Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-03 / 253. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 3. Kultúra 9 (Jozef Marčinský felvétele) Az ifjabb Foscari szerepében László Boldizsár Verdi korai operája, A két Foscari első ízben szerepel a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház műsorán Ritkán hallható, érdekes produkció Először tűzte műsorára Verdi korai operáját, A két Foscarit a Szlovák Nemzeti Színház. A Byron azonos című drámája alapján ké­szült mű ősbemutatója 1844-ben volt a római Te- atro Argentínában. VOJTEK KATALIN Verdi legpolitikusabb operája - így jellemezte A két Foscarit Mari­án Chudovský rendező. A zene­szerző eredetileg Velencének szánta a La Fenicében bemutatott Ernani nagy sikere után, de a ve­lenceieknek nem tetszett, hogy történelmüknek épp ez a sötét epi­zódja elevenedjen meg a színpa­don. Nem csoda. Sötét intrikák, politikai gyilkosságok, egy kis lét­számú, de óriási hatalommal ren­delkező klikk hátborzongató gát­lástalansága jellemezték a Fosca- riak korát. Semmi új a nap alatt, mondhatnánk. Annál is inkább, mivel a valóban megtörtént eset egy vesztegetési botránnyal kez­dődött. Foscari dózse fiának aján­dékkal kedveskedtek egy idegen állam követei, és ó volt olyan bo­tor, hogy elfogadta. Ez főben járó bűnnek számított, és valószínűleg előre kitervelt provokáció volt a dózse diszkreditálására. Jacopo Foscari örülhetett, hogy „csak” száműzetésre ítélték, és ezen - anélkül, hogy ne keveredett volna maga is a hazaárulás gyanújába - az apja sem tudott változtatni. Még nagyobb hibát követett el, amikor a Velencével rivalizáló Mi­lánó urához fordult, járjon közbe érdekében, hogy engedjék haza a száműzetésből. Hazahozták, val­latták, megkínozták - ezt apja is köteles volt végignézni -, és örö­kös száműzetésre ítélték. Előzőleg már hazahozták egyszer, és ugyan­így jártak el vele, mivel azzal vá­dolták, hogy az ő megbízásából tették el láb alól apja politikai rivá­lisát. Hiába tett vallomást halálos ágyán évek múltán az igazi tettes, Jacopo már nem térhetett haza, meghalt a száműzetésben. Meg­tört apját lemondatták, noha elő­zőleg két ízben elutasították ön­kéntes lemondását. Az öreg Fosca­rit akkor vitte el egy szívroham, amikor megszólaltak az utódja be­iktatásátjelző harangok. A színpadi és a valós történések mögött egy féltékeny ellenlábas, Loredano szenátor (Ján Galla) áll. Verdi, aki későbbi operáiban olyan csodálatosan tudta zeneileg jellemezni az intrikusokat, alig szólaltatja meg őt, noha szinte folyton ott látható a színen, néha akkor is, amikor ez egyáltalán nem indokolt. Amennyire fizikai­lag jelen van, annyira nincs jelen zeneileg. Az idősebb Fiesco zenei portréja viszont már a nagy jel­lemábrázoló erővel megjelenített későbbi Verdi-figurákat vetíti elő­re. A kényelmetlenül magas fekvésű szólamok, a szopránokat a magasságoknál is jobban próbá­ra tevő mély hangok, a mai fülnek semmitmondónak, feleslegesnek ható koloratúra-kadenciák - ezek azok a korabeli kötelező operai közhelyek, amelyeket Verdi na­gyon gyorsan kinőtt, de amelyek megnehezítik a mű előadását. Nem könnyű megfelelő énekese­ket találni, és ez érződött az októ­ber 22-i premieren is. A Jacopo fe­leségét, Lucrezia Contarinit alakí­tó Jolana Fogašová csodálatos biztonsággal mozog az exponált magas hangok birodalmában, fö­lényesen képes túlszárnyalni a tuttikat, de a középső és még in­kább a mély regiszterben már nem volt mindig kifogástalan. Ugyanez mondható el, de fordítva a Jacopót éneklő rokonszenves mexikói tenoristáról, Rafael Al- varezról: nagyon szép színű, telt, hajlékony a középregisztere, sok érzéssel énekel, indulat hevítette kitörései hitelesek, de a magas hangoknál érezni egy kis bizony­talanságot. A legjobb vokális tel­jesítményt a Foscari dózsét alakí­tó brazil vendégénekes, Migue- langelo Cavalcanti nyújtotta. Öröm hallani ilyen magvas, hódí­tó hanganyagot, mint az övé, szí- nészileg is kitűnően éreztette a fi­gura súlyát. Marián Chudovský rendezőnek sikerült történéssel megtölteni a statikus állóképeket. Egy-egy megoldásán - pl. a táncosok foly­tonos jelenlétén, a történések mozgásos „illusztrálásán” - lehet vitatkozni, de alapvető koncepció­jának létjogosultsága - hogy a kö­zönség minél intenzívebben élje át a zenét és a drámát - nem vitatha­tó. Mértéktartóak, stílusosak és hatásosak Jozef Ciller díszletei és Peter Čanecký jelmezei. Friedrich Haider remekül kézben tartotta, ha kellett, szárnyalásra késztette a zenekart. A zenei betanítást végző osztrák vendégkarmester tökéle­tesen otthon van a korai Verdi- operák világában, ahol zenekari hangzásban a kevesebb néha töb­bet jelent. Külön dicséretet érde­mel a szépen éneklő férfikar és Šárka Ondrišová invenciózus ba­lettkoreográfiája. Ritkán hallható, érdekes produkcióval bővült a po­zsonyi operaház repertoárja, akik szeretik Verdit, bizonyára nem hagyják ki A két Foscarit. _________________RÖVIDEN Folytatódik a Kor-zár turnéja Nagymegyer/Dunaszerdahely. Folytatódik, s a héten újabb állomásaihoz érkezik a Kor-zár zenekar Az én falkám című, 2010-es turnéja. Az együttes november 5-én, 18 órakor Nagy- megyeren, a városi művelődési központban, november 6-án, 19 órakor pedig Dunaszerdahelyen, a városi művelődési központ­ban lép közönség elé. (ú) Weimarban forgat Szabó István Weimar. Helen Mirren és Martina Gedeck főszereplésével a németországi Weimarban forgatja tovább Szabó Magda Az ajtó című könyvklasszikusának német-magyar koprodukcióban készü­lő filmfeldolgozását Szabó István rendező. A forgatás németorszá­gi szakasza a Weimar közelében fekvő Hopfgartenben vette kezde­tét. Szabó Istvánt lenyűgözte a falu temploma, amely „a regényhez hasonlóan tisztán és érthetően épült”. A hatmillió euróból készülő film a tervek szerint 2011 első felében kerül a mozikba. A stáb a németországi munkálatok után visszatér Magyarországra. (MTI) A King's Speech nyolc jelölése London. A Colin Firth főszereplésével készült The King's Speech című dráma kapta a legtöbb jelölést a független filmeket jutalmazó brit díjra, a British Independent Film Awards-ra. A dadogással küzdő VI. György királyról szóló alkotás nyolc kategóriában ver­seng az elismerésért. Az Oscar-esélyesként is emlegetett mű töb­bek között a legjobb független film, a legjobb rendező, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő, valamint a legjobb női mellékszereplő kategóriájában kapott jelölést. Rendezőként Tom Hooper izgulhat, míg Firth mellett férfi mellékszereplőként Georffrey Rush és Guy Pearce, a női mellékszereplők között pedig Helena Bonham Carter reménykedhet a díjban. (MTI) A művész belső világa a számítógépes grafikákon (A szerző felvétele) December 5-ig látható Dušan Solčány kiállítása Harmónia és hangulat MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Ismét tárlatnyitót tartot­tak a Löffler Béla Múzeumban. Ezúttal Dušan Solčány mutatko­zik be számítógépes grafikáival. A kiállítást december 5-ig lehet megtekinteni. Solčány 12 éves korában kez­dett rajzolni Feld Lajos vezeté­sével. 24 évesen az ország legfi­atalabb monumentalistái közé tartozott. Pályáját egyértelműen befolyásolta a párizsi Modem Művészetek Galériájában tett lá­togatása. Solčány az Állami Színház számára kosztümöket is tervezett. „Nem aszerint dolgozom, amit látok, hanem aszerint, hogy a lá­tottak alapján mit érzek” - idézte a képzőművészt Éva Gottliebová, a tárlat kurátora. A Löffler Béla Múzeumban most kiállított szá­mítógépes grafikák hűen tükrözik ezt a felfogást. Dušan Solčány al­kotásai hangulatokat ragadnak meg. Zenés színházi felvételekkel és életrajzi filmekkel ünnepli Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját november 4-e és 7-e között a Magyar Televízió A legismertebb operák AJÁNLÓ Zenés színházi felvételekkel és életrajzi filmekkel ünnepli Erkel Ferenc születésének 200. évfor­dulóját a Magyar Televízió. A Himnusz zeneszerzőjének legis­mertebb operái mellett az Opera­ház ünnepi előadását is közvetíti november 7-én az MTV. November 7-én ünnepeljük Er­kel Ferenc születésének 200. év­fordulóját. A 19. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége, a verbunkos muzsikára épülő ma­gyar nemzeti opera megteremtője nemcsak a magyar zenei élet meg­teremtésében játszott meghatáro­zó szerepet. Operái nélkül egy 20. századi műfaj, a zenés tévészínház indulása is elképzelhetetlen lett volna. A zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus szü­letésének évfordulóját legismer­tebb operái, a Bánk bán, a Hunyadi László, illetve a Névtelen hősök te­levíziós feldolgozásainak vetítésé­vel ünnepli november 4-e és 7-e között a Magyar Televízió. A bi- centenárium alkalmából egy Er­kelről készült játékfilmet, illetve a Magyar Állami Operaház ünnepi Bánk bán-előadásának felvételét is műsorra tűzi az MTV. Az ünnepi műsorkínálat az Er­kel Ferenc - Élet és életmű című dokumentumműsorral indul no­vember 4-én. (MTV) Jelenet a Névtelen hősökből Műsorkínálat November 4., 16.20, m2 Erkel Ferenc - Élet és életmű November4., 20.30, m2 Bánk bán November 7., 15.00, m2 Névtelen hősök November 7., 16.05, ml Erkel November 7., 20.30, m2 Hunyadi László November 7., 22.20, m2 Erkel (ismétlés) November7., 23.05, ml Bánk bán (aMagyarÁllami Operaház előadása) November 11.,21.25, m2 Bánk bán (ismétlés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom