Alap­iskola 20 tanulója és 5 pedagógus október végén felejthetetlen 6 na­pot töltött Szegeden. A látogatás célja a határon túli magyar iskolák találkozója, műsoros seregszem­léje volt. Képviseltette magát a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Új­vidék és a Délvidék. A vendéglátó, a szegedi Rókusi Általános Iskola megalakulásának 80. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból a klebelsbergi örökség szellemében rendhagyó ünnepi programsorozatot szer­veztem, melynek keretében együtt ünnepeltek a Kárpát-medencében egymástól távol élő magyar gye­rekekkel és kollégákkal. Tanuló­ink szorgalmasan gyakoroltak az indulást megelőző hónapokban, egy felvidéki táncot tanultak be. Az első napon Szeged belváro­sát néztük meg, a vüág 3. legna­gyobb zsinagógájában tett látoga­tás felejthetetlen élmény volt. A séta befejezéseként elzarándokol­tunk Szentgyörgyi Albert Nobel- díjas tudós házához. A következő napon Ópuszta­szer megtekintése volt a program. Mi, komáromiak büszkén tudato­sítottuk, hogy a Honfoglalás című körkép alkotója, Feszty Árpád szűkebb pátriánk, Ógyalla szülöt­te. Ezután hosszú és tanulságos sétát tettünk a népi hagyományo­kat őrző skanzen területén. Pihe­nésre alig maradt idő, a gyerekek a szegedi vendéglátó társaikkal a várossal ismerkedtek, ez idő alatt a pedagógusok a dómban meg­rendezett szimfonikus hangver­senyen vettek részt. Nemcsak az iskola ünnepelt, de a szegedi dóm is - felszentelésé­nek 80. évfordulójára emlékezett. A tiszteletére megrendezett ün­nepi műsoron a köztársasági el­nök is jelen volt. Nagy élményben volt részünk, Szeged valóban ki­tett magáért. Vasárnap ünnepi misén vettek részt az iskola diák­jai, a pedagógusok, a szülők és a vendégek. Ezt megelőzően min­den emlékhelyet meglátogattunk, amely Klebelsberg Kunó nevéhez fűződik. Végül a dóm altemplo­mában, a volt vallás- és oktatás­ügyi miniszter sírhelyén küldött­ségünk elhelyezte az emlékezés és a tisztelet koszorúját. A következő napon is sűrű programban volt részünk. A ven­dégcsoportok az ottani iskola csa­pataival főzőversenyen vettek részt. Az iskola udvarán tizenhét bográcsban készültek a fino­mabbnál finomabb, tájjellegű éte­lek. A mi csapatunk a Jókai-bab- levessel szállt be a versenybe, és büszkén mondhatjuk el: 1. helye­zettek lettünk. Délután kezdődött a tanulók hozta műsorszámok gá­lája. Mi Felvidéki hangulatok címmel táncot mutattunk be. Színvonalas produkciónk nagy si­kert aratott. Este táncház és fák­lyás menet zárta a programot. • Összegzésül, mint az esemé­nyek krónikása elmondhatom, szép volt, mert mindannyian egyet akartunk: barátian megfog­ni egymás kezét. Ez a találkozó biztosítéka a további baráti kap­csolatnak is. Jelenka Éva, az iskola pedagógusa Az Eötvös utcai gyerekek Szegeden (Képarchívum) Sokszor az óvodára hárulnak azok a feladatok, amelyeket a szülőknek kellene elvégezniük a nevelés terén Az óvodásoknak játszaniuk kell Bakonyi Anna szerint a kisgyereket nem szabad túlterhelni különböző szakkörökkel (A szerző felvétele) Galánta. Mivel szinte min­den fiatal szülő dolgozik, egyre nagyobb feladat há­rul az óvodákra a nevelés területén - mondták egy­behangzóan az óvópeda­gógusok. A múlt héten Ga- lántán tartott Országos Óvodapedagógiai Konfe­rencián csaknem hetven óvónő vett részt az ország minden részéből. JUHOS MELINDA Szakái Éva, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége Óvodapedagógiai Társaságának leköszönő elnöke szerint rendkí­vül fontos, hogy a regionális ta­lálkozókon kívül évente egyszer ilyen összetételben is találkoz­zanak az óvónők - főleg az utóbbi időszakban, amióta min­den óvodában külön nevelési programra van szükség. „Pro­jekttervezést az óvónők nem ta­nultak. Az oktatási minisztérium által kidolgozott anyagok útmu­tatóként szolgálnak, viszont he­lyi szinten mindenkinek magá­nak kell megoldást találnia” - nyilatkozta Szakái Éva. Az utóbbi években egyre na­gyobb felelősség hárul az óvodák­ra, hiszen a fiatal szülőknél álta­lában mindkét fél dolgozik, sok esetben a nagyszülők is, így az óvodára maradnak azok a felada­tok, amelyeket a szülőknek kelle­ne elvégezniük a nevelés terén. Bakonyi Anna pedagógia szakér­tő, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársa az óvodai in­tegrációról és differenciálásról tartott előadásában kitért arra is, hogy az óvodára nem tekinthet­nek megőrzőként, fontos, hogy a szülő is tudja: az intézménynek a gyerek életében inkább szociali­zációs szempontból van fontos szerepe. Az előadás kitért a ma oly divatos tehetséggondozásra is. Véleménye szerint manapság sok szülő túlzásba esik: „Nem szeren­csés, ha egy óvodáskorú gyerek négy-öt körbe jár, az óvodás gye­rek komplex nevelést igényel, sok játékkal, humorral. A szakiroda- lom szerint a gyereknek ébrenléte során hetven százalékában ját­szania kell. Tehát semmiképp sem szabad túlterhelni” - mondta a szakember. Doktor Szabó Edit, a Selye Já­nos Egyetem tanársegédje szerint manapság még mindig problémát jelent az óvodákban, hogy nagyon sok pedagógus ma is a behavioris- ta tanuláselméletre alapoz - tehát először megmutatják a gyereknek az elsajátítandó részeket, vissza­kérdeznek, kérdések alapján visszamondatják a tanultakat. Ez­zel szemben a kompetencia alapú fejlesztésnek - amelyet minden időszerű program megkíván - az a lényege, hogy a gyerek jusson el saját maga a felismeréshez. Az óvodapedagógus itt ösztönző, ko­ordinátor szerepet játszik. Szabó Edit a mozgással mint a projek­toktatás részével foglalkozott. Bemutatta, hogyan lehet a termé­szeti jelenségeket megismertetni a mozgás által. A lényeg, hogy a gyereknek legyen lehetősége megfigyelni a folyamatokat, ku­tatni, keresni. A tanársegéd sze­rint az óvónők sok esetben nyitot- tabbak az újdonságokra, mint az iskolákban a pedagógusok. A lassan magyar peremvidékké váló Szencen biztosítani kell a gyerekek művelődésének szilárd alapját Szenczi Molnár Albert ma is példakép lehet A szenei tanulók előadásának egyik pillanata (Erdélyi Júlia felvétele) MATUS MÓNIKA A közelmúltban zajlott a 41. Szenczi Molnár Albert Napok zá­róünnepsége, immár hagyomá­nyosan a Szenczi Molnár Albert­ról elnevezett szenei alapiskola aulájában. Először az iskola diákjai mutat­tak be egy jelenetet Sárospatak azon ragyogó korszakából, ami­kor az Lorántffy Zsuzsanna ho­zományaként a Rákócziak birto­kába került. Az okos és igaz szívű asszony érdeme volt Patak felvi­rágoztatása. Az általa kiépített kollégiumba a kor legnevesebb tanárait hívta meg, de megfordult itt számos ismert főúr, történelmi személy, prédikátor, így Szenczi Molnár Albert is. Sárospatak Lo­rántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György idejében szinte önálló kis fejedelemséggé vált, melynek nemcsak neves iskolája, de híres könyvtára, nyomdája, kórháza volt. Lorántffy Zsuzsanna mélyen vallásos, örökké másokért tevé­kenykedő alakját nagyon nagy tisztelet övezte. Az ő udvarába látogathattak el a nézők - Szenczi Molnár Albert­iéi együtt, így emlékezve e rend­kívüli asszonyra, magyar nagy­asszonyaink egyikére. A műsor összeállítója Rakyta Gabriella volt, a szereplők a szen­ei alapiskola diákjai: Kovács Ni­col, Minárik Ágnes, Szitka Mária, Galambos Adrián és Nagy György. A jelenetet a dunaszerdahelyi Aranymetszés verséneklő duó műsora követte. A 2010 február­jában alakult formáció szerepelt a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen, ahol 2. helyezést értek el. Céljuk a vers hangulatának megragadása, a költői képek dallammá alakítása. Az énekelt versek mellett saját da­lokat is írnak, igyekeznek többféle zenei stílust kipróbálni. Az ün­nepségen Radnóti Miklós, Kulcsár Tibor, Weöres Sándor, Szabó Lő­rinc és Shakespeare megzenésí­tett verseit adták elő. Ezt követően Bárdos Gyula, a Csemadok Országos Tanácsa El­nökségének tagja, a Szenei Terü­leti Választmány elnöke tartotta meg ünnepi beszédét, kiemelve a hagyományőrzés fontosságát, és rámutatva arra, mennyire fontos jövőnk szempontjából, hogy a jö­vő évi népszámláláson hányán vallják magukat magyarnak Szen­cen és a Szenei járásban. Szenczi Molnár Albert dom­borművénél a tisztelet koszorú­it helyezték el a Csemadok, Po­zsony megye, az MKP, a Híd, az alapiskola és a gimnázium kép­viselői. Bár Szenczi Molnár Albert Szencen született, nem tudott sem itthon maradni, sem vissza­jőve gyökeret ereszteni. Vita hó- minis peregrinatio - merő bujdo- sás az ember élete vallotta nagy elődje, a 26 évesen bolognai pro­fesszorrá vált nagyszombati Zsámboki János példáját követve. Nem tudott és nem bírt maradni, mert sorsa volt, hogy az európai és a magyar távlatot művelő­désfejlesztő törekvéseivel össze­hangolja, s azt - sajnos - Szencen nem tehette meg. Mai nemzedékünk példát vehet a város nagy szülöttjéről, mert ideje tudatosítanunk itt, a lassan a magyarság peremvidékévé váló városunkban, hogy vagy olyan fel­tételeket teremtünk gyermekeink boldogulására, mely biztosítja művelődésük és műveltségük szi­lárd magyar alapját, és megerősít­jük a gyökereiket úgy, hogy kiművelt fővel is otthonuknak érezhessék városunkat, vagy a zá­róünnepség résztvevőinek kor­összetételét látva elgondolkodha­tunk, vajon tíz-tizenöt év múlva ki vesz részt a Szenczi Molnár Albert Napok műsorain... ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina Levélcím: Iskola utca, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom