Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-18 / 265. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Kődobálás Athénban Athén. Megemlékező felvonulás volt tegnap Athénban az 1973-as, levert diáklázadás évfordulóján; fiatalok egy kis csoportja közben kövekkel dobálta meg a rendezvényt biztosító rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A diáklázadás az 1967-1974 között uralkodó katonai junta ellen irányult, de kegyetlenül elfojtották, és még ma sem tudni pontosan a halálos áldozatok számát. A szerdán felvonuló, mintegy hatezer ember a gazdasági válság miatt a megszorítások ellen is tiltakozott jelszavaival. (MTI) Izrael írásos garanciákat vár Jeruzsálem. Izrael azt várja az amerikai kormánytól, hogy írásban fogalmazza meg azokat a garanciákat, amelyeket arra az esetre ígért, ha Jeruzsálem vállalja a telepbővítések újabb, 90 napos felfüggesztését a megszállt területeken. Az építkezések befagyasztásáról szóló javaslatot Netanjahu miniszterelnök tegnap tervezte elfogadtatni kormánya biztonsági kabinetjével, de ez az ülés meghatározatlan időpontra eltolódik - közölte egy jeruzsá- lemi forrás. Szerinte az késlelteti az amerikai javaslatok végleges megfogalmazását, hogy a palesztin fél ellenzi Washington bizonyos szóbeli ígéreteit, amelyeket az amerikai külügyminiszter Netanjahunak tettamúlthéten. (MTI) Az Interpol segítségét kérik Belgrád. Az Interpol segítségét kéri Szerbia Ratko Mladics háborús bűnökkel vádolt volt bosznia szerb katonai parancsnok elfogásához - írták a szerdai belgrádi lapok. Segítséget kértünk Mladics és a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött, még szökésben levő másik feltételezett háborús bűnös, Goran Hadzsics megtalálásához-mondta Ivica Dacsics szerb miniszterelnökhelyettes, belügyminiszter, miután Lyonban tárgyalt a nemzetközi rendőri szervezet főtitkárával. (MTI) A különadó új szabályai Budapest. A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és ön- kormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem teljed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni. Az Országgyűlés 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, módosításáról szóló törvényjavaslatot. (MTI) A thaiföldi hatóságok kedden adták ki Viktor Butot, a hírhedt orosz fegyverkereskedőt New Yorkban a halál kufára New York. EgyNewYorkmelletti repülőtéren landolt helyi idő szerint kedd este a halál kufára néven is ismert hírhedt orosz fegyverkereskedőt, Viktor Butot szállító repülőgép. A fegyverkereskedőt a manhattani szövetségi börtönbe szállították, ahol olyan ismert'fegyencek raboskodnak, mint a 150 évre elítélt hírhedt csaló, Barnard Madoff, vagy az egyiptomi Omar Abdel-Rahman sejk, akit életfogytiglanra ítéltek, mert összeesküvést szőtt öt New York i helyszínen történő robbantásra és az egyiptomi elnök meggyilkolására. A thaiföldi hatóságok hosszas jogi eljárás után kedden adták ki Butot az EgyesültÁllamoknak, ahol azzal vádolják, hogyszámos afrikai, dél-amerikai és közel-keleti konfliktusövezetbe, valamint diktátoroknak szállított illegálisan fegyvert, valamintpénzmosást és csalást követett el, amelyekért összességében akár életfogytig tartó börtön- büntetésre is ítélhetik. (MTI) A szovjet légierő egykori tisztjét 2008 márciusában fogták el a thai fővárosban, miután magukat kolumbiai gerillavezéreknek kiadó amerikai ügynökök lebuktatták (ČTK/AP-felvétel). Görögország nem teljesíti megfelelően a hitelmegállapodást, késhet a milliárdos segély Írország ma tárgyalásokat kezd Dublin/Brüsszel. Az ír pénzügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy közös euróövezeti és IMF-kül- döttség érkezik Írországba, amely mától a Dublinnak nyújtandó esetleges közös hitelprogramról kezd hivatalos tárgyalásokat. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Írország együttműködést ígért azoknak az intézkedéseknek a meghatározásában, amelyek segíthetik a nehéz helyzetben levő ír bankágazatot, és végső soron akár az ország megsegítéséhez vezethetnek. Mint arról a BBC brit köz- szolgálati társaság korábban beszámolt, az ír kormány képviselői már előkészítő tárgyalásokat kezdtek uniós illetékesekkel, és csak az a kérdés, hogy Dublin mikor kér hivatalosan támogatást az európai pénzügyi stabilitási keretből (EFSF). A BBC szerint Írországnak 60 és 80 milliárd euró közötti összegre lenne szüksége. A Reuters hírügynökség szerint Dublin 45 és 90 milliárd euró közötti összeget igényelhet, attól függően, hogy a bankrendszer megszilárdítására is igényel-e támogatást az uniótól. Az euróövezeti pénzügyminiszterek kedden állapodtak meg arról, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank közös küldöttsége ma Dublinban kezd tárgyalásokat, s megvizsgálja, milyen intézkedésekre lenne szükség, ha az ír kormány végül úgy dönt, mégis segítséget kér. Görögország a tervezettnél később, december helyett legkorábban 2011 elején kaphatja meg a 110 milliárd eurós kölcsön következő részletét, mert nem teljesíti megfelelően a hitelmegállapodást - mondta tegnap az euróövezeti pénzügyminiszterek döntését ismertetve az osztrák szaktárca vezetője. Az Európai Bizottság (EB) ugyanakkor közölte, hogy a folyósítást eleve 2011 januárjára tervezték, az athéni kormányzat pedig bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még idén átutalja az ígért összeget. Josef Proli osztrák pénzügyminiszter szerint a brüsszeli miniszteri értekezleten azért döntöttek a folyósítás késleltetéséről, mert nem teljesülnek a görög állam- háztartás bevételi tervei, vagyis elmaradás van az adóbevételeknél. Kereskedők szerint Proli bejelentése az államkötvénypiacon tovább növelte a nyomást az euróövezet perifériájának papírjaira, amelyek egyébként is megszenvedik az ír válság hatását. „Meg kell állítani az ír járványt” London. Meg kell állítani az „ír járványt”, mert ha átterjed valamelyik nagyobb euróövezeti tagállamra, főleg Spanyolországra, a válság kezelhetetlenné válhat - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozásához időzített helyzetértékeléseikben. Egyes citybeli vélemények szerint Írország megsegítése után sem zárható ki az euróövezet felbomlása. (MTI) Leghamarabb jövőre? Nincs uniós megállapodás a költségvetésről Brüsszel. Nem állapodtak meg az Európai Unió tagországai az Európai Parlamenttel az EU jövő évi költségvetéséről a hétfőn éjfélkor lejárt határidőig. Az Európai Bizottságnak most új költség- vetési tervezetet kell benyújtania, s ennek szabályszerű átfutása minden valószínűség szerint áthúzódik a jövő évre. Megegyezés hiányában január 1-jétől minden hónapban az idei évi költségvetés egy tizenketted része költhető el. Ez az összeg nem teszi lehetővé például az EU új diplomáciai szolgálatának működését, és nincs pénz a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor finanszírozására sem. Újra jelölteti magát? Sarkozy még nem döntött Párizs. Nicolas Sarkozy még nem döntötte el, hogy újra jelölteti- e magát a következő, 2012 tavaszán esedékes elnökválasztáson. A francia államfő erről kedd esti tv-interjújában beszélt, amelyet annak kapcsán adott, hogy két nappal ezelőtt átalakította jobbközép kormányát. Azt viszont elárulta, hogy feltehetően a jövő év második felében dönt majd esetleges jelöltségéről. Sarkozy azt is elmondta, hogy a most kinevezett kormányt szeretné megtartani az elnökválasztásig. Az új kabinet fő feladataiként jelölte meg az adóreformot és az öregségi juttatások rendszerének átalakítását. Az elnök a stabilitás szükségességével indokolta, hogy a három és fél éve a kormányt irányító Francois Fiiiont megtartotta a miniszterelnöki tisztségben. Sarkozy megerősítette: a G20-ak november 12-én kezdődött soros francia elnökségének egyik fő célja egy új nemzetközi monetáris rendszer létrehozása. „Nem folytatható ez a monetáris rendetlenség” - fogalmazott. (MTI) A német belügyminiszter óva intett a pánikkeltéstől Fokozott terrorveszély MTl-JELENTÉS Megegyezés a cseh fővárosban Nagykoalíció irányíthat MTI-HÍR Berlin. A német kormány információi szerint terroristák a hónap végére merényletet terveznek az ország területén, ami „új helyzetet“ teremt a veszélyeztetettség szempontjából. Erről Thomas de Maizie- re szövetségi belügyminiszter adott tájékoztatást tegnap a tárca épületébe összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón. Az információt Berlin egy külföldi titkosszolgálattól kapta. A miniszter utasítást adott a határok fokozottabb őrzésére és a repülőterek, pályaudvarok szigorúbb ellenőrzésére. Ennek köszönhetően ezentúl több és a megszokottnál jobban fölfegyverzett rendőr lesz jelen a nevezett objektumok területén és az utcákon. De Maiziere hangsúlyozta: a német hatóságok jól felkészültek a fokozott terrorveszélyre. „Nem hagyjuk megfélemlíteni magunkat, a nemzetközi terrorizmus nem korlátozhat bennünket sem mindennapi életünkben, sem a szabadságon alapuló kultúránkban” - hangoztatta. Egyúttal óva intett a pánikkeltéstől. A ZDF televízióban megszólaltatott terrorizmus-szakértő, Elmar Thevessen emlékeztetett arra: már a nyár eleje óta voltak jelei annak, hogy terrorista csoportok merényletet hajthatnak végre Nyugat-Eu- rópában, illetve Németországban. Az utóbbi hetekben újabb értesülé- sekjutottak az illetékes szervek birtokába, s az egymással egybevágó információk arra késztették a belügyminisztert, hogy megossza ezeket a lakossággal, és fölkészítse az embereket a megváltozott helyzetre. Thevessen szerint a legfrissebb konkrét jelzés az amerikai hírszerzéstől (CIA) érkezhetett, és arra hívta fel a németek figyelmét, hogy országukban egy terrorista sejt merényletet készül végrehajtani november végén vagy december elején. A hírszerző szervek értesülései nem zárják ki, hogy a tervezett németországi akcióval párhuzamosan a szóban forgó terror- csoport más nyugat-európai államok területén is merényietek elkövetésére készül. Biztonsági kockázat Gondok a START ratifikálása körül Washington. Egy kulcsfontosságú republikánus szenátor kellet- lensége miatt veszélybe került az orosz-amerikai fegyverzetellenőrzési egyezmény idei ratifikálása, Joe Biden amerikai alelnök pedig arra figyelmeztetett, hogy a kudarc nemzetbiztonsági kockázatokat vetne fel. Jón Kyl - aki a republikánusok részéről kulcsszerepet vállalt az egyezményről a Fehér Házzal folytatott tárgyalásokban - kedden közleményében a kormányzat tudomására hozta: egyéb feladatok, illetve az új START-egyezménnyel és az Egyesült Államok nukleáris haderejének korszerűsítésével kapcsolatos viták miatt nem hiszi, hogy a szenátusnak idén még lesz ideje a szerződés ratifikálására. Kyl bejelentése után Joe Biden arra figyelmeztetett, hogy a kudarc fenyegetést jelentene az ország nemzetbiztonságára nézve, nem működne a fegyverzetellenőrzési rendszert, amely révén az Egyesült Államoknak rálátása van az orosz hadászati fegyverarzenálra. (MTI) Prága. Polgári demokrata-szociáldemokrata nagykoalíció fogja irányítani a cseh fővárost a következő 4 évben. A jobboldali Polgári Demokratikus Pártés a baloldali Cseh MTI-HÍR Berlin. A német kormány kitart a nyugdíjkorhatár fokozatos fölemelése mellett: tegnapi -ülésén jóváhagyta a munkaügyi miniszter jelentését az idős korú munkavállalók helyzetéről. Ursula von der Le- yen adatai szerint az utóbbi tíz évben csaknem a kétszeresére emelkedett azoknak az aránya, akik 60 éves koron túl is munkaviszonyban álltak. Míg 2000-ben az arány 19,9 százalék volt, addig tavaly elérte a 38,4 százalékot. A tendencia további emelkedést mutat - hangsúlyozta von der Leyen. Jelentésének Szociáldemokrata Párt keddre virradóra egyeztek meg a koalícióban. A két párt az októberi helyhatósági választásokon a 2. és a 3. helyen végzett, s megállapodásukkal kiütötték a nyeregből a választások győztesét, a jobboldali TOP 09 pártot. indoklásában rámutatott: a korhatár fölemelésének két alternatívája van. Vagy csökkenteni kell a nyugellátások összegét, vagy föl kell emelni a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék mértékét. Szerinte egyik sem járható út, ráadásul a nemzedékekközötti igazságosság is azt diktálja, hogy emelkedjék a korhatár. Az ellenzék és a szakszervezet részéről hangoztatott bírálatok dacára a kormány kitart az előző nagykoalíció (CDU/CSU-SPD) által jóváhagyott nyugdíjreform mellett. Ennek értelmében 2012-től 2029-ig fokozatosan 65-ről 67 évre emelkedik a korhatár. A német kormány kitart a nyugdíjreform mellett Fokozatosan 65-ről 67 évre
