Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-23 / 245. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb foglyok szabadulnak Havanna. Kubában öt újabb politikai fogoly-köztük egy nő - szabadon bocsátását jelentették be. Az érintettek nem tartoznak az úgynevezett 75-ök csoportjához. ,A most szabadon engedett ellenzékiek Spanyolországba mehetnek” - jelentette be közleményben a havannai érsekség. A kubai katolikus egyház - a spanyol kormány támogatásával - meghatározó szerepet játszott abban, hogy a havannai rendszer néhány hónappal ezelőtt beleegyezését adta 52 politikai elítélt szabadon engedésébe. (MTI) Megbírságolták Oroszországot Moszkva. Az Emberi Jogok Európai Bírósága bírságot szabott ki Oroszországra a melegek felvonulásainak többszöri megakadályozása miatt. A strasbourgi testület határozata szerint Oroszország megsértette a gyülekezéshez való jogot, és a szexuális orientáció alapján diszkriminált személyeket. Ezért 29 510 eurót kell fizetnie Nyikolaj Alekszejevnek, a melegek vezető aktivistájának részben kártérítésként, részben pedig az eljárási költségek fedezésére. A moszkvai hatóságok 2006 óta nem engedik megtartani a melegparádét, ezért fordultak a szervezők bírósághoz. Strasbourg szerint önmagában az a tény, hogy egy demonstráció kellemetlenségek kockázatával jár, nem elegendő a megmozdulás betiltásához. (MTI) Milliárdok Pakisztánnak Washington. Amerika kétmilliárd dollárnyi katonai támogatást kíván nyújtani Pakisztánnak - jelentette be Hillary Clinton külügyminiszter. A szélsőséges csoportok elleni harc támogatására szánt, 2012 és 2016 között folyósítandó katonai segélyt még jóvá kell hagynia a szövetségi törvényhozásnak. Az USA tavaly 7,5 milliárd dollár polgári célú támogatást hagyottjóvá Pakisztán számára, amelyet a többi között iskolák és infrastrukturális beruházások felépítésére lehet felhasználni. (MTI) Kezdeményez a Hamász Jeruzsálem. A Hamász szélsőséges palesztin mozgalom vezetői nagyon szeretnék újra felvenni a tárgyalásokat Izraellel egy esetleges fogolycseréről a több mint négy éve elrabolt izraeli katonáért, Gi- lád Salitért. Ezt Jimmy Carter volt amerikai elnök jelentette be, aki a Vének küldöttségével érkezett Jeruzsálembe. A Vének a világbékéért dolgozó közismert nemzetközi személyiségeket tömörítő csoport tagjai. (MTI) Huzavona a szenátusban - a francia rendőrség visszafoglalt egy olajfinomítót a sztrájkólóktól Nyugdíjreform - erővel is Rendőrautók őrizték tegnap a sztrájkolóktól „megtisztított" olajfinomítót (TASR/AP-felvétel) Párizs. Nagy sikerként értékelték tegnap Párizsban, hogy a rendőrség visszafoglalt egy olajfinomítót, amelynek bejáratát a sztrájkolok már több napja eltorlaszolták. A rendőrségi akció során három tüntető megsérült. ÖSSZEFOGLALÓ A Total olajipari társaság Párizstól 50 kilométerrel keletre, Grand- puits falunál lévő létesítményéről van szó. Charles Foulard, aki a CGT-t képviseli a Total cégnél, elítélte a hatóságok fellépését, mert szerinte akadályozták őket sztrájkjoguk gyakorlásában. Hangoztatta: miképpen lehet elfogadni azt, hogy az emberi jogok országában korlátozzák a munkavállalókat, és azt, hogy gyakorolják alkotmányos jogukat a sztrájkhoz. Egyébként az országban 12 olajfinomító és több olajtároló állt a nyugdíjreform ellen tüntető, sztrájkoló munkások blokádja alatt. Eközben a szakszervezetek október 28-ra és november 6-ra újabb országos tiltakozónapot hirdettek. A BVA közvélemény-kutató intézet tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint az üzemanyaghiány és a diáktüntetéseken előforduló összecsapások ellenére a franciák 69 százaléka továbbra is támogatja a tiltakozási hullámot, s csak 29 százalékuk ellenzi azt. A Mediapart hírportál arról számolt be, hogy internetes közösségi oldalakon gyűjtés kezdődött a sztrájkoló munkások számára. Az egyik kisebb telephely például csak szerdán ezer eurót kapott lakossági felajánlásokból. Délután olyan hírek is érkeztek, hogy vagy 150 tüntető a Civaux atomerőmű bejáratát is megpróbálta eltorlaszolni. Csak azokat az alkalmazottakat engedték be az épületbe, akiknek aj elenléte nélkülözhetetlen az erőmű folyamatos és biztonságos üzemeltetéséhez. Franciaország a villamos energia háromnegyedét atomerőművekben állítja elő, de az elmúlt napokban a sztrájkok miatt kénytelen volt európai partnereitől villanyáramot importálni. Tegnap a kora esti órákban sem lehetett tudni, mikor szavaz a szenátus a nyugdíjreformról. (Eredetileg szerdára tervezték, de előbb csütörtökre, majd tegnapra halasztották.) Éric Woerth munkaügyi miniszter reggel még úgy fogalmazott, hogy „a szenátus órákon belül megszavazza a nyugdíjreformot”. Ugyanis a kormány csütörtökön késő este felgyorsította a felsőházi vitát: az alkotmány egyik pontjára hivatkozva azt javasolta, hogy a még megvitatásra váró 250 ellenzéki indítványról ne külön-külön, hanem egy csomagban szavazzon a szenátus. Tegnap délben már „csak” harminc javaslat várt megvitatásra. Miután a tervezetet a nemzetgyűlés már szeptemberben elfogadta, a szenátusi végszavazás után a két ház vegyes bizottsága várhatóan hétfőn dönt a törvény végleges szövegéről, amelyet jövő hét közepén hagyhat jóvá a parlament. Martine Aubry, az ellenzéki Szocialista Párt főtitkára szerint a szavazás felgyorsításával Nicolas Sarkozy államfő erővel kívánja átnyomni a nyugdíjreformot. „Miután ráerőszakolt az országra egy igazságtalan reformot, és lebénította az országot azzal, hogy nem hajlandó a szakszervezetekkel tárgyalni, az elnök a szenátust és a demokráciát is semmibe veszi azáltal, hogy rövidre vágja a vitát.” Eric Woerth miniszter erre azt felelte: a szenátus már több mint 120 órát vitázott a tervezetről, mindenki szabadon kifejthette a véleményét, és semmi sem indokol további 50 órányivitát. (MTI, TASR, SITA, ú) Árfolyampolitika Elvetélt USA-javaslat Kjongdzsu. Vitát és ellenállást váltott ki a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek délkoreai tanácskozásán Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter javaslata. Geithner a találkozóra küldött levelében javasolta, a nagy külső adósságállománnyal rendelkező fejlett gazdaságok folyó fizetési mérleghiányukat, illetve többletüket a következő években szorítsák bruttó hazai termékük (GDP) 4 százaléka alá. Geithner szerint a G20-országoknak el kellene kötelezniük magukat arra is, hogy tartózkodnak az olyan árfolyampolitikáktól, amelyek célja, hogy az adott állam kereskedelmi verseny- előnyt szerezzen valutája tényleges gyengítése révén, vagy az alulértékelt fizetőeszköz felértékelődését megakadályozva. Ez főként Németország részéről váltott ki ellenállást: Rainer Brüderle gazdasági miniszter a tervgazdasági gondolkodás visszatérésére, valamint a növekvő nemzeti egoizmus veszélyére figyelmeztetett. Úgy vélte, inkább azokat a hibákat kell kiküszöbölni, amelyek az egyensúlytalanságokhoz vezettek. Berlin már régóta bizonygatja: Németország exportsikerei és kereskedelmi mérlegtöbblete nem az árfolyampolitika következménye, hanem a német cégek jobb versenyképességére vezethető vissza. (MTI) A Nečas-kormány gazdaságpolitikája vizsgázik Jobban áll a cseh baloldal Még nem évült el a követelés - a kárösszeg több tízmillió dollár is lehetne Túlélők perük a magyar államot MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Holokauszt-túl- élők és hozzátartozóik keresetet nyújtottak be a magyar állammal, illetve a MÁV-val és a Rail Cargo Hungáriával (a MÁV Cargo jogutódjával) szemben. A vád az, hogy a II. világháború idején együttműködtek a nácikkal a zsidók kiirtásában. A kereset szerint a magyar állam, illetve a két vasúti társaság elkobozta a zsidók vagyonát, valamint gettókba és a nácik által megszállt Lengyelország és Ukrajna területén található koncentrációs táborokba szállította őket, ahol százezrek pusztultak el. ,A magyar holokauszt áldozatai nem akarnak mást, mint ami megilleti őket - kárpótlást és vagyoni visszatérítést azokért az atrocitásokért, amelyeket az alperesektől elszenvedtek” - hangoztatja a Columbia kerület szövetségi bíróságán benyújtott kereset. A felperesek nem neveztek meg konkrét kárösszeget. Azt kívánják elérni, hogy esetüket olyan gyűjtőkeresetként ismerjék el, amelyet legkevesebb 300 azonosított túlélő nevében nyújtottak be, de amelynek a dokumentum szerint akár 5000 tagja is lehetne. Ügyvédjük, Chuck Fax szerint a követelés összege elérheti a több tízmillió dollárt, vagy annál többet is. Mint mondta, a felperesek követelése nem évült el, mert Magyarország még nem kárpótolta a túlélőket és családtagjaikat, és nem szolgáltatta vissza ne- kik vagyontárgyaikat. A MÁV ellen idén február 9-én Chicagóban nyújtottak be hasonló keresetetramelynek alapján április 22-én formaüag meg is kezdődött a tárgyalás. Azt az pert 95 személy kezdeményezte. A felperesek 1944-es értéken számolt 240 millió dollár vagyoni kár, ezenfelül egy- milliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. A vád szerint a MÁV „tudatosan biztosított szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között” 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba, ezenkívül megfosztotta az áldozatokat vagyonuktól és értékeiktől. A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva március 25-én több bank, köztük magyarországi pénzintézetek ellen nyújtottak be keresetet be Chicagóban. A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy jogelődeik részt vettek a népirtásban, és bűnrészesek voltak benne, kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont. A felperesek, „a banki lopás holokausztáldozatai” 1944-es árfolyamon számolt 2 milliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Prága. Megkezdődött tegnap délután Csehországban a részleges szenátusi választás második fordulója, amelynek az a legnagyobb tétje, hogy megtartják-e a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és koalíciós társai - TOP 09 és a Közügyek (W) - eddigi többségüket a felsőházban. Ez azért kérdéses, mert az első forduló a szociáldemokraták bizonyos előretörését mutatja, de még minden megtörténhet. Ha a szenátus ellenzéki lenne, az egyrészt jelentősen nehezíthetné a kormány gazdasági reformterveinek megvalósítását. Másrészt az eredmény nagyon fontos abból a szempontból is, hogy ki lesz a következő cseh államfő. Václav Klaus második mandátuma 2013 elején lejár. Ha a mai jobbközép koalíciónak addigra nem sikerül keresztülvinnie a kormányprogramba foglalt tervét, a közvetlen elnökválasztást, az új államfőt is a képviselőház és a szenátus fogja megválasztani közösen. Akkor a most, illetve a 2012-ben megválasztandó 27-27 szenátor már elnökválasztó szenátor is lesz. A kétnapos választás ma délután kettőkor zárul. A 81 tagú felsőháznak a folyamatosság biztosítása miatt kétévente újul meg az egyharmada, tehát 27 mandátum. Az egy héttel ezelőtti első fordulóban senki sem szerzett mandátumot. Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártnak (ČSSD) 22 jelöltje maradt versenyben, az ODS- nek 19, a TOP 09 pártnak 5, a szintén koalíciós W-nek egy. A parlamenten kívüli Keresztény- demokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak (KDU-ČSL) három jelöltje lesz a második körben. A 2. fordulóban 14 helyen kerül sor megmérettetésre a ČSSD és az ODS jelöltjei között. Egyre hevesebbek az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között Nápoly környékén Hegyekben áll a szemét MTl-HÍR Nápoly. Szemetes autókat gyújtottak fel, kövekkel és petárdákkal támadtak rendőrökre az új szemét- lerakó ellen tiltakozók a dél-olaszországi Nápoly elővárosaiban. A nagyvárostól 20 kilométerre keletre fekvő Terzignóban - a Vezúv Nemzeti Park területén található kisvárosban - a helyi lakosok el- barikádozták a szeméttelepet, ahol a szemétégető is csak csökkentett kapacitással működik. Napok óta nők és gyermekek százai gyülekeznek a lerakó bejáratánál, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat az újabb szeméttelep megnyitását célzó terv ellen. Az új lerakó 3 millió tonnás kapacitásával Európa legnagyobb ilyen létesítménye lenne s főleg a Nápolyból összegyűjtött hulladékot helyeznék itt el, ami óriási haragot váltott ki a helybeliekben. Állítják, már a mostani szemétlerakó is súlyos egészségi gondokat okozott, s a helyzet tovább romlana az új telep megnyitásával. A harmadik legnagyobb olasz város, Nápoly utcáin viszont hegyekben áll a szemét, néhol fel is gyújtják az utcai kupacokat. „Az elmúlt években a Vezúv Nemzeti Parkot szemétteleppé változtatták. A talajt nehézfémmel szennyezték” - kommentálta a történteket Angelo Bonelli, a Zöld Párt elnöke. Tizenhat éve vár megoldásra ez a gond, amelynek következtében Nápoly utcáit rendszeresen elborítja a rothadó szemét. A szervezett bűnözésnek is nagy szerepe van abban, hogy nem tudják megoldani a szemétlerakók kérdését. (TASR/AP-felvétel) NATO-orosz közeledés Merkel nem sietné el Berlin. A német kancellár ellenzi az észak-atlanti szervezet és Oroszország gyors közeledését. Angela Merkel ezt a NATO főtitkárával tegnap Berlinben folytatott eszmecserén fejtette ki. Szerinte egy túlzott ütemű közeledés mindkét fél számára nagy erőpróbát jelentene; a helyes viszony egyelőre a stratégiai partnerség, amelyet konkrét projektek megvalósítására kell kihasználni. A kancellár asszony ugyanakkor üdvözölte Moszkva „nyitott hozzáállását” a tervezett európai rakétavédelmi pajzs kiépítésében való részvételhez. (MTI)
