Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-28 / 249. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Kubai család Prágában Prága. Kubai politikai ellenzékit fogadott be családjával együtt Csehország. Rolando Jiménez Posada, felesége és három gyermeke kedden érkezett Prágába, ahol Radek John belügyminiszter fogadta őket. Mind az öten politikai menedéket és letelepedési engedélyt kapnak Csehországban. Csehország az EU második tagállama, amely nemrégiben szabadon engedett kubai politikai foglyokatfogadottbe. (-kés) Titkos burmai atomprogram Bangkok. Mianmar (Burma) titokban atomfegyver ki- fejlesztésén dolgozik, s fennáll a veszélye annak, hogy Észak- Korea segítségével fel tudja gyorsítani ezt a programot - jelentette ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik volt igazgatója. Egy Norvégiában működő, burmai ellenzéki televízió júniusban jelentette, hogy az ázsiai ország katonai vezetése nukleáris programba fogott Phenjan támogatásával. A tévé szupertitkos dokumentumokra hivatkozott. (MTI) Műszaki hiba az atombázison Washington. Egy berendezés meghibásodása miatt rövid időre megszakadt a kapcsolat ötven atomrakéta és az indítóközpont között a wyomingi Warren légitámaszponton. Todd Vician alezredes, az amerikai légierő szóvivője szerint az üzemzavar szombaton kora reggel történt, és nem egész egy órán át tartott. A Fehér Házat is csak kedden reggel tájékoztatták róla. Illetékesek szerint nincs jele szabotázsnak, s a légierő egy pillanatra sem veszítette el képességét a Minu- teman III interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) indítására. (MTI) Tüntetés Bukarestben Bukarest. A rendőrség szerint 30 ezer, a szakszervezetek szerint 80 ezer ember tüntetett tegnap Bukarestben a román kabinet megszorító intézkedései ellen. A közalkalmazottak a kormány épülete előtt kezdték a tüntetést, majd a parlament elé vonultak, s a kormány távozását követelték. A kormány tegnap este a parlamentben túlélte az ellene indított bizalmatlansági szavazást. (MTI) Tetőomlás egy esküvőn Kabul. Hatvanöt ember halt megtegnap, amikor ráomlott a tető a násznépre egy esküvőn Észak-Afganisztánban. További negyvenen megsebesültek, az áldozatok többsége nő és gyermek. A lakodalmat egy háromemeletes falusi vályogházban tartották, amely nem bírtaaterhelést. (MTI) Prága mindeddig elutasította azokat a javaslatokat, hogy az utcán élő szerencsétleneket erővel telepítsék ki a belvárosból Kilenc hajléktalan halt meg egy prágai épülettűzben A kilencedik áldozatra csak később bukkantak rá (ČTK-felvétel) KOKESJÁNOS Prága. Kilenc ember meghalt, amikor Prága belvárosában - a Flo- renc központi autóbusz-pályaudvar és a Masaryk vasúti pályaudvar közötti területen - tegnap hajnalban leégett egy elhagyott épület - közölte Pavlina Adamcová, a prágai tűzoltóság szóvivője. Kezdetben nyolc halottról szóltak a hírek, de tegnap délután egy újabb holttestet is találtak a tűzoltók. 1984 óta nem volt Csehországban ennyi áldozatotkövetelő tűzeset. Az áldozatok feltehetőleg hajléktalanok voltak, akik a korábban a cseh államvasutak tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívüli épületben aludtak. Az épületben nem volt áram, a bent lévők gyertyával világítottak. Nem kizárt, hogy ez volt a tragédia oka. A tűzoltóknak a lángokban álló épületből két embert- szintén hajléktalanokat - sikerült kimenekíteniük, ők a füst belélegzése miatt orvosi ellátásban részesültek. A buszpályaudvar szomszédos, új épületére nem terjedt át a tűz. Biztonsági okokból azonban egy részét lezárták, s reggel a buszokat más helyről indították. A tűzről 0 óra 35 perckor értesítették a tűzoltókat, akik hat perc alatt kiértek, de addigra a nagy, kétemeletes épület már lángokban állt. Atüzetmásfél óra alatt sikerült megfékezniük, reggelig nyolc összeégett holttestet találtak. A tűz oka és az áldozatok kiléte egyelőre ismeretlen. A rendőrségi szakértők már megkezdték a helyszínelést. A rendőrök azt remélik, hogy fontos információkat kapnak a két megmentett hajléktalantól a tragédia körülményeinek tisztázásához. „Elhagyott, lebontásra ítélt régi épületről van szó, ezért az anyagi kár csekély ’ - mondta újságíróknak Adamcová. Másfajta, kisebb kár az, hogy az épületet körülvevő fák egy része leégett. Szakértők szerint az 1989 utáni húsz év legtragikusabb csehországi tűzesetéről van szó. Nyolc emberéletet követelt az a tűz, amely 1995 májusában a prágai Olympik szállóban pusztított. Csehszlovákia és Csehország legtragikusabb tűzesete 1984 november 1-jén történt, amikor az észak-csehországi Chomútov melletti Médenecben kigyulladt egy szociális otthon és gyógyintézet. A mentálisan sérült és tehetetlen női páciensek közül 26-an vesztették életüket. Prágában mintegy 4-4,5 ezerre becsülik a hajléktalanok számát, akik különösen a hidegebb éjszakákon és hónapokban gyakran húzódnak meg elhagyott épületekben, elsősorban a városközpontban. A vasúti várótermekből ugyanis fokozatosan kitiltották őket, az éjjeli menhelyek kapacitása pedig nem felel meg a követelményeknek. Súlyos problémáról van szó, amely szoros összefüggésben van nemcsak a rosszul kezelt személyes tragédiákkal, hanem a munkanélküliséggel, a kábítószerezéssel, az alkoholizmussal is. A hajléktalanok gyakori célpontjai a legkülönbözőbb támadásoknak, sokan rajtuk élik ki alantas ösztöneiket. Az utóbbi években több hajléktalant felgyújtottak. Ugyancsak komoly probléma, hogy ők maguk is gyakran követnek el törvénysértéseket, kisebb-nagyobb bűncselekményeket, lopnak, betörnek a kerti házakba stb. A cseh főváros elutasította azokat a javaslatokat, hogy a hajléktalanokat erővel telepítsék ki a belvárosból. A német külügyi tárca a 11. világháború előtt és alatt teljes mértékben kiszolgálta a náci rezsimet Nehéz a múlttal szembenézni Joschka Fischer öt éve adott megbízást a külügyi tárca múltjának kivizsgálására (Képarchívum) Berlin. Vezető téma lett a német sajtóban négy történész tanulmánya, amely szerint a német külügyminisztérium sokkal jelentősebb szerepet játszott az európai zsidóság megsemmisítésében, mint azt eddig feltételezni lehetett, 1945 után pedig erőteljesen igyekezett leplezni azt. ÖSSZEFOGLALÓ A hamarosan könyv formában megjelenő, 900 oldalas dokumentum szerint a külügy segédkezet nyújtott a náciknak a zsidók tervszerű megsemmisítésében. A szerzők hajmeresztő dolgokra bukkantak a levéltárakban. A külügyi attasék kiképzésének éppúgy része volt a kötelező látogatás Hitler obersalzbergi rezidenciáján, mint a dachaui koncentrációs tábor fölkeresése. Például Ernst von Weizsäckerrel (a későbbi német államfő, Richard von Weizsäcker apja) 1938 áprüisától kezdve állam- titkári rangban szolgált a Wilhelm- strassén. 0 még svájci követként kezdeményezte 1936 májusában azt az intézkedést, amellyel a náci rezsim megfosztotta német állam- polgárságától Thomas Mannt. ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Párizs. Az unió igazságügyi biztosa kemény szavakkal bírálta a német és a francia kormányt, felelőtlenséggel és a stabilitási egyezmény felvizezésének szándékával vádolva az unió két legnagyobb tagállamát. A Die Weltnek nyilatkozó Viviane Reding rámutatott: 2004-ben és 2005-ben a fenti két tagállam volt az, amely megszegte az európai stabilitási egyezmény előírásait. Most pedig éppen ez a két állam akarja felvizezni a stabüitási paktumot. Az ügyben két korábbi külügyminiszter is megszólalt. Joschka Fischer, aki a Schröder-kormány külügyminisztereként személyesen adott megbízást 2005-ben a tárca múltjának kivizsgálására, „elszömyedve” olvasta az anyagot. Szerinte tetézi a diplomaták cinkosságát, hogy a II. világháború után nem voltak hajlandók beismerni, hogy erkölcsileg csődöt mondtak a hitleri rezsim éveiben. A kollektív amnéziát elősegítette, hogy az NSZK-ban elmaradt az átfogó szembenézés a náci korszakkal, ami nem csak a külügyminisztériumról volt elmondható. „EgyetPárizsban elfogadhatatlannak minősítették a bírálatot. „Egy Franciaországban már jól ismert európai biztos eltökélte magát országunk üldözésére, kiterjesztve ezt Németországra is ... Elfogadhatatlanok a szavak, amelyeket ez a biztos használ a francia-német javaslat ócsárlásakor, s a hangnem ugyanolyan sértő, mint amit ez a biztos használt Franciaország ellen a romák körül kialakult vitában, amelyet ő maga szított” - mondta egy felsőházi vitában Pierre Lel- louche Európa-ügyi miniszter. A német kancellár és a francia ellen vérbírót vagy vérügyészt sem ítéltek el L945 után, éppen ellenkezőleg. Egészen a 80-as évekig hazaárulónak számítottak azok, akik dezertáltak a Wehrmachtból 1940-45 között” - tette hozzá. Arra a fölvetésre, hogy hivatali elődjei (Brandttól Scheelen át Genscherig és Kinkéiig) semmit sem tettek a külügy megtisztításáért, Fischer kifejtette: akkoriban ő sem mert volna nekivágni a feladatnak. Willy Brandt örült, hogy majd' két évtizedes karantén után a konzervatív tábor elfogadta pártját, az SPD-t kormányképes erőnek. Fő stratégiája pedig amúgy is az új keleti polinök a ma kezdődő EU-csúcstalál- kozón akar harcot indítani a Lisszaboni Szerződés módosításáért. Véleményük szerint ugyanis csak így lehetne hatékonyan kivédeni az euróval kapcsolatos jövőbeni válságokat. Számos tagállam nem ért egyet azzal, hogy a költség- vetési deficitre vonatkozó határokat notóriusan túllépőktől megvonják a szavazati jogot. Márpedig Berlin és Párizs tervének éppen ez a központi eleme. Ehhez kellene módosítani a Lisszaboni Szerződést, amelyet csak nagy keservesen, 8 évi viták után fogadtak el, s tika, a Varsóval és Prágával való megbékélés egyengetése volt. Frank-Walter Steinmeier, az előző nagykoalíciós kormány (2005-2009) külügyminisztere rámutatott: Willy Brandt külügy- minisztersége idején, a 60-as évek második felében is szép számmal szolgáltak a külügyi tárcánál olyan vezető diplomaták, akik még a náci korszakban csináltak karriert. Ezzel azonban Brandt nem nagyon törődött. Brandt az első nagykoalíció (1966-69) idején, Kurt Georg Kiesinger (CDU) kormányában vezette a külügyi tárcát. Ezekben az években történt meg, hogy miniszteri dicséretben részesült Franz Nüsslein barcelonai német konzul. Az illető 1940-45 között ügyészként tevékenykedett a nácik által megszállt Cseh-Morva Protektorátusban, és mintegy 900 halálos ítélet kiszabásában működött közre. Németország veresége után háborús bűnösként elítélték ugyan, ám ez nem akadályozta megakülügyet abban, hogy 1955-ben alkalmazásba vegye őt. Guido Westerwelle jelenlegi külügyminiszter máris értésre adta, a kötet hamarosan kötelező olvasmány lesz a diplomataképző intézményekben. Egyúttal kilátásba helyezte a minisztérium kiadványainak és arcképcsarnokainak kritikus felülvizsgálatát. (MTI,ú) még egy éve sincs, hogy hatályba lépett. Merkel kancellár tegnap a Bundestagban kitartott a francia elnökkel kidolgozott egyezség mellett, és szükségesnek nevezte a Lisszaboni Szerződés módosítását. Ugyanakkor Luxemburg is csatlakozott ahhoz a többséghez, amely ellenzi a francia-német szándékot. Jean Asselbom külügyminiszter felháborodva beszélt a Merkel- Sarkozy tervről, és úgy tudni, főnöke, Jean-Claude Juncker miniszterelnök szintén ellenzi a szavazati jog megvonását. (MTI, ú) Francia nyugdíjreform Véglegesen elfogadták Párizs. A francia parlament véglegesen elfogadta az országban hetek óta sztrájkokat és utcai tiltakozásokat kiváltó nyugdíjreformot. A törvény végleges szövegét a szenátus már kedden jóváhagyta, a nemzetgyűlés pedig 336 igen szavazattal 233 nem ellenében bólintott rá tegnap délután. Az ellenzéki szocialisták bejelentették, hogy az alkotmánytanácshoz fordulnak a reform miatt, ezért az államfőnek várhatóan november közepéig várnia kell a törvény kihirdetésével. A szakszervezetek azonban addig is folytatni akarják a nyomásgyakorlást, abban a reményben, hogy Nicolas Sarkozy nem írja alá, vagy pedig visszavonatja a kormánnyal a törvényt. Mára újabb országos tiltakozónapot hirdettek, szeptember óta immár a hetediket. Egyébként a tüntetések kifulladóban vannak, javult a benzinellátás, és a közlekedésben is normalizálódik a helyzet. (MTI) NATO-Oroszország Moszkva is beszállhat a háborúba London. Brit lapértesülések szerint afganisztáni szerepvállalásra kérte Oroszországot a NATO, amelynek főtitkára „új kezdetet” jósolt a szövetség és Moszkva kapcsolatában. A The Independent úgy tudja, Oroszország már bele is egyezett, hogy „visszatér” az afganisztáni hadszíntérre, „azoknak a nyugati országoknak a kérésére, amelyek az afgán felkelőket segítették az orosz erők 21 évvel ezelőtti kiűzésében”. A lap azt írta, Oroszország bekapcsolódott az afganisztáni hadsereg és a kábítószerellenes alakulatok kiképzésébe, és „elvben” beleegyezett abba is, hogy helikopterekkel látja el a NATO-erőket. Öt Mi-17-es típusú katonai helikoptert már el is adott Lengyelországnak, amely részese az amerikaiak vezette hadikoalíciónak. (MTI) Viviane Reding szerint Franciaország és Németország nagyon felelőtlenül jár el Megint nekiesett Párizsnak az EU-biztos
