Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-03 / 253. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 3. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZAVA Nincs munkaköri leírásuk azoknak a rendvédelmi dolgozóknak, akiket a szeptemberben működésbe lépett Terrorelhárító Központba (TK) rendeltek - írta a Népszava. A TK látja el Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök személyi védelmét, a többi védelmi feladat a biztosítást korábban teljes körben végző Köztársasági Őrezrednél maradt. A lap úgy tudja, hogy a TK állományába a rendőrség minden szervének kötelessége volt átengedni bármely beosztottat, technikai eszközt, sőt ingatlant, melyet a miniszterelnökséghatáskörébe tartozó, az ORFK-tól független, önállósult rendőri központ parancsnoka igényelt. (MTI)- Bevallom, pártunk olyan felkészületlen volt a kormányzásra, mint az útkarbantartók télen a havazásra. (Peter Gossčmyi rajza) A parlamenti választásokon egyedüliként induló SRK kevesebb mint 7000 szavazatra bizonyult érdemesnek Partvonalon a romák - de meddig? Szűk egy hónappal az ön- kormányzati választások előtt ismét bizonyosak lehetünk benne, hogy a roma nemzetiségű állampolgárok nem fogják érdemben befolyásolni a voksolás kimenetelét - ahogy Magyarországon sem tették. RAVASZ ÁBEL A hivatalos adatok szerint kevesebb mint kétszázaléknyi, a valóságban azonban akár ennek ötszörösét is kitevő romák megközelítőleg akkora létszámot képviselnek az országban, mint az immár három ciklus során kormánypártot adni képes szlovákiai magyarság - azonban a parlamentbe nem csak, hogy roma etnikai párt, de még magát romának valló képviselő sem jutott be. A jelenség egyik okaként a romák nemzeti integrációjának elmaradása jelölhető meg: nem jött létre az a fajta kisebbségi közszféra és elit, mely az itteni magyarokat jellemzi. Egy másik problémakört jelent a romák legjobb esetben is részleges integrációjából fakadó politikai érdektelenség, mely megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi az érdekalapú mobilizációt. Ezeket a problémákat tovább tetézi az eleve kétes legitimitású roma politikusok közötti megosztottság. Az önkormányzati választásokon a Roma Koalíció Pártja (SRK) és Szlovákiai Roma Kezdeményezés (R1S) egyaránt harcba száll, előbbi 2400, utóbbi 500 képviselő- jelöltet tudott kiállítani, a polgár- mesteijelöltek száma pedig 64 és 57. 2006-ban az akkor egyedüli roma etnikai pártként induló RIS 6 polgármesteri helyet tudott begyűjteni (az MKP 215-öt), melyhez csak 36 képviselő járult (az MKP itt 1952 helyet fogott meg). Az idei parlamenti választásokon a szintén egyedüliként induló SRK kevesebb mint 7000 szavazatra bizonyult érdemesnek, ami 0,27%-os támogatottságot jelent. A párt még a legmagasabb arányú roma populációval rendelkező járásokban sem tudott a parlamenti küszöb közelébe kerülni, a két legjobb eredményt Kisszebenben (Sabinov - 3%) és Rimaszombatban (2%) sikerült produkálnia. Mivel két, nullához közeli eredményről beszélhetünk, kijelenthető hogy a két párt egyidejű (és közel sem barátságos viszonyú) indulása lehetetlenné teszi az érvényesülést az eleve nehéz politikai helyzetben levő alaku- latokszámára. A nem működő autonóm képviselet legitim alternatívája lehetne a roma jelöltek indítása a többi párt listáján — ilyen módon került például az Európai Parlamentbe a Fidesz színeiben Járóka Lívia. A 2010-es szlovákiai parlamenti választásokon ezt a modellt a Híd vállalta fél, mely négy roma politikusnak adott helyet a listáján. A pozíciók azonban korántsem voltak befutó helyek, a lista közepe felé osztották ki, így nem meglepő módon a négy jelölt egyike sem jutott be, még az intenzív házalást folytató, a 42. helyen induló Peter Pollák sem. Nehéz megmondani, hogy a Hídnak ez a projektje mennyire volt komoly - az, amilyen sebességgel a párt „továbbadott” a romaügyeken a koalíciós tárgyalásokon az SaS javára, legalábbis megkérdőjelezi a párt romák felé kinyilvánított szándékainak őszinteségét. (A többi párt még a szavak szintjén sem próbálkozott ilyesmivel tartósabban.) Nem meglepő tehát, hogy a szlovákiai politikai pártok helyi szervezetei a romákra gyakran tekintenek úgy, mint olcsó pénzért mozgósítható tartalékbázisra. A szavazatvásárlás kérdése minden egyes voksoláskor felmerül: elég csak az elmúlt ciklus során üggyé váló kassai, krasznahorkaváraljai vagy dunaszerdahelyi esetekre gondolni. Éppen ezért az sem volt meglepő, amikor október végén három kassai főpolgármester-jelölt (Kazimír, Knapík és Raši) közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy egy magatartáskódex betartásával próbálnak szembeszállni ezzel a tendenciával. Az ilyen kezdeményezések ellenére biztosra vehető, hogy szavazatvásárlások idén novemberben is akadnak. A jelenlegi pártok cinikus igno- ranciáját és a roma politikusok eredménytelenségét a demográfiai nyomás írhatja felül. Ahogy a romák száma egyre nagyobb a populáción belül, egyre nagyobb az a „díj” is, amit az őket sikeresen megszólító kaphat a szavazásokon- egy közel 10%-ot megszólító párt az idei választásokon is királycsináló lehetett volna. A kérdés az, megengedheti-e magának a nem populista, pragmatikus politikai oldal, hogy a jelenlegi status quo fennmaradásában bízva továbbra sem próbálja őszintén és teljes erőbedobással az urnákhoz szólítani a roma kisebbséget. Véleményem szerint nem, a populista oldal a nemzeti retorika enyhe visszafogásával és gazdasági kedvezmények ígéretével látszólag aránylag könnyen meg tudná szólítani a roma szavazókat. A populizmust 2010-ben is csak a mérsékelt politikai erők legszélesebb spektrumának kényszerű koalíciójával sikerült legyűrni. Sikerülhet ez négy vagy nyolc év múlva a romák valódi politikai integrációja nélkül? A szerző a Publicus Slovensko vezető kutatója Koszacsov azt is kijelentette, hogy a „Kuril-szigetek körüli területi kérdés nem létezik" Oroszország hatalmi törekvései Ázsiában MT1-HÁTTÉR A II. világháború óta először utazott orosz vezető az elhagyatott Kuril-szigetekre, amelyeket Oroszország mellett Japán is a magénak tart. Dmitrij Medvegyev orosz államfő a tokiói figyelmeztetések ellenére hétfőn kereste fel a Japántól 16 kilométerre található Kunasir-szigetet. Oroszország ezzel azt üzente Japánnak: a sziget- országnak Kína példáját kell követnie, ha megegyezést keres Moszkvával. „Medvegyev látogatása átfogó stratégia része, melynek célja, hogy Oroszország megerősítse helyzetét Ázsiában, és hangsúlyozza, hogy az ország ázsiai hatalom, és az is kíván maradni” - mondta Fjodor Lukja- nov lapszerkesztő. Moszkva és Peking viszonya sosem volt még ilyen jó. Ez annak is köszönhető, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő szorgalmazza, egyre több olajat és gázt szállítsanak a kínai gazdaságnak. Putyin 2004-ben beleegyezett abba, hogy Oroszország visszaadja Kínának a hetven évvel azelőtt elfoglalt Jinlong-szigeteket és a Hejhsziace-szigetek felét. Egy kimutatás szerint míg Oroszország és Japán kereskedelméből csupán 13,6 milliárd dollár folyt be 2010 első nyolc hónapjában, a kínai gazdasági kapcsolatok volumene jóval több mint kétszer akkora volt. Kína, amely az EU után Oroszország második legnagyobb kereskedelmi partnere, 2009-ben 25 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosított az orosz állami vállalatoknak. A Kuril-szigeteket, köztük a Japán által visszakövetelt négy délebbi szigetet a Szovjetunió 1945-ben foglalta el, mivel Sztálin úgy gondolta, ezt a jaltai konferencián az Egyesült Államok és Nagy- Britannia is jóváhagyta, cserébe azért, hogy a szovjetek is beszálltak a Japán elleni háborúba. Tokió 65 éve próbál nyomást gyakorolni a szovjet, majd orosz vezetőségre, hogy adják vissza a szigeteket, s ezzel többször kiváltotta Moszkva haragját. Oroszország a japán diplomáciát tartja felelősnek azért, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai nem mélyültek el jobban. Moszkva számára az utolsó csepp volt a pohárban, amikor októberben a japán külügyminiszter nyíltan figyelmeztette Medvegyevet, ne utazzon el a szigetekre az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet (APEC) találkozója előtt. Konsztantyin Koszacsov, a parlament külügyi bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Japán Moszkva minden közeledési szándékát „tévesen” a területi viszály megoldásának kérdésében tanúsított akaratgyengeségként értelmezte. Koszacsov azt is kijelentette, hogy a „Kuril-szigetek körüli területi kérdés nem létezik”, mivel a szigetek Oroszország elválaszthatatlan része. GLOSSZA Most kéne abbahagyni VERES ISTVÁN Érdekes belegondolni, mennyi mindent nem csinálnának egyes emberek, ha nem küszködnének megélhetési gondokkal. Némelyek ugyanis jó érzékkel megállapítják, mire van kereslet, aztán belekezdenek az adott tevékenységbe. Egy idő után pedig (ha nem az elején) nevetségessé válnak, aztán vagy keresnek maguknak más pénzforrást, vagy nem. Elton John a napokban bejelentette, nem ír több dalt. „Nem tudok leülni és megírni egy valamirevaló számot. Amikor 25 vagy 26 éves voltam, addig oké volt ez a dolog, de most már nem az”- számolt be műhelytitkairól a hatvanhárom esztendős énekeslovag. Elmondta azt is, hogy meglátása szerint a közönség már nem igazán akar egy új Elton John-albumot. A popsztár bölcs döntést hozott, amellett, hogy józanul felmérte a helyzetet, már rég összekeresett annyi pénzt, amiből eléldegélhet. Ezt a hozzáállást néhány hazai politikus is megfontolhatná. A Szlovák Nemzeti Párt oszlopos tagja, Rafael Rafaj a múlt héten kijelentette, Magyarországon kihalt a szlovák kisebbség. • Mire ők meg visszaüzenték, köszönik szépen, de nem vették észre, hogy kihaltak volna, és hogy Rafaj elmehet őket meglátogatni. Az SNS frakcióvezetője természetesen nem tesz ilyet, kapja ő a pénzét anélkül is. Mindenesetre ismét megmutatta, hogy pártját nem igazán érdeklik a Szlovákián kívül élő szlovákok, ellenkező esetben tudna róluk valamit. Ez egyébként az összes szlovák pártra jellemző, valahogy a határon túli szlovákokat egyiknek sincs kedve szárnyai alá venni. Az különben is irredenta szokás! Van itt elég magyar, akikre lehet mutogatni, azt a választók is jobban szeretik. Szlota János és Rafaj Ráfael ebből él, és ahogy az SNS szeptemberi kongresszusa megmutatta, egyikük sem tervezi a visszavonulást. A stabil öt százalékból elvegetálnak, új jelszavakat sem kell kitalálniuk. De ha már a magyarországi szlovákok szólnak be nekik, az bizony kínos. Tanulhatnának Elton Johntól. Ja, persze, ők még nem kerestek eleget. Slota épp néhány hete vallotta be, hogy semmije sincs. Borzasztó! JEGYZET Védekezni vagy sem? PÉTERFISZONYA A szakértők szerint a megfázásnak nincs hagyományos szezonja, bármikor megbetegedhetünk, ha kimelegedett testünket hőingadozásnak tesszük ki. A kórokozók - baktériumok és vírusok - a tanévkezdést követően elszaporodnak a gyerekközösségekben, az iskolákban, óvodákban, majd általuk fertőződnek meg a felnőttek. Akik ahelyett, hogy otthon gyógyulnának, megfertőzik környezetüket. Hiszen a náthát legtöbbször vírus okozza. Bár a járványügyi szakértők azzal nyugtatják a közvéleményt, egyelőre szó sincs náthalázjárványról, a december végén, januárban várható járványra mindenkinek fel kell készülnie. Méghozzá megelőző védőoltással. Azért is, mert számolni ke}l azzal, hogy egy új tulajdonságokkal rendelkező vírus (a tavaly pandémiát okozó H1N1 vírus variánsa) támad az emberre. Ezzel tisztában vannak az Egészségügyi Világszervezet szakértői, ezért az idei vakcina az influenza- vírus három különböző törzsét - A, B és H1N1 - tartalmazza. A WHO európai regionális irodája hat olyan elsődleges rizikócsoportot jelölt meg, amelyek esetében lényegesnek tartja az időbeni oltást. Elsősorban a krónikus szív-, tüdő-, anyagcsere- és vesebajokban, immunhiányos betegségben szenvedők, valamint az idősek, a várandósok és az egészségügyben dolgozók számára fontos, hogy a hármas komponensű szérum hatására szervezetük felkészülten várja a vírusok támadását. Szlovákiában az emberek alábecsülik a náthalázat és szövődményeit, tavaly a lakosságnak csupán 12 százaléka oltatta be magát. Talán azért is, mert a védőoltás ellenzői évek óta azzal riogatnak, hogy a szérum károsítja a magzatot, autizmust okoz, sőt, egy pozsonyi neurológus kijelentette, hogy az oltás egy betege halálát okozta. A mai napig nem számít, hogy állítását nem tudta bebizonyítani. Amikor néhány évvel ezelőtt egy brit orvos, Andrew Wakefield kifejtette, hogy kapcsolat van az autizmus és nem az influenza, hanem a kanyaró, a mumpsz, valamint rózsahimlő elleni, úgynevezett MMR-vé- dőoltás között, azóta sok szülő nem engedi, hogy gyermeke megkapja ezt az oltást. Bár az orvos visszavonta állítását, májusban a brit doktorok regiszterét vezető szervezet, a General Medical Council (GMC) kizárta tagjai sorából. Akadnak, akik a tűszúrástól tartanak, de már megjelent a piacon az első intradermális vakcina, melynek tűje 40 százalékkal vékonyabb és 10-szer rövidebb, mint a hagyományos. És mert a bőr felszíne alatt nagy a speciális immunsejtek koncentrációja, hatékonyabb immunválaszt vált ki a hármas komponensű szérum. A védekezés lehetősége tehát adott, ráadásul - a mikroin- jekciós rendszer kivételével - az egészségbiztosítók állják az oltás költségeit.
