Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-16 / 239. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 16. Vélemény És háttér 7- Egy szál férfi sincs a kocsmában. Amikor meghallották, hogy fólmegy a sör ára, elrohantak pszichológust keresni. (Peter Gossányi rajza) Most egyre gyakrabban hallom a barátaimtól, hogy Orbán a szabadság réme Valójában ki Orbán Viktor? TALLÓZÓ JED1ÓT AHRONÓT Az izraeli zsidók több mint egyharmada úgy véli, hogy nem kellene szavazati jogot adni az országban élő nem zsidó, többségében arab állampolgároknak - derül ki a Jediót Ahronót című napilapban közzétett tanulmányból. A Dahaf intézet által elvégzett reprezentatív vizsgálat eredménye szerint a zsidók mindössze 3 százaléka vallja magát fasisztának, 10 százaléka nacionalistának, és 80 százalékuk állítja, hogy a demokratikus értékek követője, mégis több mint harmaduk, pontosan 36 százalékuk gondolja úgy, hogy a szavazati jogot igenis lehessen korlátozni vallás és etnikai hovatartozás alapján, és aki nem zsidó, az ne is járulhasson az urnákhoz. Az ultraortodox zsidók 68 százaléka ért egyet azzal, hogy meg kell vonni az araboktól a szavazati jogot, míg a világi zsidók 25 százaléka tartaná ezt helyes döntésnek. A megkérdezettek több mint fele, 57 százaléka megtiltaná a békés tüntetéseket, ha az izraeli hadsereg épp hadban állna az ország ellenségeivel. Izraelben a szélsőséges nacionalizmus és a fasizmus terjedéséért a vizsgálatba bevont személyek 56 százaléka a szélsőjobboldali Avigdor Li- bermanthibáztatja. (MTI) NÉPSZAVA A következő fél-egy év sorsdöntő időszak lesz a szocialisták életében - mondta Tóth József, a XIH. kerület ötödszörre is megválasztott -MSZP-s polgármestere a Népszavának adott inteijújában. „Most dől el, hogy az MSZP meg tud-e újulni, vagy a pártban levő, elismerten különböző alakulatok különválnak” - fogalmazott Tóth József. Hozzátette: a kongresszus megválasztotta a pártvezetőket, és az elnökség feladata, hogy a pártot újjászervezze. ,A pártegység, a megújulás híve vagyok, és ennek érdekében szeretnék cselekedni. Meg azért, hogy az elveszített hitelességet visszaszerezzék a szocialisták”-mondta. (MTI) Kedves magyar barátaim, kéréssel fordulok önökhöz Segítsenek megválaszolni azt a kérdést, valójában ki Orbán Viktor. ŠTEFAN HRÍB Valamit tudok róla. Tisztelem, hogy mindig a kommunisták ellen volt, akkor is, amikor ez még nem volt könnyű. Javára írom azt is, hogy sok más politikussal ellentétben művelt, intelligens, ügyes. Pozitívumai közé sorolom azt is, hogy van érzéke a nemzethez, tehetsége ahhoz, hogy kiépítsen egy erős politikai pártot, van türelme a vereségek után, van retorikai képessége és szenvedélyesen szereti a futballt. Személyes tapasztalatom is van vele - a szlovákiai és a magyarországi parlamenti választások előtt készítettem vele in- teijút a .týždeňbe. Válaszolt a kérdésekre, nem kerülte meg őket, szellemes volt és ésszerűen nyitott. Egyáltalán nem tűnt politikai monstrumnak, aki saját hatalma érdekében feláldozza a szabadságot vagy hazája fejlődését. Ilyen monstrumokat itt, Szlovákiában ismerek. Ám ha a mai Magyarországról szóló kommentárokat olvasom, ha liberális barátaimat hallgatom, egészen más képet kapok. Ez az Orbán populista, antikapitalista, politikus, aki veszélyezteti a sajtót, a szabadságot, az egész jogállamiságot. A barátaim olyan hamisítatlan Magyarország-féltéssel írnak errőí, hogy nincs okom kételkedni bennük. Akkor hogy is állunk Orbán Viktorral? Itt, Szlovákiában húsz kemény éve harcolunk saját nacionalizmusunkkal. Egész idő alatt kötelességemnek tartottam, hogy kiálljak a magyar kisebbség, annak szabadsága és jogai mellett azokkal a primitív szlovákokkal szemben, akik gyűlölik a magyarokat. Ebben a kérdésben Bugár Béla és pártja a szövetségesem volt. Az ő pártja pedig egész idő alatt Orbán Viktor szövetségese volt, aki otthon a hazug kommunisták ellen harcolt. Ez természetesnek tűnt nekem. Orbán és Bugár volt pártja számomra ugyanannak az éremnek a két oldala volt, a nem kommunista Magyarország és a civilizált kisebbség. Csakhogy most egyre gyakrabban hallom, hogy Orbán a szabadság réme, sőt nagyobb mértékben, mint azok a csalók, akiket Magyarországon szocialistáknak hívtak. Nem fér a fejembe. Orbán vagy a múltban is a szabadság réme volt, de akkor nem értem, hogyan lehetett Bugár fő szövetségese, vagy ma sem a szabadság réme, de akkor nem értem, liberális barátaim miért állítják ezt olyan meggyőzően. Kedves magyarjaim, segítsenek nekem tájékozódni ebben a kérdésben. Önök szerint ki Orbán Viktor? Miért tartottak vele gond nélkül a múltban, és miért hintenek ma hamut a fejére? Ő változott meg vagy önök? A szerző a .týždeň főszerkesztője, a Lámpa műsorvezetője Iveta Radičová is arcával nyerte meg a júniusi választásokat, talán őt is elnyűvik néhány év alatt, talán nem Eldobható emberek VERES ISTVÁN Érdemes megfigyelni, mennyi idő alatt használódik el egy-egy politikus vagy médiaszemélyiség. Nem arról van szó, hogy továbblép, mert megunja a munkáját, esetleg jobbat talál, hanem az adott környezetben valahogy elveszti a súlyát, egyszerűen szólva nem hajt többé hasznot. Erdélyi Mónikát tegnap láthattuk utoljára az RTL Klub reggeli műsorában, a csatorna tíz év után szélnek ereszti őt. Megharcolta a magáét a Mónika- show-ban, úgy tűnik, más terepen nem vethető be, mi több, a Reggeliben sokszor kifejezetten rosszul mutatott. Talán még emlékszünk Med- gyessy Péterre, az MSZP egykori miniszterelnökére, aki 2002-ben egy tévévitában nyerte meg a Fidesz elől a választást. Nyugodt, megfontolt beszédével és külsejével belopta magát a hezitáló választók szívébe, a túlzottan magabiztos Orbán Viktor pedig nem tartotta ellenfélnek. Medgyessy aztán két év alatt elhasználódott, és visszaállt a sorba, ahonnan előtte kilépett, jött utána Gyur- csány, valószínűleg ő sem lesz már miniszterelnök. Úgy jártak, mint Mónika. • Aki az MSZP-ben sikeres alternatívát nyújthatott volna, az Szili Katalin, ő viszont nemrég elhagyta a pártot. Iveta Radičová szintén arcával nyerte meg a júniusi választásokat, talán őt is elnyűvik néhány év alatt, talán nem, stílusából adódóan valószínűleg nem lesz életfogytig a politikában. Or- száglásának eső száz napja alapján úgy tűnik, ügyes házvezetőnője lehet a koalíciónak. Dzurindának ez valószínűleg nem sikerült volna, elhasznált fizimiskája miatt egyrészt nem szavaztak volna rá annyian, másrészt politikailag is könnyebben kivé- reztethető. Előnye, hogy meglehetősen szívós fajta, az új kormányban is sikerült megvernie a lábát, és a jelek szerint nem is fogunk rá haragudni. Stohl Andráshoz hasonlíthatnánk, akit elátkoztunk néhányszor, de a szívünk mélyén valahogy nem tudunk rá haragudni. Az RTL Klub programigazgatója is tudja ezt, ezért Stohl, ha nem is az X-Faktorban, de helyet kap a képernyőn, méghozzá a Való világ negyedik évadjában. Ő az az ember, aki a hibáiból is profitálni tud. Hetvenévesen is tévésztár lesz, ha addig-el nem követ valami igazán végzeteset. Robert Fico és Orbán Viktor is hasonló cipőben jár. Fiatalok, erősek, pártjukat szinte ők maguk jelentik, összeforrtak vele, mint Kim Basinger és Mickey Rourke a 9 és 1/2 hétben. Egyszerűen meggyőzőek, el tudnák a néppel hitetni még azt is, hogy a kutya növény, nem pedig állat. Kuncze Gábor volt belügyminiszter, az SZDSZ többszörös elnöke viszont manapság műsort vezet az ATV-n. Dániel Krajcer meg műsorvezetőből lett kulturális miniszter. így megy ez mifelénk, kevés ember, sok ismerős. Nem árt, ha résen vagyunk. KOMMENTÁR Nem vagyunk kommunisták SERES LÁSZLÓ Nem, senki nem állíthatja, hogy titkolták, minek a talaján állnak. A Nagy Áprilisi Szavazófülkés Forradalom javában tart, mondhatni permanens, még messze nem falta fel gyermekeit. A pártnak nincsenek a nép érdekeitől elütő érdekei. A forradalmi kormány népjóléti intézkedéseivel kizárólag a nép érdekeit tartja szem előtt, hiszen csak ő a megmondhatója annak, mi az emberek - a köz - érdeke. Aki ezt történetesen másképp látja, az oligarcha, aki szarik a nemzeti együttműködésre, önös magánérdekeit a köz elé helyezi, úgyhogy hamarosan az esti híradóban láthatjuk viszont, amint a közérdek nevében bilincsben viszik a Gyorskocsi utcába. Azt viszont senki nem állíthatja, hogy kommunisták. Ezt onnan tudjuk, hogy maga a szav.fülk.forr. miniszterelnöke magyarázkodott a következőképpen legújabb megadóztató lépései miatt: „Számunkra, a modern jobboldal számára természetes, sőtkívánatos, mert nem vagyunk kommunisták, ha egy vállalat komoly profitot termel.” Ugyanígy hárította a Che Guevara-szerepet a kormányfő a bankadó bejelentésekor. Joggal, hiszen modern jobboldaliságról van szó, amely nagyon is érdekelt a komoly profitban. Épp a komoly profitért, épp a vállalkozási szellem kedvéért kell olyan intézkedéseket hozni (vö. foganatosítani), hogy mi, a modernjobb- oldal megadóztatjuk a válságban nem megsegített bankokat, közérdekből elvesszük az extraprofitotattól,akinekegyáltalán van ilyenje, és ideiglenesenkölcsönvesszükhárommillió embernyugdíjpénztári járulékát. Ez a dialektikus materializmus lényege. Aid ezt nem érti, akinem fogadja el, hogy mostantól a polgári párt mondja meg, hol kezdődik az extraprofit, és még azt sem hajlandó meglátni, hogy most még a nap is másképp süt, az objektíve hamis tudattal él, és kiiratkozott a nemzeti együttműködésből. A forradalmi hevület sajátossága, hogy eltart egy ideig. Az így létrehozott rendszer tehát nem áll meg a nyilvános guillotine-ozás- nál, spontán kisajátításnál, téeszesíténél, hanem igyekszik hosszú távon berendezkedni, kényelembe helyezi magát a fotelben, ropit vesz elő, oszt marad úgy húsz évig, legalább. A Magyarországon most körvonalazódó forradalmi rendszer végét korai lenne megbecsülni, nézzük inkább, mi várható most, az elején, végül is messze nem csak a láncainkat veszthetjük. Van ugye a Mai Zrt. ügye alkalmából törvényesített lehetőség állami irányításra. A „gazdasági szabadságharc" eredményeképpen nem hitelekből, hanem szó szerint „a piacról” finanszírozzákmeg a hiánycélt: az erőszakkal lenyomott bankadó után (amely miatt három bank már távozna is Magyarországról) jön a telekom-szektor adója, az energiaszektor adója, a nagy áruházláncok ad ója. Visszaönkor- mányzatosítják a közműveket. A cél: „gyarapítani és úraépíteni az állami tulajdont” (Fellegi T amás), úgyhogy újra jön az „állami felelősségi körbe vonás” az egészségügyben, a kórházak tulajdonában, valamint az oktatásban. Egypárti testület államosítja a közmédiát, szab feltételeket és normákat a privát médiának. Végül itt a csúcsterv, a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának eltulajdonítása. Ráadásul úgy, hogy azt a pénzt elvileg nem is használhatnák másra, csak nyugdíjra, hacsak nem akarja valaki nyíltan beismerni, amit az ún. felosztó-kirovó rendszer eleve ügyesen leplezett az egyéni nyilvántartás hiányával, hogy ti. eddig sem tudni pontosan, mire mentek el a járulékaink. Esetünk egyébként polgári szemmel nézve nyilván bagatell, hiszen csupán csak 5,34 millió pénztártag 3.727 milliárd forintnyi pénztári vagyonának ellopásáról, oppardon, 14 hónapra történő kikölcsönzéséről van szó. Ideiglenesen, ahogy az államot is előbb ideiglenesen megerősítjük, aztán majd jól elhal, ez is dialektika. De fogalmazzunk pontosan: ,Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el“ (Btk. 316. . §). E tényálladék szankcióit ezután hosszan ragozza a Btk. Jut eszembe, ha ez törvényes, ha a polgánjogi (hah!) szerződéseknek annyi, akkor ideje írnom az APÉH-nek, a parkolócégnek és a banknak, hogy az adómat, büntetésemet, lakáshitelemet most olyan 14 hónapig nem fizetném, egyszerűen vészhelyzet van, értsék meg. Köszönöm. A szerző a Hírszerző főmunkatársa. A teljes cikk a Hírszerzőn olvasható. FIGYELŐ Spanyol paradoxon A spanyolajkú amerikaiak két évvel élik túl a fehéreket és több mint hét évvel a feketéket - tette közzé az illetékes amerikai hatóság első ilyen jellegű becslését. A jelentés a „spanyol paradoxonnak” nevezett jelenség eddigi legerősebb bizonyítéka: magas várható élettartam egy olyan népesség körében, ahol nagy a szegények és iskolázatlanok aránya. Az egyik vezető elmélet szerint a magyarázat abban rejlik, hogy az USA-ba bevándorló spanyolajkúak saját országaikban a legegészségesebbek közé tartoznak. Egy 2006-ban született spanyolajkú várható élettartama 80 év és hét hónap a kutatók becslése alapján. Egy fehér amerikai várható élettartama 78 év, egy feketéé 73. Az Egyesült Államok betegségek ellenőrzésével és megelőzésével foglalkozó központjának kutatói eddig nem számították ki külön csoportként a spanyolajkúak várható élettartamát, ez az első népcsoportonkénti bontásban készült számítás. (MTI)
