Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-09 / 258. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 9. SZÍNFOLK 23 Tizenötödik születésnapját ünnepelte a zselízi Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes Csak tiszta forrásból A Tiszta Forrás Alap 1995 őszén alakult Zselízen azzal a szándékkal, hogy fellendítse a város, a régió kulturális, szellemi életét, felkarolja a helyi és a régióbeli igényeket is: megismerni, megismertetni, elfogadtatni a folklórt, a népművészetet. ÖSSZEFOGLALÓ Az alapítók szerettek volna létrehozni egy olyan szervezetet, mely felvállalja és működteti azon fiatalok csoportját, akik kedvet éreznek és főleg erőt, hogy apáink lassan elfeledett örökségét megőrizzék, s annak folytatói legyenek. Ilyen szellemben alakult meg az alap Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttese és az azt kísérő Gereben zenekar. A szakmai munka Zselízen, a Művelődési Otthonban folyik három csoportban: az alsó tagozatosok az ovisokkal az Apró Kincsőt alkotják, a felső tagozatos tanulók és a középiskolások a Kincső tagjai. 2005-ben pedig megalakult a KSZCS - a Kincsős Szülők Csapata, ilyen összeállításban az országban egyedüliként. Óriási lelkesedéssel, tudásvággyal kezdtek járni a csapat próbáira. Lelkesedésük azóta sem hagyott alább, bizonyítja ezt a 2007-es szicíliai turné, amelyen a szülők gyermekeikkel együtt vettek részt. A csoportokat szakmailag a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói, a Juhász házaspár irányítja és vezeti. Ők nemcsak Zselízen, hanem a régió, a megye határain kívül is szakmai segítséget nyújtanak a néptánccsoportoknak, például Ipolynyéken, Csatán, Kéménden, Barton, Szőgyénben és Ipolyszalkán. A volt táncosokból verbuválódott lelkes kis társaság alkotja a zenekart, havonta két alkalommal saját költségen utazva az oktatásra Budapestre az Óbudai Népzenei Iskolába, ahol Kobzos Kis Tamás, az intézmény igazgatója, és kollégái segítségével tanulják a magyar népzenét, országunkban ugyanis nem folyik népzeneoktatás. A Kincső járt Magyarországon, Lengyelországban, Erdélyben, Törökországban, Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban. A testvércsoportok által rendezett nemzetközi fesztiválok állandó résztvevője. Megismertetik történetét szűkebb lakóhelyüknek - néprajzi tájegységeinket, hagyományainkat, őrzött és folyamatosan újrateremtett kultúr- kincseinket igyekeznek az otthoni alkotómunkánkból bemutatni. A fellépések emellett a szakmai megmérettetés, a kapcsolatépítés szempontjából is fontosak. A számos kitüntetés és díj mellett legbüszkébbek Zseh'z Polgármesteri Díjára, Budapest főpolgármesterének a határokon átívelő példás együttműködés elismeréséért adott díjára, valamint Nyitra megye elnökének köszönőlevelére, amelyet 2008-ban kaptak. Műsoraiban a Felvidék magyar tájegységeinek táncait mutatják be a Csallóköztől a Bodrogközig, de szívesen táncolják gazdag nemzeti kultúránk táncait is. A Juhász házaspár célja, hogy a gyerekek a lehető legtöbbet megtudják a néptáncról és a népzenéről Hol terem a néptáncos? SZUBJEKTÍV Ha valaki azt kérdezné, Szlovákiában hol terem a legtöbb néptáncos, valószínűleg a zselízi Kincső lenne a legmegfelelőbb válasz. Nem mintha másutt nem lennének gyerek-, ifjúsági vagy felnőtt csoportok, s nem mintha az ő tudásuk, táncismeretük, műsoraik, előadásaik nem lenne színvonalas. Nem mintha a többi hazai magyar - és nem magyar - amatőr együttesek léte nem egy-két fanatikus ember munkáján múlna. Igaz, annyi gyerek- és ifjúsági csoport már nincs, mint mondjuk tizenöt-húsz évvel ezelőtt, de mivel minden változik, nem várhatjuk el, hogy éppen a néptánccsoportok életében, a hagyományőrzés terén ne változzon semmi. Persze, egy percig sem örül annak senki, hogy volt, ahol a csoportvezető kedvét szegték, volt, ahol egyszerűen elmaradtak a gyerekek, érdeklődés hiányában szűnt meg a csoport. Mert ahhoz, hogy fennmaradjon, hogy értékelhető munkát végezzen egy csapat, kell egy-két fanatikus vezető, aki úgy gondolja, nem biztos, hogy az a jó, ha a gyerekek délutántól estig csavargással, számítógépen szörfözéssel töltik az időt. Kellenek hozzá érdeklődő gyerekek, akikbe ráadásul kitartás, szorgalom is szorult, mert egy-egy lépést, figurát ezerszer elpróbálni, amíg nem úgy megy, ahogy dédszüleik járták, nem elég a sima érdeklődés. És kellenek hozzá a támogató szülők is, akiknek az aktivitása nem merül ki abban, hogy elkísérik a gyereket a próbára, annak végeztével érte mennek, hanem akik a csoport munkájából maguk is vállalnak valamit, s akik legalább a hazai közönség előtt összeállnak, és maguk is táncolnak. Az anyagi támogatásról se feledkezzünk meg, mert pénz nélkül még egy csizmát sem talpalnak meg sehol a kerek vüágon. Zselízen minden együtt van. Adott a Juhász házaspár, Eszter és Sándor, akiknek a legfőbb célja, hogy a környékbeli gyerekek a lehető legtöbbet megtudják a néptáncról és a népzenéről, s némelyikbe sikerült úgy beoltaniuk a népművészet iránti szeretet és tiszteletet, hogy nem elégedtek meg az amatőr szinttel, úgy gondolják, a néptánc az életcéljuk, profi szinten, az Ifjú Szivekben művelik tovább, és középiskolát is olyant választottak, ahol - mit ad a véletlen - szintén Juhászék aktivitásának köszönhetően nyílt olyan osztály, amelyben néprajzot is tanítanak. Innen tulajdonképpen már egyenes út vezethet Budapestre, a Táncművészeti Főiskolára, hogy szakképzett táncpedagógusként ők is továbbadhassák, amit útravalóul kaptak. A Kincső tizenötödik születésnapján hosszú sorban álltak azok, akik gratuláltak és köszönetét mondtak a Juhász házaspárnak azért, hogy szakadatlanul és lankadatlanul irányítják az ifjúsági csoportot, no meg az Apró Kincsőt, amelyben óvodások és kisiskolások ismerkednek táncanya- nyelvünkkel. A legemlékezetesebbet és bizonyos értelemben a legfontosabbat talán Gálik Gábor, az Ifjú Szivek táncosa mondta: „a Kincső nélkül ma biztosan nem leírnék a Szivekben”. Biztosak lehetünk benne, hogy nem ő az utolsó mohikán. Számokat ne mondjunk, ne is újunk le, kívánunk sok-sok tanítványt, sok-sok kincsős évet Juhász Eszternek és Sándornak, (end) AJÁNLÓ XI. Rév Fesztivál Komárom, 2010. november 26-27. A Fonográf Polgári Társulás sokoldalú kulturális tevékenységének legfontosabb szegmense a Révkomáromban évente megrendezett Rév Fesztivál. A szervezők magyarországi, szlovákiai magyar és szlovák művészek számára teremtenek bemutatkozási lehetőséget, alapvető céljuk a két nemzet közötti kapcsolat javítása, aminek a közös kultúra ápolása az egyik leghatékonyabb eszköze. 2010. november 26. (péntek) 19.00: Sebestyén Márta Erdőkön mezőkön járó... című koncertje a komáromi református templomban. Sebestyén Márta Kossuth-dí- jas énekes új koncertanyaggal mutatkozik be. A nép emlékezetében megőrzött, kéziratokban megtalált régi magyar dallamok csendülnek fel előadásában. A közönség székelyföldi, szatmári, dunántúli dallamokból hallhat válogatást, a Kájoni és a Vietórisz kódex dalai is pillérét képezik a repertoárnak. A műsorban közreműködik Sebestyén Márta (ének, furulya), Balogh Kálmán (cimbalom), Andrejszki Judit (csembaló). 21.00: Táncház a Rév Magyar Kultúra Házában a Rév zenekarral 2010. november 27. (szombat) 16.00: Ötéves a Rév zenekar - jubileumi koncert a városi művelődési központban Lakatos Róbert brácsaművész 2005-ben alapította zenekarát, a Révet, amely a komoly- és a népzene közti átfedéseket keresi. A zenekar hangzását a brácsa egy kicsit recsegős, masszív tónusa teszi különlegessé. Ez a sajátos melankólia hatja át a 2005-ben megjelent Hajnalodik című lemezüket is, amelyet 2006-ban Fonogram Díjra jelöltek. 2008-ban jelent meg második albumuk, a Brácsatánc. A Rév lemezein Bartók-átdolgozások és hagyományos népdalok váltják egymást, mintegy feltérképezve a klasszikus és a népzene kapcsolódási pontjait. A zenekar tagjai: Lakatos Róbert (hegedű, brácsa), Takács Ádám (hegedű), Korpás Éva (ének), Oláh Attila (ének, dob), Kuti Sándor (cimbalom), Mester László (kontra, brácsa), Lelkes Tibor (nagybőgő), Hanusz Zoltán (kontra, bőgő, brácsa). 18.00: Kálloy Molnár Péter Pesti Álom című koncertje a városi művelődési központban A népszerű színész-rendezőt a Beugró című televíziós műsor kapcsán az elmúlt években talán azok is szívükbe zárták, akik korábbi filmjeit (Üvegtigris, Kútfejek, Papírkutyák) nem látták, és színpadi sikereit (Shakespeare Összes Rövidítve, Kövek a zsebben, Az ősember) sem ismerik. A közelmúltban jelent meg a művész Pesti álom című legújabb pop-rock albuma, amely igazi meglepetés: Kálloy zeneszerzői virtuozitását csillogtatja meg, és történeteket mesél az édes bomba nőről, a száz évvel ezelőtti kőrútról, a plázacicáról, a gyermekkorról, a felnőttkor gyerekességeiről, szerelemről, szakításról... A szövegekben költészet, elementáris erejű, olykor fanyar humor van. Zseniális csapat jegyzi a korongot: Hrutka Róbert (hangszerelés, gitár), Borlai Gergő (dobok), Fekete- Kovács Kornél (trombita), Giret Gábor (basszusgitár), Galambos Zoltán (zongora), Kalmus Felicián (cselló), Orosz Zoltán (harmonika). 20.00: Ferenczi György és a Rackajam koncertje a Rév Magyar Kultúra Házában Ferenczi György folyton új utakra, felfedezésre indul, mindig új hangokat és színes világot varázsol a közönség elé. A blues, a soul és a funk után megteremtette saját világzenéjét, és ezzel megint merőben újat, igényeset mutat a magyar popszakmának. A Rackajammel közös koncertjei a rhythm and blues, a magyar népzene, a hip-hop, a funky és groove fúziójából születnek meg. 22.00: Táncház a Rév zenekarral a Rév Magyar Kultúra Házában. (ú) (Képarchívum) Sebestyén Márta
