Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-27 / 248. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 27. KARRIER — HIRDETÉS 17 Az Amerikai Egyesült Államokban felmérték, melyek a legnagyobb lelki megterheléssel járó szakmák Inkább ne legyen tűzoltó és katona A fiúk a bányában dolgoznak. Kabaréban jó poén, azonban a valóságban a bányászat a legnagyobb lelki megterheléssel járó munkák egyike. (TASR-felvétel) Egyre fiatalabbakat érint a középkorúak lelki krízise Rontja a helyzetet a válság ÖSSZEFOGLALÓ Melyek azok a szakmák, amelyek a legnagyobb lelki megterheléssel járnak? Az egyik álláskeresési trendekkel foglalkozó amerikai hírportál összeállította tízes listáját a legstresszesebb foglalkozásokról. A lista élén a bányászok állnak, a 10. helyen pedig a dolgozó szülők. ÖSSZEFOGLALÓ A munkahelyi stressz több tényezőtől is függ: a munka jellege, tempója és a körülmények is nyomást gyakorolhatnak a dolgozókra. Stresszforrás lehet, ha a munkavállaló nem szereti, amivel foglalkozik, ha állandó feszültségben dolgozik, többet vállal, mint amennyit bír, gondjai vannak főnökével, kollegáival. Lássuk, azokat a szakmákat, amelyek a legnagyobb stresszel járnak Amerikában. Bányászok A lista első helyén a bányászok állnak a howstuffworks.com összegzése szerint. Noha a rangsor összeállítói több felmérés eredményére hivatkozva leszögezik, hogy jóval nagyobb lelki megterhelésnek vannak kitéve azok, akiknek felsőfokú végzettségük van, jól keresnek és magas beosztásban dolgoznak, emellett gyakrabban viszik haza munkahelyi problémáikat, mint a fizikai munkát végzők, utóbbiak is ki vannak téve a pszichés megterhelésnek. Nem véletlen, hogy az említett lista élére a bányászok kerültek: a mélyben dolgoznak, extrém körülmények között, természetes fény és friss levegő nélkül, kemény fizikai megterhelésnek és veszélynek kitéve. Egy nem várt eseményt - például robbanást - követően esetleg a mélyben rekedhetnek, mint például a chüei bányászok, akik egy augusztusi omlást követően 69 napot töltöttek a mélyben. Vállalatvezetők „Jó dolguk van a cégvezetőknek, dirigálják az alkalmazottakat és leakasztják a zsíros fizetést” - ez az általános vélekedés a vezető pozíciót betöltőkről. A szellemi megterhelés azonban esetükben felelősségvállalással is társul: át kell látniuk a vállalat működését, felelnek az összes alkalmazottért, tartják a kapcsolatot a versenytársakkal, követik a piaci eseményeket. Minél magasabb beosztásban van valaki, rossz döntés esetén annál nagyobb a bukás veszélye. Riporterek A lista harmadik helyére a riporterek kerültek, akik élőben közvetítenek egy-egy esemény helyszínéről. Ebbe a csoportba tartoznak a haditudósítók, bűnügyi riporterek. A stresszt esetükben - a munkájukból adódó veszélyeken kívül - fokozhatja a rugalmas munkaidő: nincs szabadság, nincs hétvége vagy ünnepnap, ha valami történik, ugraniuk kell. A hibalehetőség is fokozott stresszforrás, az objektív tájékoztatás odafigyelést igényel - pontosságot és önkontrollt. A határidők, a piaci verseny szintén pszichés teher lehet. Pilóták, légiirányítók Emberek százainak élete múlik egyetlen rossz döntésen, nem véletlen, hogy a pilóták és a légiirányítók foglalkozása is bekerült a legstresszesebb tízesbe. A pilóták lélekjelenlétén és reakciókészségén sok múlik, ha hibáznak, minden utas meghalhat, ha sikeresen mentik a helyzetet, hős lesz belőlük. A légiirányítók (radarirányítók, toronyszolgálatosok) számára a folyamatos koncentráció jelent megterhelést, munkakörtől függően figyelik a radarképernyőt, tartják a kapcsolatot a pilótákkal, kiadják az útvonal-, a gurulási, a le- és felszállási engedélyeket. Mentősök, tűzoltók A CareerCast álláskereső oldal idei, stresszes szakmákat összesítő listáján a tűzoltók vezetik a mezőnyt, a hivatásukkal járó veszélyek, az állandó készültség és a megfeszített fizikai munka miatt. A howstuffworks.com listáján hasonló megfontolásból a mentősök, mentőápolók kerültek az ötödik helyre a tűzoltókkal együtt, hiszen amellett, hogy folyamatos készenlétben vannak, emberéletek múlnak rajtuk. Gyakran túlóráznak és ha a műszak vége előtt sürgős bejelentést kapnak, nem távozhatnak, mondván, aznapra befejezték, lejárt a munkaidejük. Egészségügyi dolgozók Amerikában hosszú évekig tartotta magát a mítosz, hogy a fogorvosok közül kerül ki a legtöbb öngyilkos - mindez a Seinfeld című vígjátéksorozat egyik részében hangzott el még 1997-ben. A témában végzett felmérések szerint viszont az összes orvos „veszélyeztetett”. A Journal of the American Medical Association című szaklap számában olvasható a kutatás, amely szerint az amerikai orvostanhallgatók közel negyede szenved depressziós tünetektől, több mint tíz százalékuk pedig már az öngyilkosságra is gondolt. A túlóra, a túlterheltség fokozott kockázatot jelent, és aki szíwel-lélekkel végzi munkáját, azonosul páciense gondjaival, állandóan a betegek rendelkezésére áll, miközben egyre kevesebb időt szán magára, a regenerálódásra, jóval nagyobb eséllyel betegszik meg. Tanárok A lista hetedik helyén a tanárok állnak. Számukra a felkészülés jelenthet állandó stresszt: minden órára készülniük kell, türelmesen kell bánniuk a tanulókkal, hiszen nagyrészt rajtuk múlik, hogy milyen ismereteket sajátítanak el. (A siker persze függ a tanítási módszerektől, hogy mennyire tudják felkelteni a diákok-érdeklődését a tantárgy iránt.) Mivel gyakran dolgoznak otthon - felkészülés, dolgozatjavítás -, kevesebb idejük marad családjukra, magánéletükre. Ráadásul előfordul, hogy fizikai erőszaknak is ki vannak téve a diákok vagy éppen a szülők részéről. Rendőrök, katonák A változó munkabeosztás, a túlórák és a munkakörükből adódó veszélyek miatt a rendőrök is felkerültek a tízes listára, mégpedig a nyolcadik helyre. Esetükben a fizikai erőszak - kiszámíthatatlan emberi reakciók - is stresszforrást jelenthetnek. Noha szervezett keretek között dolgoznak, a katonák is a „stresszes foglalkozásúak” közé tartoznak. Munkakörükből adódóan legtöbben sok időt töltenek távol családjuktól, gyakran költöznek - ahová vezénylik őket, oda mennek -, sokan életveszélyes körülmények között tevékenykednek, különösen igaz ez a külföldi békefenntartókra vagy a missziós munkát végzőkre. Dolgozó szülők A lista 10. helyére - foglalkozásuktól függetlenül - a dolgozó szülők kerültek, mégpedig azzal az indokkal, hogy stresszforrás, ha nem vagy csak nehezen tudják összeegyeztetni családi életüket a munkával. Felelőséggel tartoznak gyerekeik iránt, ugyanakkor munkaidőben a feladataikra kell koncentrálniuk, még akkor is, ha éppen megbetegszik a gyerek, vagy olyan problémák merülnek fel, amelyeket elvileg munkaidőn kívül kellene megoldaniuk. Ilyenkor a főnök rugalmasságán múlik, hogy a dolgozó egész nap aggódik a megoldásra váró probléma miatt, vagy kap arra időt, hogy elrendezze, és a továbbiakban nyugodtan, teljes erőbedobással dolgozhasson. (hv, ú) Egy friss felmérés szerint a munkahelyi nyomás és a párkapcsolati problémák miatt a britek a harmincas éveik közepét tartják életük legboldogtalanabb periódusának. A Relate párkapcsolat tanácsadó intézet megbízásából készült, 2000 fős mintán alapuló kutatás szerint a középkorúak lelki válsága a britek többségénél 35 és 44 év között köszönt be. Az ebbe a korcsoportba tartozó férfiak és nők 21%-a érzi gyakran magányosnak magát, és ugyanekkora arányban számolnak be rossz magánéleti vagy munkahelyi kapcsolatról, amely megkeseríti életüket. Minden ötödik középkorú elégededen a családi kapcsolataival, és közelebb érzi magához barátait, mint saját családját. A középkorú válaszadók egynegyede szeretne több időt tölteni a családjával, amelyre jelenleg nincs lehetősége. Az alapítvány vezetője, Claire Tyler szerint a középkori krízisről legtöbben azt gondolják, hogy az embereket a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben éri utol. A cégvezető az egész vállalat lelke, mozgatórugója. Ha valamit elszúr, nemcsak az üzlet, a dolgozók is bukhatnak. A Stanford Egyetem két kutatója úgy döntött, több ezer értekezlet és felszólalás hanganyagát megvizsgálva elemzi, hogyan és mikor ferdítik el az igazságot a cégvezetők, és müyen nyelvi sajátosságokkal jár, ha mellébeszélnek vagy éppen hazudnak. A kutatók megállapították - a hanganyagok leiratát tanulmányozva -, hogy ha a vezetők igyekeznek pozitív érzelmeket sugározni, a gondtalanság látszatát keltem, ugyanakkor olyan általános frázisokkal, túlzásokkal élnek - miszerint minden a legnagyobb rendben van, a vállalat helyzete kitűnő, a csapat remek -, egyértelműen kiderül, hogy valami sántít. A szerzők példaként az Enron energetikai cég egykori vezér- igazgatója, Kenneth Lay alkalma♦ Munka Angliában, Ausztriában, Hollandiában gyárban (termelésben), ápolónők. 0908/737 303, www.EuroPraca.sk MR915834 ♦ Munkatársakat keresünk a következő pozíciókra: ügyfélkezelő munkatárs, helyettes irodavezető. Feltétel: érettségi, 0908/306 535, 0904/161 464, 0948/004 111. MR916385 ♦ 950 euró havonta mellékállásban, érettségizetteknek! 0915/143 979, 0944/979 285. MR916187 Tyler úgy látja, hogy kutatásuk rávilágított arra, hogy ez a krízis előbb is beköszönhet az emberek életébe. Ebben az időszakban vannak az emberek a legnagyobb nyomás alatt, hiszen ekkor kezdik el értékelni, hogy mit értek el eddig karrierjükben vagy családi életükben. Cary Cooper, a Lancaster egyetem professzora szerint a helyzet csak tovább romolhat, hiszen a gazdasági válság következményeként egyre több fiatal középkorú állása kerül veszélybe. Cooper szerint az is komoly probléma, hogy a britek dolgoznak a legtöbbet Európában, és ez hosszú távon árthat az egészségnek. A professzor szerint a munkavégzés miatt kialakult mentális betegségek gyógyítása évente 28 mü- liárd fontba kerül az államnak. Jane McCartney pszichológus szerint nem biztos, hogy a 35-44 közötti korosztálynak több mentális problémája van, mint az idősebb generációnak. Elképzelhető, hogy az eredmények annak köszönhetők, hogy ez a korosztály őszintébben beszél depressziójáról, magányosságáról, mint az idősebbek. (ELTE) zottaknak címzett szavait idézik, amelyek éppen akkor hangzottak el (2001-ben), amikor a cég korrupciós botrányba keveredett. Beszédében a cégvezető hangsúlyozta, hogy a vállalat helyzete stabil, piaci előnye nagy, a jövőben újabb és újabb területeket tudnak majd meghódítani. Kompenzáció volt ez, törekvés, hogy az aktuális helyzetet, ami éppen ennek ellenkezője volt, leplezze - állítják a tanulmány készítői, akik éppen a gondtalan hangnem, a semmitmondó szöveg miatt vélik úgy, hogy egyértelmű a ferdítés. Azok, akik igyekeznek leplezni a valós helyzetet, tényeket, gyakran használják a csapat szót és a mi személyes névmást, hogy ezzel is hangsúlyozzák, közös a cél, az érdek, ezzel együtt a felelősség. Amikor a cégről és annak jövőjéről beszélnek, és kerülik az egyes szám első személy használatát, jelzik, hogy a vállalat összes dolgozója felelős a jelenlegi helyzetért, (hv, ú) ♦ Nagy kamionos cég felvesz sofőröket. Tel.: 0905/773 270. MR916140 ♦ Felveszünk portás-éjjeliőrt di- óspatonyi telepre. Tel.: 0908/779 899. MR916351 ♦ Jól kereső állás középfokú végzettséggel. 0908/751 403. MR916355 Az egyes hirdetések nyelvtani és tartalmi helyességéért nem vállalunk felelősséget! Füllent a főnök? Felismerhető nyelvi fordulatairól A probléma árulkodó jelei ÖSSZEFOGLALÓ ALLASAJANLAT [j]fFnľ ismét Havonta 16 oldalon minden, amit a nőkről tudni kell Több generáció egy fedél alatt Tűzforró sex 40 felett Átváltoztatjuk! Jelentkezzen Ön is! Ez a lap jár Önnek!
