Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-11 / 260. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Elítélték az áldozatot Moszkva. Mihail Beketov két éve nyomorékká vert újságírót egy himki bíróság vétkesnek találta Vlagyimir Sztrelcsenkónak, a helyi ön- kormányzat vezetőjének megrágalmazásában, és megbírságolta 5000 rubelre. Egyúttal fel is mentette Beketovot a bírság megfizetése alól az ügy elévülése miatt. Beketovot, a Himkinszkaja Pravda főszerkesztő-kiadóját azért verték nyomorékká, mert lapjában élesen tiltakozott a himki erdő egy részének kivágása ellen. Beketov szerint Sztrelcsenkónak köze volt az ellene intézett támadáshoz. A rendőrség szerint Beketov sa- játmagátverettemeg. (MTI) Bekeményített a szerb kabinet Belgrád. A szerb kormány arra hívta fel tegnap a koszovói szerbeket, hogy ne vegyenek részt a december 12-i koszovói előrehozott parlamenti választásokon. Szerbia nem ismeri el Koszovói függetlennek államnak; Belgrád szerint a koszovói intézmények minden aktusa illegitim, beleértve az ön- kormányzati és a parlamenti választásokat is. A belgrádi kabinet közleményében kitért a Koszovóval folytatandó párbeszédre. Mint írta, a megbeszélések eredményeként „fenntartható, tartós megoldásnak” kellene létrejönnie, amely elvezetne a koszovói albánok és a szerbek közötti történelmi megbékéléshez. (MTI) Nagyszabású diáktüntetés London. Több tízezres, időnként erőszakba torkolló tüntetés zajlott tegnap délután Londonban a kormányzó Konzervatív Párt székháza előtt az állami egyetemek által kiszabható tandíj felső határának meredek emelése ellen. A brit kormánykoalíció az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragja, és lehetővé akarja tenni, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról kilencezer fontra emeljék az éves tandíj felső határát. (MTI) Folytatódik a telepbővítés Jeruzsálem. Izrael kizártnak tartja, hogy korlátozza vagy befagyassza a telepbővítést a kelet-jeruzsálemi zsidó negyedekben - mondta tegnap a közszolgálati rádiónak Cvi Hauzer, a kabinet titkára. Hauzer hangsúlyozta, hogy a kormány politikája ebben a kérdésben negyven éve változatlan. „Nem lenne elfogadható, ha korlátozásokat vezetnénk be olyan kerületekben, ahol 300 ezer ember él” - tette hozzá. Mahmúd Abbász palesztin elnök az ügyben a BT rendkívüli ülésének össze- hívásátkérte. (MTI) Cameron üzletelni ment Kínába - politikai nyitást és reformot is sürgetett a házigazdáktól, hogy megnyugtassa a hazai közvéleményt Brit mákvirágok hergelték Pekinget Peking. London szerint Európának nyitottnak kell lennie a Kínával folytatott kereskedelemben. Papírpipacsok okoztak némi diplomáciai, protokolláris bonyodalmat Pekingben: a vendéglátók arra kérték a brit miniszterelnököt és kíséretét, hogy a kínai kormányfővel való találkozón ne viseljék a vad mákot formázó kitűzőjüket. ÖSSZEFOGLALÓ A brit hivatalos válasz azonban elutasító volt, mondván: a szimbólum számukra rendkívül fontos, így David Cameron és négy minisztere nem nyúlt a zakója hajtókáján virító papírvirághoz .Azután sem,hogy kiderült: a kínaiak nem tréfáltak. Ahagyományokszerint 1919óta november 11-én, az első világháborút lezáró békeszerződés aláírásának napján a britekháborús hőseikre emlékeznek. Novemberben piros pipacsot tűznek a ruhájukra, aminek eredete: az I. világháborúban a belga és a francia csatamezőket pipacsok borították. Angliában már október végén megjelennek a papírpipacs-árusok, közülük sokan a veteránoknak szánt adományokat növelik bevételeikkel. A vérontás vörös virágairól azonban Kínában másra asszociálnak. Számukra a pipacs - mint mákféle - a nemzeti megaláztatás 19. századi korszakait idézi, a két ópiumháborúét. Az első ópiumháborút (1839-1842) az angolok indították, mert a kínai császári udvar az ópiumkereskedelem felszámolása mellett döntött. A mákból nyert kábító hatású szer akkor már Dél-Kínában súlyos károkat okozott. A kínai seregek nem bírtak a korszerűbb fegyverekkel rendelkező és jól szervezett ellenséggel. A britek 1842-ben aláíratták velük a Nankingi Szerződést, amelyben egyebek mellett Kína átengedte Hongkongot, és megnyitotta öt kikötőjét az angol kereskedők előtt. A második ópiumháborút az angolok és a franciák indították 1856-ban. Négy éven át tartott, vagyis éppen 150 éve fejeződött be. A Csing-di- nasztia csapatai súlyos vereséget szenvedtek, Kína további jelentős engedményekre kényszerült. Egyébként a brit kormányfő és Hu Csin-tao kínai elnök tárgyalásainak legfontosabb mozzanata: Cameron európai nyitást szorgalmazott a Kínával folytatott kereskedelemben. Hu Csin-tao erre azt mondta, reméli, hogy kétszáz év legfiatalabb brit kormányfőjének miniszterelnöksége idején tovább fog fejlődni a kínai-brit együttműködés. Cameron elsősorban gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat ment ápolni Kínába, ezért vitte magával minden Cameron a pekingi egyetemen. Zakóján jól látható a mákvirág. (SITA/AP) idők legnagyobb brit üzleti delegációját és négy miniszterét. Sajtóértesülések szerint a mostani vizit alkalmával mintegy 2,7 milliárd dollár értékű szerződés aláírására került sor. A pekingi egyetemistáknak tartott előadásában Cameron egyebek mellett a politikai reformról, demokráciáról s az emberi és politikai jogok előmozdításáról is beszélt. Azt is mondta, Kínának kulcsszerepe van abban, hogy megelőzzék Irán atomfegyverhez jutását. Majd hangsúlyozta: a politikai nyitás Kína számára hasznos lenne, s a politikai reformot a stabilitás zálogaként említette. Beszélt az országában alkalmazott jogi kontrollról, a törvényességről és a szabad médiáról. Szerinte ez utóbbi Kínának is nagyon fontos lenne, mégha olykor kritikus is és kellemetlen helyzetbe hozza a kormányt. A brit média ezt úgy értékelte, hogy Cameron „burkolt, helyenként nyílt üzenete” a nyugati demokrácia melletti kiállás és a kínai társadalmi berendezkedés kritiká- javolt. (MTI, ú) A török merénylő szerint a Szentszék a kelet-európaiakra akarta kenni a dolgot Agca egy vatikáni bíborost vádol MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Újabb hihetetlen történettel állt elő Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápa merénylője. Azt állítja, Ausztriából szerezte azt a fegyvert, amellyel az egyházfőt súlyosan megsebesítette, és megbízója Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár volt. A januári szabadulása óta kedden este, a török állami televízióban (TRT) adott első részletes interjújában Agca a Vatikánt tette felelőssé a pápa ellen 1981. május 13-án, a római Szent Péter téren elkövetett sikertelen merényletért. Azt mondta, a Szentszék célja az volt, hogy a tettet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, és ezzel gyöngítse a kommunista rendszert. A merénylet kitervelője Agca szerint Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár, a Szentszék akkori keleti politikájának irányítója volt. Agca azt a feladatot kapta, hogy ne a pápa fejére vagy szívére, hanem a hasára célozzon. II. János Pált a lövések súlyosan megsebesítették, de a pápa nem halt meg. Agca azt állította, hogy 40-50 ezer dollárt kapott a merényletért. A török férfi azt is elII. János Pál megbocsátott a török merénylőnek, akit a nyolcvanas években a börtönben is felkeresett (Képarchívum) mondta, eredetileg Olaszországban akarta megvásárolni a pisztolyt. „De ők azt mondták, nem, valahol másutt vedd meg, Belgiumban vagy ahol akarod. Ezért szereztem be Ausztriából a fegyvert.” További részleteket nem árult el. Ágcát a pápa elleni merényletért életfogytiglani börtönre ítélték, amelyből csaknem 20 évet ült le Olaszországban, majd 2000- ben T örökországba toloncolták ki, ahol egy újságíró korábbi meggyilkolásáért további tíz évet kellett börtönben töltenie. Az elmúlt években újra és újra magára vonta a közfigyelmet a pápamerényletről elmondott, olykor regényes történeteivel. Csalók pénzt csináltak a holokausztból New York. A holokauszt-áldo- zatok kárpótlásának elsikkasz- tásával gyanúsított 17 ember ellen emeltek vádat New Yorkban. Kárpótlási alapok összesen 42,5 millió dollárt fizettek ki 5500 olyan kérelmezőnek, aki erre nem volt jogosult. A New York-i szövetségi ügyészség közölte, a gyanú szerint a 17 ember a holokauszt idején elveszett zsidó javak Németországtól való visszakövetelésére 1951-ben alapított konferenciát, a Claims Conference-t károsította meg. A nonprofit szervezet két pénzalapja szenvedett kárt, az egyik egyszeri, 3600 dolláros kárpótlást ad holoka- uszt-áldozatoknak, a másik 411 dolláros havi járadékot. A17 gyanúsított többsége orosz származású, és köztük van a Claims Conference hat alkalmazottja is. A kárpótlási szervezet közölte, amikor tavaly decemberben felfedezték a csalást, az FBI-hoz fordultak. A sikkasztok 2000 óta folytatták tevékenységüket. New Yorkban élő orosz zsidókat vettek rá arra, hogy nyújtsanak be kérelmet a kárpótlási alapokhoz. Még a hamis kérelmek elkészítésében és benyújtásában segítettek nekik. Ennek fejében részt kértek a kárpótlási összegből. Több kiszemelt emberrel még azt is elhitették, hogy jogosult a kárpótlásra. A gyanúsítottak többségére 20 évi börtönbüntetés vár. (MTI) Készülődik ajunta Szú Kji asszony kiszabadulhat Rangun. A mianmari biztonsági szervek megkezdték az utóbbi húsz év nagy részét fogságban töltő ellenzéki politikus, Aung Szán Szú Kji szabadon engedésének az előkészületeit. Ezt nevük elhallgatását kérő hivatalos források közölték tegnap. A Nobel-békedí- jas politikusra kiszabott legutóbbi, 18 hónapos házi őrizet elvben szombaton jár le. Egy illetékes elmondta: bár még nem kaptak utasítást a legfelsőbb vezetéstől a szabadon engedésre, megkezdték annak a biztonsági tervnek a kidolgozását, amelyet november 13-án, a szabadulás napján léptetnek életbe. A hírt egy másik illetékes is megerősítette. (MTI) Szűkítik az alkotmánybírósági jogköröket Mégis meglett a kétharmad ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Elsőre nem ment át Lázár János alkotmánymódosítási javaslatának hétfőn elfogadott változata tegnap a parlamentben. A gépi szavazás adatai szerint csak a jelen lévő képviselők 66,5 százaléka támogatta a hétfőn letárgyalt korrekciót. Ezután négy kormánypárti képviselő azt állította, önhibáján kívül nem tudott szavazni. Összehívták a házbizottságot, amely a Fidesznek adott igazat a levezető elnökkel szemben. Az alkotmánymódosítást az összes képviselő kétharmada módosíthatja, azaz 258 igen szavazat kell hozzá. Tegnap a javaslatot az első szavazáskor csak 257 képviselő támogatta. A sikertelen szavazás után felbolydult a parlament, négy kormánypárti képviselő is azt állította, hogy a gép nem fogadta el a szavazatukat. A parlamentben gyakran előfordul, hogy képviselők a gép hibája miatt nem tudnak szavazni. Ilyenkor általában automatikusan beszámítják a szóban közölt szavazataikat. A problémát most az jelentette, hogy erre már csak a határozat kihirdetése után került sor, márpedig kihirdetett határozatot a házszabály szerint utólag nem lehet megváltoztatni. A házbizottság ennek ellenére módosította az eredményt: a javaslat 261 igen szavazattal átment. (index.hu) Nagy pofon Sarkozynek az újabb botrány Újságírók megfigyelése MTl-HÍR Párizs. A francia miniszterelnöki hivatal nemzetvédelmi szempontból bizalmasnak nyilvánított jegyzékben figyelmeztette októberben a belügyminisztériumot, hogy törvénybe ütközik telefonhívásokról részletes nyilvántartást kérni közvetlenül a szolgáltatóktól. A France Info hírrádió szerint - exkluzív értesülését tegnap hozta nyilvánosságra - a kabinetfőnök aláírásával ellátott dokumentum annak a bizonyítéka, hogy történtek megfigyelések, s azokat illegális módon végezték. Több kormányszerv és a France Télécom szóvivője is megerősítette a hírt, a kormányszóvivő viszont nem kívánta kommentálni. A Le Canard Enchainé szatirikus hetilap a múlt héten azt írta, Nicolas Sarkozy elnök személyesen felügyeli a számára kényes ügyeken dolgozó újságírók megfigyelését: a megfigyeltek telefonhívásainak nyilvántartását nézik át, hogy azok alapján azonosítsák a hírforrásokat. A Le Monde is azzal vádolta meg az elnöki hivatalt, hogy a titkosszolgálatokkal megfigyeltette a kényelmetlen újságírókat. Rejtélyes rakéta, tanácstalan Pentagon Washington. A Pentagon szakemberei egyelőre nem találtak magyarázatot arra a feltehetően tenger alatti rakétakilövést bemutató videofelvételre, amelyet hétfőn készített a KCBS amerikai tévétársaság az USA nyugati partvidékén. A helikopteres forgatócsoport Los Angelestől 50 kilométerre vette fel, ahogy egy maga után hullámos kondenzcsíkot húzó tárgy emelkedik ki a tengerből. Dávid Lapan ezredes, a Pentagon szóvivője elismerte, mindeddig nem sikerült megfejteni, mi lehet a leginkább rakétakilövésre emlékeztető jelenet magyarázata. A felvétellel kapcsolatban kikérték a Rakétavédelmi Ügynökség, az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NÓRÁD), az amerikai haditengerészet és a légierő szakértőinek véleményét is. A szóvivő szerint arra sem utal semmi, hogy ellenséges hatalom lőtt volna ki rakétát Kalifornia partjainál. Lapan szerint a rejtély megoldásáig a „megmagyarázhatatlan” a legjobb kifejezés a felvétel jellemzésére. (MTI)
