Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-05 / 229. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 5. www.ujszo.com Csak adminisztratív hibákat találtak az ellenőrök Labaš válogat Hedvig pszichiáterei között VRABEC MÁRIA Nyílra. Csak adminisztratív hi­ányosságokat állapítottak meg a belügyminisztérium ellenőrei a Maiina Hedvig-aktákban. Ezek nem járnak semmilyen következ­ménnyel, sem személyes felelős­ségre vonás, sem a támadás ügyé­ben lezárt vizsgálat újraindítása nem várható. Amint a belügyminisztérium szóvivőjétől, Grendel Gábortól megtudtuk, a nyitrai rendőrségen folytatott vizsgálat lezárult, a bel­ügyi ellenőrök szerint a megállapí­tott hibák nem olyan mértékűek és jellegűek, hogy lényegesen befo­lyásolták volna az ügy kimenetelét. A továbbiakban tehát kizárólag a főügyészségen múlik, mit kezd a hamis tanúzás ügyében indított, és már három éve tartó vizsgálattal. Dobroslav Tmka főügyész a nyár végén azt mondta, hogy már csak az új orvosszakértői jelentésre vár­nak, amelyben Peter Labaš, a Co- menius Egyetem Orvostudományi Karának dékánja kiegészíti a tavaly leadott szakvéleményét. Labaš pro­fesszor tegnap azt nyilatkozta la­punknak, hogy még nem áll ren­delkezésére Maiina Hedvig teljes orvosi dokumentációja. „A nyitrai dokumentációt a főügyészség köz­benjárására megkaptam, de még a dunaszerdahelyi leletekre várok a sebészetről és a pszichiátertől is” - mondta. Kérdésünkre, a trencséni Jozef Hašto doktorral is fog-e konzultál­ni, akihez Maiina Hedvig 2006 no­vemberétől másfél évig járt pszi­choterápiára, Labaš professzor nemmel válaszolt. „Az a lényeg, ahol kivizsgálták. A másik pszichiá­terről nem tudok, annak semmi kö­ze az egészhez A dunaszerdahelyi pszichiáternek ajánlott levelet küldtem, de nemjelentkezett.“ Sárközy László dunaszerdahelyi pszichiáter közvetlenül a támadás után, 2006 szeptemberében kezel­te Hedviget. Megkeresésünkre el­mondta, hogy az elmúlt négy év alatt senki nem kért tőle szakvéle­ményt az ügyben, kihallgatásra sem idézték be. „Labaš professzor szeptember 17-én küldött nekem egy levelet, hogy a főügyészség ál­tal megbízott szakértőként kíván betekinteni Maiina Hedvig doku­mentációjába, ezért szeptember 28-án délután 14 órakor megláto­gat a rendelőmben. A megjelölt na­pon délután kettőtől fél négyig vár­tam őt, de nem jött, és azóta nem is jelentkezett” - mondta Sárközy doktor. A Maiina Hedvig-ügyben folyta­tott főügyészségi vizsgálatról ma a főügyész ad számot a parlament emberjogi és kisebbségi bizottsága előtt. A tárca évente 50 millió eurót akar megtakarítani Veszélybe kerülhet a gyógyszerellátás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Veszélyeztetheti a gyógyszerellátást, ha az egészség- ügyi minisztérium megköveteli majd, hogy a Szlovákiában terjesz­tett gyógyszerek ára ne lehessen magasabb, mint a második legala­csonyabb ár az Európai Unióban - véli a Gyógyszerforgalmazók Szö­vetsége (ADL). A jelenlegi szabá­lyozás értelmében a szlovákiai ár­nak a hat legalacsonyabb uniós ár átlaga alatt kell lennie. Ivan Uhlia- rik miniszter szerint azonban csak az lenne a szélsőséges szabályo­zás, ha előírnák, hogy a szlovákiai ár legyen a legalacsonyabb az uni­óban. Ettől az intézkedéstől évente mintegy 50 millió euró megtakarí­tást vár a szaktárca. A gyógyszer- forgalmazók szerint azonban ez a szabályozás veszélyeztetheti a gyógyszerellátást. Igor Novák, az ADL elnöke nem tartja kizártnak azt sem, hogy egyes gyártók úgy döntenek, hogy nem szállítanak Szlovákiába, mivel a szlovákiai ár más országok esetében számíthat referenciaámak, és az ország túl kicsi ahhoz, hogy ez megérje egyes gyártóknak. „Bízom benne, hogy sikerül úgy megegyezni, hogy az ne veszélyeztesse a gyógyszerel­látást” -jelentette ki Novák. Uhlia- rik szerint azonban a jelenlegi helyzetben, amikor az egészség­ügy pénzhiányban szenved, meg­engedhetetlen, hogy nálunk többe kerüljenek egyes készítmények, mint például Csehországban. „Olyan megoldást keresünk, ame­lyekkel pénzt takaríthatunk meg, amiből új, innovatív gyógyszerek jelenhetnek meg a szlovák piacon” - mondta a miniszter, (lpj, TASR) A miniszter sokkal szigorúbb büntetést akar Törölték Harabin bírságát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eltörölte Ivan Miklós pénzügyminiszter a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Štefan Hara- binnak kirótt 995 eurós bírságot, amit azért kapott volna, mert nem engedte, hogy a pénzügyminisz­térium ellenőrei megvizsgálják a bíróság gazdálkodását. Harabin szerint a miniszter ezzel a lépéssel igazolta, hogy törvényellenesen döntött a bírságról. Mikloš mindezt azzal indokol­ta, hogy bírság helyett inkább fel­jelenti az instancia elnökét az igazságügyi miniszternél, aki az­tán az Alkotmánybíróságnál kezdeményezhet fegyelmi eljárást ellene. „így a 995 eurós bírságnál is szigorúbb büntetést kaphat, például meneszthetik tiszt­ségéből” - mondta a miniszter szóvivője, Martin Jaroš, hozzáté­ve: a tárca továbbra is követeli a 33 ezer eurós bírság kifizetését, amit a legfelsőbb instanciának adott szintén a könyvvizsgálat meghiúsítása miatt. „Ezzel a lépéssel a miniszter beismerte, hogy hazudott és tör­vényt sértett. Ezért a félrelépé­sért bíróság elé állítom” - közölte sajtónyilatkozatában Harabin, aki máig állítja, hogy a pénzügy­minisztériumnak nincs joga el­lenőrizni a bíróság gazdálkodá­sát. (dem, SITA) A tárca szerint a volt miniszter tudott a szociális vállalatokkal kapcsolatos törvénysértésekről Tomanová takargatott Pozsony. Lucia Nicholsono- vá szociális ügyi államtit­kár szerint Viera Tomano­vá a kezdetektől tisztában volt vele, hogy a nyolc szo­ciális vállalat nem a törvé­nyekkel összhangban működik, ennek ellenére nem tett semmit. SÁNDOR RENÁTA Nicholsonová tegnapi sajtótá­jékoztatóján leszögezte: a volt miniszter ugyan valóban küldött ellenőröket a vállalatokba, ám azok a lényegi dolog helyett telje­sen jelentéktelen adminisztrációt ellenőriztek csak, azt pedig, hogy az államtól kapott támogatások állami segítségnek minősíthe- tők-e vagy sem, nem vizsgálták, holott ez lett volna a fontos, hi­szen az ilyen vállalatok az uniós törvények értelmében egy bizo­nyos százalékon felül nem kap­hatnak állami segítséget. Az uniós szervek idei májusi ellenőrzése során azonban az derült ki, hogy a megengedettnél sokkal magasabb arányban részesültek állami tá­mogatásban, ez pedig törvényel­lenes. Az államtitkár szerint Tomano­vá már 2008-ban, a vállalatok lét­rejöttének évében tudott arról, hogy jogszabályellenes támoga­tást kaptak a vállalatok, s ezzel megsértették a gazdasági ver­senyt. A tárca egyik munkatársa ugyanis már 2008-ban figyelmez­tette felettesét, miszerint fennáll a gyanú, hogy a szociális vállalatok támogatásakor törvénysértés tör­ténik. 2009-ben ezért a miniszté­rium állásfoglalást kért ez ügyben a pénzügyminisztériumtól, de közvetlenül ezután még egy levél érkezett a pénzügyi tárcához, hegy tekintsék az előző kérést semmisnek. A tárca a Gazdasági Versenyhivatalhoz is fordult, amely azt állapította meg, hogy valóban törvényellenesen törté­nik a szociális vállalatok támoga­tása. A szociális minisztérium vi­szont állásfoglalása felülvizsgála­tára kérte a hivatalt, mondta Lu­cia Nicholsonová. Viera Tomanová csak annyit re­agált Nicholsonová tegnapi szava­ira, hogy hazudik. A volt miniszter nyílt párbeszédre szólította fel az államtitkárt. Nicholsonová a múlt héten jelentette be, hogy a szociá­lis minisztérium visszakéri a nyolc szociális vállalattól az eddig kifi­zetett 10,8 millió eurót. Az állam­titkár elmondta, az új kormány hi­vatalba lépése után végzett ellen­őrzések bebizonyították, hogy a Fico-kormány idején létrehozott nyolc szociális vállalat által kötött szerződések törvénysértők voltak, és ezen felül is visszaélések, ahogy az államtitkár fogalmazott, „pri­mitív panamázások” történtek a vállalatoknál. A minisztérium ezért leállítot­ta a vállalatok finanszírozását, és visszaköveteli a rájuk fordított pénzt. A minisztérium ismeret­len tettes ellen tett feljelentést a Speciális Ügyészségen, Nichol­sonová szerint Tomanovát mi­nimum politikai felelősség terhe­li az ügyben. Több mint 74 ezer eurót kaptak volna személyenként az uniós projektben Jó pénzért osztottak tanácsot a szakszervezetisek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nemcsak a volt szoci­ális miniszter, Viera Tomanová és államtitkára, Emília Kršíková érintettek az uniós pénzekkel való visszaéléses botrányban, hanem a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői, például Marián Jusko vagy Marián Gazdik is. Utóbbi rá­adásul úgy látja, jogosan volt ilyen magas a fizetség. A minisztérium alá tartozó Művelődési Központtal aláírt szerződés alapján nemcsak To­manová és Kršíková keresett vol­na igen jól egy uniós projektben, hanem más ismert személyek is a szociális partnerek közül. A bot­rány néhány hete tört ki, miután napvilágra került, hogy a parla­menti választások előtt alig egy hónappal a miniszter és államtit­kára olyan szerződést írt alá a Művelődési Központtal, mely alapján a projektben való részvé­telért Tomanová 59 400, Kršíková 77 212 eurót kapott volna 2013-ig. A Sme napilap információi sze­rint azonban nemcsak ők, de a kormány mellett működő Érdek­egyeztető Tanács további tagjai is szép summát kapnak a szerződé­sük alapján. A minisztérium mos­tani vezetése azonban a listát csak a 49 érintett nevének kezdőbetűi­vel küldte el a lapnak, tehát né­hány kivétellel nem lehet megál­lapítani, kikről van szó. Az azono­sítható nevek egy részét Kršíková árulta el, további néhány nevet pedig a projekt menedzsere. A projekt irányítótestületének tagjaiként 74 250 eurós jutalomra kötöttek szerződést Marián Jusko a Munkáltatók Országos Uniójá­nak (RÚZ) elnöke, Branislav Ma­sár, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) ügyvezető igazgatója, Ot­to Nevický ugyancsak az AZZZ- ből, valamint a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) szinte teljes vezérkara - Marián Gazdik elnök, Vladimír Mojš, Dušan Barčík és Ján Gašperan alelnökök. Ugyanennyit keres a projekten Milan Muška, a Szlovákiai Váro­sok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke, Martin Hošťák, a RÚZ titkára 39 600 euróra szá­míthat 2013-ig. A botrány kirobbanása után Vi­era Tomanová úgy nyilatkozott, eláll a szerződéstől. A minisztéri­um szerint a többieknek is le kel­lene mondaniuk a jutalomról. Er­ről most tárgyal a projekt iránytó testületé. Zuzana Wienk , a Fair play Szövetség elnöke szerint a 70 ezer eurós jutalom teljesen indo­kolatlan. „Igencsak vitatható, hogy az Érdekegyeztető Tanács­ban vajon mennyire képesek a sa­ját szervezeteik (a munkáltatók és a szakszervezetek - a szerk. megj.) érdekeit védeni az állam­mal szemben, mikor az állam ilyen bőkezű velük szemben”- mondta Wienk. (sán) Egy hét után véglegesítette a rendőrség, hogy mit árulnak el a közúti ellenőrzésekről, és mit nem A radarok egy részét hozzák csak nyilvánosságra (Ján Krošlók felvétele Pozsony. Egy hét leforgása alatt háromszor változtatott a rendőrség azon, hogyan fogja pontosítani azt, hol mérik az egyenruhások az előírt sebesség betartását. Legutóbb hétvégén módosítottak a rendszeren. Míg pénteken csak annyit tudtak meg a sofőrök, hogy egy sötétkék Škoda Fabiával a Komáromi já­rásban mérik a sebességet, teg­naptól már az útszakaszokat is el­árulják. Az egyenruhások jelenté­seiből így például megtudhatták, hogy hétfőn egy zöld Skoda Fabia mért az Érsekújvári járásban ta­lálható 1/64-es út 28. és 31. kilo­métere között. A Polícia felirattal megjelölt rendőrségi autóknál továbbra is csak az autók számát teszik közzé az egyes járásokban, a konkrét út­szakaszokat csak akkor nevezik meg, ha nem megjelölt gépkocsi­kon mérik ott a sebességet. Jaro­slav Spišiak országos rendőrfőka­pitány múlt hét elején mondta, Nem bújhatnak bokrok mögé pontosan meghatározzák, hol és milyen autókban mérnek majd. A rendőrfőkapitány azt is megtiltot­ta, hogy az egyenruhások bokrok, fák, vagy hídpillérek mögé rejtőz­ve mérjék a sebességet. A konkrét adatokról szóló rész­letes listát szerdán reggel küldték el először az újságíróknak. Spišiak ezt azért állította le, mert - saját bevallása szerint - a rendőrök nem egészen értették meg mon­danivalóját. „Ha megmondjuk, hogy hol és meddig állunk, akkor mindenki, aki például ittasan ül volán mögé, vagy egy bűnöző, aki egy hullát akar majd gépkocsijá­ban elszállítani, kikerüli ezeket a szakaszokat” - mondta Spišiak. Csütörtökön már csak azt árulták el, hogy hány megjelölt, illetve hány nem megjelölt rendőrségi autó mér az egyes járásokban és kerületekben. Š mivel végül a rendőrkapitányság is beismerte, hogy ezeknek a semmitmondó in­formációknak nincs értelme, a hétvégén jött egy újabb módosí­tás, amely az előző kettő komp­romisszumos megoldása. Spišiak már nem akarta érdemben kom­mentálni, miért változtatott újra a rendeletén. A radarokról szóló jelentések­ben jelenleg hiába keresnék a mé­rések konkrét időpontját, tehát azt, hogy mikortól, meddig állnak majd az adott helyen a rendőrök. Az információk ráadásul csak a nem megjelölt rendőrségi autókra vonatkoznak. Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitány­ság szóvivője leszögezte: úgy egy­ségesítették a tájékoztatási rend­szert, hogy az ámokfutóknak ne legyen esélyük elkerülni az ellen­őrzéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom