Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-11 / 234. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 11. www.ujszo.com Elhunyt Madi Géza 46 éves korában, hosszan tar­tó súlyos betegség után szom­baton elhunyt munkatársunk, Madi Géza. Madi Géza 1988-ban került az Új Szóhoz. Katonai szolgála­ta után fordítóként, hírszer­kesztőként, felelős szerkesztő­ként dolgozott. Másfél éven át a főszerkesztő-helyettesi tisztsé­get is betöltötte. Halála előtt több mint egy évtizedig volt la­punk felelős szerkesztője. Madi Géza temetéséről később intéz­kednek. (ú) Richard Sulik helyett új frakcióvezetőt választanak Az ELDR tagja lesz az SaS ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Liberális Demokrata Párt (ELDR) tagjává válik a héten a Szabadság és Szo­lidaritás pártja. A párt kong­resszusa október 13-15. között Helsinkiben tartja ülését, amelyen részt vesz az SaS vezetéséből Ri­chard Sulik pártelnök és Martin Chren, a párt országos tanácsának tagja is. „Az SaS nem egy haszná­latra szolgáló párt, tagja a kor­mánykoalíciónak, ezért logikus, hogy európai szinten is bővíteni akarja tevékenységét” - jelentette ki Martin Chren. Az ELDR grémi­uma már júniusban támogatta az SaS felvételét, a kongresszus dön­tése inkább csak formalitás. Ma új vezetőt választ magá­nak a párt parlamenti frakciója, mivel Richard Sulik pártelnök, házelnök elfoglaltsága miatt ezt a feladatot nem tudja tovább el­látni. A frakcióvezetőt három je­lentkező, Martin Poliačik, Kamii Krnáé és Jozef Kollár közül vá­lasztják meg a párt parlamenti képviselői, (sita, tasr) RÖVIDEN Nem tárgyalnak a fizetésekről Pozsony. A Koalíciós Tanács már nem foglalkozik tovább a kép­viselői fizetések csökkentésének kérdésével, mert a honatyák el­utasították a koalíció javaslatát - jelentette ki Iveta Radičová mi­niszterelnök. „A parlament az ország legfőbb törvényhozó testüle­té, s én nem rendelhetek el semmit a képviselőknek, csupán java­solhatok“ -jegyezte meg a kormányfő. Hozzátette, a közjogi mél­tóságokra a kormány által javasolt törvénymódosítás vonatkozik majd, a képviselők pedig olyan jogszabálytervezettel rukkolnak majd elő, amit hajlandóak megszavazni. (SITA) Novemberben tisztújítás a Smernél Pozsony. A Smer-SD várhatóan november 13-án tartja a a par­lamenti választások után esedékes tisztújító közgyűlését Rózsahe­gyen (Ružomberok) - tájékoztatott Ján Richter, a nagyobbik el­lenzéki párt főmenedzsere. Az időpontot hétfői ülésén hagyja jóvá a pártelnökség. Robert Fico pártja legutóbb 2009 decemberében tartott kongresszust a Smer megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából. (SITA) Kaník az SDKÚ alelnöke lesz? Pozsony. Ľudovít Kaník fontolgatja, hogy az SDKÚ-DS novembe­ri tisztújító közgyűlésén indul az egyik alelnöki posztért. Elmondta, a párton belül egyelőre senkivel sem tárgyalt esetleges jelöléséről. A volt szociális ügyi miniszter a júniusi parlamenti választáson pártja jelöltjei közül a hatodik helyen végzett. Robert Fico, az ellenzéki Smer-SD vezetője korábban „szociális szörnynek“ nevezte Kaníkot. A politikus úgy látja, hogy a választók megcáfolták Ficót. (SITA) Simon Zsolt minisztériuma kezelné az árvízi védekezésre létrehozott alapot Drágul a biztosítás A gyakori árvizek átfogó megoldási javaslatot sürgetnek (TASR-felvétel) Pozsony. Az egyre gyakoribb árvizek miatt a jövőben várhatóan drágul az ingat­lanbiztosítás. A belügymi­nisztérium a pénzügyi tár­cával karöltve ugyanis a természeti csapások okoz­ta károk minimalizálása érdekében egy speciális alapot akar életre hívni, amelybe az ingatlanok, to­vábbá a mezőgazdasági termények biztosításából befolyó összeg 8 százalékát kellene befizetni a biztosí­tóknak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gyakorlatban ez azt jelente­né, hogy az a háztartás, amelyik eddig évi 70 eurót fizetett be in­gatlana biztosítása fejében, a jö­vőben 75 eurót lesz kénytelen fi­zetni, mivel a pénzintézetek a többletköltségeket átruháznák az ügyfelekre. „Sokszor sújtják árvi­zek Szlovákiát, ezért átfogó lépést kell a probléma finanszírozása érdekében tennünk” - nyilatkozta Simon Zsolt földművelésügyi mi­niszter. A tervezett állami alapot éppen Simon tárcája kezelné, eb­ből állnák például a gátak építé­sét, a patakok tisztítását. A bizto­sítók nem értenek egyet a javas­lattal, „számunkra ez óriási csaló­dás, mivel arról tanúskodik, hogy nem vették figyelembe a vagyo­nukról felelősen gondoskodó pol­gárokra gyakorolt hatását” - nyi­latkozta Jozefina Žáková, a Szlo­vák Biztosítók Szövetségének (SLASPO) vezérigazgatónője, hozzátéve: az állami alapba át­csoportosított pénz kiesést jelent számukra és automatikusan drá­gítja a biztosítási tételeket. A SLASPO szerkesztőségünknek el­juttatott állásfoglalása leszögezi: A szeptember vége óta tárcaközi egyeztetés útját járó koncepció nem legitim, mivel a saját vagyo­nukat önkéntesen biztosítók ter­heit növeli, vagyis csak a felelősen gondolkodó ügyfelek terhei emelkednek, ráadásul a biztosí­tókkal előzetesen nem is egyeztet­tek. A szlovák biztosítási piac éves biztosítási bevétele mintegy 2 mil­liárd euró, ebből az ingatlanbizto- sításra 500 mülió esik - az utóbbi 8 százaléka pedig 40 mülió euró, azaz éves szinten ekkora összeg­gel gazdálkodhatna a tervezett ál­lami alap. (HN, ű, shz) Megszűnne az egyidejű felmondás és végkielégítés, a kismamák jobban járnának Munkatörvénykönyv: nincs egyezség SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Sem a munkáltaitok­nak, sem a szakszervezeteknek nem tetszenek a munkatörvény­könyv módosító javaslatai. Mind­két szociális partnernek több ki­fogása van a minisztérium terve­zete ellen, de természetesen el­lenkező előjellel. A munkáltatók például teljesen elfogadhatatlannak tartják, hogy a munkahelyeken csökkenjen az úgynevezett kölcsönzött munka­erő, azaz a munkaközvetítési ügynökségek segítségével munkát vállalók száma. A tárgyalásokon a szociális tárca ettől a tervétől vé­gül is visszalépett, elfogadva a munkáltatók azon indoklását, hogy többezer munkahely szűnne meg, ha 10 százalékra kellene csökkenteni a cégen belül a kö- csönzött munkaerő arányát. Nem tetszik a munkaadóknak a kormány azon elképzelése sem, miszerint nagyobb védelemben részesülnének a gyermekgondo­zási szabadságról visszatérő dol­gozók. A törvénymódosítás sze­rint ezeket a személyeket ugyan­abba a beosztásba kellene vissza­venni, amelyből elmentek, és ugyanolyan feltételeket kell nekik biztosítani, mintha dolgoztak volna. Azaz például ha a kismama 500 eurós keresettel ment el gyermekgondozási szabadságra, s ha időközben az ugyanolyan poszton, ugyanazt a munkát vég­ző kollégája bére például 550 eu- róra emelkedett, akkor a gyesről visszatérő kismama bérét is meg kell emelni. Továbbá nem lehetne a gyes után munkát vállaló kismamákat elbocsátani a próbaidő alatt. Ez el­len tehát tütakoznak a munka­adók, egyetértenek viszont a szakszervezetek. Fordított a helyzet egy további sarkalatos pontban. A szociális minisztérium megszüntetné azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy az el­bocsátott alkalmazottnak joga van egyidejűleg a végkielégítésre és a felmondásra is. A tervezet szerint vagy az egyikre, vagy a másikra lenne jogosult az elbocsá­tott alkalmazott - a Szakszerveze­tek Konföderációja szerint ez vi­szont visszatérés a Ľudovít Kaník- féle munkatörvénykönyvhöz, eb­be pedig a szakszervezetek nem mennek bele. A Kaník-törvényt a Fico-kor- mány módosította 2007-ben, a munkavállalók javára, jelenleg tehát az elbocsátott alkalmazott­nak joga van a felmondási idő ki­töltésére és a végkielégítésre is. Tehát jelenleg értelemszerűen több bevételhez juthat ilyen mó­don, mintha csak az egyik lehető­ségre lenne jogosult. Az 1VO felmérése szerint csak a lakosság tíz százaléka ért egyet azzal, hogy ne büntessék a könnyűdrogok fogyasztását A szlovák-magyar viszony nem nagyon foglalkoztatja az embereket SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A szlovákiai választók a munkanélküliséget tartják az or­szág legégetőbb problémájának, ezt követi a korrupció. Ez derül ki az IVÓ társadalomkutató intézet, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete és a Komen- ský Egyetem közösen készített leg­frissebb felméréséből, amely a hat parlamenti párt választóinak véle­ményét vizsgálta különböző társa­dalmi és politikai kérdésekről. A szlovák-magyar kérdés, a roma­kérdés és az ország eladósodottsá­ga kevésbé érdekelte az embereket. Olga Gyárfásová. az IVÓ szocioló­gusa szerint a felmérés azt mutatja, hogy a szlovák-magyar viszony, amit a politikusok rendkívül fontos témaként kezeltek a júniusi parla­menti választások előtt, nem ját­szott komoly szerepet a választók­nál. Ezzel magyarázható az is, hogy azok a pártok, amelyek ezt fő témá­jukká tették, a vártnál jóval gyen­gébben szerepeltek a választáso­kon, mondta a szociológus. A szlovák-magyar kérdés mindössze a választók nyolc százalékát érde­kelte. Leginkább a Híd, az SaS és az SNS választóit, a Híd választóinak 13 százaléka tartotta a legfonto­sabb témának, az SaS szavazóinak 12, az SNS-re voksolóknak pedig 11 százaléka. A roma problematika szintén kevés embert érdekelt, a vá­lasztók mindössze 6 százalékát, az SNS -szimpatizánsokat viszont „át­lagon felül”, 21 százalékukat. Iga­zán égetőnek a munkanélküliség témája mutatkozott a választók kö­rében, 25 százalékuk tartja a legna­gyobb problémának, s leginkább szintén a Szlovák Nemzeti Párt vá­lasztói, 38százalékuk. A felmérés a választási kampány egyik hangsúlyos témájáról, a ma­rihuána dekriminalizálásáról is kérdezte a hat, a parlamentbe beju­tott párt választóit. A várakozá­soknak megfelelően az SaS - e párt ígéretei közt szerepelt az, hogy ne legyen büntethető a ma­rihuána fogyasztása - szavazói ér­tettek egyet azzal az állítással, hogy a könnyűdrogok fogyasztá­sát ne büntessék, 23 százalékuk gondolja így. A többi pártnál ez az arány jóval kisebb, legfeljebb 11 százalék, az országos átlag 10 szá­zalék. Ám még az SaS-választók közül is többen gondolják úgy, hogy továbbra is büntessék a könnyűdrogok használata - 31 százalékuk, 42 százalékuk pedig nem adott határozott választ. A könnyűdrogok fogyasztását leg­inkább a KDH-szimpatizánsai büntetnék - 69 százalékuk, össz­lakosság tekintetében 59 száza­lék. A lakosságnak csak 10 száza­léka gondolja úgy, hogy ne bün­tessék a könnyűdrogok használa­tát. Meglepően intoleránsnak tűn­nek a felmérés alapján a választók a homoszexuálisokkal kapcsolat­ban. A megkérdezetteknek mind­össze 16 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „a demokrati­kus társadalomban normális, ha a homoszexuálisok és leszbikusok nyíltan vállalják a szexuális orien­tációjukat, ésjogaikatkövetelik.” Nyitrán az EU-ról Petícióval a törvényekért Nyitra. Az uniós törvényho­zásban való részvételi lehetőség volt a témája annak a határmenti fórumnak, amelyet az Európai Parlament magyarországi és szlo­vákiai tájékoztatási irodája közö­sen szervezett a Szlovák Mező- gazdasági Egyetemen. A konferencián közel hatszáz egyetemista és nyitrai lakos hall­gatta az Európai Parlament szlo­vák és magyar képviselőit - Bauer Editet, Gál Kingát, Gurmai Zitát, Sergej Kozlíkot, Anna Záborskát. A beszélgetést Lovász Attila és Radovan Geist, az EurActiv.sk honlap főszerkesztője vezette. A képviselők mindenekelőtt arról beszéltek, hogyan lehet az unió ál­lampolgárait bevonni a törvény- alkotási folyamatba. Mint azt Maroš Šefčovič, az Európai Bi­zottság alelnöke elmondta, a jog­szabályok előterjesztésének joga továbbra is a bizottságé marad, de a Lisszaboni Szerződés értelmé­ben az unió polgárai aláírás- gyűjtéssel kezdeményezhetik új törvények előterjesztését. Az unió egyes szervei még dolgoznak a minél hatékonyabb és egyszerűbb rendszer kialakításán, de az már szinte biztosra vehető, hogy egy­millió állampolgár aláírására lesz szükség a tagállamok egyharma- dából. Az egyes országokból fi­gyelembe vehető aláírások szá­mát is pontosan meghatározzák: az onnan jelölt EP-képviselők számát szorozzák 750-el, vagyis Szlovákiából 9750 aláírás kell majd egy törvényalkotási kezde­ményezéshez. A petíciókban nagy valószínűséggel csak szavazati joggal rendelkező, azaz tizen­nyolc évnél idősebb állampolgá­rok vehetnek majd részt, bár a fó­rum résztvevői közül többen - pl. Gál Kinga és Gurmai Zita magyar- országi EP-képviselők is a 16 éves korhatárt szorgalmazták. A petí- ciós íveken feltüntetett adatokat majd az egyes tagállamok ellen­őrzik, és a tervek szerint az Euró­pai Bizottságnak négy hónapja lesz arra, hogy eldöntse, elfogad­ja, módosítja vagy elutasítja a polgári kezdeményezést. Bauer Edit azt hangsúlyozta, hogy ez a lehetőség akár egymás­nak teljesen ellentmondó kezde­ményezéseknek is teret ad, mint pl. a génmódosítás és az őssejtek­kel végzett kísérletek engedélye­zése vagy a tiltása. A döntés fele­lőssége és alapos indoklásának terhe azonban minden esetben az Európai Bizottságon marad. A Lisszaboni Szerződés alapelveit még polgári kezdeményezéssel sem lehet majd felülírni, tehát nem javasolható törvénymódosí­tás az EU székhelyének megvál­toztatásáról, vagy a halálbüntetés engedélyezéséről. Az első petíciók már folynak is, a Greenpeace a génmódosított élelmiszerek betiltásáért, polgá­rok egy csoportja pedig a szabad vasárnapért gyűjt aláírásokat. Ezek még nem bírnak törvényja­vaslati erővel az Európai Bizott­ság számára - a polgári kezdemé­nyezések a tervek szerint 2011 ta­vaszától indulhatnak - de jól szemléltetik az igényt és az érdek­lődést. Érdeklődésből a pénteki fórumon sem volt hiány, az egye­temisták számos kérdést is feltet­tek a képviselőknek - a részvételi lehetőségekről, az uniós bürokrá­ciáról a lobbicsoportok befolyásá­ról és arról, érhetik-e Szlovákiát hátrányok a görög kölcsön eluta­sítása miatt, (vrabec)

Next

/
Oldalképek
Tartalom