Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-05 / 229. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Múzeumi Szalon László Bélával Nyitra. Ismét „kihelyezett” rendezvénye lesz a Múzeumi Szalonnak: a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozatának, amely a hazai magyar közélet neves személyiségeit látja vendégül, ezúttal Nyitra ad otthont. Holnap 16.30-kor László Béla professzor, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának tanára ül a vendégszékbe, hogy életéről, pályájáról valljon Miklósi Péter publicistának. A Múzeumi Szalon helyszíne a Pedagógiai Kar 106-os terme (Drážovská 4.) lesz. (ú) „Túl a Szeret folyón” Pozsony. A XXIV. Városi Kulturális Napok keretében „Túl a Szeret folyón” címmel a moldvai csángók életéről hangzanak el előadások holnap 16 órakor a Csemadok székházának nagytermében (Május 1. tér 10-12). Előadók: Dr. Kulcsár László egyetemi tanár, Dr. Józsa Éva egyetemi docens, Ősz Róbert egyetemi adjunktus, valamint Dr. Hardy F. Gábor és Varga Norbert egyetemi tanársegédek, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának oktatói. Az érdeklődők fotókiállítást is láthatnak egy moldvai csángó falu életéről Lábnyik 2009 címmel. A képeket válogatta és a kiállítást rendezte: Szikra Andrea, (ú) Előadás az aradi vértanúkról Pozsony. Gazda József Bethlen-díjas erdélyi tanár, író, műkritikus, szociográfus, kutató tart előadást az aradi vértanúkról ma 18 órakor a Pozsonyi Casinóban. Gazda József 40 éven át a magyar nyelv és irodalom tanára volt, ebből 34 éven át Kovásznán. Közben bejárta Erdélyt, a Kárpát-medencét, a nagyvilágot. Hihetetlen munkabírásával „sorsokat” gyűjtött, főleg sorskönyveket írt a magyarokról, de ismertek művészeti útirajzai, publicisztikai írásai is. (ú) A határon túli irodalom napjai Székesfehérvár. A Délvidékről, a Kárpátaljáról és a Felvidékről érkezett magyar alkotók részvételével tegnap megkezdődtek a határon túli magyar irodalom napjai Székesfehérváron. A Szent István Művelődési Ház és a helyi Vörösmarty Társaság által ezúttal már tizedik alkalommal megrendezett háromnapos esemény egy előadássorozattal indult. A magyarországi, illetve határon túli résztvevők „Szerelmes földrajzok. A Kárpátok ölelésében született versek, prózák, rímes alkotások a tájról - Lengyelország-Magyarország” című eszmecserén előadásokat, felolvasásokat is hallhattak. A rendezvény első napján átadták a Vár-díjat, amelyre az idén Zirig Árpád felvidéki költőt tartotta érdemesnek a kitüntetést odaítélő grémium. BemutattákTarics Péter Mindszenty Józsefről írt drámáját is a révkomáromi Magyar Teátrum előadásában. (MTI) Van Gogh-kiállítás Rómában Róma. Újabb nagyszabású kiállítást lát vendégül Róma városa. A szervezők abban reménykednek, hogy Vincent van Gogh október 8-tól látható festményei még a hatszázezres látogatottságot produkáló tavaszi Caravaggio-kiállításnál is nagyobb érdeklődést váltanak ki. Huszonkét éve nem jártak a XIX. századi holland festőművész alkotásai az olasz fővárosban. Most több mint száz műve tér vissza a Capitolium-dombon, II. Viktor Emánuel olasz király emlékművében megnyitott termekbe. A Vincent Van Gogh: időtlen vidék és modern város című tárlat hetven festményt, akva- rellt és rajzot mutat be a holland mester festette csillagos égtől és körkörös felhőktől egészen a nagyvárosi kávéházakig. A február 6-ig nyitva tartó tárlat kapcsán Umberto Croppi, az olasz főváros önkormányzatának kulturális felelőse megjegyezte: „ez lehet az utolsó nagyszabású kiállítás Rómában”. A költségvetési megszorítások miatt Róma ugyanis jövőre a kultúrára szánt idei összegnek csak a húsz százalékát fordíthatja ugyanerre a célra. (MTI) Tom Cruise hosszas töprengés után a Mission: Impossible negyedik részéhez is Prágát választotta Sokat fizet a cseheknek Mintha ugyanazon a napon indultak volna Los Angelesből. Angelina Jolié Budapestre, Tom Cruise Prágába. Legújabb filmjüket ugyanis egymás közelében forgatják. Jolié rendezői minőségben, Cruise producerként és főszereplőként. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha valóban egy napon szálltak repülőre, Hollywood két szupersztárja korábbi prágai élményeit is megoszthatta egymással. Jolié a Wantedben játszott a barrandovi műtermekben, Cruise a Mission: Impossible első részével forgatta fel a cseh főváros életét, még 1996-ban. Azóta sok víz lefolyt a Moldván, és Tom bácsi haragja is szertefoszlott. Prágától ugyanis nem kis dühvei búcsúzott. Nem a szolgáltatásokkal volt baja, hiszen a cseh filmesek erről híresek. Nincs az a kérés, amit ne tudnának teljesíteni. Brian De Pálmától Nyikita Mihalkovig mindenki elismeréssel beszél róluk, jó hírüket viszik keletre, nyugatra és a tengerentúlra. Cruise a piszkos anyagiak miatt jelentette ki: „Soha többé Prágába!” A végelszámolásnál ugyanis lángoló fejjel azt hajtogatta: „Át vagyunk verve! Többet kérnek, mint amennyiről az egyezség szólt!” És mert többet is fizettek, főleg a helyszínekért, az Óváros lezárásáért, több alkalommal azt nyilatkozta: Prágába már csak turistaként tér vissza. Tizennégy évvel a történtek után Tom Cruise most ismét Prágába költözött. Méghozzá nem is pár napra, hanem három hétre. A Mission: Impossible negyedik részének több jelenetéhez itt talált megfelelő helyszíneket. Csak most már óvatosabban tárgyalt cseh ügyfeleivel. Óvatosabban és körültekintőbben. Hosszú hónapokon át folytak a megbeszélések, Cruise emberei többször is átruccantak a száztomyú városba, de még a nyáron sem volt biztos, hogy Prága mellett döntenek. Aztán hirtelen felgyorsultak az események. A sztár minden korábbi ellenérzését félretette, és mint producer kimondta a végső szót: „Megyünk!” Ethan Hunt, a történet hőse, a volt orosz mesterkém, aki titkos nemzetközi információkkal dolgozik, visszatér Prágába, hiszen Tom Cruise jókedvűen kezdett neki a munkának Prága Óvárosában az első részben is egy prágai követség fogadásán láttuk. Jón Voight, Emmanuelle Béart, Jean Reno, Vanessa Redgrave, Kristin Scott Thomas játszottak mellette a Brian De Palma rendezte filmben. A John Woo irányította második részben, amelyben egy genetikai laborban kikísérletezett biológiai fegyvert kellett visszaszereznie, már csak egyetlen nagy név szerepelt az övé alatt: Sir Anthony Hopkinsé. A négy évvel ezelőtt bemutatott harmadik epizódot azzal tette érdekessé, hogy nem csak leheteden, hanem személyes küldetés is várt rá. A szuperügynöknek ugyanis a saját, frissen eljegyzett menyasszonyát kellett megmentenie egy rendkívül veszélyes gonosztevő elől. Itt három jól ismert arc bukkant fel Cruise közelében: Laurence Fish- burne, Philip Seymour Hoffman és Jonathan Rhys-Meyers. Aki viszont „Köszönöm, nem!”-mel visszautasította a női főszerepet, az Scarlett Johannson volt. A negyedik, jövő év májusában bemutatandó rész szereposztását egyelőre nem szellőzteti a produkció. Annyi azonban már kiszivárgott: Prágában tíz helyszínen forgat a stáb, aztán egy börtönjelenet miatt Mladá Boleslavban állítják fel sátraikat. Tom Cruise jókedvűen kezdett neki a munkának, mivel a nemrég elfogadott cseh filmtörvény szerint a 176 millió cseh koronára rúgó prágai költségek egyötödét visszatérítik neki. Az első jeleneteket a Várban vették fel, ezt követően a főpályaudvar szecessziós kávézójában dolgoznak, majd egy régi, külvárosi szennyvíztisztító állomáson. Napközben Cruise orosz katonatiszti egyenruhát visel, és testőrök tucatja veszi körbe, késő este azonban, amikor az Óváros valamelyik eldugott éttermében falatozik, a legapróbb jel sem utal arra, hogy a helynek „szigorúan őrzött” vendége van. Emiatt inkább a Four Seasons szálloda dolgozóinak fájhat a feje, hiszen Cruise rajongói a múlt hét óta várakoznak a nagy pillanatra, hogy lecsaphassanakvégre imádott kedvencükre, aki a Mission: Impossible harmadik részével 395 millió dolláros hasznot hajtott be a stúdiónak. Prágából október közepén Dubaiba költözik a stáb, onnan pedig Vancouverbe. Addig viszont több turistát érhet még meglepetés a cseh fővárosban. Lesznek, akik a Várban, mások a központi pályaudvaron láthatják őt - természetesen csak messziről. És bizonyára lesznek olyanok is, akik tányérsapkája és katonai mundérja miatt fel sem fogják ismerni. Ők majd a moziban kapnak a fejükhöz, hogy: „Ó, ha tudtam volna...! ” (ČTK-felvétel) Katarína Kerekesová animációs filmjének zord szürke kőfejtőben bonyolódó története a férfi-nő viszony örök drámáját mutatja be megkapó képi-zenei világgal A kőrengeteg mindent felkavaró asszonya Kősorsok - emberi lélekkel TALLÓSl BÉLA Zenés animációs film Katarína Kerekesová Kövek című opusa. A Projekt 100 elnevezésű filmszemle keretében láthatta a közönség elő- filmként, de talán csak azért nem vetíthető főfilmként, mivel játékideje „mindössze” 26 perc. Ugyanakkor ebbe a 26 percbe annyi mélység van belesűrítve, amennyit néha két órába se tud bárki bele- vinni. Hűvös, kemény, súlyos film: távolságtartó komolysággal mesél ókori görög drámai szellemben. Tömör, szaggatottan balladiszti- kus előadással, valamint zsigere- kig ható zenei alappal. Animációs opera ez a film. Marek Piaček zeneszerző olyan operai alapot komponált a történet felemeléséhez, hogy a film 26 perces szárnyalással ér el a tetőpontjára. Minden vágással, minden epizóddal, valamennyi új helyszínnel, s minden zenei futammal és áriával feszültebbé és feszültebbé érik a dráma. Hang hangra, kő kőre épül ebben a filmben. A kő kőre épülés pedig nem csak szókép, ám jelképereje van. Zord szürke kőfejtőben bonyolódik a történet, ahol tíz mogorva, marcona férfi dolgozik, tologatja a nehezen csikorduló csilléket. A magányos férfiak komor, sötét tónusú, kőkemény világába az egyetlen nő, az elöljáró asszonya derít fényt, s visz gyöngédebb érzelmeket. De az érzelmeivel viszályt is kelt. Fellobbanó szerelmeket, féltékenységeket, haragot és gyilkos indulatokat, halált. A történet kitalálható, hiszen a férfi-nő viszonyról szól a dráma az örök képletre felépítve. A film a történettel nem is hoz igazán újat. Új abban, ahogy a történetet tálalja: új a képi világával és a zenei, valamint hangi megszólalásával. Nem zenei hangjai, vagyis a nyikorgásai és a tompa zörejei is muzsikák; művészi nyelvvé emelt mondandók, mondanivaló-kiegészítők. A film környezete, amelyben a történet bonyolódik, kövekből épül fel. A figurák, akik megelevenítik a történetet, kövekből épített-rakott bábuk, ám olyan vizuális tökéllyel hozták létre őket, hogy lélekkel töltődnek és megélednek. S ebben van a film ereje: ahogy az alkotók életre keltették a köveket, s megteremtették azt a hidegrideg „kőesztétikát”, amely életszerűen képes hatásos lenni.
