Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-10 / 259. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Provokatív lakásépítés Jeruzsálem. Izrael tegnap jóváhagyta.1300 lakás felépítését a főleg arabok lakta Ke- let-Jeruzsálemben. Washington csalódott a lépés miatt, az EU a döntés megváltoztatására szólította fel Izraelt, az ENSZ-főtitkár pedig aggasztónak nevezte azt. Benjámin Netanjahu izraeli miniszter- elnök éppen USA-beli látogatáson tartózkodik. (MTI) Frusztrált kínai vezetés Peking. Mo Sao-ping, az idei Nobel-békedíjashoz, a bebörtönzött Liu Hsziao-póhoz közel álló ügyvéd tegnap azt állította: nem engedték meg neki, hogy elhagyja Kínát. Mo elmondta, azért fordították vissza a repülőtéri ellenőrzőállomásról, mert utazásával „kárt okozhatott volna ä nemzeti érdekeknek”. A férfi Londonba szeretett volna menni, hogy részt vegyen egy konferencián. Peking megpróbálja megakadályozni, hogy Liu barátai segítségével átvehesse a kitüntetést az oslói díjátadón decemberben. (MTI) Végleges jóváhagyás Párizs. A francia alkotmánytanács tegnap jóváhagyta a nyugdíjreformot, amely heteken át tiltakozó megmozdulásokat és az országot megbénító sztrájkokat váltott ki. E döntéssel lehetővé vált, hogy a törvény 2011 júliusában életbe lépjen. Már csak Nicolas Sarkozy államfő aláírása hiányzik, aki akár már ma kihirdetheti a törvényt. (MTI) Törökországban tárgyalnának Teherán. Az iráni külügyminiszter azt javasolja, hogy november 15-én Törökországban rendezzék meg az ország nukleáris programjáról szóló, hat nagyhatalom bevonásával zajló tárgyalások újabb fordulóját. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter közölte, Iránnak és a Nyugatnak is rugalmasságot kell tanúsítania a tárgyalások helyét és időpontját illetően, s akkor könnyebb lesz dűlőre jutni. A hathatalmi tárgyalócsoport - a BT állandó tagjai és Németország - korábban azt javasolta, "hogy november 15-e és 17-e között Bécsben újítsákfel az eszmecserét. (MTI) Irat volt, nem levélbomba Athén. A görög rendőrség kedden egy gyanús csomagot vizsgált meg az athéni magyar nagykövetségen. A vastag borítékot a biztonság kedvéért megsemmisítették, s ezután állapították meg, hogy a csomag csak iratokat tartalmazott, nem levélbomba volt. (MTI) Ajunta pártja a mandátumok 80 százalékát szerezte meg - újabb harcokat robbantott ki az autonómiáért küzdő karén kisebbség Hiába szeretné színlelni a demokráciát a burmai diktatúra ÖSSZEFOGLALÓ Rangun. Az egész demokratikus világ elítélte a burmai (Mianmar) katonai diktatúra által megrendezett vasárnapi választásokat, egyedül Kínában üdvözölték és tartották előrehaladásnak az ottani voksolást. Tegnap bejelentették: a katonai junta által létrehozott párt a parlamenti helyek 80 százalékát szerezte meg. Az AFP korábbi hírét pontosítva később azt írta, hogy a Szövetségi Szolidaritás és a Fejlődés Pártja (USDP) a parlamenti mandátumok, s nem a voksok 80 százalékát szerezte meg. A hírügynökség által megszólaltatott pártilletékes hozzátette, beválasztották a parlamentbe a junta egykori harmadik számú vezetőjét, Tfiura Szva Mann tábornokot is, aki néhány hete azért vonult nyugállományba, hogy indulhasson a választáson. Hivatalos végeredmények még nincsenek, de az ellenzéki erők elismerték vereségüket. Állításuk szerint az USDP csalások sorozatával érte el elsöprő választási győzelmét. Legalább hat párt tett panaszt emiatt a választási bizottságnál, egyebek mellett azt is sérelmezve, hogy az állami szféra dolgozóit arra kényszerítették: előre adják le szavazatukat az USDP-re. A legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Demokratikus Erő (NDF) vezetője, Khin Mong Szve azt mondta, a választások legelején pártja állt nyerésre, de az USDP előrukkolt az előre leadott szavazatokkal, ami merőben megváltoztatta az eredményeket. Burmaiak ezrei menekültek at Thaiföldre a harcok elől (TASR/AP-felvétel) Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ismételten felszólította a mianmari hatóságokat, engedjék szabadon az összes politikai foglyot, és szüntessék meg a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kjit sújtó korlátozásokat. Szú Kji asszony pártja eleve bojkottéba a szavazást. Egy nappal a választások után, hétfőn harcok robbantak ki Burma keleti részén lázadók és kormánykatonák között. A thaiföldi határnál kitört zavargásokról thai illetékesek számoltak be, akik szerint az összecsapások elől már több mint tízezren menekültek át országukba Mianmarból. A Karen Nemzeti Unió (KNU) nevű szervezet fél évszázada küzd a mianmari csapatokkal az autonómia megszerzéséért a karén kisebbség lakta, Thaifölddel határos vidéken. (MTI, ú) Újabb, ezúttal langyosabb üzenetet küldött a muzulmán világnak az amerikai elnök Füstölgés fogadta Obamát Hazaárulás a vád Vizsgálat Tőkés László ellen Jakarta. Rengett tegnap a föld Indonéziában a Merapi vulkán környékén, de az 5,4-es erősségű földmozgás csak pánikot okozott, áldozatokról nem érkezett jelentés. Obama is épp tegnap érkezett az országba, s még délután sem lehetett tudni, rákényszerül-e arra, hogy hamarább elhagyja a világ legnépesebb muzulmán országát, ahol gyerekkora egy részét töltötte. ÖSSZEFOGLALÓ Washington őszinte törekvése, hogy javítsa kapcsolatait a muzulmán világgal, ami növelné az USA biztonságát is - mondta Jakartában Barack Obama. Az amerikai elnök Indiából érkezett az indonéz fővárosba, s vendéglátójával, Sušilo Bambang Yudhoyono államfővel közösen tartott sajtóértekezletén elismerte: a haladás e téren még „nem teljes”, tovább kell munkálkodni a félreértések és a bizalmatlanság leküzdésén.' A közel-keleti problémát illetően Öbama megjegyezte: az izraeli hatóságok döntése, hogy újabb lakásokat építenek zsidóknak Jeruzsálem arab többségű keleti szektorában, nem segíti a béketárgyalások ügyét. A vasárnapi burmai választásokat úgy ítélte meg, hogy azok nem voltak sem szabadok, sem tiszták. Azt is hangoztatta, hogy az USA sikert és jólétet kíván Kínának, s Washington nem érdekelt abban, hogy fékezze a kínai fejlődést. Washington. Az amerikai titkos- szolgálatoknak nem volt tudomásuk arról, hogy David Coleman Headley, akit informátorként alkalmaztak, részt vett az indiai Mumbaiban (Bombay) két évvel ezelőtt elkövetett terrortámadás előkészítésében. Ezt a nemzeti hírszerzési igazgató hivatala közölte hétfőn, amikor Barack Obama elnök még Indiában tartózkodott. Bár az amerikai titkosszolgálatok rendelkeztek néhány, Headley-re nézve terhelő információval, azokat belső szabályozási és eljárási okok miatt a 2008. november 26-i támadásig nem hozták összeA vendég örömét fejezte ki, hogy újra Jakartában lehet, ahol gyerekkorában négy évet töltött. Obama 1967 és 1971 között, hattól tízéves koráig élt Jakartában amerikai anyjával és indonéz mostohaapjával, miután életének első évei Hawaiin teltek. Obama Indonéziából Dél-Koreába, majd Japánba utazik tovább. Ami a gyors elutazást illeti: függésbe az India elleni terrorista tervekkel. A közlemény szerint az amerikai kormány azonnal jelezte volna Indiának, ha tudta volna, hogy Headley mire készül. A The Washington Post szerint az amerikai hatóságokat 2001 óta legalább ötször figyelmeztették arra, hogy Headley terroristákkal áll kapcsolatban, sőt kiképzésen vett részt Pakisztánban az iszlamista és India-ellenes Laskar-e-Taiba terrorcsoport szervezésében. Washingtonban Obama mostani indiai útja előtt rendeltek el vizsgálatot annak kiderítésére, hogy valóban az amerikai titkosszolgálatok közötti együttműködés hiáObama szóvivője, Robert Gibbs elmondta, a kitörések miatt a levegőben található hamufelhő mozgásán múlik, hogy hamarabb kell-e az elnöknek tovább indulnia ázsiai körútja következő állomására. A két hete tartó vulkánkitörés áldozatainak száma tegnapra 153-ra nőtt. Bár péntek óta nem történt nagyobb kitörés, a tűzhányó még mindig hamufelhőket ereget. (MTI, ú) nya okozta-e, hogy nem értesítették Újdelhit a merényletet előkészítő Headley tevékenységéről. A tavaly október 9-én, Chicagóban letartóztatott, pakisztáni származású, de amerikai állampolgárságú Headley márciusban bűnösnek vallotta magát több terrortámadás előkészítésében. Részt vett a Mohamed-karikatúrákat közlő dán lap koppenhágai és aarhusi irodája elleni szervezkedésben is. A 166 halálos áldozatot követelő mumbai mészárlás előtt ötször, utána pedig egyszer fordult meg Indiában. A férfi az amerikai DEA kábítószer-ellenes ügynökség informátora is volt. (MTI) Bukarest. Egyebek között hazaárulás gyanúja miatt vizsgálódik Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke ellen a szervezett bűnözéssel szemben fellépő romániai ügyészség (DIICOT). Hétfői közleményében Tőkés emlékeztetett arra, hogy az idén nyáron, a tusnádfürdői szabadegyetem egyik rendezvényén tett nyilatkozata miatt jelentette fel őt az ügyészségen Mircea Jorj, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke. Ez utóbbi szerint az EP alelnöke „arra buzdította a székelyeket, hogy az utcán követeljék a területi autonómiát”. A romániai magyar politikus elképesztőnek tartja, hogy a DIICOT eleve nem utasította el a bűnvádi eljárás megindítását. Tőkés László emlékeztet arra is, hogy nyilatkozatát Románia elnökének és Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében tette. Mint írja, sérti a becsületét, emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és a romániai forradalom emlékét az, ahogyan a DIICOT Mircea Jorj panasza kapcsán eljár. Bejelentette, hogy feljelentést tesz a szociáldemokrata politikus ellen hamis vád és rágalmazás miatt. (MTI Nagyot hibáztak az amerikai titkosszolgálatok Nagy-britanniai terrortámadásokat akadályozott meg a waterboarding Bush állítólag ellenezte Irak megtámadását ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London. George W. Bush korábbi amerikai elnök azt állította az NBC televízió egyik műsorának hétfő esti vendégeként, hogy ő egy „ellenzéki” volt saját kormányában. Kezdetben ellenezte Irak megtámadását, de végül csatlakozott azokhoz, akik erőt akartak alkalmazni Szaddám Húszéin ellen. Bush abból az alkalomból ad tévé-, rádió- és lapinterjúkat, hogy tegnap jelent meg Döntések ideje (Decision Points) című memoárkötete. Arra a kérdésre, hogy alelnöke, Dick Cheney vette-e rá őt Irak megtámadására, azt válaszolta, ennek nincs jelentősége. Elnökként „én döntöm el, hogy mikor támadunk. Lehet, hogy (Dick Cheney) azt mondta: menjünk, de én azt, hogy ne” - fogalmazott. Bush kijelenti könyvében: „Senki nem érzett olyan undort és volt olyan dühös, (TASR/AP-felvétel) mint én, amikor kiderült, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban”. Mindazonáltal nem szabadkozott a háború miatt az NBC műsorában. „Ha bocsánatot kérnék, az azt jelentené, hogy rossz döntést hoztam. Viszont nem gondolom, hogy rossz döntés volt. Jobban érzi magát a világ Szaddám Húszéin nélkül.” A The Timesnak adót interjújában pedig azt állította, nagy-bri- tanniai terrortámadásokat akadályozott mega waterboarding, vagyis a terroristagyanús foglyok vízbe- fojtást imitáló kényszervallatása. Bush szerint e támadásokat elsősorban a Heathrow repülőtér, valamint a felhőkarcolóiról ismert kelet-londoni üzleti központ, Canary Wharf ellen tervezték. „Három emberrel szemben alkalmazták a wa- terboardingot... úgy gondolom, ez a döntés életeket mentett meg.” A volt elnök kijelentette: a wa- terboardingot nem tekinti kínzásnak, és ma is meghozná a döntést ennek alkalmazásáról, mivel „elnökként az ember feladat az, hogy megvédje országát”. Kifejtette: ha Szaddám még mindig hatalmon lenne, a térségben mára valószínűleg nukleáris fegyverkezési verseny alakultvolnaki. (MTI, ú) MTl-HÍR Oslo. Nem épülhet fel szaúdi pénzből a világ legészakibb mecsetje Norvégiában. Az engedély megtagadását a skandináv állam azzal indokolta, hogy Szaúd-Arábiában nincs vallásszabadság. Az Északisarkkörhöz közeli Tromsö városába tervezett muzulmán imaház 20 millió koronából épült volna fel, Hamád al-Gamász szaúdi üzletember támogatásával. „Ellentmondásos és helytelen lenne elfogadni egy olyan ország pénzét, ahol nem létezik vallásszabadság” - mondta Ragnhild Imerslund norvég külügyi szóvivő. A norvég hatóságok ebben az évben már nemet mondtak egy oslói mecset építésére. Négyszázezer euró a kormányfő fejéért Szófia. Bojko Boriszov bolgár kormányfő fejére 400 ezer eurós vérdíjat tűzött ki a maffia. A hírt maga a miniszterelnök is megerősítette a 24 Csassza (24 óra) című napilapnak. Akik ilyet terveket szövögetnek, azoknak általában egy indítékuk van: a pénzügyi érdek - mondta Boriszov, gúnyosan hozzátéve, hogy a fejéért ígért összeg meglehetősen csekélyke. Boriszov 2009-ben hivatalba lépett kormánya erőteljesen fellép a helyi maffia ellen. A titkosszolgálat úgy jött rá a jelenlegi ügyre, hogy maffiatagok közötti telefonbeszélgetéseket hallgatott le. A kormányfő elleni merénylet megtervezésével három embert gyanúsítanak. (MTI) Nem épül fel a világ legészakibb mecsetje Norvégia következetes
