Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-13 / 236. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 13. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nincs szükség a gázáremelésre Pozsony. Míg a Szlovák Gázművek (SPP) újabbnál újabb áremelési javaslatokkal bombázza az Árszabályozási Hivatalt, a konkurens cégek kö­zül egyre több jelzi, hogy áreme­lésre semmi szükség. Nemrég a hazai gázpiac 15%-át uraló RWE Gas Slovensko jelentette be, hogy idén biztosan nem emeli a távfűtésre használt gáz árát, és jelentősebb áremelést nem tart indokoltnak jövőre sem. Hasonló a véleményük azonban az Elgas Kft. képviselő­inek is. „A távfűtésre használt gáz esetében nem is igényeltük az árak emelését, jelenleg ezt semmi sem indokolja” - nyilat­kozta Michal Bella, az Elgas igazgatója, aki szerint a távfűtésnek így nem szabadna drágulnia. Az SPP ezzel szem­ben legutóbb 10,1%-kal növelte Volna a távfűtésre használt gáz árát, amit azonban az Árszabá­lyozási Hivatal e hétfőn vissza­utasított. (SITA) Szeptemberben gyorsult az infláció Pozsony. Szeptemberben va­lamivel gyorsabban nőttek az árak, mint egy hónappal koráb­ban. Míg augusztusban az éves infláció 1%-os volt, a múlt hó­napban 1,1%. Astatisztikai hiva­tal szerint az elmúlt egy évben leginkább az alkohol és a cigaret­ta drágult, átlagosan 6,6%-kal, míg az élelmiszerekért 3,9%-kal fizettünk többet. A bútorok ára az említett időszakban 3%-kal csökkent. (TASR) A szabadság miatt nőtt a deficit Pozsony. A nyári szabadsá­gok miatti cégleállások Szlová­kia külkereskedelmén is meg­látszanak. A júliusi 87,8 millió eurós külkereskedelmi hiányt követően, augusztusban a defi­cit már elérte a 200 millió eu- rót. A statisztikai hivatal szerint a kivitel augusztusban ugyan csaknem 20%-kal volt több, mint egy évvel korábban, a be­hozatal viszont ugyanekkor 35,7%-kal nőtt. Az év első nyolc hónapját tekintve azon­ban a külkereskedelmünk még mindig 405,3 millió eurós több­lettel zárt, miközben a behoza­tal és a kivitel nagyjából hason­ló, 22-23%-os ütemben nőtt ta­valyhoz képest. (TASR) Aláírások a sör drágulása ellen Pozsony. Eddig 150 ezren ír­ták alá azt a petíciót, amelyik a sör jövedéki adójának drasztikus emelése ellen tiltakozik. ,A szlo­vák söripar megérdemli, hogy a parlamenti képviselők, akik vé­gül döntenek az ágazat sorsáról, tudjanak a probléma súlyáról” - mondta Roman Šusták, a Szlo­vák Sörfőzdék Szövetségének igazgatója. A tiltakozó aláíráso­kat várhatóan ma nyújtják át a parlamentben. (SITA) Cseh-szlovák netes vásárlások Pozsony. A szlovákok kevés­bé félnek az internetes vásárlá­saikért kártyával fizetni, mint a csehek - derül ki a MasterCard felméréséből. Míg Szlovákiában a neten vásárlók 41%-a fizet rendszeresen kártyával, nyugati szomszédunknál csak a 34%-uk. A felmérés arra is rámutatott, hogy Csehországban sokkal el­terjedtebb az internetes vásár­lás, mint nálunk. Szlovákiában a megkérdezettek 33, Csehor­szágban pedig 44%-a számít gyakori vásárlónak. Mindkét or­szágban az elektronika, a ruhá­zat, a könyvek és a zenehordo­zók számítanak a legkelendőbb, interneten keresztül vásárolt árucikkeknek. (TASR) Leépítik a magyar közszférát Budapest. A költségek álta­lános 5%-os csökkentése mellett a költségvetési szervek teljes kö­rére 5%-os, illetve a háttérin­tézményekben 10%-os létszám- csökkentést tervez az Orbán- kormány. A kormányváltás óta nagyjából kétezer dolgozót bo­csátottak el a minisztériumi át­szervezések miatt - ennek 30-40%-át indokolták az össze­vont tárcáknál megszüntetett párhuzamosságok. Ä 2006-os- hoz hasonló, 12 ezer-főt érintő tömeges elbocsátásra eddig nem került sor, de az elmúlt években a kormányok valamennyi köz- szolgálati kedvezményt meg­szüntették, a reálkereset pedig a 2002-es szinten van - mondta Fehér József, a magyar köztiszt­viselők, közalkalmazottak szak- szervezetének főtitkára. (NG) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8736 Lengyel zlotv 3,9640 Cseh korona 24,524 Magvar forint 273,85 Horvát kuna 7,3247 Román lei 4,2743 Japán ien 113,35 Sváici frank 1,3298 Kanadai dollár 1,4023 USA-dollár 1,3833 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,43-1,34 25,26-23,79 286,36-261,70 OTP Bank 1,43-1,34 25,22-23,80 281,67-265,75 Postabank 1,43-1,33 25,38-23,67­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 25,19-23,79 286,23-261,57 Tatra banka 1,42-1,34 25,15-23,88 285,19-263,51 Dexia banka 1,42-1,35 25,16-23,89 280,97-266,73 Általános Hitelbank 1,42-1,35 25,23-23,83 286,36-261,70 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A legnagyobb vállalatok vezetői már derűlátóbban látják cégük jövőbeni helyzetét, mint tavaly ilyenkor Felemás cégvezetői optimizmus A cégvezérek már látják a biztató jövőt (SITA-felvétel) Pozsony. Régiónkban a szlo­vákvállalatvezetők számíta­nak a legoptimistábbaknak az elkövetkező időszak kilá­tásait illetően - derül ki a De- loitte tanácsadó társaság tegnap közzétett elemzésé­ből. A derűlátásuk azonban csak a cégük és az ország gazdasági helyzetére vonat­kozik, a foglalkoztatottság jelentősebb növelését to­vábbra sem tervezik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában jelenleg a Deloit- te által megkérdezett cégvezetők 71%-a gondolja azt, hogy az előt­tünk álló félévben javulnak Szlo­vákia gazdasági kilátásai. A ta­nácsadó cég tavaly végzett felmé­résben az optimista cégvezetők aránya alig 23%-os volt. „Az or­szág jövőjét pozitívan megítélők számának a növekedése Szlová­kia gazdasági helyzetének a javu­lásával magyarázható” - nyilat­kozta Ivan Lužica, a Deloitte ta­nácsadó részlegének az igazgató­ja. Az elkövetkező egy évben en­nek köszönhetően egyre nagyobb összeget kívánnak befektetni a hazai vállalatok. Míg tavaly a megkérdezett cégvezetők alig ti­zede számolt a befektetések növe­lésével, manapság már több mint a felük tervez valamilyen beruhá­zást. A cégvezetők optimizmusá­hoz hozzájárult az új kormány is. A jobboldali kabinettől ugyanis jóval kevesebb negatív piaci be­avatkozást várnak, mint az előző kormánytól. Most ősszel a meg­kérdezettek 42%-a számított ja­vulásra e téren, míg tavasszal egyetlen egy cégvezető sem biza­kodott ebben. A cégvezetők már korántsem ilyen optimisták a foglalkoztatott­ság alakulását illetően. Lužica szerint az elkövetkező időszakban a munkanélküliség további növe­kedésére számíthatunk. A jó hír, hogy az elbocsátások nem folyta­tódnak olyan ütemben, mint a múlt évben. ,Js foglalkoztatottság terén ugyan már enyhén pozití­vabb trendekről számolhatunk be, a negatív előrejelzések azon­ban még mindig túlsúlyban van­nak a pozitív hírekkel szemben” - vallja Lužica. A cégvezetők 35%-a még mindig arra számít, hogy az elkövetkező időszakban további alkalmazottaktól lesznek kényte­lenek megválni. Mintegy 29%-uk nem számol semmilyen változás­sal, vagyis már nem bocsátanak el újabb alkalmazottakat, ám azt még nem engedhetik meg ma­guknak, hogy új alkalmazottakat vegyenek fel. Ez utóbbiban a cég­vezetők alig harmada bizakodik, vagyis a gazdasági helyzet javulá­sát a munkanélküliek népes tábo­ra csak később érezheti meg. A gazdasági válság miatt koráb­ban a bankok is drasztikusan visszafogták a cégeknek nyújtott hiteleket, egyre több akadályt gördítve a hitelt igénylők elé, ami még nehezebbé tette a kilátástalan helyzetbe került vállalatok számá­ra a gazdasági válságból történő kilábalást. Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt időszakban e téren is javult a helyzet. A Deloitte sze­rint manapság a cégvezetők 81%-a állítja azt, hogy a hitelek számukra hozzáférhetőek, míg tavaly ugyanezt csak az 53 százalékuk vallotta. Mindehhez azonban hoz­zá kell tenni, hogy a Deloitte a leg­nagyobb cégek vezetőt kérdezte, és ezek mindig is könnyebben ju­tottak hozzá a kölcsönhöz, mint a kisebb vállalatok vagy a kisvállal­kozók, hiszen a fizetőképességük összehasonlíthatatlan. Ha például a kisvállalkozók körében végez­nének egy hasonló felmérést, a végeredmény bizonyára egészen más lenne, (mi, TASR) Jelenleg főleg a kisebb lakások iránt van kereslet A lakosság fele nem helyesli az EU irányultságát Máig esik az új lakások ára A cseheknek nem kell az euró ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az új lakások piacán az árak lassan kezdenek konszoli­dálódni, vagyis a lakást vásárlók és az értékesítők elképzelései egyre inkább közelítenek egymáshoz - derül ki a Lexxus ingatlanpiaci tár­saság értékeléséből. Eszerint az új lakások négyzetméterenkénti árá­nak, áfa nélkül az elkövetkező idő­szakban 1700-1800 euró között kellene mozognia, ami valamivel alacsonyabb, mint a mostani szint. A harmadik negyedévben átlago­san 1896 eurót kértek az új lakások négyzetméteréért, 7%-kal keve­sebbet, mint egy évvel korábban. Az ingatlanfejlesztők rájöttek arra, hogy napjainkban inkább a kisebb, 1 vagy 2 szobás lakások iránt van kereslet, ám ezeket is csak a korábbinál alacsonyabb áron veszik meg. Ezért az újonnan épülő lakóházak esetében napja­inkban - a 2008-as csúccsal egybe­vetve - 10-15%-os áresés tapasz­talható. Mindez a számok nyelvére lefordítva a következőket jelenti: az országos átlagot alapul véve je­lenleg az új, 1 szobás lakások át­lagára 58 900 euró, a korábbi 66 500 euró helyett. A 2 szobások ese­tében 89 300 euró (102 700 euró helyett), a 3 szobások átlagára 130 150 euró (korábban 149 600 eu­ró), végül a 4 szobásoknál 196 600 euróról 170 ezerre süllyedt az át­lagár. Idén ugyanakkor már nőtt az érdeklődés a lakáshitelek iránt. Mindez az ingatlanárak csökkené­sével, és a bankok ügyfelekkel szemben támasztott szigorú felté­teleinek enyhítésével magyaráz­ható. Májusban például 68%-kal több lakáshitelt folyósítottak a ha­zai bankok, mint az előző év azo­nos időszakában. (SITA, HN) KOKES JÁNOS Prága. Csehország belépését az euróövezetbe a lakosság alig 30 százaléka támogatja - derül ki ab­ból az országos felmérésből, ame­lyet a prágai STEM közvélemény­kutató ügynökség készített. A megkérdezettek 70%-a elutasítot­ta az euró bevezetését az ország­ban. Arra a kérdésre, hogy jó irányban fejlődik-e az Európai Unió, a megszólítottak 52%-a adott elutasító választ. A közös eu­rópai pénznem gyorsított beveze­tését Csehországban hétfőn Miro­slav Singer, a Cseh Nemzeti Bank elnöke is elutasította. Singer elemzésében, amely a cseh jegy­bank internetes honlapján jelent meg, megjegyzi: Csehország csat­lakozása az euróövezethez jelen­leg „nem kiemelt témája” a cseh jegybanknak, s ez a helyzet „még néhány évig így marad”. Csehor­szág eredetileg azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2010-ben csatla­kozik az euróövezethez, de erről később a közkiadások kedvezőtlen alakulása miatt a kormányok le­mondtak. A maastrichti kritériu­mok szerint az euróövezetbe tar­tozó országok költségvetési defi­citje nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, s az egész közadósságot a GDP 60 százaléka alatt kell tartani. A cseh közadósság tavaly 35,4%-os szin­ten volt, ami az egyik legjobb adatnak számít az egész Európai Unióban. Ez a mutató idén várha­tóan 37,5 százalékra emelkedik, az EU-országok átlaga a múlt év végén azonban 73,6 százalék volt. A költségvetés hiányát a jobbkö­zép cseh kormány az idei 5,3 szá­zalékról jövőre a GDP 4,8 százalé­kára szeretné csökkenteni.. Pozsony érintésével 5 év alatt összesen 3,6 millió utast szállított 21 városba a fapados ír Ryanair légitársaság Állandó növésben a Ryanair ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Öt évvel ezelőtt indult a Ryanair első járata Pozsonyból, és az ír fapados légitársaság azóta folyamatosan növelni tudta az utasok számát. Az első évben 63 ezren utaztak a Ryanair gépeivel, azóta pedig már 3,6 millióan vet­ték igénybe a légitársaság Po­zsonyból vagy Pozsonyba induló járatait. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy folyamatosan növekedjen az elérhető célállomá­sok száma is, ami jelenleg hét or­szág 21 városát jelenti. A pozsonyi repülőtéren piacvezető légitársa­ság a 2010 áprilisától 2011 áprili­sáig tartó gazdasági évben szeret­né elérni az egymilliós utasszá­mot. A társaság a téli idényben összesen 14 célállomást kínál az utasoknak, melyek között megta­lálható Stockholm és Alicante is. A népszerű városokba pedig növeli a járatok számát, Dublinba és Brüsszelbe heti öt gép indul, Lon­donba heti 11 géppel juthatnak el az utasok, az olaszországi Milá­nóba pedig naponta indít gépet az ír fapados. A társaság a válság ellenére is nagyon jó eredményekkel zárja az egyes hónapokat, éppen szep­temberben lépte túl a havi 7 milli­ós utasszámot, amivel Európa egyik legnagyobb légitársaságává nőtte ki magát. A Ryanair flottá­jában 254 darab Boéing Ha nem volna ilyen aktív a Ryanair, akkor a pozsonyi repülőtér for- 737-800-as gép van. (szí, TASR) galma még ennél is gyérebb lenne (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom