Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-12 / 261. szám, péntek

Ételek vadhúsból Angolosan, franciása, magyarosan 14. oldal 15. oldal 12. oldal Hétvégi menü Finomságok gombából, dióból Ezt jól kifőztük Váradi Jenő, a Dupla Kávé tagja 2010. november 12., péntek 11. oldal Ahány ház, annyi szokás! Van, aki az alaptésztához egy kis olajat kever, s van, aki sütőport is ad, mert esküszik, hogy ettől a tészta könnyebb, lágyabb lesz. Mindenki kedvence - a palacsinta Ha Gombóc Artúr nem a csokoládéért rajongott vol­na, akkor egészen biztosan a palacsinta sokféle formá­ját és ízét sorolta volna rendületlenül: feltekerve, összehajtva, rakottan, lek­városán, kakaósan, túró­sán, persze mazsolával, édesen vagy sósán... mind­egy, csak palacsinta le­gyen. HAUL1TUS ANIKÓ Annyi biztos, hogy a palacsinta a világ egyik legkedveltebb finom­sága. Igaz, országonként más-más néven tálalják fel. A gasztronómia nagyjai, a franciák rögtön óriáspa­lacsintával rukkoltak elő. Igazuk is van, mégis könnyebb kimonda­ni, hogy csak egy-két crépe volt, aminek nem tudtunk ellenállni, bár ez a mennyiség vígan kitesz 4- 5 hazai palacsintát is. A tésztájába vajat, narancslevet és egy kis na­rancshéjat is tesznek, így igazán pikáns ízt kap. Az amerikaiak a hosszas pala- csintasütögetéstől úgy kímélik meg magukat, hogy rögtön vasta­gabb palacsintát sütnek. A panca­ke névre hallgató finomságot még alaposan meg is locsolják juhar­sziruppal, így nem csoda, hogy akár egy darabbal is eltelítődnek. Az oroszok palacsintája, a blini hajdinalisztből készül, élesztővel, tehetősebb helyeken kaviárral és lazaccal tálalják. így aztán csúszik is rá a vodka. Természetesen a „dolce vifa” hirdetői sem maradhatnak ki a sorból. Az olasz mamma crespelle néven süti a palacsintát, és 15 dkg liszthez 4-5 tojást kever a tésztá­hoz, így laktatja jól a népes famíli­át. De a mexikóiak tortillája sem más, mint kukoricalisztből készült palacsinta, amit bőséges töltelék­kel gazdagítanak. A vüágjáró pa­lacsinta-túrán meg kell még emlí­teni az indiaiak dósza nevű lepé­nyét, és az arab konyha burektész- táját. A német pfankuchen és a szom­szédos osztrák palatschinken ha­sonlít leginkább a nálunk is ismert palacsintához. így haza is érkez­tünk volna. Vegyük szépen sorba eleink és a sokat tapasztalt pala­csintakészítők tapasztalatait: mi is kell a jó palacsintatésztához? Alaprecept Egy tucat palacsintához 20 dkg finomlisztet átszitálunk, hozzáa­dunk egy csipet sót. Egyesével fel­ütünk két tojást, és a liszthez ad­juk. Állandó keverés mellett ön­tünk hozzá 2 dl tejet, és csomó­mentesre eldolgozzuk. Csorgas­sunk hozzá 2 dl szódavizet (sima víz nem jó, csak a buborékos!), ke­verjük simára és hagyjuk állni leg­alább fél órát, hogy a liszt meg­duzzadjon. Az alapreceptnél is érvényes a mondás: Ahány ház, annyi szo­kás! így van, aki az alaptésztához egy kis sütőport is ad, mert meg­Gyakori hibák Az első darab palacsinta el­árulja, hogy sikerült-e a tészta. Ha apró, pici lyukacskák van­nak a palacsintán, akkor a ser­penyő túl forró. Ha leragad, ak­kor egy kis folyadékot adha­tunk hozzá, ha viszont törik, akkor még egy kis lisztet. Sok esetben az első egy-két pala­csinta nem tökéletes, a ser­penyőnek kell egy kis idő, míg kellő hőmérsékletű lesz és bea- vatódik. Ettől az íze még jó, zárt ajtók mögött nyugodtan elmajszolhatjuk, így egyben megsemmisítjük a sikertelen­ségre utaló tárgyi bizonyítékot. esküszik, hogy ettől a tészta könnyebb, lágyabb lesz. Nem rit­ka, hogy a palacsinta tésztájába egy-két evőkanál olajat vagy ol­vasztott vajat tesznek, állítva, hogy a tészta tutira nem fog lera­gadni. Egyes receptek egy evőka­nál cukor hozzáadását is megem­lítik. Ha húsos palacsintát készí­tünk, akkor érdemes a szódát sör­rel helyettesíteni, így már az alap­tészta is isteni ízt kap. Ha édesen ízesítjük majd a lapokat, akkor egy kis rummal is megbolondít- hatjuk a tésztát, de tehetünk bele akár kókuszreszeléket is. A tökéletes palacsinta készíté­sének az alaprecepten kívül a má­sik fontos eleme a palacsintasütő. Ha lehet, akkor hosszú nyelű, ön­töttvas palacsintasütőt használ­junk - olyat, amilyennel Vitéz László is hadakozott. De legyen a serpenyőnk teflon vagy öntöttvas, minden esetben aranyszabály, hogy csak és kizárólag palacsinta süthető benne! Az első palacsinta sütése előtt vékonyan kenjük ki zsiradékkal a serpenyőt (lehet zsír, olaj vagy vaj) és várjuk meg, amíg teljesen felforrósodik. Öntsünk a ser­penyőbe 1 kis merőkanálnyi (kb. 1 dl) tésztát és ügyesen, gyors mozdulatokkal körkörösen terít­sük szét. Nagy lángon kb. 1-2 per­cig sütjük, majd egy kerek hegyű, életlen, széles késsel vagy falapát­tal a tészta alá nyúlva körkörösen fellazítjuk a szélét, és egy határo­zott mozdulattal megfordítjuk. A bátrabbak természetesen ne hagy­ják ki az elmaradhatatlan látvá­nyelemet, a palacsinta levegőbe dobását. Nem ördöngösség - a serpenyőt vízszintesen meg kell rázogatni, és ha a tészta már csúszkál, egy laza csuklómozdu­lattal fel lehet dobni. A palacsinta másik oldalát fele annyi ideig süs­sük csak, mint az első felét. Ha a palacsinták elkészültek - hacsak sütés közben szép lassan rá nem jártak rokonaink, baráta­ink és tisztelőink, ami természetes jelenség -, már csak azt kell el­döntenünk, milyen töltelékkel gazdagítsuk. Az édes és sós ízek kedvelői is megmondhatják, a le­hetőségek száma szinte végtelen: túrósán vagy lekvárosán, hortobá­gyi módra vagy palacsintatortá­nak elkészítve, sajttal és spenóttal töltve, forró nyári napokon akár fagylalttal dúsítva - egészen biz­tos, hogy a siker nem marad el. Palacsinta spenóttal és ricottával Az alaprecept szerint készít­sünk 8 palacsintát. Hozzávalók a spenótos-ricottás töltelékhez: 25 dkg ricotta túró, 25 dkg fa­gyasztott, apróra vágott spenót, íz­lés szerint só, bors, egy kávéskanál őrölt szerecsendió. Elkészítés: A hozzávalókat ke­verjük el, és adagoljuk szét a pala­csintákra, az egyik felükre. Hajt­suk háromszög alakúra, és rakjuk le egy tűzálló tálra. Tegyük sütőbe, fedjük le és közepes lán­gon süssük kb. 15 percig. Amíg sül a palacsinta, készítsük el a paradi­csomszószt. Hozzávalók a paradicsomszósz­hoz: 250 ml sűrű paradicsomszósz, 60 ml száraz fehérbor, 2 teáskanál kukoricakeményítő, egy kávéska­nál apróra vágott, friss bazsali­kom. Keverjük össze a hozzávalókat, és egy Ids lábasban állandó keve­rés mellett addig főzzük, amíg megsűrűsödik. Tálalás előtt lo­csoljuk meg a palacsinták tetejét. ínyencek almás palacsintája Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 1 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, fél csomag sütőpor, fél citrom re­szelt héja és leve, 4 dl natúr jog­hurt, 3 dkg olvasztott vaj, 2 alma. A lisztet összekeverjük a sütőporral, a vanüiás cukorral és a reszelt citromhéjjal. Hozzáadjuk a tojást, a joghurtot és az olvasztott vajat, valamint a citromlevet. Az almát meghámozzuk és nagyon apró kockákra vágjuk, majd hoz­zákeverjük a tésztához. Egy kicsit sűrűbb tésztát kapunk a hagyo­mányos palacsintatésztánál. Előre melegített, kiolajozott ser­penyőben lassú tűzön megsütjük mindkét oldalát. Kicsit vastagabb palacsintát süssünk ebből a tész­tából, mint a hagyományos pala­csinta. Fahéjjal megszórva vagy vaníliasodóval rövid idő alatt el­készíthető. Mennyei desszert vagy akár vacsora is lehet. Gundel-palacsinta Gundel Károly alkotta meg a ma már világhírű palacsintát. Azt példázza, hogy lehet az egyszerű palacsintából előkelő, főúri desszertet készíteni. Elkészítünk 8 palacsintát az alaprecept szerint. Hozzávalók a diós töltelékhez: 1 csésze (125 ml) tejszín, 4 evőkanál rum, 10 dkg kristálycu­kor, 12 dkg őrölt dió, 12 dkg dur­vára vágott dió, 5 dkg mazsola, 1 púpozott teáskanál őrölt fahéj. Elkészítés: A tejszínt a cukorral együtt forraljuk fel, majd állandó keverés mellett adjuk hozzá a töb­bi alapanyagot és forraljuk tovább 2-3 percig. Hozzávalók a csokoládéöntet­hez: 10 dkg étcsokoládé, 3 tojássár­gája, 1 evőkanál vaj, 1 csésze tej, 4 evőkanál kristálycukor, 1 teáska­nál vaníliás cukor, 2 teáskanál ka­kaópor, 3 evőkanál rum. Elkészítés: A csokoládét forró vízgőz felett olvasszuk fel. Vegyük le a tűzről, keverjük hozzá a 3 to­jássárgáját, majd a többi hozzáva­lót is. Tegyük ismét a forró gőz fö­lé és állandó keverés mellett to­vábbi 5 percig főzzük. Adagoljuk a palacsintákra a diós tölteléket, majd hajtsuk össze legye- zőszerűen. A palacsinta egyik fe­lét locsoljuk meg a csokoládéön­tettel, másik felét szórjuk meg porcukorral. Tejszínhabbal díszít­hetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom