Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-12 / 235. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 12. www.ujszo.com Az MKP és civil szervezetek a bírságok ellen Aláírásgyűjtés kezdődik a nyelvtörvény ellen ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Ma indítja aláírás- gyűjtési akcióját a nyelvtörvény ké­szülő módosítása miatt a Magyar Koalíció Pártja. „A petíció a szabad anyanyelvhasználatért elnevezésű akció legfőbb célja a pénzbírságok teljes eltávolítása a nyelvtörvény­ből” - mondta lapunknak Berényi József, az MKP elnöke. A kormány- koalíció által készített változat, amelynek megvitatására a parla­mentma kezdődő ülésszakán kerül sor, még mindig tartalmaz szank­ciókat, igaz, kevesebbet, és csak fel­tételes módban, vagyis a kulturális minisztérium már nem lesz köteles bírság kiszabására, de megteheti ezt 50-2500 euró közti összegben. Az aláírásgyűjtést több civil szerve­zettel együtt kezdi az MKP, Berényi azonban nem árulta el, kik lesznek a petíciós bizottság tagjai. A párt már régebben fontolgatta az aláí­rásgyűjtést a nyelvtörvény módosí­tása, vagy akár teljes eltörlése ér­dekében. A jogszabály módosítási terve­zetét szeptember végén fogadta el a kormánykoalíció, Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a szankciók teljes megszüntetésére a koalíci­ós partnerek, elsősorban az SaS hozzáállása miatt nem volt lehe­tőség. (lpj) Átlagosan 40%-kal fizetünk többet a matricákért Minden sztrádamatrica drágul ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A héten tárgyalja meg a kormány azt a rendeletet, melynek értelmében jövőre 40,4 százalékkal emelkedik az autópá­lya-matricák ára. A személyautók éves matricái 2011-ben 13,5 eu- róval lesznek drágábbak, kerek 50 euróba kerülnek majd. A havi matrica is drágul, a jelenlegi 9,9-ről 14 euróra; az egy hetes matrica 4,9 helyett 7 euró lesz. A kormány bízik benne, hogy jövőre 3,4 millió darab sztráda- matricát sikerül eladni, ebből 55,5 millió eurós bevételre szá­mít. Ez éves szinten több mint 16 millió eurós többletbevételt je­lentene. A közlekedésügyi tárca az áremelést az utak egyre költ­ségesebb karbantartásával, és az úthálózat bővítésével összefüggő növekvő kiadásokkal magyaráz­za. A matricák árát legutóbb 2005-ben emelték. Az országban már csak a 3,5 tonnánál köny- nyebb gépkocsik fizetnek az au­tópályák használatáért matricák­kal, a nehezebb gépkocsikra ja­nuártól az elektronikus útdíj­rendszer vonatkozik, (dem) A gazdasági fejlődés egyik alappillére a jó oktatásügy A pedagógusbérek nem érik el a nemzetgazdasági átlagot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Botrányosan alacsony fizetéseket kapnak az oktatásügy­ben dolgozók, cseh kollégáikhoz viszonyítva 47%-kal kevesebbet keresnek. Dávid Dereník, az UniC- redit Bank elemzője szerint az or­szág gazdasági fejlődésének egyik alappillére a jó oktatásügy, s ezt csak úgy lehet elérni, ha rendesen megfizetik a tanárokat. A jelenlegi fizetéseket demotiválónak tartja. Az elemző szerint minden ágazat­ban érvényes, hogy a munkahely kiválasztásánál a fizetés a legfonto­sabb szempont. A pedagógusok bé­re még mindig nem érte el a nem­zetgazdasági átlagot. 2008- ban ennek 83%-a volt, a helyzet egy év­vel később valamelyest javult, hi­szen míg tavaly a nemzetgazdasági átlag 3%-kal növekedett, a peda­gógusbérek 7,3%-kal. „Díjazni kell, hogy a 2011 -es költségvetési terve­zet nem számol a pedagógusbérek lefaragásával, de ez nem elég. Jö­vőre ugyanis romlik az arány, egy átlagos tanár 16%-kal kevesebb fi­zetést kap majd a gazdaságban fog­lalkoztatott alkalmazottnál” - pon­tosított Dereník. (dp) RÖVIDEN Betiltanák a dunai horgászatot Pozsony. A Szlovák Horgászszövetség azt szeretné, ha a vörö- siszap-katasztrófa miatt ideiglenesen betiltanák a dunai horgászatot Nagymegyer és Párkány között - jelentette be Ferdinand Baláž, a szervezet zsolnai tanácsának elnöke. Szerinte a tilalmat elrendelő döntés előkészítése már folyamatban van. „Szeretnénk megvédeni a horgászokat, hogy az adott szakaszon ne horgásszanak és ne vigyék el a döglött halakat. Nem tudjuk, hogy az elfogyasztott hal milyen ha­tással lehet az emberi szervezetre” - nyilatkozta Baláž. „Erre azért van szükség, mert nem kizárt, hogy veszélyes anyagok kerülhetnek a Dunába” - indokolta a lépést Ďurica Katalin, a környezetvédelmi tár­ca szóvivője. A vízminőséget Medvénél, Révkomáromnál és Pár­kánynál ellenőrzi a vízgazdálkodási vállalat. Az eddigi eredmények nem mutatták ki a Duna vizének veszélyes szennyezettségét. (MTI) Kollár az SaS új frakcióvezetője Pozsony. Jozef Kollárt választotta frakcióvezetővé tegnap a Szabadság és Szolidaritás (SaS) Richard Sulik párt- és házelnök helyett. Sulik azért mondott le, mert a parlamenti elnöki teendői miatt nem jut kellő ideje a frakció vezetésére. Kollár a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságát is vezeti. (SITA) A négy kormánypárt hosszasan tárgyalt tegnap a kettős állampolgárságról - részleteket nem közöltek Marad a harmadik pillér? Pozsony. Három hét elteltével találkoztak ismét a négypárti koalíció képviselői, a gazda­sági jellegű intézkedések mellett az állampolgársági törvény módosításáról is tárgyaltak tegnap este. Da­niel Lipšic (KDH) belügymi­niszter első javaslatával, amely 3300 eurós pénzbír­sággal sújtotta volna azokat a szlovák állampolgárokat, akik felveszik más ország ál­lampolgárságát is, a Híd nem ért egyet. LAJOS P. JÁNOS Az állampolgársági törvényről múlt héten tárgyalt a Híd nevében Ondrej Dostál parlamenti képvi­selő Daniel Lipšiccel. A megegye­zésről nem árultak el semmit. Az új változatról a teljes megegyezé­sig hallgat a belügyminisztérium is. „Munkatárgyalásról volt szó, és a koalíciós pártok döntése, hogy előzetes információkat ne adjunk ki, mi pedig tartjuk magunkat ehhez” — nyilatkozta lapunknak múlt héten Grendel Gábor, a tárca szóvivője. Annyit elárult, az új törvényjavaslat csak akkor kerül a kormány elé, ha mind a négy párt rábólint. A Híd számára elfogad­hatatlan, hogy törvény büntesse a kettős állampolgárságot. „Szá­munkra elképzelhetetlen, hogy az új törvényben bármilyen módon büntessék a polgárokat. Nincs sok időnk, november 3-án kezdődik az a parlamenti ülés, amelyen szavazni szeretnénk a jogsza­bályról” - közölte lapunkkal a pártelnök. Megszüntetésre várva A koalíció tegnap tárgyalt a megszűnésre ítélt Kis- és Közép- vállalkozások Nemzeti Fejlesztési Ügynökségéről (NADSME) is, amelynek felszámolására október 15-ig adott időt Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszternek a kabinet. Miškov a megbeszélések előtt jelezte, van megoldási javas­lata, de az nem biztos, hogy az ügynökség teljes megszüntetése lesz. Korábban ezt a kormányfő elfogadhatatlannak nevezte, sze­rinte ugyanis uniós szankciókkal számolhatna Szlovákia, ha a kö­zösségi pénzeket is használó ügy­nökséget a jelenlegi formájában megőrzi. Várhatóan a kormány mégis megtartja a 3. nyugdíjpillér tá­mogatását, vagy annak legalább egy részét. A tervezett megszorí­tó intézkedések ugyanis teljesen megszüntetnék a harmadik pil­lére vonatkozó adókedvezmé­nyeket, ez pedig a spórolási el­ven működő önkéntes rendszer fokozatos megszűnését eredmé­nyezhetné. A KDH állítólag 21%-os áfát javasol A Kereszténydemokrata Moz­galom (KDH) visszatérne az álta­lános forgalmi adó módosításá­hoz, amelynek adókulcsát a koalí­ció szeptemberi megállapodásá­nak megfelelően 19-ről 20 száza­lékra emeli a kabinet. A 21 száza­lékos adókulcs már szeptember­ben is felmerült, gazdasági szak­értők szerint ugyanis így gyorsab­ban konszolidálhatná a kormány az államháztartási hiányt, és ke­vesebb szociális jellegű megszorí­tást kellene alkalmazni a kiadási oldalon. Az adóemelés legna­gyobb ellenzője azonban az SaS, amely a 20 százalékra történő emelést is csak úgy fogadta el, hogy a három százalékos hiány elérése után az áfát visszaállítják 19 százalékra. A köztévé és a közrádió összevonását tervezik Iveta Radičová kormányfő beje­lentette, hogy a kormánykoalíció a közszolgálati televízió (STV) és a közszolgálati rádió összevonását tervezi, a folyamat januárban kez­dődhet el. A fő ok, hogy a köztévé nem teljesíti küldetését és évről év­re milliós veszteségeket halmoz fel. Daniel Krajcer kulturális minisz­ter ma ismerteti az összevonással, továbbá az STV működésével és műsorpolitikájával kapcsolatos el­képzeléseit. A felek tárgyaltak a minimálbér emeléséről is, amelynek mértéke a szociális minisztérium legutóbbi javaslata értelmében 3 százalékos lesz. Jövő év januárjától tehát a je­lenlegi 307,70-ről 317 euróra nő­het a legalacsonyabb fizetés össze­ge. A szakszervezetek szerint ez túl alacsony, a munkáltatók viszont sokallják. Mivel a Smer nem támogatja a képviselők mentelmi jogának ko­molyabb szűkítését (szavazatai nélkül ezt nem tudja elfogadni a parlament), a négy kormánypárt tegnap megegyezett, hogy csak a kihágásokra vonatkozó képviselői mentelmi jog megszüntetéséről szóló javaslat kerül a parlament elé. 2010 első félévében 230 balesetet okoztak olyan fiatal sofőrök, akik részegen ültek volán mögé Bűncselekmény lesz az ittas vezetés? A törvénymódosítás után akár nyolc hónapra rács mögé kerülhetne az ittas sofőr akkor is, ha nem okozott balesetet (ČTK-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem kizárt, rövide­sen bűncselekmény lesz az ittas vezetés. Dániel Lipšic belügy­miniszter ugyanis újra előter­jeszti azt a törvénymódosítást, melynek értelmében már nem kihágásnak számítana az, ha valaki ittasan ül volán mögé. Lipšic korábban, még ellenzéki képviselőként nem járt sikerrel egy hasonló törvénymódosítás­sal, most bízik elfogadásában. A jelenleg hatályos jogszabá­lyok szerint több ezer eurós bír­ságra, illetve a gépjárműveze­téstől való ötéves eltiltásra szá­míthat az, aki részegen ül volán mögé. Ha ittasan közúti balese­tet okoz, a büntetés még szigo­rúbb lehet. A jövőben viszont előfordulhat, anélkül, hogy bal­esett okozna, akár nyolc hónap­ra is rács mögé kerül az, aki a közúti ellenőrzés során megfújja az alkoholszondát. Lipšicnek meggyőződése, hogy részeg sofőr kezében az autó fegyver. „Továbbra is állítom, hogy az ittas vezetést bűncse­lekményként kellene kezelni” - vélekedik a belügyminiszter. Az elmúlt napokban Szlovákiában legalább két olyan halálos kimenetelű közúti baleset tör­tént, amelyet ittas sofőr okozott. Múlt héten Pozsonyban egy ré­szeg fiatalkorú sofőr hajtott neki egy taxinak, melynek sofőrje sú­lyos sérüléseket szenvedett, uta­sa pedig meghalt. Szombaton éj­jel Eperjesen száguldozott két 17 éves fiú, ám egy kanyarban meg­csúsztak és betonoszlopnak üt- - köztek. A sofőr ittas volt, ő kisebb horzsolásokkal úszta meg az üt­közés, barátja viszont meghalt. A rendőrség szerint hónapról hónapra nő az olyan balesetek száma, amit részeg fiatal sofő­rök okoznak. A hatóságok ta­valy 386 olyan karambolt je­gyeztek fel, amelyeket 17 és 24 év közötti ittas sofőr okozott. 2010 első felében már 230 ilyen eset volt. (dem) Mindkét párt a Dunaszerdahelyi járásban indítja a legtöbb jelöltet Összegezte jelöltlistáit a Híd és az MKP ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Híd és az MKP is összegezte jelöltlistáit a közelgő önkormányzati választások előtt. A pontos névjegyzék, illetve az előző választásokkal való össze­hasonlítás még ugyan nem ké­szült el, azt viszont már az eddig közzétett adatokból is látni, hogy a választásokon a Híd jóval több jelöltet indít. A párt adatai alapján az MKP helyi szervezetei 287 polgármes­terjelöltet indítanak, ebből 11 je­lölt függetlenként, 29 pedig koalí­cióban indul a választásokon; a párt képviselőjelöltjeinek száma eléri a 2634-et. Őry Péter, az MKP közigazgatási elnöke lapunknak elmondta: bár az előző választá­sokkal való összehasonlítást még nem fejezték be, elégedettek a je­löltlistákkal. „Úgy gondoljuk, kel­lő számú jelöltet indítunk ahhoz, hogy a párt sikeresen szerepeljen a novemberi választásokon” - mondta Őry. A Híd polgármesterjelöltjei­nek száma eléri a 499-et, továb­bi 2880 képviselőjelöltet indíta­nak. Czuczor Nóra, a párt szóvi­vője hozzátette, ez a lista nem végleges, a névjegyzéket is csak a következő napokban fogják összesíteni. Egyébként mindkét párt a Dunaszerdahelyi járásban indítja a legtöbb képviselőjelöl­tet, a Híd 398-at, az MKP pedig 387-et. (dem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom