Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-19 / 266. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 19. www.ujszo.com 14 IZVILÁG Az evolúció malmai lassan őrölnek, a paleo étrend követői szerint együk azt, amit barlanglakó őseink: sok sovány húst, diót, friss gyümölcsöket és zöldségeket Egy új étrend-trend: a paleolit konyha A paleolit vagy röviden paleo étrend alig egy évtizede az Egyesült Államokból indult hódító útjára. Ma már vannak, akik számára a paleolit táplálkozás életstílus, egy újfajta életszemlélet. ISMERTETÉS A paleolit táplálkozás hátterében az a tudományos hipotézis áll, hogy táplálkozási szükségleteink mintegy ötszáz generációval korábban alakultak ki, és lényegében ma is azonosak kőkori barlanglaké elődeinkével. Ennek az oka, hogy az evolúció igen lassan halad előre, az emberiség óráján tízezer év alig két másodpercnek felel meg. Mi szól mellette? Az egészséges táplálkozás evolúciós megközelítésének csírái kutatói körökben már a hatvanas években megjelentek, majd a nyolcvanas évek közepén kaptak nyilvánosságot. 2002-ben jelent meg Loren Cordain professzor Paleolit táplálkozás, avagy hogyan fogyjunk és legyünk egészségesek Paleolit éléskamra A paleolit étrend ugyan nem ördöngösség, de némi némi változtatást azért eszközölnünk kell a megszokott bevásárlólistánkban és éléskamránk tartalmában: ♦ tej helyett víz ♦ tejföl helyett mértékkel zabtejszín ♦ cukor helyett nyírfacukor, sztívia vagy méz ♦ liszt helyett mandula-, dió-, mák-, kókuszreszelék ♦ étolaj helyett kókuszzsír ♦ húsok, halak ♦ rengeteg zöldség és gyümölcs a nekünk rendeltetett élelmiszerek fogyasztásával című könyve, amely az első lépés volt a paleolit táplálkozás népszerűsítésében. Cordain szerint a „paleo emberek” szervezetében megfelelő az omega-3 és az omega-6 zsírsav aránya, amely megakadályozza a krónikus szívbetegségek kialakulását. A könyv részletezi a magas keményítőtartalmú szénhidrátoknak a vércukor és inzulin szintjére gyakorolt pusztító hatását is. „Őseink szikárak, fittek voltak, mentesek mindenféle szívbetegségtől és egyéb kóroktól, amelyek a nyugati országok lakosait gyötrik” - írta a szerző, majd hozzátette: „Nézzünk most magunkra! Mi lett belőlünk! Túl sokat eszünk, ráadásul a nem megfelelő ételeket, és elhíztunk.” A paleolit étrend vonatkozásában az első maMi szól ellene? gyár nyelvű könyv tavaly jelent meg Szendi Gábor tollából. A könyv címe: Paleolit táplálkozás - A nyugati életmód és a civilizációs betegségek. Mit ettek halászó, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató kőkorszaki barlanglakó felmenőink? Étrendjük sok sovány húst, diót, friss gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazott. Gabonát, sót, cukrot, hüvelyes növényt, tejet és tejterméket nem fogyasztottak. A paleolit étrend kialakulása megelőzi a mezőgazdaság térhódítását, vagyis azt az időszakot, amikor őseink felhagytak a vadá- szó-gyűjtögető életmóddal és letelepedtek. A paleolit étrendet követők szerint kb. tízezer évvel ezelőtt ez a fordulat teremtette meg a puhány, tévéképernyő előtt gubbasztó, valamit mindig majszoló, egyre túlsúlyo- sabb embertípust. A paleolit táplálkozás lényege: sovány húst, tenger gyümölcseit, mindenfajta gyümölcsöt, keményítőt nem tartalmazó zöldségeket és magokat (az amerikai vagy földimogyoró kivételével) kell fogyasztani. Kerülni kell a hüvelyeseket, a tejet és tejtermékeket (kivétel a kemény sajt), a gabonát és gabonaszármazékokat (a kenyeret és a tészA paleolit étrend divatjának terjedésével párhuzamosan természetesen megszólaltak a szkeptikusok is. Jeles szakemberek ajánlanak néhány megfontolandó tényt az „új kőkorszakiak” figyelmébe. Szerintük az első problémát az jelentheti, hogy a paleoliti- kum emberének élettartama a fele volt a mai átlagos életkornak, ezért nem tudhatjuk, hogy egy nem kőkori táplálkozás következtében milyen betegségek jelentkeztek volna körükben. További nehézséget okoz, hogy az életmódbeli és a környezeti tényezők is egészen mások voltak, hiszen nem volt környezetszennyezés, lea1 .vegoszennye- zés, és a stressz sem olyan fokon és formában jelen meg az emberek életében, mint manapság. Az elhízást tekintve elmondható, hogy a pa- leolitikum embere sokkal többet mozgott, mint ma élő kései utóda. Az energiabevitel egyenlő volt az energialeadással, napjainkban azonban ez már nem így van - az elhízás megjelenése ennek a következménye. A magas állati eredetű fehér- j e b e v i t e 1 egyébként több betegség előfordulásában is szerepet játszhat: cukorbetegség esetén megnő a vesekárosodás veszélye, a genetikailag krónikus veseelégtelenségre hajlamos egyéneknél pedig ez a tényező is elősegítheti a betegség kialakulását. A kösz- vényt a történelmi korokból is- meijük: a betegség köztudottan az uralkodó osztály körében fordult elő, és manapság már kimutatható az összefüggés a túlzott mennyiségű állati eredetű fehérje- fogyasztás és a betegség megjelenése között. A paleodiéta szószólói a gabonafogyasztás elleni érvként a lisztérzékenységet is felhozzák, azonban az időtávlatokat tekintve ez az érv is sántít. Őseink már 23 ezer éve ismerték a vadárpátés készítettek belőle kenyeret. Ez azt jelenti, hogy az emberiség sokkal korábban találkozott a gabonafélékkel, mint ahogy a gabonafélék termesztése elkezdődött. Napjainkban a gabonafélék a fő rostforrásaink, bevitelük pedig még mindig nem éri el javasolt mennyiséget. Ugyancsak az érvek között szerepel, hogy a csontritkulás a pa- leolitikumban szinte nem fordult elő. Ennek oka azonban nagyrészt az élethosszban és az életmódban (fizikai aktivitás, szabad levegőn tartózkodás) keresendő, nem pedig a táplálkozásban. A mai kor emberének javítani kell a kalciumbevitelén, amit a tej-és tejtermékek fogyasztásával tudunk elérni, (r-om) taféléket), a burgonyát, a cukrot, minden édességet és a készételeket. Nos, ezek a drákói szabályok - amelyeket természetesen nem kell vallásos áhítattal betartani, csak igyekezni kell minél jobban megközelíteni.
