Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-29 / 274. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Kiosztották a Csalogány-díjakat Pozsony. Pénteken este osztották ki az idei évad hazai könnyűzenei díjait, a 2010-es Csalogány-díjakat. A zenekarok ka­tegóriájában ismét a Desmod szerezte meg a díjat, ezzel megtar­totta tavalyi elsőségét, s így egymás után ötödször lett Csalogány­díjas. Az énekesek kategóriájában Richard Müller idén átvette az elsőséget a tavalyi győztes Peter Cmoríktól. Az énekesnők kate­góriájában Zuzana Smatanová vehette át az aranyszobrocskát; ezzel hatodszor lett kategóriagyőztes. Smatanová lett a 2010-es év Abszolút Csalogánya is. Az év dala Kristiná Horehronie című slágere lett. (TASR) Művészeti akciók az éghajlatért Kairó. Több mint kétszáz diák és környezetvédő aktivista gyűlt össze Egyiptomban, a Kairót övező sivatagban, hogy az űrből is észlelhető méretű szkarabeuszt formázzanak a homokba annak a nemzetközi művészeti akciónak a keretében, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra. A Napot szoron­gató szkarabeusz - az ősi egyiptomiak hite szerint az újjászületés jelképe - egyike annak a 12 alkotásnak, amelyet a világ több pontján a hamarosan kezdődő cancúni klímacsúcs előtt készítet­tek a Project 350 elnevezésű akció keretében. A Kairó közeli siva­tag szkarabeusza mellett Újdelhiben például egy óriáselefánt, Los Angelesben egy sas, míg Mexikóvárosban egy ciklon képe fogad­ta az érdeklődőket. (MTI) A Kalligram Kiadó újabb nagyszabású vállalkozása Kosztolányi-„összes” ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Krúdy Gyula Összes Műveinek első kritikai kiadása után, melyben idén már a 20. kö­tet látott napvilágot, újabb nagy­szabású, irodalomtörténeti ese­ménynek számító vállalkozásba vágta a fejszéjét a Kalligram Könyvkiadó. November végén út­jára indítja Kosztolányi Dezső Összes Munkáinak első kritikai kiadását, így Krúdy Gyula művei után ismét a magyar irodalom egyik óriásának teljes életművét nyújtják át az olvasóknak. A Kosztolányi Dezső Összes Munkái című kritikai kiadás első két köteteként az Édes Anna című regényt, valamint a költő betegségének és halálának do­kumentumait közreadó „most elmondom, mint vesztem el” című kötetet jelentette meg a Kal­ligram Kiadó. A sorozatnyitó kötetek bemuta­tója holnap (november 30.) 18 órakor lesz a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban. A köteteket Arany Zsu­zsanna és Parádi Andrea, valamint a kritikai kiadás sorozatának két szerkesztője, Szegedy-Maszák Mi­hály és Veres András irodalomtör­ténészek mutatják be. A beszélge­tést Mészáros Sándor vezeti, (ú) Balett, ének, mozgás, bábozás és prózai jelenetek váltakoznak majd a Jókai Színház előadásában Diótörő több műfajban Pille Tamás rendező Eichner Tibor Érdemes Művésszel, a koreográfussal (Dömötör Ede felvétele) Musicalt írtak már a Diótö­rőbői, kettőt is. Az egyik Szomor György darabja, a Diótörő és egérkirály, a másik Selmeczi György ze­neszerző változata. Nem Csajkovszkijban gondol­kodtak. Az 1776 és 1822 között élt Emst Theodor Amadeus Hoffmann 1816-ban írt történetét alapul véve komponálták meg műveiket. December 5-én, advent második va­sárnapján a Komáromi Jó­kai Színház Pille Tamás rendezésében mutatja be a Diótörő című mesejátékot. SZÉL JÁNOS E. T. A. Hoffmann meséjét Al­bert Péter írta színpadra. Győri Gabi, Pille Tamás nagy sikerű komáromi mesejátékai belső vilá­gának megálmodója tervezte a díszleteket és a jelmezeket, Palya Gábor találta ki az ötletes bábo­kat, a koreográfus pedig Eichner Tibor Érdemes Művész, aki több­ször táncolta Diótörő szerepét. Pille Tamás rendezővel két próba között beszélgettünk. A Diótörő Pjotr Iljics Csaj­kovszkij 1892. december 18-án bemutatott balettje, amely az­óta az egyik legtöbbet játszott balett. Komáromban különböző műfajok elevenednek majd meg a színpadon. Kisebb városokban nem adot­tak a feltételek, hogy balettelő­adások szülessenek. Komárom­ban sem opera-, sem balett-társu­lat nincs, így ez a műfaj nehezeb­ben jut el a közönséghez. Ez egy prózai társulat, így eltűnődtem, mi lenne, ha olyan Diótörő-elő- adást rendeznék, amelyben a pró­zai színészek is részt tudnak ven­ni, ugyanakkor a néző kap egy kis kóstolót abból, milyen a klasszi­kus balett. Megpróbáltuk össze­hozni. Remélem, sikerült. Valódi balett-táncosokat is láthat majd a komáromi közön­ség? A budapesti Operaházból ér­keznek. Eichner Tibor Érdemes Művésznek köszönhető, hogy há­rom kiváló táncost kaptunk. Jessi­ca Leon Carolla Kubából, Yuka Asai Japánból érkezett. Frissen végzett fiatal táncosok, akárcsak partnerük, Csuja Gergely. Úgy tudom, sok gyermek sze­repel az előadásban. A történet szerint a Szent Tibéri- usz-árvaházból hat gyermek megy Stahlbaum tanácsoshoz karácsonyi vacsorára, ahol a két főszerelő gyermek, Frici és Marika él. Az ő szerepüket lekettőztük, érdemes kétszer megnézni az előadást, mert egyikjobb, mintamásik. Diótörő herceg először bábu­ként jelenik meg előttünk, az­után játékként ajándékba ad­ják, majd óriásbábu lesz, végül emberré változik. Ez az előadás lényege? Hogy a bábból ember születik? Akik látták az eddigi komáro­mi előadásaimat, tudják, hogy valamennyi mesejátékban szere­peltek bábok. A Diótörő esetében adott dolog a bábozás. Ez Csaj­kovszkij ötlete volt, hiszen balett­átirata már csak nyomokban ha­sonlít az eredeti meséhez. Éppen most olvastam, hogy Mária her­cegnő és Diótörő herceg eredeti­leg nem tengeren kelnek át, ha­nem rózsaolajfolyón. Nálunk az óceánon siklik majd az aranyo­zott dióhéj hajó, és lesz delfin meg bálna. Ez az a kép, amit a fenyőfa alatt elszundító Marika álmo­dik? Igen. Álmában szépséges her­cegnő lesz, gyönyörűen táncol, akit a szépséges Diótörő herceg elvisz meseországba, ahol sok ér­dekes figurával találkozik. Ami­kor felébred, rájön arra, hogy ez se olyan rossz, ami itt van. De ál­modozni jó. A végén Drosselma- yer, a család jó barátja mondja ki, hogy aki felnőttként is megőrzi gyermeki lelkét, mindig nyitva ta­lálja az álmok kapuját. Diótörő herceg énekel is az előadásban? Diótörő dalát Barabás Árpád ze­neszerző kimondottan Kalmár Gergelynek írta, aki énekes-szí­nész. Szépen énekel, úgy gondol­tuk, érdemes egy dallal is elkápráz­tatni a közönséget. Barabás Árpád pontosan komponálta meg a dalt, követi a Csajkovszkij által matema­tikai pontossággal felépített művet. Egy kicsit olyan, mintha az Anyeginből, vagy a Pikk dámából került volna egy dal a Diótörőbe. Most is várhatunk öntől szín­padi csodákat? Nyílt színen óriásivá változik a karácsonyfa, de hatalmassá válto­zik a mesekönyv, és mögötte vívja meg harcát Diótörő meg az Egérki­rály. Lesz bűvész is. Ha valaki elő­vesz egy darabot, amit sok helyütt, sokan, sokféleképpen játszottak, igyekszik új ötleteket kitalálni. Sok meglepetés vár a nézőkre. Összekötő kapocs a Chopin-év és a Liszt-év között Liszt műve Chopinről MTl-HÍR Budapest. Alig néhány héttel Fryderyk (Frédéric) Chopin 1849. október 17-ei halála után Liszt Fe­renc már hozzálátott a barátjáról és pályatársáról szóló könyv anya­gának gyűjtéséhez; az elkészült mű 1873-as magyar változatának reprintje most megjelent a lassan záruló Chopin- és a hamarosan kezdődő Liszt-év alkalmából. Batta András, a Zeneakadémia rektora a könyv bemutatóján ki­emelte: valódi ritkaságot vehet kézbe az olvasó. Liszt elég sokat írt, de szerzőségét a zenetudo­mány nem minden esetben tartja hitelesnek. Ez az írás azonban biz­tosan nem a zeneszerző körének kezéből, hanem biztosan Liszt tol­lából került ki, igaz, sajtó alá ren­dezésében második élettársa, Ca- rolyne Sayn-Wittgenstein segített. Az írás először a La France Musi­cale folyóiratban jelent meg foly­tatásokban. Szilasi Alex zongoraművész, aki munkássága legnagyobb részét Chopin darabjainak szenteli, elő­szót írt a kötethez. Az első kiadást Wass Ottilia grófnő fordította ma­gyarra, ezt tekintik mértékadónak - jegyezte meg a zongoraművész, hozzátéve: ezt adja most közre reprintben és csupán az olvasást zavaró hibák javításával a Gondo­lat Kiadó. Szilasi Alex felidézte, hogy Liszt, aki röviddel Chopin ha­lála után felkereste a családtago­kat és a legbensőbb ismerősöket egy kérdőívvel, alig kapott segít­séget munkájához. Forrásokban tehát nem bővelkedett, így a könyv inkább sokoldalú és költői jellem­rajz Chopinről, mint pontos ada­tok összessége. A Chopin cím alapján egyértelműen a lengyel zeneszer­ző az írás hőse, de Szilasi Alex sze­rint szinte ugyanannyira szól Liszt Ferencről, áld pályatársa környe­zetét is lefesti, azokat a gondolato­kat, művészi eszméket is megfo­galmazza, amelyek mindkettőjü­ket érdekelték, alkotásaikat inspi­rálták. A könyv ezért összekötő kapocs a végéhez közeledő Cho­pin-év és a januárban induló Liszt­év között. A 22 lövés idealizált gengsztere elnagyolt karakter, naturalista vendettája viszont izgalmas perceket kínál Az utolsó keresztapa számos újvilági sablonnal KASZÁS DÁVID A kollektivista hetvenes évek derekán Marseille kiskirályába több tárat is beleengedtek. „Ja- cky Le Mať’ túlélte a merényletet, csupán a jobb keze bénult le. Nem esett kétségbe, ballal is megtanult lőni, majd lemészárol­ta Tony Zampa hóhérait. Franz-Olivier Giesbert epikus gengszterregényt (L’immortel) faragott a fentiekből, melyet Ri­chard Berry és csapata szórt át az óriásvászonra, kiváló színészek előadásában. (Nem) mellékes, hogy a szce- nárió fogyatékosságait még ők sem tudják elfedni. A bosszútör­ténet mozgóképes reprodukálása ezernyi sebből vérzik. Fontos(nak szánt) melléksze­replők tűnnek el a süllyesztőben, indíték nélküli fordulatok szab­dalják szét az eseményeket, s egyéb következetlenségek is fel­róhatok az átíróknak. Az eszményi zsivány gereznájában Jean Reno domborít (Képarchívum) A Földközi-tenger partján já­runk, Provence köldökében. A helyi potentátok újraosztanák a hatalmat. Monsieur Mattéi, a visszavonult kis cézár útjában áll a legerősebb donnák, ezért pusz­tulnia kell. A kivégzést azonban túléli, s bár egyéni becsületkóde­xe megszabja válaszlépéseit, a családja ellen elkövetett gazsá­gok elkeseredett irtóhadjáratba hajszolják. így válik az őrült maffiózó hal­hatatlanná. S ha Jean Reno nem is immortális, mindenképpen elnyűhetetlen. Magánszáma a hírhedt gengszter, Charly Mattéi bőrében teszi élvezetessé e fran­cia mozit, mely számos újvilági sablonnal operál. A 22 lövés idea­lizált gengsztere sajnos elnagyolt karakterrel bír - akárcsak a többi szereplő -, naturalista vendettája viszont izgalmas perceket kínál. A többszörösen is összeollózott támadássorozatok sem túl erede­tiek, összességében mégis egy di­cséretes krimi-thrillerhez lehet szerencsénk. (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom