Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-16 / 239. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 16. Vélemény És háttér 7- Egy szál férfi sincs a kocsmában. Amikor meghallották, hogy fólmegy a sör ára, elrohantak pszichológust keresni. (Peter Gossányi rajza) Most egyre gyakrabban hallom a barátaimtól, hogy Orbán a szabadság réme Valójában ki Orbán Viktor? TALLÓZÓ JED1ÓT AHRONÓT Az izraeli zsidók több mint egyharmada úgy véli, hogy nem kellene szavazati jogot adni az országban élő nem zsidó, többségében arab ál­lampolgároknak - derül ki a Jediót Ahronót című napilap­ban közzétett tanulmányból. A Dahaf intézet által elvégzett reprezentatív vizsgálat ered­ménye szerint a zsidók mind­össze 3 százaléka vallja magát fasisztának, 10 százaléka na­cionalistának, és 80 százalé­kuk állítja, hogy a demokrati­kus értékek követője, mégis több mint harmaduk, ponto­san 36 százalékuk gondolja úgy, hogy a szavazati jogot igenis lehessen korlátozni val­lás és etnikai hovatartozás alapján, és aki nem zsidó, az ne is járulhasson az urnákhoz. Az ultraortodox zsidók 68 százaléka ért egyet azzal, hogy meg kell vonni az ara­boktól a szavazati jogot, míg a világi zsidók 25 százaléka tar­taná ezt helyes döntésnek. A megkérdezettek több mint fe­le, 57 százaléka megtiltaná a békés tüntetéseket, ha az izra­eli hadsereg épp hadban állna az ország ellenségeivel. Izra­elben a szélsőséges naciona­lizmus és a fasizmus terjedé­séért a vizsgálatba bevont személyek 56 százaléka a szélsőjobboldali Avigdor Li- bermanthibáztatja. (MTI) NÉPSZAVA A következő fél-egy év sorsdöntő időszak lesz a szo­cialisták életében - mondta Tóth József, a XIH. kerület ötödszörre is megválasztott -MSZP-s polgármestere a Nép­szavának adott inteijújában. „Most dől el, hogy az MSZP meg tud-e újulni, vagy a párt­ban levő, elismerten külön­böző alakulatok különvál­nak” - fogalmazott Tóth Jó­zsef. Hozzátette: a kong­resszus megválasztotta a pártvezetőket, és az elnökség feladata, hogy a pártot újjá­szervezze. ,A pártegység, a megújulás híve vagyok, és ennek érdekében szeretnék cselekedni. Meg azért, hogy az elveszített hitelességet visszaszerezzék a szocialis­ták”-mondta. (MTI) Kedves magyar barátaim, kéréssel fordulok önökhöz Segítsenek megválaszolni azt a kérdést, valójában ki Orbán Viktor. ŠTEFAN HRÍB Valamit tudok róla. Tiszte­lem, hogy mindig a kommunis­ták ellen volt, akkor is, amikor ez még nem volt könnyű. Javá­ra írom azt is, hogy sok más po­litikussal ellentétben művelt, intelligens, ügyes. Pozitívumai közé sorolom azt is, hogy van érzéke a nemzethez, tehetsége ahhoz, hogy kiépítsen egy erős politikai pártot, van türelme a vereségek után, van retorikai képessége és szenvedélyesen szereti a futballt. Személyes tapasztalatom is van vele - a szlovákiai és a ma­gyarországi parlamenti válasz­tások előtt készítettem vele in- teijút a .týždeňbe. Válaszolt a kérdésekre, nem kerülte meg őket, szellemes volt és ésszerűen nyitott. Egyáltalán nem tűnt politikai monstrum­nak, aki saját hatalma érdeké­ben feláldozza a szabadságot vagy hazája fejlődését. Ilyen monstrumokat itt, Szlovákiában ismerek. Ám ha a mai Magyarország­ról szóló kommentárokat olva­som, ha liberális barátaimat hallgatom, egészen más képet kapok. Ez az Orbán populista, antikapitalista, politikus, aki veszélyezteti a sajtót, a szabad­ságot, az egész jogállamiságot. A barátaim olyan hamisítatlan Magyarország-féltéssel írnak errőí, hogy nincs okom kétel­kedni bennük. Akkor hogy is állunk Orbán Viktorral? Itt, Szlovákiában húsz ke­mény éve harcolunk saját naci­onalizmusunkkal. Egész idő alatt kötelességemnek tartot­tam, hogy kiálljak a magyar ki­sebbség, annak szabadsága és jogai mellett azokkal a primitív szlovákokkal szemben, akik gyűlölik a magyarokat. Ebben a kérdésben Bugár Béla és pártja a szövetségesem volt. Az ő párt­ja pedig egész idő alatt Orbán Viktor szövetségese volt, aki otthon a hazug kommunisták ellen harcolt. Ez természetes­nek tűnt nekem. Orbán és Bu­gár volt pártja számomra ugyanannak az éremnek a két oldala volt, a nem kommunista Magyarország és a civilizált ki­sebbség. Csakhogy most egyre gyakrabban hallom, hogy Or­bán a szabadság réme, sőt na­gyobb mértékben, mint azok a csalók, akiket Magyarországon szocialistáknak hívtak. Nem fér a fejembe. Orbán vagy a múltban is a szabadság réme volt, de akkor nem értem, hogyan lehetett Bugár fő szövetségese, vagy ma sem a szabadság réme, de ak­kor nem értem, liberális baráta­im miért állítják ezt olyan meg­győzően. Kedves magyarjaim, segítse­nek nekem tájékozódni ebben a kérdésben. Önök szerint ki Or­bán Viktor? Miért tartottak vele gond nélkül a múltban, és miért hintenek ma hamut a fejére? Ő változott meg vagy önök? A szerző a .týždeň főszerkesztő­je, a Lámpa műsorvezetője Iveta Radičová is arcával nyerte meg a júniusi választásokat, talán őt is elnyűvik néhány év alatt, talán nem Eldobható emberek VERES ISTVÁN Érdemes megfigyelni, mennyi idő alatt használódik el egy-egy politikus vagy médiaszemélyi­ség. Nem arról van szó, hogy to­vábblép, mert megunja a mun­káját, esetleg jobbat talál, ha­nem az adott környezetben va­lahogy elveszti a súlyát, egysze­rűen szólva nem hajt többé hasznot. Erdélyi Mónikát tegnap láthattuk utoljára az RTL Klub reggeli műsorában, a csatorna tíz év után szélnek ereszti őt. Megharcolta a magáét a Mónika- show-ban, úgy tűnik, más tere­pen nem vethető be, mi több, a Reggeliben sokszor kifejezetten rosszul mutatott. Talán még emlékszünk Med- gyessy Péterre, az MSZP egykori miniszterelnökére, aki 2002-ben egy tévévitában nyerte meg a Fi­desz elől a választást. Nyugodt, megfontolt beszédével és külsejé­vel belopta magát a hezitáló vá­lasztók szívébe, a túlzottan ma­gabiztos Orbán Viktor pedig nem tartotta ellenfélnek. Medgyessy aztán két év alatt elhasználódott, és visszaállt a sorba, ahonnan előtte kilépett, jött utána Gyur- csány, valószínűleg ő sem lesz már miniszterelnök. Úgy jártak, mint Mónika. • Aki az MSZP-ben sikeres alter­natívát nyújthatott volna, az Szili Katalin, ő viszont nemrég elhagy­ta a pártot. Iveta Radičová szintén arcával nyerte meg a júniusi vá­lasztásokat, talán őt is elnyűvik néhány év alatt, talán nem, stílu­sából adódóan valószínűleg nem lesz életfogytig a politikában. Or- száglásának eső száz napja alap­ján úgy tűnik, ügyes házvezetőnő­je lehet a koalíciónak. Dzurindának ez valószínűleg nem sikerült volna, elhasznált fi­zimiskája miatt egyrészt nem sza­vaztak volna rá annyian, másrészt politikailag is könnyebben kivé- reztethető. Előnye, hogy megle­hetősen szívós fajta, az új kor­mányban is sikerült megvernie a lábát, és a jelek szerint nem is fo­gunk rá haragudni. Stohl Andráshoz hasonlíthat­nánk, akit elátkoztunk néhány­szor, de a szívünk mélyén vala­hogy nem tudunk rá haragudni. Az RTL Klub programigazgatója is tudja ezt, ezért Stohl, ha nem is az X-Faktorban, de helyet kap a kép­ernyőn, méghozzá a Való világ negyedik évadjában. Ő az az em­ber, aki a hibáiból is profitálni tud. Hetvenévesen is tévésztár lesz, ha addig-el nem követ valami igazán végzeteset. Robert Fico és Orbán Viktor is hasonló cipőben jár. Fiatalok, erő­sek, pártjukat szinte ők maguk je­lentik, összeforrtak vele, mint Kim Basinger és Mickey Rourke a 9 és 1/2 hétben. Egyszerűen meg­győzőek, el tudnák a néppel hi­tetni még azt is, hogy a kutya nö­vény, nem pedig állat. Kuncze Gábor volt belügyminiszter, az SZDSZ többszörös elnöke viszont manapság műsort vezet az ATV-n. Dániel Krajcer meg műsorveze­tőből lett kulturális miniszter. így megy ez mifelénk, kevés ember, sok ismerős. Nem árt, ha résen vagyunk. KOMMENTÁR Nem vagyunk kommunisták SERES LÁSZLÓ Nem, senki nem állíthatja, hogy titkolták, minek a talaján állnak. A Nagy Áprilisi Szavazófülkés Forradalom javában tart, mondhatni permanens, még messze nem falta fel gyermekeit. A pártnak nin­csenek a nép érdekeitől elütő érdekei. A forradalmi kormány nép­jóléti intézkedéseivel kizárólag a nép érdekeit tartja szem előtt, hi­szen csak ő a megmondhatója annak, mi az emberek - a köz - ér­deke. Aki ezt történetesen másképp látja, az oligarcha, aki szarik a nemzeti együttműködésre, önös magánérdekeit a köz elé helyezi, úgyhogy hamarosan az esti híradóban láthatjuk viszont, amint a közérdek nevében bilincsben viszik a Gyorskocsi utcába. Azt viszont senki nem állíthatja, hogy kommunisták. Ezt onnan tud­juk, hogy maga a szav.fülk.forr. miniszterelnöke magyarázkodott a következőképpen legújabb megadóztató lépései miatt: „Számunk­ra, a modern jobboldal számára természetes, sőtkívánatos, mert nem vagyunk kommunisták, ha egy vállalat komoly profitot termel.” Ugyanígy hárította a Che Guevara-szerepet a kormányfő a bankadó bejelentésekor. Joggal, hiszen modern jobboldaliságról van szó, amely nagyon is érdekelt a komoly profitban. Épp a komoly profitért, épp a vállalkozási szellem kedvéért kell olyan intézkedéseket hozni (vö. foganatosítani), hogy mi, a modernjobb- oldal megadóztatjuk a válságban nem megsegített bankokat, közér­dekből elvesszük az extraprofitotattól,akinekegyáltalán van ilyenje, és ideiglenesenkölcsönvesszükhárommillió embernyugdíjpénztári járulékát. Ez a dialektikus materializmus lényege. Aid ezt nem érti, akinem fogadja el, hogy mostantól a polgári párt mondja meg, hol kezdődik az extraprofit, és még azt sem hajlandó meglátni, hogy most még a nap is másképp süt, az objektíve hamis tudattal él, és ki­iratkozott a nemzeti együttműködésből. A forradalmi hevület sajátossága, hogy eltart egy ideig. Az így lét­rehozott rendszer tehát nem áll meg a nyilvános guillotine-ozás- nál, spontán kisajátításnál, téeszesíténél, hanem igyekszik hosszú távon berendezkedni, kényelembe helyezi magát a fotelben, ropit vesz elő, oszt marad úgy húsz évig, legalább. A Magyarországon most körvonalazódó forradalmi rendszer végét korai lenne meg­becsülni, nézzük inkább, mi várható most, az elején, végül is messze nem csak a láncainkat veszthetjük. Van ugye a Mai Zrt. ügye alkalmából törvényesített lehetőség állami irányításra. A „gazdasági szabadságharc" eredményeképpen nem hitelekből, hanem szó szerint „a piacról” finanszírozzákmeg a hi­ánycélt: az erőszakkal lenyomott bankadó után (amely miatt három bank már távozna is Magyarországról) jön a telekom-szektor adója, az energiaszektor adója, a nagy áruházláncok ad ója. Visszaönkor- mányzatosítják a közműveket. A cél: „gyarapítani és úraépíteni az állami tulajdont” (Fellegi T amás), úgyhogy újra jön az „állami fele­lősségi körbe vonás” az egészségügyben, a kórházak tulajdonában, valamint az oktatásban. Egypárti testület államosítja a közmédiát, szab feltételeket és normákat a privát médiának. Végül itt a csúcsterv, a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának eltu­lajdonítása. Ráadásul úgy, hogy azt a pénzt elvileg nem is használ­hatnák másra, csak nyugdíjra, hacsak nem akarja valaki nyíltan be­ismerni, amit az ún. felosztó-kirovó rendszer eleve ügyesen leple­zett az egyéni nyilvántartás hiányával, hogy ti. eddig sem tudni pon­tosan, mire mentek el a járulékaink. Esetünk egyébként polgári szemmel nézve nyilván bagatell, hiszen csupán csak 5,34 millió pénztártag 3.727 milliárd forintnyi pénztári vagyonának ellopásá­ról, oppardon, 14 hónapra történő kikölcsönzéséről van szó. Ideig­lenesen, ahogy az államot is előbb ideiglenesen megerősítjük, aztán majd jól elhal, ez is dialektika. De fogalmazzunk pontosan: ,Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el“ (Btk. 316. . §). E tényálladék szankcióit ezután hosszan ragozza a Btk. Jut eszembe, ha ez törvényes, ha a polgánjogi (hah!) szerződéseknek annyi, akkor ideje írnom az APÉH-nek, a parkolócégnek és a bank­nak, hogy az adómat, büntetésemet, lakáshitelemet most olyan 14 hónapig nem fizetném, egyszerűen vészhelyzet van, értsék meg. Köszönöm. A szerző a Hírszerző főmunkatársa. A teljes cikk a Hírszerzőn olvasható. FIGYELŐ Spanyol paradoxon A spanyolajkú amerikaiak két évvel élik túl a fehéreket és több mint hét évvel a feketéket - tette közzé az illetékes amerikai ható­ság első ilyen jellegű becslését. A jelentés a „spanyol paradoxon­nak” nevezett jelenség eddigi legerősebb bizonyítéka: magas várható élettartam egy olyan népesség körében, ahol nagy a szegények és iskolázatlanok aránya. Az egyik vezető elmélet szerint a magyarázat abban rej­lik, hogy az USA-ba bevándorló spanyolajkúak saját országaik­ban a legegészségesebbek közé tartoznak. Egy 2006-ban szüle­tett spanyolajkú várható élettar­tama 80 év és hét hónap a kuta­tók becslése alapján. Egy fehér amerikai várható élettartama 78 év, egy feketéé 73. Az Egyesült Államok betegségek ellenőrzé­sével és megelőzésével foglalko­zó központjának kutatói eddig nem számították ki külön cso­portként a spanyolajkúak várha­tó élettartamát, ez az első nép­csoportonkénti bontásban ké­szült számítás. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom